Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-26 / 47. (495.) szám
Poincaré még legény a talpán ... (g.) Prága, február 25. A francia kamara háromszázötvennégy szavazattal kétszáztizennyolc ellenében elfogadta Poincaré kormányának ama pénzügyi javaslatait, melyek a francia frank megroggyant lábait mankóval támasztják meg. Azok a hírek, melyeket a francia kormánnyal szemben farkcsóváló prágai hivatalos hírszolgálati szervek ma elénk szervíroznak, arról szólanak, hogy ezt a körülményt úgy lehet elkönyvelni, mint a Poin- caré pozíciójának szilárdítását és biztosítékát annak, hogy a francia politika úgy befelé, mint kifelé tovább járhatja a maga útjait. „ Nem kételkedünk abban, hogy egyelőre ezt az utat fogja járni. Nem kergetjük azt a kacér fantomot, hogy elkövetkezhetik hamar "és egy éjszakáról történő megvirra- dással az a nap, amikor eltűnik az európai politikának sakkasztaláról az a fehéren bozontos fej, ami a francia miniszterelnöké s jól tudjuk, hogy Poincaré keményebb legény a talpán, mintsem hogy az egyszerű és természetes politikai logika törvényei elől deferálra. Pom;aré tudja, hogy ma ő az egyedüli ii^ézi. és pedig pont a béke- szerződésekkel teremtett helyzet Integritása' szempontjából s mindenki, aki a saját bőrét mentve a .békeszerződések sérthetetlenségének szentségére esküszik, nem cselekszik mást, mint beléfogódzik az ő köpenyébe s védőszárnyakat keres alatta. Lehet, hogy Poincaré maga is érzi, hogy az ő föltétién tekintélye és szupremativ diktátorsága alatt inog a talaj, lehet, hogy a francia belpolitika korlátozott szempontjai már levonatták volna vele a távozás és eltűnés konzekvenciáit, de mert ma az ő személye körül tengelyek és elvek fordulnak meg, kitart a helyén még akkor is, mikor minden józan ész ellene szól és minden kibontakozási béketörekvés az ő személyének megkövesült falankszába ütközik. Ez azonban csak erőlködés, ügy amint a francia frank vakbélgyulladása ellen csak aszpirinszerü preparátumnak tekinthető pénzügyi javaslatokkal tud operálni, az európai politikának megváltozott mentalitása, a Versailles, Trianon és társai elleni hangulatnak és pozitív okoknak megnyilatkozásai ellen sem talál mást, mint a legjobb esetben a béke fantómszerü elvének morfium- ját, ami pillanatnyira kábít, de ami mellett tovább folyik az organizmus roncsolása és fekélyesedése. Ez az erőlködés nem tarthat sokáig. Poincaré legény a talpán, de öreg legény. A háború bűnének szennyező kormától hiába mossa a kezét, az európai közvélemény érzi, hogy ő a háborús politikának békét hazudó matadora, aki tud erőt kifejteni és akaratot érvényesíteni akkor, mikor gyűlölni kell, de aki a kezét nem adhatja ahhoz, hogy az megszorítsa az ellenfél kezét barátságos őszinteséggel és az egyiittjárás tiszta akaratával. És érzi a francia politika is, hogy az a kéz, amely eddig csak ökölbe tudott szorulni, csak ütni és pofozni tudott, .nem az, amire neki ma szüksége van, mikor a sok ütéstőr és erőfeszítéstől kimerült a szervezete és nem bir ellentállást kifejteni a legérzékenyebb ponton: a gazdasági stabilitás terén. A józan, békés célokat ismerő és kereső francia politika, amely önmagát védeni és érdekeit megőrizni akarja, de amely ismeri a megemészthetőség mértékét is, nem tűrheti sokáig azt, hogy az ő nevében és az ő akaratának jelszavával frivol játékot űzzenek Európában s nem tűrheti komolyan azt a szemfényvesztő taktikát, ami az adott veszedelmekkel, a gazdasági válsággal, a pénznek mint bizalmi tényezőnek, lezüllésé- vel kapcsolatosan nem talál más érvet, mint annak hangoztatását, hogy ő csinálta meg a Ruhr-akciót; ami a politikai kapzsiság szempontjából lehet megokolt és szükség- szerű, de amire az igazi béke emberei úgy tekintenek, mint a felesleges gyújtogatásra szokás. Az a diadal, amit ma számokkal regisztrálnak s amit mamelukos pártképviselők szavazatai révén zsebelt be Poincaré, csak látszólagos és görögtüzes szemfényvesztés, melyet lehet kápráztatni hivatalos sajtóorgánumok szolgalelküségének kibérelésével, de ami nem tévesztheti meg azokat, akik a mesterséges fények mögé tudnak nézni és látni. Ezek érzik azt, hogy a francia politika most a választások előtt kritikus állapotban van s hogy Poincaré helyzete sem a logika, sem a természetesség szempontjából 36 tagból álló képviselőtestület