Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-02 / 28. (476.) szám

Szombat, február 2. M#ze.az®A$Á© Á világ gahönaáradatát nem leltet elhelyezni Prága, február 1. A D. N. N.-ben H, Br. cikket irt a világ gabonatermésének elhelyezéséről. A gazdá­inkat is érdeklő cikket a következőkben is­mertetjük : Az Egyesült Államok nyugati részében a farmerek óriási csűrei már jó ideje nem bírják magukba fogadni azt a rengeteg gabo­nát. amelyet a legutóbbi év folyamán felhal­moztak és amelyről senki sem tudja, hogy hol adhatnák el azt. A farmerek panaszait az amerikai közvélemény szándékosan fi­gyelmen kivül hagyja. Legfeljebb azzal biz­tatják őket, hogy alkalmazkodjanak a háború utáni viszonyokhoz és termeljenek tengerit, répát vagy dohányt. Egyelőre senki sem se­gíthet rajtuk. A háború Európát mint világgabona- szállítói jóformán teljesen kiküszöbölic a piacokról. A tengerentúli farmvidékek fan­tasztikus méretekben terjesztették ki vetési területeket és máról-holnapra az egész vi­lág szállítóiként léptek föl. Amikor petéig Európa a habom után lassan föHápdsz' cdpi kezdett és régi kapcsolatait újból fö! akarta éleszteni, az Egyesült Államok műiden esz­közzel azon voltak, hogy az curópei mező­gazdaságot kiszorítsák a rég! kereskedelmi pozíciójából. Nyugat a merik a gazdasági élete annyira berendezkedett a nagyarányú gabo­nakivitelre, 'hogy a vetési területek korlá­tozása az egész országra nézve a legna­gyobb gazdasági károkkal Járt volna. A vi­lág gazdasági életében elfoglalt porció fel­adására tehát gondolni sem 1 ehetett. A far­mok értéke rövid néhány év alatt 26 milliárd dollárról 54 nrlliárdra emelkedetté és a far­merek ugyanakkor közel 40 inüi.árd dől ár­ral növelték egész birtokállományuk értékét. Az .amerikai bankok nyomban felismer­ték az e téren kínálkozó konjunktúrát é's hallatlan összegű spekulációs hiteleket enge­délyeztek a farmereknek. Ezeknek a Intelek­nek a révén könnyű volt a farmereknek Eu­rópa eddigi vásárlóit megnyerni és az egész világ gabonaellátói szerepét átvenni. Ám a farmgazdálkodás a spekulatív túlterhelés folytán emelkedett termelési költségeket csak addig tudta elbírni, amíg a többi világ­termelés parlagon hevert. Időközben azonban a kanadai búzater­melő is felismerte, hogy az európai buzaor- szágok vásárlói az európai krízis ideje alatt uj ellátási területekre szorultak és csakhamar megindult a verseny a kanadai és az ameri­kai farmerek között. Magában az elmúlt esz­tendőben a kanadaiaknak a teremtést 17.5 szá­zalékkal, vagyis 19 millió métenmázsávai fo­kozni sikerült, mialatt viszont Amerikában a vetési terület és a termelés néhány szá­zalékkal hanyatlott. Argentiniában és Indiá­ban is az angol bankok által támogatett bú­zatermelés és export soha nem sejtett virág­zásnak indult, amely a nyugatamerikai far­mereket támogató tőkéseket rendkívüli mó­don elkedvetlenítette. A világkereskedelem fokozatosan átorieníálcdott az Amerikán kí­vüli gabonapacokra, amelyek olcsóbb ára­kon adhatták cikkeiket, mivel Amerikával el­lentétben mentesek voltak a spekulatív irányzatoktól. Az amerikai gabona eladási viszonyai naprói-napra nehezültek és ma 100 millió bushelre növekedett az Amerikai Egyesült Államok eladására váró búzája. Az eladási krizhs folytán egyre jobban érvényesült az az irányzat, ame'y az euró­pai piacot pénzügyi müvek te k utján ismét felvevőképessé akarja tenni. Az egész Kfj- zépeurópában mutatkozó rejtett és nyílt éhínséget az amerikai gaborrabenkárok ügyesen tolták terveik előterébe és Észtéin emberbaráti érdekek hangoztatásával meg ■tudták vesztegetni a közvéleményt. Minde­nekelőtt