Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-27 / 48. (496.) szám
A GyÖSz szlovenszkói csoportjának évi közgyűlése a Tátrában A kassai Bsagyar iskolaügy rendezése előtt? Megszűnik a délutáni tanítás önálló magyar polgári fiúiskola ■A magyar gimnázium terve Kassa, február 26. (Saját tudósítónktól.) Az illetékes iskola- ügyi tényezőktől, akik Keletszlovenszkón a 'Pozsonyi isik óla ügyi referálás exponensei, azt a komoly és hiteltérdemlő fölvilágosi't'ást kaptuk, hogy a pozsonyi kulturreferáíus a prágai minisztériummal karöltve, rendezni akarja a magyar Iskolakérdést Kassán. Belátták, hogy a Keletszlovenszkón élő magyarság elégedetlenségének egyik legfőbb oka az, hogy az iskolakérdésben nem teremtettek rendet, hanem teljesen zilált és rendezetlen állapotban hagyták a magyar iskoiakérdést. Ennélfogva a magyarság részére fokozatosan kiépítik a kisebbségi iskolákat. Az első lépés az lesz, hogy szeptember l-től minden bizonnyal megszűnik a délutáni tanítás és a magyar osztályok a Kovács-utcai elemi iskola termeibe kerülnek. amelyeket e célra átalakítanak. A Kovácsutcai elemi iskola minden valószínűség szerint a Komensky-utcai női gazdasági tanintézet épületében nyer elhelyezést. A minisztériumban kész a tervezet a Kassán fölállítandó polgári fiúiskolára is, amely az ősszel meg is fog nyilnl Ma erre az iskolába Keletszlovenszkón a legnagyobb szükség van, mert a magyarságnak Kassa és vidéke részére — mindössze egyetlen iskolája van: a reálgimnázium, ahöl az osztályok óriási módon túlzsúfoltak. A magyar kispolgárság és munkásság részére a polgári iskolának bevezetése igen nagy fontossággal bir. Az egyetlen nehézség — amely szintén át' lesz hidalva —, az uj iskola elhelyezésének a kérdése, amelyet olyképpen fognak megoldani, hogy fokozatosan nyitják meg az osztályokat a legalsó osztálytól kezdve. Az önálló magyar gimnázium kiépítése csak eme két lépés után kezdődhetik, mivel nagy üeéhnikai nehézségek merülnek föl. Önálló magyar gimnázium részére teljesen uj iskolaépület szükséges. Az uj magyar gimnázium humamszíi- az, hogy egy városban, ahol több középiskola van — egy típusból csak egy iskolát állíttat föl. Hogy e tervek mielőbb megvalósuljanak, ahhoz mindenesetre szükséges, hogy a magyar politikai pártok, a sajtó és közvélemény ezt a kérdést állandóan fölszinen tartsák és a megoldást sürgessék, nehogy a megvalósulás előtt (mint az már többször megtörtént') ellenséges befolyások az egész tervet fölborítsák. (b.) Tárcarovafunk: Péntek: Öyallay Domokos: Anyajárás. Szombat: Igmándy Géza: Kártyán nyert asz- szony. Vasárnap: Reményik Sándor: Ködben. (Vers.) Segesdy László: A költő. Parasztasszonyt láttam Szélesen terült el a mező, benyúlt a Széles végtelenbe, A löld termése: a búza fekszik ott sok Apró keresztbe. Szélescslpöjíi paraszíasszony megy a tarlón, Ringó a járása, Olyan a tartón, mint a föld ősi, drága Eniberfakadása, Megy az asszony és nyomában az uj élet klvinil, £s szeptember végén a klszikkadí rögbe ni Élet csirája hull... Marék Antal A sok epéjü Fodor Jenő — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Pcterfy Tamás. Csobánka városa immár két hete készül az előre bejelen .ett főispánláiogatásra. A kisvároska kaszinójában az érdeklődők sokasága