abszolút többségét. A zsupán ezt a választást formai okokra való hivatkozással — nemcsak az őslakos, hanem a cseih-szlovák pártoknak meglepetésére és megdöbbenésére is — mieigsemmisi- tette s az uj választást március 2-ára tűzte ki. E'Z az erőszakos eljárás csak arra szolgált, hogy még erősebben összeforr asztotta lélekben és lelkesedésben a magyar pártokat, amelyek fanatikus hittel bíznak abban, hogy a március 2-i'ki választáson megismétlődik a ■gyönyörű győzelem-. Áthelyezik a népgyülést Az egyesült magyar pártok a választások megsemmisítése óta ma tartották első niépgyülésüket Keményen hideg délelőtt volt. A néptgyüiíést a Főtérre hirdették és 10 órára — a 'templomból kijövet — már több mint ezer ember topogott, fagyoskodott az Arany Oroszén szálló erkélye alatt. Odafenn az erkéllyel kapcsolatos szobában már fél 10 előtt sürögtek'-íorogüak a magyar pártok érseki! j- vtáiri vezérei. Holota János dr., a kisgazdapárt egyik vezére -és Héder János, a keresztény- szocialista párt elnöke várták a vendégeket, akik háromnegyed 10-re érkeztek fel. Ott láttuk Lelley Jenő dir. országgyütésii képviselőt, Petrogally Oszkár dr.-t, Kiérey Lajost, a magyar országgyűlés volt alelnökét, Tarján Ödönt, a Magyar Jogpárt elnökét, Varga Ferencet, a keiresztényszocialista párt elnökét, ifi. Koczor Gyulát, a kisgazda és kisiparos- párt ügyv. alelnökét, az érseki:jváriak közül Noszkay Ödön dr.-U Ozorai József dr.-t, Farkas Sándort, Kukén Béla dr.-t, Öivedi Jánost, Hantik Bélát, 01!©vényt Jánost stb.. LqSícy Jenő indítványára, a nagy hidegre való tekintettel, a nápgy ülést nem a FMérem hanem az Arany Oroszlán-szálló nagytermében tartják meg. A nagyterem azonban kicsinek bizonyult. Óriási tolongás támadt, a folyosók, a karzatok is zsúfolásig megteltek, mégis sok százra tehető azoknak a száma, alkilk mér nem fértek a terembe. A népgy illés Néder János, a kezesztányszocialisfa párt elnöke nyitja meg a népgyülést -- Nem a mi hibánk, — mondotta — hogy kemény tél idején vagyunk kénytelenek magyar testvéreinket uépgyüiésre hívni. Érmeik a gyűlésnek célja egyrészt az, hogy tiltakozzunk a nyílt erőszak, a választások indokolatlan nem tekinthető stabilnak. Mért a lefolyt kamarai vitát kisérő fénylő szólamok, amiket nem a hivatalos kezek kimanikürözött ujjai nyújtottak felénk, de mi magunk halászunk ki az ujságlepedők légióiból, arra engednek következtetni, hogy a francia választások nem jelentenek mást a Poincaré szempontjából. mint annak alkalmát, hogy a francia nép alkotmányos formák között juttassa kifejezésre azt az akaratát, hogy elég volt Poincaréból és az ő politikájából. Erre vall Hervének, a Millerandhoz közel álló politikusnak múlt heti cikke, mely kifejti azt, hogy Poincaréval már végzett az ellenzék, de hátra van még a politikájának leteperése s ennek teljes és tökéletes lejáratása a választások . alkalmával fog bekövetkezni. Itt kell regisztrálnunk azt az érdekes körülményt is, hogy a pénzügyi vita során az a különös helyzet alakult ki, hogy a Poincaré pártja, a nemzeti blokk, lépett arra a helyre, amely a Poincaré elleni támadások kiindulási pontja s hogy az ellenzék föltűnő mérséklettel kerülte annak bekövetkeztét, hogy Poincaré fölött megkonduljon a lélekharang. A Poincaré pártja uj embert akar. mert érzi, hogy a régi vezető nemcsak maga alatt vágja a fát, de lezuhantatja a pártot is és annak politikáját is. Hogy ez a fura és pikáns helyzet hová érlelődik a választások során, azt ne próbáljuk jósolgatni, mert hiába igy, hiába úgy, akármit is szeretnénk hinni, ma csak egy bizonyos Európában s ez az, hogy: Poincaré még legény a talpán ... A ma|pr dlcmcii pártok lezörd Érsckujrárott Az érsekujvári községi választások megismétlése előtt — Az egyesült magyar pártok hatalmas népgyülése — A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársának tudósítása Érsekújvár, február 24. A szeptemberi községi választáson a ma- gyár pártok Erselfojvárott fölényes győzelmet aratva 19 mandátummal megszereztek a megsemmisítése miatt, másrészt, hogy tanúságot tegyünk amellett, hogy kitartunk vezéreink s a -magyar eszme mellett, ha kelik meg egy harmadik választáson is (Úgy van! Éljenzés,) Annáik a reményének ad kifejezést, hogy az érsekujvári magyarság állam fogja a harcot és. hü marad magyar voltához. A cseh' pártok