arra igyekeztek, hogy visszanyer­jék a német piacot, mivel Németországon a kenyérgabona fogyasztása, amely a háború előtt fejenkint 250 ki'o^rarnot tett ki. az utóbbi időben 150—200 ki’ogramra csökkent. Hz alapon a folyó évre a németországi be­viteli szükséglet 48.5 miTTó mé'térmází; ’ra növekednek az eddigi beedés 8.5 mTó rrté- termázsájával szemben. Hogy ezt a betétei! szükségletet igazolják és a német p’acot is­mét felvevőké pesté tegyék, az érdekelt kö­rök erősen ostromolják a washingtoni kor­mányt, hogy Németországnak nagy ál'ami hiteleket engedélyezzen. Ez azonban oly kí­vánság, amelynek az amerkai kormány csak a francia jóvátételt követelések flxirozása után tudna megfelelni. Nem is tehet rossz- "cven venm az amerikai kormánytól. hogy mncsen kedve hitelét ej^/%Dana’dák hordó­dba önteni anélkül, hogy b zonyos volna fe­lőle, hogy ebből Amerikára adódik-e nyere­ség. Mindenesetre azzal kell számolni, hogy Amerika sürgetni fogja a jóvátétel! összeg megállapítását, hogy biztosítsa a német piac feltárásának lehetőségeit. Az amerikai far­merek akkor azonban nem elégednének meg a német mezőgazdaság pótlásával, hanem bizonyára arra fognak törekedni, hogy az angol mezőgazdaság után a németet is k ó ty a- v e t y ó lő ve r s e n nyel tönk r e t e gy ók, hogy ily módon biztosítsanak maguknak számos éven át Iiasznothajtó eladási terü­letet. Középenrópa tehát nem várhat sok ál­dást Nyugatamerika gabona jgyeitől. Az el­lentéteket — Itt fölösleg, ott hiány — nem lehet egyhamar kiegyenlíteni, még ha akár­mennyi hajórakomány búza rothad el Ame­rikában. A 'tengerentúli agrár államok már nem számuhatnak nagy eladási területekre Középeurópában és akarva, nem akarva a termelés átcsoportosítására kell gondolniuk. Középenrópa a jövőben a keieteurőpa: csere- forgalomra ‘k-z ráutalva és azon túl igye­kezni fog szükségletét odahaza ftéerni, Né­metországnak pedig a külföldi éleim*szerek be hozatala tékhite lében kü'önb.özö szempon­tokból rendkívül óve fosnak kell lennie . . . folyamán Kolozsváron 457 iparos szüntette be iparát s adta vissza iparigazolváinyát, Egy év alatt 457 adófizetőt vesztett el az ál­laim, éppen annak a politikának következté­ben, amelyet ő maga vezetett be. Az ipar­hatóság a muilt év folyamán 172 képesítéshez kötött és 107 képesítéshez nem kötött, 135 engedélyezéshez kötött Iparengedélyt adott ki. Ezzel egyidejűleg pedig 309 üzletnyitás­hoz és 11 telepiéteisiiésihiez adott engedélyt, A múlt év folyamán tehát összesen 737 ipa-ren­gedélyt adtak ki. Kolozsváron 1892 iparost és 3781 kereskedőt tartanak nyilván az ipiar- liajsírcimoikbain. = Románia a nemzetközi kereskedelmi kamarában, A buíkíaresti kereskedelírni mi- nisztierluim most végzi a« előmunkálatokat annak mcigf-iil'iapitásáira., hegy Románia milyen formában és milyen feltétetek között vehet részt a nemzetközi kereskedelmi kamaráinak liiüahá'iáhian. Ebből a célibóíl közös értekez- Ltre hiivtéa Rcatiáffíla 22 kiereslke'deflimí kamairá- jándk titkárait. Az értekezletein 13 kamara képv.sebetíe miagAtt. Az erdélyi kairnairák mrjnd mugj Kentek aiz aradi kivételével!, Megalaki- tottek -egy élőkéül tő bíizottságot Cendhez István e'inökiiefe alatt és meigibi'zt'áik a buka­resti, valamiíiut a Ikionstapzai kamaráikat a rnega-'kotandó szabályzat egy-egy tervezeté­nek nieigiatkotáisáva1!. == Lengyelország legközelebbi kereske­delmi szerződései. Varsói távirat .L'lenti: A lepek kormánykörökből vett órteisiüjiés • alap- iám azt Írják, hogy a konmány a gazdasági vá'íságria való télként eltel teglközélebbii feóadia- táaak tartja, hogy kerieskeddimi