Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-27 / 48. (496.) szám

Ény község iskolája (p.) Komárom, február 26. Ény kisközség .a vercbélyi járáshoz tar­tozik. felnyitom a pozsonyi cséh-sziováik felj- haitaltiDU miniszternek Szlovén szkó községei­nek statisztikájáról kiadott könyvét és abban fittyre a ktövteUktező adatokat találom: Ény kisközség, a lakosok száma 322, ebből 54 tót és 263 magyar. Tehát a szlovák lakosság nem üti meg az összlakosság 20%-át, a magyar­ság airényszáma pedig jóval több 80 száza­léknál. Értsük meg jól, ezeket a népszámlá­lási adatokat a csieh-szlovák kormány által foganatosított népszámlálás állapította meg s így, hogy a képzelhető legenyhébb konzek­venciákat fűzzük hozzá, nem vádolható meg azzal, hogy -a magyarságnak -egyoldalúan ked­vezett volna. Nos, hát Ény községnek volt rendes nép­iskolája, ahol magyar nyelven tanították a gyermekeket. Ámde amikor az 1922. évi nyá­ri szünidő létéit s a kiss nebulók újból megje­lentek könyveikkel, hogy tovább tanuljanak, furcsa meglepetés várta őket. Ugyanaz a ta­nító fogadta, aikii. juííiusig tanította őket, tíé a tanító tir a nyáron át elfelejtett magyarul. Ki­jelentette a gyermekeknek, hogy ezentúl eb­ben az iskolában csak szlovákul fognak taní­tani, még pedig az összes osztály óikban. A gyermekeknek úgy az iskolában, mint azon­kívül már nem szabad magyarul beszélget-vi ttekiik' is kövétniök kell a tanító urat s a gyer- mékeknelk is el kell fe'itejteniők magyarul. A gyermekek szaladtak haza és elmon­dották szüleikrek a nagy újságot. A szülök eleinte azt gondolták, hogy a gyermekek bo­londot beszélnek, de utána jártak a dolognak és meggyőződtek arról, hogy igazat mondot­tak. A szülők erre úgy határoztak, hogy mi­után a gyermekeikkel ők rendelkeznek s ők ragaszkodnak hozzá, hogy magyar szülők gyermekei magyarok is maradjanak, nem küldik el gyermekeiket abba az iskolába, ahol el akarják venni a gyermekek magyar­ságát. így történt, hogy az őszön és a télen át, egész a késő tavaszig meg volt az iskola­épület, ott lakott a tanító, de rém folyt á ta­nítás, mert a gyermekek nem jártak oda. A ta­nító ezután elhagyta a községet, — a szegény azóta meg is halt — jött helyette egy fiatal tanítónő. Az uj tanítónő barátságos volt, biz­tatta a szülőket, hogy majd mindent rendbe hoznak a hatóságok, csak járjanak a gyerme­keik az iskolába. A szép, barátságos szó —. mint a magyarnál rendesen — most sem té­vesztette el a hatást. A gyermekek újból iá- rogaítak az iskolába. De a kedves tanítónő csakhamar megszűnt- előzékeny és megértő lenni. Miután a kis gyerekek csak magyarul tudnak, hát Istenem, elkövették azt a nagy bűnt, hogy egymásközt magyarul beszéltek. Erre a szigora kisasszony kimondotta, hogy minden gyermek, ha magyarul mer beszélni, 30 Mér büntetést fizet. A szülők megint ta- máskodtak, a gondnokság ellőtt felelősségre vonták a tanítónő-kisasszonyt, igazán hasz­nálta-e ezt a fenyegetést? A kisasszony nem tagadta, 'gén, ő mondotta ezt, neki muszáj ezt megtenni, mert-nem tudhatja, mikor-top­pan be az osztályba a tanfelügyelő ur s ha ez a nagy ur a gyermekek magyar beszédét meghallja, akkor őt, a kisasszonyt fogna bekapni41. Ez történt az iskolában. A szülők a pártközpontnál is panaszt tet­tek. A panaszt Füssy képviselő interpelláció alakjában a nemzetgyűlés elé terjesztette, majd, mikor arra választ nem kapott, kérdést intézett a közoktatásügyi miniszterhez. Az imerpeliladóhoz mellékelte