Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-24 / 46. (494.) szám

Elkobozott igazságok Irta: Sz. B. Véke, február 23. Hotakaró fedi,a falu drága termőföldjét. Ezzel a grandiózus szemfedővel még a vá­rosiak nalk is topónál. Fázósan, borzongva nem merik álmát zavarai, nem osztogatják annyira, nem ígérgetik boldog-boldogtalan­nak és nem süllyesztik le íermőeTejében rej­lő fenséges hatalmát vásári korteseszközzé. E téli álom idején a földibirtokos osztály meggyötörve, fáradtan körülnéz s pihenés helyett szembe kell szállnia azokkal a képte­len vádakkal, rágalmakkal, amelyeknek ál­landó célpontja. A háborút követő kaotikus zavarok ideje óta világszerte dühöngő bűnbakkeresés ra­gályának a földbirtokos is egyik áldozata. Szociális kérdésekben, kritika nélkül, minden baj okát őbenne keresik. Mindiamiak emlékét amit évszázadokon keresztül a közért áldo­zott, egyszerűen elkobozzák, minden igazsá­gát eltemetik kétes tulajdonává lett földjébe, hamis színekkel festik alá múltját, jelenének minden küzködését, bajlódását hazug monda­körrel elhomályosítják, tervszerűen verik az tökeiket azokba a kapcsolatokba, amelyek a közös tápláló anyag, a föld jogán a falusi szegényebbet a gazdagabbhoz fűzte. ' Tisztán látjuk mi falusiak, hogy c az áramlat a városok felől, mint piszkos ‘um- gőzös kőd közeledik "felénk: Szabád-e meg­engedni, hogy a falu egyetlen kiváltságát, tiszta levegőjét így beszennyezzék? Mikor minden osztály elszántsággal küzd jogainak kitágításáért, miért tűri a földbirtokos osztály egyedül, hogy mindéin'igazsága, minden joga, még jövője is kótyavetyére kerüljön s még hívatlanok is aszfalttaposó cipőjük sarát Ö •beléje törüljék? A múlt perspektívájában kritika tárgyá­vá lehet tenni a mindenkori vezetők működé­sét. A földbirtokos osztályról is elmondhatja talán valaki, hogy a múltban nem mindenkor ismerte fel a kor követelményeit, vagy nem helyesen karolta fel a felvetődött koreszmé­ket. De mégis csak ez az osztály volt az, amely 1848-ban a hazafias Lelkesedés oltárára rakta előjogait. Ez pedig akkorában komoly, értékes, soknak elszegényedést jelentő áldo­zat volt, nem pedig üres frázis, szappanbu­borék, mint amellyel a mai népboldogMók do- báiodznak, mikor a szociális problémát min­denkor másnak a terhére és zsebére és saját fajtájuk emelésére akarják megoldani. Azt a régi vezető oszályt. kétségtelen hibái dacára, lelki előkelősége mégis megóv­ta más osztályokkal szemben az oktalan gyűlölet szertelen kitöréséből s a noblesse obiige elve szigorúvá tette a tisztesség térén ónmagával szemben is. A régi jó tábh.biró lelke mélyén maradisága, esetleges indolen­ciája árnyékában gyémántszemként ragyo­gott önzetlensége, higgadt bölcsessége, puri­tán becsülete, mindent megértése, embersze- re'ete, keresztényi megbocsátása. Ezeket a lelki tulajdonokat? .hovatovább már csak a ■mai közélet múzeumában fogják mutogatni a jámbor érdeklődőnek. Hol az oka tehát e szinte meglepő gyű­löletnek, amely ma szóval és írásban a föld­birtokos osztály megrontását célozza? A városiból a falu felé hömpölygő rágal­mak, vádiak lávatömegének taraján néha egy tisztább gondolat csiilámlik fel, amelyből ol­vasva látok, hogy az a képzelt befolyás, amelyet még ma is a falu népére gyakorol, a fő bűne a földbirtokosnak. H'ába tépik, té­pázzák mapról-napra a földerar te.k'ntélyét, azt tartják, még mindég elég maradt belőle' arra. hogy a falu névének konzervatív szel-* lemé* ápolja, az in.t'erntoonal'zmus szertelen­sége hő1 visszatartva netrze'’sf7i érzé~e’ben m©£$z1áfdit«a s a lazítok, felfortoók sátáni ideáitól megóvja. A védő-kart kell tehát lemet­szeni, a pásztort kell leütni, hogy a vezető nélkül maradt nyáj a leselkedő farkasok mar­talékává lehessen. Az izgató dajkamesék, liogy a föídesur a népet nyúzza, éhbéréért dolgozó cselédeit kizsarolja, befolyását a maga feudális és kap­zsi! céljaira kamatoztatja, — a hamisítatlan falusi napfényben iködfá.tyollá válva, eltűn­nek. A józanabb falusi ember szelíden meg­mosolyogja ezeket a oélzatos frázisokat, akár a kutgémre tévedt varjú meddő káfogását hallaná és az állítólagos cselédpanaszokaí kérges tenyerének legyintésével intézi el a béresgazda, aki ma egy nyugalmazott állam­titkárral nem cserél. Hol