szerződése- két kössön Qroszorszihggail, Cseh-Szlovákiá­val!, Magyarországgal Bifeániáival, Észtor­szággal és Lettországgal. = Németország egyik legnagyobb vevője Amerikának. Az amerikai kér csikód, elírni mi­niszter inum előzetes becslései szerbit Német­ország 1923-ban 312 miliő dollár értékű árut vásárolt Amerikáiban, úgy. hogy a német bí­rod álom 'lakosságára fejenként 5 dollár esik ebből a behozatalli összegből. Müvei Anglia 828 millióval és Kanada 660 m'dióval szere­pel az expoTtoirszágenk I is táján, Németország mint nagyvevő, harmadik hegyen áll az ame­rikai evportországok sorában és csak utána következik Franciaország 260 miffió és Ja­ja ár, 252 millió dohárral. — A tisztességtelen verseny megrend- .szabályozása. Tudvalevő) hogy a kererlkede- temügyi nunszteriiiuiauiak a tteztességes ver­senyről készifiett törvéniyjao'aisi'atát a gya­korlati szekértők véleménye alapján elejtet­ték és a keTcskedetemügyi miniszterem uj törvényjavaslat készülésére kénysizeTüt, Az uj javasltat egy február 4-án tafftomöő an­kéten fogták mogvitatná, amelyen az egye­temek, a ilí a muráik, az é rd ekképvisetetek .és az érdekelt nömiszter hírnök képviselői is részt vesznek. Az uj javaslat a kazmialis elven épült, vagyis esetemként sorolja fel a ti'sz- t esség télen verseny tényállladékah. de egy úgynevezett áitálános záradékot Is tartal­maz, mely a kereskedelemben előforduló egyéb tisztességtélén versenyről liis intézkedik. Az ankét erouiményéhez képest újból kidol­gozzák a java:sT,aifaot. megszerkesztik a meg- okolását és csak azután bocsátóik nyilvános megvitatásra. — Egységes alapszabályokat kapnak az ipari szövetkezetek. A prágai kereskedelmi és iparkamara hivatalos közlése szerint a kereskedelemügyi miniszteriem az ipari szö­vetkezetek és az 1923 december 6-án kelt rendelet értelmében alakított szövetségek számára uj alapszabály-mintákat készít elő. amelyeket a végrehajtási utasításokkal együtt ezidén márciusban fognak kibocsá­tani. — Mi tesz Stuxákkal? A „Gazdasági Hirlap“ írja: Előző számunkban rámutattunk arra a kriti­kus helyzetre, amely a Stux Hugó és Gyula cég­re előállott és amelynek konzekvenciáit eddig sem a tőzsdetanács, sem a Stux-cég még nem vonta ie. Információink szerint a cég hihetetlen erőfe­szítéseket követ el. hogy a pénzügyminisztérium, ahová devizaközponti tagságának felfüggesztése miatt íelebbezett, semmisítse meg a Központ ve­zetőségének határozatát. Kizártnak tartjuk, hogy a pénzügyminiszter hajlandó lesz a Devizaközpon­tot dezavuálni és a miniszteri döntés után remél­hetően sor fog kerülni arra, hogy a Stux-cég el­járásának konzekvenciáit minden irányban le­vonja. — A pénzügyminisztérium uj 300 milliós kölcsöne. A Pr. Tgbl. értesülése szerint a pénzügyminisztérium az állami pénzügyi mű­veletekre alakult bankkonzorciumtól 300 mil­liós uj kölcsönt vett föl 1924 augusztus 1-én esedékes pénztári utalványokra. Ezt a köl­csönt az 1924. évi költségvetés 603 millió ko­ronás deficitjének fedezésére fogják fölhasz­nálni. Ez a deficit nem vonatkozik a beruhá­zási költségvetésre. = 1923: Kolozsvár iparának fekete éve. A Kolozsvárott megjelenő „Iparosok Lapja" írja: A lehetetlen viszonyok követkéz lében tengődik, vergődik Kolozsváron az ipari élet. A műhelyek olyan tűrhetetlen nehézségekkel küzdenek, hogy üzem síiket redukálni, mun­kás alkat elbocsátani kény tetemeik, A múlt év i#xsie is árupiac: . — Gyengüli a prágai termányíőzsde. A mai tőzsdén gyenge látogatottság mellett igen jelen­téktelen üzlet fejlődött és bár a gabonapiacon búzáért és rozsért magasabb árakat követeltek, kereslet nem