a szülök nyilatko­zatát, ameyben az iskolaköteles gyermekek szüleinek több mint 80%-a, a törvényre való hivatkozással követeli az ényi népiskolában a magyar nyelvű oktatást. A kérdésre jött válasz. A miniszter ad 1923. sz. végzésével úgy intézkedett: „hogy a magyar nemzetiségű gyermekek magyar nyel­ven s a cseh-szlovák nemzetiségű gyermekiek pediglen szlovák nyelven taníttassanak. Ez az intézkedés, tekintet tel a nevezett iskolát lá­togató cseh-szJovák nemzetiségű gyermekek számára, az 1907. évi XXVII. t.-c. 16. szaka­sza rendelkezésének megfelel14 Mi nem azt kívánjuk, hogy cseh-szlovák vagy cseh és szlovák gyermekek ne szlová­kul fauittassanaik s Agy az intézkedésnek má­sodik mondata különösebben nem érdekek ámbár utána néztem az Idézett szakasznak és nem értem, imáért hivatkozott arra? Meg­elégedéssel konstatáljuk a miniszteri rende­let szövegéből, hogy elrendelte a magyar gyermekieknek magyar nyelven való taní­tását. Igen ám, csakhogy az ügy itt befejezést nem nyert. Az iskolagondnokság hiába mu­tatta be a tanskónőmek a miniszteri rendeletét. A tanítónő elolvasatlanul dobta el magától azt. öt nem érdekli a dolog, neki csak a tanfel­ügyelő ur adhat utasítást. Ez az utasítás pedig egyre késett. Eljár­tak ismételten a pozsonyi iskolareferá tusnál, ott 'soká kerteltek, nem adtak választ. Végre megmondották, az ügyet a magyarság terhére fogiák elintézni. A netferátuis nem tekinti ma­gára kötelezőnek a hivatalos statisztikai ada­tokat. Egyediül mérvadó nékik az „iskolai nemzetiségi statisztika14. Ez a statisztika pe­dig kedvezőtlen a magyarságra és nem jogo­sítja fel arra, hogy magyar nyelvű iskolát kö­vetelhessen. Tehát Ény községiben nem lesz’ magyar iskola s a gyermekek szlovák isko­lába kötelesek járná s ha egymásközt magya­rul beszélnek, miiinden beszélgetésért fizetnek 30 fillér büntetést. Hát itt egy kicsit me g kellett áll a nőm. Ha leírtam volna azt, ami nyomban kiibivám- kozott a toliamból a papírra, úgy megint baj­nak tettem volna ki a lapot s magamat egy bűnvádi eljárásnak. Tehát csak piauássztaó! Alázatosan kér­deni, mi az „az iskolai nemzetiségi statiszti­ka “? Ki. készíti azt és ki ellenőrzi? Miiként lehetséges az, hogy a cseh-szlovák népszám­lálás hivatalos adatai szerint a lakosságnak több minit 80 százaléka magyar, az iskolakö-. teles gyeriTiekek szüleinek több mint 80 szá­zaléka követeli a magyar tannyelvű iskolát és az iskökreíerátus külön statisztikája sze­rint Ény községben a magyarok nem követel­hetnek magyar iskolát? A népszövetség célját, hatáskörét beeik- ikelyező törvényben van egy szakasz., amely kimondja, hogy a népszövetség tagjai köte­lezik magukat, hogy a kultúra legalacsonyabb fokán álló színes népeknek emberi jogait szenteknek tartják és respektálni fogják. Nos? Ilyeneket lehet csinálni? Bemes külügy­miniszter ur, hogy is mondotta, „az egész vi­lág fáradt44? Még mindig ezzel a fáradtsággal „számolnak44? H Hitler és Ludendorff elleni pör fötárgsfalása A mai tárgyalás a nyilvánosság kizárásával folyt le München, február 26. A né'pbirósáig ma kezdte meg Hitler, Lu­dendorff tábornok és az összesen tíz vádlott elleni btimpör táirgyialását. Az ügyészség ha­zaárulás büntette miatt emelt vádat, amiért mu.lt év november 8-án forradalmi utón akar­ták a bajor kormányt és a német birodalmi kormányt lemondásra kényszeríteni, és a ha­talmat átvenni. A puccs feje az ausztriai szár­mazású Hitler Adöif volt. Hitler négy eszten­dő óta