zug, miként a rajzásra készülő méhkas belseje. A főjegyző nagy igyekezetében a pockos inasát himbálja járás közben. Az esperes-plébános állandóan a derekán hordja az tinnepi piros selyem övet.merthátha a bejelentéssel ellentétben, hamarabb betoppan a főispán? . . . Ezek a nagy urak mindég szeszélyesek!? ... A főbíró fölényesen osztogatja parancsait a teremdisz'tésnél . . . Nagy dolog a fő. pánvárás! ... De még nr- lycn nagy dolog?! ... %* Mari néni, a csobánkcl kaszinórak immár tizenöt év óta derék szatkácsnéja, éppen Ótátraiürcd, február 26. (Kiküldött tudósítónktól.) Mintegy ötven szlovenszkói gyáriparos jelenlétében tartotta meg a Cseh-szlová’kiai Gyáriparosok Országos Egyesületének szlovenszkói csoportja évi közgyűlését Ótátrafüreden. A kongresz- szuson valamennyi szakma képviselve volt és részt! vettek azon a vas útügyi, kereskedelmi pénzügyi és szlovenszkói minisztériumok, valamint a vezéménzíigyigazgatóság, a prágai GyOSz.-központ és a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara kiküldöttei is. A közgyűlést B o n d y Jenő, a pozsonyi kábelgyár igazgatója nyitotta meg és az 1923. év gazdasági helyzetének, valamint a GyOSz. szlovenszkói csoportja működésének ismertetése során a többi között a következőket mondotta: Szlovenszkó és Ruszinszkó nem képes önmagát csupán a földműveléssel fontartani, mert földje nem elég jó és igy a lakosság fokozatosan rá van utalva az iparra: nevezetesein a fa-, papír-, oellulose-, vas- és magnezitiparra, ameb/eknek nyersanyagai ezekben az országrészekben előfordulnak. Mivel Szlovenszkó ipari szükséglete nagyon kevés, külpiacokra van szüksége, amelyek között elsősorban a Balkán és Oroszország jöhetnek figyelembe. Előnye Szlovenszkónak, hogy van hatalmas viziutia, de nagy hátránya, hogy csak egyetlen nagyobb teherbírású vasútvonala van. A gyáriparban föltűnő nagy mértékben érvényesül az állami befolyás. Ez számos esetben elősegítette a fejlődést, de nagy kár, hogy a szlovenszkói gyáriparnak sem a szenátusban, sem a parlamentben nincsenek képviselői és csak kivételesen akadnák politikusok, akik a gyáripar ügyét magukévá teszik. Bár az elmúlt esztendő az 1922-héz viszonyítva javulást mutat, alig akad üzem Szlovenszkóban, amely teljes munkaképességét kihasználná. Az elmúlt esztendőnek jelentősebb eseményei közül fölemlíti a szállítási dijak leszállítását és a külfölddel kötött kereskedelmi szerződéseket. Nagy szükség volna a gépek szabad behozatalára, mert Szlovenszkóban alig van gyári üzem, amely nem szorulna javításra, vagy uj gépek beszerzésére, ami külföldi gépek szabad behozatala nélkül el nem képzelhető. A március elsején életbe lépő vasúti tarifa!eszállit’ás korántsem olyan mértékű, mint amilyenre a szlovenszkói gyáriparnak szüksége volna., tehát újabb tariíaleszállitásra lesz szükség. Az adókönnyítések sem felelnek meg a jogos kívánságoknak és ha a pénzügyi hatóságok nem fogiák kellő liberalizmussal kezelni az adókérdést és különösen a három éve visszamenően fizetendő jövedelmi adót és dézsmáf, úgy még súlyos meg.... urna ni— i .....i ... hu IMII—Wi * fii i I II pr óbáltaíások várnak a szlovenszkói gyáriparra. Kifogásolja a horribilis megyei útadót és szükségesnek tartja, hogy az utak kezelését az állam