mutatkozott. Az árpa láthatóan lany­hult Rizs és kávéban szilárduló irányzat mutat­kozott, még pedig a gyengébb termésjelentésekre és a termelési országok nagyobb szükséglete miatt. A zsir is lanyhult, az egyéb cikkek nagy­jában változatlanok. A következő árakat legyez­ték: Rio kávé 21.50—22, Saníos 24.50—25, Guate­mala 30—33, Portoriko 35—36, mák 5—5.25, hol­land kömény 20, román tengeri 1.72, La Piata 1.40, amerikai zsir 1250. Gabonaárakat ma nem közölt a cseh távirati iroda. zz Bizonytalan a bácsi tőzsde irányzata. (Pra- goradio.) A hétvégi forgalom é?. ellátási nap miatt a spekuláció tartózkodó volt, bár az általános irányzat, különösen a magyar értékek dolgában határozottan barátságos volt. Nagyobb forgalom ennek ellenére nem fejlődött Előfordult kötések: ■ il/t. 1/31, Magy. aranyjáradék .... 43003 44000 Mnjry koronajferad. .... 3000 ?4Cö Bsnkvoretn Wr. ...... 200003 233000 Bodeukredit ......................... 40300) 410000 Kreditanstait. . ............... 302001 -307500 On e?. Kredit......................... 101300 1ÚS4000 An globank ......... 33901)0 341000 Liin dér bank ......................... 316500 3 í 6000 Lombard................................ ‘>6000 46100 Merkúr ............................._. 1S0000 191000 Osmr--M ag:yar Bank .... — — Union Bank Wr ...... 309009 322000 Cseh Union............................. 951000 9G00C0 Zivnostenská Banka. ... 9150GO 916000 Vumagfizha,Sózás ...... 2070000 2050000 ÚerdinandsNordb. ..... I/^SQÖOO I750ÖÖOO Kaesa-Oderberfri ...... S&2000 — Staatsbahn . ........ /24Q0G 730200 Südbahn .............. ..... 17400J 179900 Bü dbahn priovitüt.............. ~ ~~ Al pine ... .............. 709000 737C00 í'o bur.ű: ........... 88010 9Í500 Krupp ........... 445000 460^00 Poldi...................................... * 85)000 Prajre r Kisen ........ 2100000 2110->00 Rima.................................. 21800J 22600ü fikoda...................................... 1303000 1300100 ím vaid.................................... 935000 9320ÜÜ salft-6........................... Í10000J 11310.0 U rikány ................................ 14700J0 1540000 Hi ntthoffer .................. - 1640000 Map-yar épkor ....... 634Q003 6360000 = Szentpétervári devizajegyzések. (Pragora- dio.) Egy cservonec — 78.200 1922-ban kibocsá­tott rubellel, l font sterling 9.20. 1 dollár 247­*AA&AA4AAAAAAAAAAAAAAA&AAA*AA*4aAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA> 3 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza % 3 .....— \ " ...‘.“.......~... £ J ­vPAll^ ^ * .a \ Saját IcéBziíményü finom férfi £ és női feh érne mii, asztal- m& ^ 5 \ " térítők és mindennemű lenáru f 2j \ ArnsUás nagyhac é» kicsinyben j£ JíémMmi 'átkait f 28 éves, magas, fessnek mondott magasabb iskoláikat végzett urigye- rek, nagyiparos. Feleségül venne szépnek mondott, zenekedvelő, va­gyonos, 18—23 éves, kimondottan urileánvb ki nemcsak mint uriasz- szony, de férjének üzemében, mint hü segítőtársa és reprezentálni tud­na. Kizárólag szülők, vagy hozzá­tartozók leveleit (a leány tudtán kivül) „Furcsa tit 1702“ jeligén — szigorú diszkréció mellett — á ki- adóhivatal továbbit. I OptfkaS intézet Etöindsstneoiö szemüvegek, csíptetek ^ ® állítások. Ja­SS/ vitások bár­/’T'/] / tncb recepi v'W | ulapjáo asoa fcetnuk. Magyar Ki xoigálás Magyar IsveSeaés Belnfiaoker Samu Prolii II., Pofié 28 ke tmiperiai»8S&lió malién —Továbbra is gyenge a prágai tőzsde. Az e hét fedezési vásárlások csak kisebb mé­neteket öltöttek, mivel a bécsi tőzsde inátny- zata ismiét lanyha volt. Bár az osztrák korona, mérsékelten javult, az arbitrázs _ majdimeim teljesein tétlen maradt. A spekuláció az erő­sen csökkent árak eillenére sem bocsáfko- zott vásáh'jáiS'Olkba. A belföldi bankok jól tar­tottak voltak, a bécsiek mint rendesen, gy en­gültek. Záróiirányzait gyenge. A devizapiac kissé szFlárd'uBí, gyengébb csupán Zürlcli és Kfiteztiiániia. Előfordult kötések: If/i. i/si. 1923. évi kincstéri utalvány 98.