nagy szerepet játszik a bajor politikai élet színpadán. Ö szervezte meg a német nemzeti szocialista pártot s az ügyes nép- szónoknak a középosztály nagyr észét sike­rült a horogkeresztes zászló alá toborozni. A másik föváidlőtt Ludendorff tábornok, aki egyesek szerint a lelke volt az egész mozga­lomnak. Rajtuk kívül Böhner, müncheni rend­őrfőnök, akit Hitler a puccs éjszakáján mi­niszterelnökké nevezett ki. Fülek főkormány- feanácsos és még hat volt tiszt: Kriebel, Brütík- ner, Weber, Röhn, Wagner és Pernefch ülnek a vádlottak padján. A bíróság két hivatásos és. három laikus bíróból áll ítélete megife'.ebbezhetetle'n. A tár­gyalásra több mint százötven tanút idéztek be, a többi között Kahrt, Lossowot és Sei- szeft. a legsúlyosabban Terhelő tanukat. E tanuk szerepe még nincsen tisztázva. A vád­lottak egy része azt átlátja, hogy ezek a ter­helő tanuk szoros összeköttetésben állottak velük és a puccs előkészítésében tevékeny ré­szük volt. A hatóságok, akik attól tartanak, hogy Hitler hívei valami akciót terveznek, megtet­ték a kellő óvintézkedéseket. Németországból és a külföldről mintegy kétszázötven újságíró vett részt a tárgyaláson. A vádlottak, főiként Ludendorff, hír sze­rint. megváltoztatták taktikájukat és igyekez­ni fognak terhelő vallomásokat termi Kalhr, Lossow és Seiiszel ellen. Lndiendorfi áMtálag eljárásának megokolásában hivatkozni fog az említett urak magatartására. ■ Szenzációs je­lenetekben tehát bőven lesz részünk. Ma Hitlert, Bocimért és Kribl ezredest fogják kihallgatni. Ludendorff kihallgatására csak holnap kerül sor. A vádlottak kihallga­tása előreláthatóan csütörtökig fog tartani. Tanúikat csak péntekre és szombatra idéztek. A por tárgyalása körülbelül tizennégy napig fog tartani. A bíróság épületébe érkezőket többszö­rösen ellenőrzik, főképpen fegyverek után kutatnak. Háromnegyed kilenc órakor meg­jelennek a védők, utánuk Stánglein állam- ügyész jön. Tíz perccel későbben lassú lép­tekkel, komolyan érkezik Ludendorff tábor­nok. Sötét ruha van rajta, minden katonai ki­tüntetés nélkül. Nyomában Pöbner s a többi vádlottak érkeznek. Legutolsónak Hitler ma­radt. Hitler a tereimbe való érkezésekor kö­rültekint. Látszóao Ismerősöket keres a kö­zönség soraiban. Kilenc óra előtt néhány perccel 'bevonul a bíróság és megkezdik a tár­gyalást. A vádlottak személyi adatainak föl­vétele után az államügyész fölolvastatia a vádiratot, mely részletesen ismerteti a Bür- gerbráu pincében történteket. A vádirat sze­rűi Hitler volt a puccs értelmi szerzője, ő ter­vezte azt és ő állott a mozgalom élén. Lu- denborfí is régóta tudott a készülő esemé­nyekről. Erre vall, hogy mindenütt mint a jövendő népmozgalom hivatott vezérét ünne­pelték. Ludendorff habozás nélkül élére állott a nemzeti hadseregnek és személyiségének egész súlyával igyekezett a puccsot diadalra juttatni. A vádirat íöMvasása után az ügyész az állam érdekeinek veszélyeztetésére való hi­vatkozással a nyilvánosság kizárását kérte. Ezután Holl ügyvéd valamennyi védő ne­vében fölszólalva kijelenti, hogy a vádlottak minden felelősséget elhárítanak magukról, ha a pör tárgyalása miatt a német nemzet érde­kelt megsértik. Három másik védő az ügyész indítványa ellen szólal föl és megbotránko­zásuknak adnak kifejezést, hogy a kormány és egyéb mértékadó személyiségek ígéretei ellenére a nyilvánosságot ki akarják zárni. Ez az eljárás valatmieuyi vádlottnak súlyos kárt jelent. A bíróság tanácskozásra