vegye át. Javulás állott be a munkaadók és munkások közötti viszonyban, mert míg azelőtt minden munkás halálos ellenséget látott a gyárosban, ma már alig történnek összeütközések e téren, sőt a munkásság egyik-másik képviselője megfelelő objektivitással ítéli meg a nagyipar helyzetét. H e x n e r Ervin dr., a szövetség ügyésze ezután előterjesztette jelentését Szlovenszkó és Ruszinszkó ipari- és szociálpolitikai helyzetéről. Ennek során kifejti, hogy bár az 1922. évhez viszonyítva örvendetes javulás észlelhető, még több olyan iparág is van, amelyben a munkateljesítmény továbbra is csökkent. így például a textiliparban 1913- ban hetenkint átlag 616.000, 1922-ben 347.000, 1923-ban pedig mindössze 319.000 munkaórát dolgoztak, ami a béketeljesitmény alig 52 százaléka. A zománciparban ezek a számok igy alakultak: 1913-ban 193.000, 1922-ben 55.800, 1923-ban 53.160, vagy a békemunka- teüesitmény alig 29 százaléka. A gyufaipar- ban békében 38.500, 1922-ben 23.400, 1923- ban pedig mindössze 19.760 munkaórát dolgoztak hetenként. Uj vállalat 1923-ban csak kivételesen alakult. így Szencen és Jolsván. Ezzel szemben több üzem hosszabb időre beszüntette a munkát. Hivatalos statisztikai adatok bizonyítják, hogy az egykori osztrák-magyar monarchia legszegényebb területe Szlovenszkó és Ruszinszkó, amit a kormánynak is tudnia és azon kellene lennie, hogy a szlovenszkói ipar megerősödjék, aminek ma még rengeteg akadálya van. Sok baijt okoz, hogy a kormány számos nagyfontosságu kérdést rendeletileg próbált szabályozni, aimiéily rendeíetekröl azután megái! lapította a közigazigiatiílsi bíróság, hogy érvénytelenek, mert törvén veinknek ellentmondanak és sérelmes az is^ hogy a törvényeiket és rendeleteket visszaható erővel ruházzák fel. Sok visszásságot okoz az igazságszolgáltatás remdeztétiensége, valamint a külföldi követelések dolgában való bizonytalanság is. Mindezeket sürgősen orvosolni kellene. A Szociálpolitikai helyzet ismertetése során rámutat a betegsegélyezés terén elhangzó panaszokra. Szlovenszkó és Ruszloszkó- ban a lefizetett járulékok 1923-ban 43 mállót, 1921-ben 97 milliót, 1922-ben 96 milliót tettek ki. Ebből az adminisztrációs kiadás 13.83 százalék ,aimi iiagomkint 44.38 korona, a történelmi országok 31.54 koronájával szemben. A bérviszonyok 1923-ban stabilnak mondhatók, miivel nagyobb béremelés egyá'tálában nem fordult elő és bérieszállátás is csaik nagyritkán. Az átlagos bérleszáílitásök 1922 lakára le kell számolni . . . — Olyan sav anyu ember? ... — kérdi az uj tanfelügyelő. — Ez a Fodor már keserű, mint az epe!... — És mindég mosolyog? . . . — Mosolyog, nevet, pedig kilenc nagy epéje van a mások számára s még külön, egy óriási epe a saját használatára . . . — Tehát összesen tiz epéjü ember? . . . — Sok epéjü ember, — mondja rá Mór- vay . .. — No. de ha egyszerre mind a tiz epéje leszakadna? . . . — Écipen ezt akarom előkészíteni! — mondja Morvay, — te leszel a médium benne . . . — Én? Az új tanfelügyelő? . . « — méníegetődzik csen desen. — Kedves, régi cimborám, — beszél Morvay, — te jöttél ide memtőangyalnrk, hát a te személyed körül fakadnak fel a Fodor Jenő tanár ur epéi ... Ez az ember beteg lenne, ha legalább hetenként nem írna egy névtelen levelet . . , A