valamennyien szövetkeztek, — a iegelíetntétesebb árnyalatok, minit tűz és víz — hogy kilátásaikat javítsák. Farsangi álarccal arcukon magyar 'embereik is jelentkeztek, Lelley Jenő dr. beszéde Utána Lelley Jenő lépett a szónokok asztalához. — Magyarok! — kezdte beszédét — úgy érzem, hogy nekem kuruc Érsekújvár lakossága előtt bemutatnom magamat nem szükséges, Nem először vagyok itt s hallottátok már szavaimat többször is. Most röviden beszélek. Kevés szóból is sokat lehet érteni. A világháború után a fejünkre szakadt a kéknek látszó égbolt. Szörnyű szerencsétlenségek sora következett. Mi, magyarok, ebben a kataklizmában elveszti tét tünk mind ént. Elveszítettük hazánkat-... Hontalanok lettünk, Földönfutó lett az a nemzet, amely Európa bástyája, védelmezője volt a tatár és a török pusztítások idején. Átkozottak lettünk, a sors korbácsának minden ostoncsapását el kellett szenvednünk. Miért? Mert becsületesek voltunk! Mert vérteztünk, mert híven kitartottunk a szövetségeseink melleit. Keserű iróniája a sorsnak, hogy ezért letiportak bennünket. Mindent elveszítettünk ,d© érintetlenül áll a becsület! És most ezt a becsületet akarják elvenni szentségtörö kezek (Viharos felkiáltások: Nem adjuk!) Odaadjátok, kuruc újváriak? (Soha! Soha! — dörögte a tömeg.) Petrogalli a józangondolkodásu zsidósághoz Ott, ahol normális önkormányzati viszonyok vannak, egy városnak választása csendben szokott lefolyni. A városi lakosság megalakítja a községi, képviselőtestületét. Ez a testület intézi a város gazdasági és kulturális ügyeit, amit miniden község polgára maga lát el és gondoskodik a polgárok anyagi jólétéről. Azonban itt a cseih-szlovák köztársaságban nincsenek normális viszonyok. Ezt nevezik demokratikus 'köztársaságnak. Mikor szeptemberben először mentünk az urnákhoz, azt harangozta a kormánysajtó. hogy a nagy mérkőzésekben széjjel fognak bennünket morzsolni Igaz ugyan, hogy amikor a választások megtörténtek, akikor egyszerűién azt mondották, hagy a községeknek nincsen politikai hatáskörük s uj választásokat írtak ki. AzonHa nem adjátok, Luruoapátok lelke lészen veletek, hogy megtarthassátok nemzetünk egyetlen kincsét s hozzásegítsen végső célunk eléréséhez. Ez lesz az az idő, amidőn az igazság győz a hazugság felett, az erkölcs a becstelenség felett, az erény a gonoszság felett. De ha odaadjátok, akkor sem érjük meg az igazság, az erény, az erkölcs győzelmét. S akkor kuruc őseitek másodszor halnának meg, mert meghal majd a lelkűk és néma átkot fognak rátok mondani. A magyarságnak itt jobb tisztességgel meghalni, mint becstelenül élni. De nekünk itt élnünk kell, tisztességgel élni, egy jobb jövőért, ha néhány évig kálváriáit is kell járnunk. Ezt a kálváriát én is veletek járom. Megyék utániatok, vagy ha kell, a vezetőtök leszek. (Éljenzés.) Újváriak! A magyarok istene világosítsa fel a sziveteket és elméteket, hogy abban az irányban menjetek, melyet magyar szivetek mutat s akkor megtartjátok gyermekeiteknek azt az egyetlen kincset, a becsületet, melyet kuruc őisöktől örököltetek. (Lelkes éljenzés.) Lelley nagy hatást keltett beszéde után Petrogalli Oszkár dr. mondott beszédet. han ez azért történt, mert az érsekujvári választás eredménye nagyon kellemetlenül hatott a. cseih-szlovák kormányra. Érsekújvár magyar népe ismét a szavazó urnákhoz fog menni. A köztársaság megalapítása óta nagyon sokszor ha'lottaim, hogy a közelmúltban Érsekújvár lakossága tiszta szlovák volt és »»♦♦♦»<»<><■«■»»■>♦♦»»»» »»»»&■<» * 10® c§eh-$zl. HoroiiMrt fizettek ma, február 25-én: Zürichben 16.795 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 1221930QÖ0Ö000*— német márkát C/ófiác% i «<«*.> ^ Prága, kedd, 1924 február 26 Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Msszmszkői Szövetkezett Ellenzéki Pártok Fe,eI6s szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. hogy pártot alakítva gyöngítsék a magyarság sorait... Ma aztán megláttuk, hova C&aidtálk ezek a kis pártooskák a szavazataikat? A z'sádópárthoz csatolták. A zsidóik nyíltan kijelentették, hogy ők nem magyarok, nem csehek, hanem csakis zsidók; mii is keresztény testvéreinkhez fordulunk, hogy ébredjenek végre tudatára, annak, hogy a közös érdekeik egy táborba kényszerítik az egész keresztény magyarságot, hogy együtt vívták mer tim-ev harcukat. (Ellenzés.’)