vonul vissz$ és délelőtt tizenegy* órakor kihirdeti a határoza­tát, hogy a nyilvánosságot az ügyészség in­dítványa fölötti tanácskozás tartalmára ki­zárja. A német kormány bizonytalan helyzete Berlin, február 26. A ma megkezdődő birodalmi gyűlési tanácskozásokat Marx kancellár programszerű nyilatkozattal fogja megnyitni és a birodalmi kormány politiká­ját fogja védelmezni. A kancellár beszéde 1 után a pártok képviselői szólalnak föl. A Berliner Tageblatt kiemeli, hogy nemcsak a : német nemzetiek, a német néppárt és a ' kommunisták vannak ellenzékben, de bizo- j nyos mértékben a német szociáldemokraták, akik a szükségrendeletekhez módosítási ja­vaslatokat tettek. A kormány körében az a nézet, hogy a különféle szükségrendeleteket egyenként tárgyalni lehetetlenség. A koalí- ' ciós pártok köréből tehát valószínűen azt a javaslatot fogják tenni, hogy a szükség- rendeletek fölötti általános vitát a kormány ' iránti bizalom kérdésének fölvetésével zár­ják le. Ha a javaslatot elutasítják, úgy a kormány feloszlatja a birodalmi gyűlést és az uj választások ez esetben április hatodikán lennének. Ebben az esetben az uj parlament összeüléséig Marx kormánya intézné az ügyeket. Harc Barcelonában a rendőrség és a szindikalisták között Páris, február 26. A Le Journal jelenti Barcelonából: A rendőrség megszállott egy­házat, ahol azok a szindikalisták tartózkodtak, akik a Spanyol Bank gljoni fiókját rövid idő­vel ezelőtt megtámadták. A szindikalisták re­volverlövésekkel fogadták a támadó rendőrö­ket, kik erre szintén fegyvereiket használták. Két szkidíkalistát agyonlőttek. A rendőri tá­madással egyidőben a katonák és a szindika- íisfák között szintén fegyveres összeütközés történt, melynél egy színdikaüsta meghalt, három ember, egy katona és két járókelő sú­lyosan megsebesült. Német-angol megegyezés Berlin, február 26. Azofcaf. a tárgyaláso­kat, amelyek arra irányultak, hogy az Anginá­ba exportált német áruik után járó huszonhat százalékos jóvátétel! válteág leszáhí'tását cé­lozták, eredményesen zárták le és a huszon­hat százalékos válságot öt százalékra szállí­tották le. Ez a változtatás február 26-ár lép életbe. Macdonald nem fedi Hendersont London, február 26. Az alsóház tegnapi ülésén kérdlést intéztek MaodooaMioz arra- nézve, hogy a kormány azonosítja-e magáit Hendersou belügyi államtitkárnak ama be­szédével, amely a versaíhesi békeszerződés revízióját követelte. Maodonald kijelentette, hogy a kabinet nem járult hozzá az ily kije­lentéshez és hogy a kormány felelőssége szempontjából csak az alsőházbar- elhangzott nyilatkozatok mérvadók. Nincsics Pasics ellen intrikált? Belgrád, február 26. A Beograd cimü, nemrégen alapított monarchista lap tegnap cikket közölt, amely azzal vádolja Nincsics külügyminisztert, hogy barátjának, Voja Marinkovic volt demokrata belügyminisz­ternek sugalmazására az udvarnál Pasics miniszterelnök ellen intrikált. A Samouprava cimü kormánylap ma visszautasítja ezt az állítást. 100 cseh-szl. koronáin fizettek ma, február 26-án: Zürichben 16.7675 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 12219300 QÜQOOQ*— német márkát 1IL évfolyam 48. (496.) szám EÉ! V OokM / Prága, szerda, 1924 február 27 r _ *^j*m*i iiiaiuuHiy > M márnát. ÜU MF §33 JmL ÜL OK J WL liír ^ - Kiadóhivatal: Prága I.. Liliova " teám** M mvm\U m nlice 18. ex. Telefon 6797. szám, útin’ — Sörgönyoim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Thumbnails
Contents