hideg kirázná, ha nem pletykázhatna ... De jót, mégcsak tévedésből sem szökött mondani senkiről, — soha!... — Közreműködő nem leszek! — tiltakozik az uj tanfelügyelő. — Semmiesetre sem! Csupán a neved körül ömlik el a sok epéje. A tervem kész. Kezdem a kivitelt . . . Éppen ott jön, törtet erre ... Én távozom . . . És egyszerre hangosan beszélt Morvay igazgató: — Kézcsók ómat és szives tiszteletemet odahaza is kérem átadni nagyságos uram!.... — Aztán hirtelen hajlongva távozott és éppen beleütközött az Odaérkező Fodor tanárba..., Bizonyosan nem akara'án kivűnl . . . —. Alh, bocsánat kedves kollega! . . . Ezer bocsánat! * * ■ Szerda, február 27. január eles éjéhez viszonyítva egyébként gy alakultak:: a cukoriparban 25 százalék, a fűrésziparban 45 százalék, a nehéziparban 40 százalék, a sörgyári iparban 25 százalék, a vas-, fém- és öntőiparban 30 százalék és a vasbányákban 40 százalék. Kollektív szerződések egész Sztovemszkóra nézve a zománc-, cukor- és papíriparban, Pozsonyban pedig a textil-, vas- és cukorfinomiitóiparban vannak. Ezenkívül még 48 üzemben. Kizárás 1923-ba.n egyáltalában nem volt és a sztrájkot a hand- lovaí szénbányasztrájkot kivéve, alig lehetett észlelni. A malomipar, a szesz- és serfőzdék képviselői már kevésbbé biztatóan nyilatkoztak a helyzetről és fölpanaszolták, hogy a kormány részéről mostoha, sőt ellenséges bánásmódot tapasztalnak. Különösen az adó- és íarifális viszonyok miatt vannak elkeseredve, amelyek még ma is, a leszállítások után, kibírhatatlan terheket rónak Szlovenszkó és Ruszinszkó gyáriparára. A hivatalos kiküldöttek közül J a n s á k minis Zefri tanácsos Kállay és Srba miniszterek nevében megígérte, hogy a szövetséget valamennyi törekvésében .továbbra is támogatni fogja. Ö is panasz tárgyává teszi az unifikáció lassú menetét. Kiemeli a GyOSz.- nek a közgazdasági kérdések megoldása szempontjából való fontosságát. H o d á c dr. tanár, a GyOSz.-központ képviselője a gazdasági konszolidációról szólva, megállapítja, hogy a részleges konszolidációt Cseh-Szlo- vákia elsősorban annak, köszönheti, hogy va- lutáris szempontból nyugodt, .stabil fejlődésen ment át. A szlovenszkói gyáripari viszonyokról szólva, hangsúlyozza, hogy a szlovenszkói gyáriparnak meg van a létjogosultsága és az összgazdaság szempontjából is életszükségletet jelent. M a d e r i c s dr. főtitkár jelentése során kifejti, hogy a gyáripar helyzete javult ugyan valamelyest', de számos üzem csak azért kezdett el dolgozni újból, mivel attól tarottak, hogy régi, bevált férfimunkásseregük ki fog vándorolni. A különböző jelentések kapcsán megindult vitában részt Vettek: Rohn ruszinszkói vezérigazgató. Doppler igazgató (Pozsony), Faltin titkár (Ungvár), Singer igazgató és Glos titkár (matomegyesiilet), Zsuffa dr. mérnök, Münnich bányaföíanácsos stb. A délutáni ülésen Mádl osztályfőnök nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott a forgatom kérdéseiről és március elsején életbelépő uj tarifákról és ennek során különösen a Szíovenszkóra vonatkozó változásokat ismertette. A római ffottakonferencia fiaskófa Berlin, február 26. (Saját tudósítónktól.) Rómából érkező jelentések szerint az ottani flottakonferencia teljes sikertelenséggel végződött. A konferencia