van tehát erősebb eszköz az átkos földesúri befolyás letörésére? A taiájívesziíő lázi tás boldogan ragadja meg a falusi ember föld-éhségét. Életre keltik ponyvaregények hősét a kegyetlen földesurat, aki még -annyi földet is sajnál a szegény zsellértől, amennyi­ben eltemethessék. Zsugori módjára ül föld­jén, pénzért sem ad belőle a szegénynek, mert ő cstalk addig boldog, amíg minél több a szegény, akinek munkaerejét kihasználhatja. Ilyen s ebhez hasonló izgatások milyen ko­mikus szélmalomlharccá fcörpülnek azonban, lka az ámítások köde szétfcszí-k és a hókris- tályoktó? ragyogó falu való képe tűnik sze-1 műnk elé. Párís, február 23. Spalajkovics, párisi jugoszláv követ, a Maiin munkatársa eíöít kijelentette, hogy Bulgária tavaszra fegyve­res támadást tervez Szerbia ellen. Pontos információ szerint az akciót a szófiai mace­Budapest, február 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjé- lentése.) Horthy LMklós korimnáyzó levelet in­tézett Káilay Tibor volt pénzügyminiszter­hez, amelyben azéirt a szolgálat-készségért, amelyet különösen a kölcsönfárgyaiá'Sölk kö­rül kifejtett, elismerését és köszönetét fejezi ki és abbeli reményének ad kifejezést, hogy Káilay tapasztalatait továbbra is a haza ren­delkezésére bocsátja. A kormányzó Nagy Emilnek is elismerését fejezte ki. Áprilisiján kezdődik a kölcsön jegyzése Harding. akit leginkább emlegetnek a magyarországi népszövetségi főbiztosi tiszt­ség betöltésével kapcsolatban, jelenleg hat­vankét esztendős. Egy kis banknál kezdte meg pályafutását, majd egy alaszkai bankhoz j jutott, ahol könyvelő és pénztáros volt. In­nen Birminghamba került, ahol a Nemzeti Bank elnöke lett. 1914-ben meghívták Washingtonba a Federal Keserve Board igazgatóságába és rövid idő múlva a bank elnöke lett. Az Egyesült-Államok egyik leg­nagyobb pénzügyi szakértőiének tartják. Páris-ból jelentik: A Journal szerint a magyar külföldi kölcsön jegyzését április első hetében megkezdik. Az előjelek szerint a jegyzést néhány napon belül be fogiák -ojeznh A kö’csön jegyzése iránt számos bankcsoport olyan nagy mértékben érdek­lődik, hogy egészen bizonyosan számolnak azzal, hogy a kölcsönt túl fogják jegyezni. A holland sajtóiroda jelenti Londonból: Az itteni pénzügyi körök véleménye szerint Ma talán lámpával sem lehet találni egy nagy-, vagy középbirtokosit, aki a szorgalmas íöldmukásnak azt a kívánságát meg ne érte­né s ne honorálná, hogy ott ahol a íeníartan- dó nagyüzem kára nélkül részleges pár elhí­zásról -szó lehet, pénzéért, mé! Ányos áron földet kaphasson. Szinte rokonszenves a gon­dolat, hogy a nyugtalankodó, Iázifható mun­kás, — ha különben jóravaló — földhöz jut­va, anteászként megerősödve, a telkes gaz­dák konzervatívabb eszmevilágába k-eiütve. — elforduljon a lelkiismeretlen lázi-toktól és egy szebb, nyugodtabb fövő alapjait lerakni segítsen. Nem igaz tehát, hogy a kunyhó és kas­tély közzé a földkérdés szükségképpen ellen­séges Ihangu latot hoz. Ezt csak a mestersége­sen szított gyűlölet, a lazítás, az izgatás ké­pes megteremteni. Nem is fo,g sikerülni végleg megzavarni a földbirtokos és falusiak egyetértését. Sze­rencsére ennek az összhangnak gyökerei olyan helyeken vannak, ahová gonosz kezek el nem érnek. Ennek a harmóniának őscsirája ott fénylik a kalászt érlelő déli napfényben, ott cseng a pihenésre szólító esti harangszó­ban. ott villámuk a közös veszélyt jelentő vi­harfelhőben s ott pfihen a szelíd holdfényben,, •amely -ezüstös fényével árasztja el a falut s termékeny harmatot szór a vadvirágos rétre. dónlaí bizottság szervezi. Hadműveleti. bá­zisnak a Sturma völgyét választották. Tö­rökország és Albánia kalandor elemei csat­lakoztak a tervhez. a magyar szanálási terv keresztülvitele teljesen biztosítottnak tekinthető. A ma­gyar kölcsön jegyzése igen gyorsan meg fog történni, minthogy Magyarország sok­kal értékesebb garanciákkal rendelkezik, mint Ausztria. Kétségtelen, hogy a kölcsön a Beíhlen-kormány legnagyobb sikere. A kölcsön folyósításával egyidejűén megszű­nik a magyar pénz további hanyatlása és éppen olyan stabil valuta lesz, mint ami­lyen az osztrák korona. Goode a jóvátételi bizottság döntéséről Párisból jelenti a MTI.: Sir William Goode, aki a jóvátételi bizottságban Angliát