Í0 98.50­1924. évi kincstári utalvány 91.- 90.50 íívereménykaicsön . .... 91 30 fi6,Vog bernhá?.ási bölcsön , 86 te 85.75 6%-os lisztből csőn.............. 8_k40 «5.4o 6% Ál’ambölcsön ..... 8a,70 83.í0 Morva orss--köles. 1011 4*/a % 73,50 7.. Morva H)17 5 ®/p« ^2* Práéri vár0=2 101.S köles. 5 % ’if’ $** Práira város 1919 bölcs. 4 % 8** L” Bfiínn város 1991 köles 15 *>/„ ?4. 9+. Pozsony város. UWkölos. 4°/ *k5A “=Vft Prátra városi t-aferpt. 4 °/< • jté*30 ?«53 Ősi vörös koresrí sors>ep;y _•__ _ Ma tryar1^ frtos vörös kereszt _*__ Ma wvíir io'záloc' sorsipcrv • 4:2:52 Cs^h Union Bauk . I . * . Loszámitqló:................. 1*54.30 454 53 Cseh (oarbank...................... ® Prásrai Hitelbank............... ?^.5) 834.50 Sslováb Bank...................... té?-5j Zivpostenska......................... Ím's Í ői Anar o'-Öslov. Bank. .... 1k':üJ Osztrák hitel ....... , Bécsi Unionbank................. Wi ener Bankv..................... 1°h5° ‘9t §3 Ju goalovenska-baak . • . • ftf.™ Nordbahn............................ . Oseii Ónkor ......... 1940. I4s'.i. Horvát cukor. ....... 675.—' Kolini műtrágya. ..... Konoi kávé . ...................... 2»0.~ .-32.­ik elini petróleum ..... ^7.|0 4Ő2.53 Kolim szesz......................... 1302.5g ts05.— Te jipar rt. ......... 777.50 (7a.— Első oilseni sörgyár .... 83.0.— 3vÖ3. Breitfeld-Danők.................. 567— 367.­La uriu és Lvieineat .... ^07. — oöa.sO liiusíboffor............................ 8Í5— 827.,­Cs eh északi szén ...... z73 —.— Cseh nyugati szón............... 507.30 610.— Alpine 355.75 362.50 Poldi.............................. 444— 423.— Pr ágai vasipar.................. 1045.— 1057.50 Sk ócia............................. 637.— 63950 Pozsonyi kábel ....... —— - .— Inwald .......... 455.— 465.—■ Prágai papír......................... —— -----­— Változatlan irányzat az olmützi termény­tőzsdén. A mai terménytőzsdén az árak a január 26-iki tőzsdenaphoz viszonyítva nagyon keveset változtak. A változott árjegyzések a következők: búza 184—185 (január 26-án 185—187), merkantil­árpa 155—160 (155—165), jugoszláv tengeri 148— 149 (149—150), lencse 500—700 (450—670). fél­édes morva kötetlen széna 58—60 (57—60), rozs- szahna hosszuszáni 44—47 (42—45), takarmány- szalma 42—44 (40—-42), mák 5 <0—540. A lisztárak nem változtak. Magyar hagyma 160—170, ameri­kai sertészsír 1250—1260 (1310—1320).-j- A budapesti tőzsde. Budapesti szerkesztő­ségünk jelenti telefonon: A tőzsdén lanyha irány­zat, mely később megszilárdult. A kontretnin ár- ienyomő kísérlete kudarcot vallott-f- Lanyha a budapesti terménytőzsde. Buda­pesti szerkesztőségünk jeleni! telefonon: A mai terménytőzsdén lanyhább irányzat mellett a kö­vetkező árakat jegyezték: budapesti búza 158, nylrsági 156, somogyi rozs 135, budapesti 144, ta­karmányárpa 151, sörárpa 168, balatoni tengeri 137, fehérmegyei zab 138, budapesti M?, prompt korpa 89 ezer magyar korona métermázsánként, — Berlin valamivel javult. (Pragoradio.) Va­lamivel élénkült a forgalom, de az árfolyameme!- kedések általában az egybillió százalékot meg sem haladták. A preferált értékek 3-8 billió szá­zalékos javulást is értek el. Zárlatig szilárd mu- radt az irányzait

Next

/
Thumbnails
Contents