kegyelemdöfését tegnap adta meg a spanyol delegátus, aki kijelentette, hogy Spanyolország nem vesz részt tovább a tárgyalásokon. — Kérlek, kérlek igazgató ur, éppen semmi! — mondogatja Fodor tanár s félre vonja beszélgetni. Morvay ugyanezt akarta, tehát célt ért... — Beszéltél az uj tanfelügyelővel? . . . Ismered? — kérdezi mohó kíváncsisággal Fodor tanár. — Hivatalos tisztelgés volt . . . Hiszen hallottad, hogy kézcsókot küldöttem odahaza a tanitónénak?! — Micsoda? ... Jól hallok? . . . Tanitóné? . . . Hogyan? . . . Morvay bizalmasan, suttogva beszélt. " — Kérlek alásan kollega, ez benne van a hat hét előtti hivatalos lapban . . . Falusi ta- nítócska . . . Iskola penész . . . Véletielen protekció . . . — Meglepő . . . örvend a friss híreknek Fodor tanár. Szinte habzsolta a friss pelyká- kat . . . — Hát még a felesége? . . . — Ne mond? . . Valami nagyszerű dolog! .. . Ilyet hallani? . . . — Erre tart az uj tanfelügyelő, — suttogja Morvay — a feleségéről majd az aljegyző, a Sóky referál, mert az tudja . . . A kaszinó ablakán kitekintett Morvay. Ott látta jönni a kedélyes Sókyt, azért vonta bele a dologba, az epefakasztásba és már búcsúzik is Fodor tanártól, hogy elfogja Sókyt és betanítsa a szerepébe . . . A sokepéjü ember hálásan rázta meg bu- csuzásnál az igazgató kezeit. Régen talált ilyen bizalmas pletyka any agot. S már kereste Sóky aljegyzőt, hogy tovább gyűjtse a drága tudnivalókat. De Sóky nem léphetett be a kaszinó termébe, mert az előszobában elfogta Morvay igazgató és betanította jól, de jól . , . — Az uj t^yfelügyelő a főispán embere... Felesége a testvére. De igen szerény, ér évnegyed napja tisztogatja a megmaradott három és fél fogát. . . Belföldi és külföldi híres fogkrémekkel igyekszik fehérre, tündöklő fehérre varázsolni restanciában tartogatott fogait, mert hátha meglátja a, főispán? . . . Nem lehet tudni?! . . . Mindenki készül a nagy eseményre. Építik a diadatkaput, hordják a zöld ágat kocsikkal. Még egy nap. A hétfő választja el Csdbánkát a főispán érkezésétől ... A fogadtatás valami csodásán szép lesz. Ötven fehérruhás leány vonul fel és a tűzoltó zenekar ... De nem csoda, hogy ennyire igyekeznek a főispánvárók, h'szen ritkán látják a főispánt ebben a félreeső, istenhátamegetti fészekben. Még egy nagy eseménye van Csobánka városának. A főispán látogatása előtt egy nappal érkezett meg az uj tanfelügyelő. Valami távolvidéki idősebb bácsi. Ha főispánt nem várnának, akkor az uj tanfelügyelő állana az érdeklődés előterén, de most hátraszorult ... A főispán nagy ur . .. . Egyedül Fodor Jenő polgáriskolai tanár ur a tiz éves igazgató asp'ráns foglalkozik az uj tanfelügyelő személyével. El is jött a kaszinóba érdeklődni felőle . . . Amint belép, kopasz fejét simogatja, szúrós nézésű, szikké szemeit körüljárta!ja . . . Keres. Kutat és talál . . . A kasznóterem jobb sarkában éppen együtt beszélget Morvay igazgató tanár az uj tanfelügyelővel. Fodor tanár arra igyek- sz% do ide-oda köszöoget . . . mosolyog, mindég mosolyog és halad a beszélgetők felé las'-an-'assnn . . . #)t.t a kaszinó jobb sarkában Igen halkan to'y a társalgás. Morvay igazgató megjegyzi, hogy — öreg cimborám, itt az alkatom. Jön a főispán. Ezzel a harapós emberrel végre, va* /