képviseli, a jóvátételi bizottság döntéséről a következő nyilatkozatot tette: — Az a véleményem, hogy a jóvá­tételi bizottság határozata a józan ész diadala és nagy lépés Európa újjáépítésé­ben. Különösen az utódállamoknak nagy érdemük van abban, hogy a bizottság egy ■ hanguan határozott, ami annak a bizalom­nak az eredménye, amelyet Bethlen és kormányának bölcs politikája európaszer- te kelteni tudott. Géniből jelenti a Wolfí-ügynökség: A népszövetség titkársága a jóvátételi bizott­ság döntése után megteszi az előkészülete­ket a határozat végrehajtására. A titkárság Budapestre hivatalos delegációt küld ki, amelynek a következők lesznek a tagjai: Avenol francia, Salter angol, Stoppani olasz, Henry Strakosch délafrikai, Zekiba japán, Jausen belga és valószínűen Wallenberg svéd. A bizottság valószínűen a jövő hét péntekjén érkezik Budapestre. A delegáció részletes programot készít Magyarország államháztartásának reformjáról, magyar jegykibocsátó bankot létesít és gondoskodik a belföldi kölcsön kibocsátásáról. A magyar parlamentnek ezután az a feladata, hogy a következő törvényeket letárgyalja: 1. A népszövetség jegyzőkönyvének ratifikálása, 2. a reformprogram végrehajtása, 3. a kor­mánynak adandó felhatalmazások. Ennek a tervnek a végrehajtása után megkezdődnek a külföldi kölcsön fölvételéről szóló tárgya­lások. Peidi mosakszik Peidl Gyula szociáldemokrata képviselő londoni útjáról kijelentette, hogy sohasem állította azt, hogy az angol kor­mány meghívására ment Londonba, ahol semmiféle szerződést nem kötött és egy­általában nem gondolt a kölcsön elgán- csolására. Nagyon kéri a közvéleményt, hogy ne adjon hitelt a kitalált híresztelé­seknek. Fölemlítette, hogy Londonban találko­zott Károlyi Mihállyal is. Végül hangoztatta, hogy utjának eredményével meg van elé­gedve és az angolok nagyon érdeklődnek a magyar állapotok iránt. Uj kényszerkölcsönjavaslat A minap beterjesztett pénzügyi javas­latok közül a legnagyobb ellenzést a kény- szerkölcsönjavaslat váltotta ki, amelynek rendelkezéseit az egységes pártban is tul- szigoruaknak tartották. Bethlen István gróf miniszterelnök ma bejelentette a nemzet­gyűlés pénzügyi bizottságának, hogy a kor­mány a kényszerkölcsönjavaslatot vissza­vonta és egy teljesen uj kényszerkölcsön- javaslatot fog kidolgozni, amelyet még a jövő hét folyamán a nemzetgyűlés elé ter­jeszt. A lakások fölszabadítása A legközelebbi minisztertanácson a lak-, bérek emelésével és a lakások egy részének fölszabadításával fognak foglalkozni. Tahy László angorai követ A kormányzó erendelte, hogy Törökor­szágban magyar követséget szervezzenek meg. A követség vezetésével Tahy László volt prágai miagyar követet bízta meg, akiit első-osztályú követségi tanácsossá nevezett ki a meghatalmazott miniszteri cto egyidejű adományozásával. Alaptalan hírek A mai cseh lapok egynómelyike arról ad hirt, hogy Rakovszky belügyminiszter rövi­desen benyújtja lemondását és helyébe Ugrón Gábor kerül, a megüresedett igazságügyrrri- niszteri tárcát pedig Vázsonyi Vilmossal, I vagy Rassay Károllyal töltik be, akik kor- ; mánybalépésük föltételéül a numerus clausus ' megszüntetését állították föl. Budapest} politikai körökben e hir fö­lött csak mosolyognak. Ilyen kombináció nemcsak, hogy lehetetlen, de mértékadó helyen még csak fö! sem merült. A hír va­lószínűen ott találta gyökerét, hogy Rassay a minap a kormány mellett szavazott és ál­láspontját az ellenzéknek megmagyarázan­dó, a nemzetgyűlésen kifejetette, hogy az 10® cseh-szl. Koronáért fizettek ma, február 23-án: Zürichben 16.7875 svájci frankot Budapesten 181000.— magyar koronát Bécsben —-.— osztrák koronát \ Berlinben 12219300 COOOOO*— német márkát I m ni rémhíré — A párisi jugoszláv követ Bulgária támadó szándékáról — A magyar kölcsönt valószínűen túljegyzik Bethlen visszavonta a kényszerkölcsönjavaslaíot — Április első hetében megkezdődik a kölcsön jegyzése — Peidl azt áilitja hogy Londonban nem interveniált a kölcsön ellen III. évfolyam 46. (494.) szám Sk08*íky Prága, vasárnap, 1924 február 24 — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Raszinszkői Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALL1 OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents