Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-23 / 45. (493.) szám
3 Szombat, február 23. tt&mimii** *****’ttm n>* I A esek néppárt a választásokkal fenyegetőzik Hivatalnokkormány vezetné a választásokat? módon dönt Franciaország, Európa és zz egész viiág sorséról. Akárhogyan itéüüik is meg a békenrü veket, ki keli jelenteném, hogy ez a tén3r ellentétben áll a köztársasági, a parlamentáris kormányzat és a demokrácia elveivel. Mindent el ke ti követnünk, hogy hasonló eset a jövőben ne ismétlődjék meg, mert ez kötelességünk az eljövendő nemzedékekkel szemben. Bőimet Deschanélnék cm a nyilatkozatát az alkotmány révizió gondolatának igazolására idézi. Ez a nyilatkozat azonban hatalmas érv a békeszerződések revzdóia mellett is. Ha ennek ideje még csak nagyon-nagyon messze ködük, nekünk magyaroknak annál inkább meg kell jegyeznünk a volt elnöknek ezt a nyilatkozatát, mert e .sorok írójának minden bizonyítékai megvannak annak föltevésére, hogy amikor Deschairne! a béke tárgyal ások 1 élikHsaiere11 enségét ítéli el, többek között azokra a területi határozatokra is gondolt. amik a volt monardra és Mogyairország Teld arabolás á t meg sze n t élt ék. ¥44441>* 4444*444440444444444444444444444444 ¥4<444 A kisaníantf; legközelebbi konferenciái a áprilisban lesz Prága, február 22. A kisantant legközelebbi konferenciáját a Venkov értesülése szerint áprilisban tartják Prágában. Az idézett lap szerint a délszláv külügyminisztérium már előkészületeket tesz a konferenciára. Prága, február 22. A cseh néppárti Lldové Llsty inai számában a napihirek között rendkívül érdekes közleményt hoz. Azt áilHja, hogy a nehéz belügyi helyzet a legutóbbi napok eseményei következtében ismét súlyosbodott és azzal a lehetőséggel foglalkozó, hogy ha a koalíciós kormány lemond, akkor csak hivatalnokkormány követhetné. Ennek a kormánynak ki kellene Írnia a választásokat; a választás pedig a szociáldemokraták AchHles-sarka. A szociáldemokrata párt még a betegsegélyzö pénztárakba való választások kiírása ellen Is tiltakozik, mert attól tart, hogy a választások a párt gyöngeségének tükörképét mutatnák. Kétségtelen, hogy a választások a szociáldemokraták sorait megtizedelnék. A szociáldemokraták félelme a legszorosabb kapocs, amely ma a nemzeti koncentrációt összetartja. A koalíció bukása belpolitikai zűrzavart okozna. — A Lidové Listy cikke azt a be* nyomást kelti, hogy a cseh néppárt a koalíció kebelén belül a választásokkal való fenyegetésekkel akar rendet teremteni, mert erre a pártra nézve a választás csak kedvező eredménnyel végződhet, míg a szociáldemokraták úgy félnek az urnáktól, sahit az Ördög a szenteltvíztől. Donát mégis elnöke volt a szeszfőzdék szövetkezetének Amikor D-onát Vencelt a szenátus elnökévé választották, a kormány sajtója megcáfolni igyekezett az ellenzéki lapoknak azt az 'állítását, hogy az mj szenátusi elnök Prések előtt elnöke volt a gazdasági szeszfőzdék szövetkezetének. Hivatalos okiratok alapján 'most a Rude Práivo megállapítja, hogy Do- náí Vencel 1920-ban Prések Károly megválasztásáig csakugyan elnöke volt a gazdasági szeszfőzdéik szövetkezete íelügy elöbizo tts á- gánaík, hivatalosain a szövetség elnökének címezték és ebbe® minőségében tárgyalt a kormánnyal. az illetékes minisztériumokkal. Az erről szóló okmányok a. köztársasági elnök irodájában Sárnál kancellárnál vannak. Legmagasabb helyeken állítólag már 1920-ban ■tudtak a szeszfőzdék rendelkezési alapjáról s az egyes pártok politikai korrupciójáról Miért hmsulí meg József főherceg kormányzósága Benes aggodalmai — Boroviczény elbeszélése Horthyval folytatott tárgyalásairól A kisantantot Benes beteggé tette Prága, február 22. A csehi néppárt lapja, a Cech, a kisálltam helyzetével foglalkozik. Konstatálja azt, hogy a belgrádi konferencia óta feltűnő hallgatás észlelhető. Hivatalosan semmit sem közölnek a konferencia eredményéről, csak néha-néha jut egy-egy hang a nyilvánosság elé, amely arra mutat, hogy a közös eljárás és szolidaritás ügye rosszul áll. A román és jugoszláv sajtóban ritkaságszámba megy az, hogyha barátságos hang szólal meg a kisantant mellett. Benes legutóbbi expozéjáról az egyes román lapok leplezetlen iróniával Írtak. Annak a lelkes fogadtatásnak, amelyet Seipel Romániában élvezett, szintén tüntető ize volt a kisantant ellen. Hogy mi okozta ezt a nagy elhidegülést, azt nem lehet tudni és meg kell várni, atnig az okok napfényre kerülnek. A lap fölveti azt a kérdést, hogy vájjon ez a rezeryáltság nem-e Benes személye ellen irányul, amint ezt a Kurier Lwowski irta, aki Benes útjait téveseknek minősítette és kijelentette, hogy csak személyi változások hozhatnak a helyzetben korrektúrát. A Cech úgy véli, hogyha a lengyel lapot nem is lehet. túlságosan komolyan venni, mégis jó volna tudni azt, hogy a kisantant nem-e ennek a személyes természetű ügynek a betege? • Prága, február 22. Boroviczény Aladár a berlini 8-Uhr- Abendblatt tegnapi számában a bolsevikek bukása után bekövetkezett magyarországi eseményeket ismerteti. * A memoárnak ez a része különösen abban a fejezetben érdekes, amikor előadja annak történetét, mint kellett József főhercegnek visszavonulnia a kormányzói méltóságról. Elmondja azt, hogy kezdetben nemcsak Magyarország, hanem a Budapesten lévő négy antanttábornok is elismerte József főhercegnek, mint kormányzónak intézkedési jogosultságát. A nagyhatalmak képviselői közül egyik sem emelt kifogást az ellen, hogy József főherceg vette át Magyarország kormányzását s csak augusztus 21-ért lépett föl Budapesten a négy antant-tábornok azzal a kívánsággal, hogy József főherceg lépjen vissza, mivel személye a nemzetközi helyzet szempontjából nem kívánatos. Ennek a lépésnek oka Benes cseh-szlovák külügyminiszternek 1919 augusztus 12-én a párisi békekonferenciához intézett levele volt. E levélben Benes kifejtette, hogy József főhercegnek vissza kell lépnie, mert kormányzósága a Habsburg-dinasztia restaurálásá- hpz vezethet, „...la République Tchéco- Slovaque... considére la réstauration de la dynastie des Habsbourg comme un danger extrémé pour l’Etat tchécoslovaqueBenes augusztus 21-én megkapta a békekonferencia válaszát és a békekonferencia beható tanácskozás után hozzájárult Benes előterjesztéséhez. Mégis nyitva hagyott egy ajtót Benessel szemben, araikor kijelentette, hogy ha József főherceg hajlandó kormányzóságát népszavazásnak alávetni, mielőtt tárgyalni kezd az antanthatalmakkal, úgy a békekonferenciát ez nem fogja kielégíteni, mert a választásokat az a közigazgatás vezetné, amelynek élén József főherceg áll. A békekonferencia szerint Magyarország kétségbeesett helyzetében rendkívül nehéz a népakarat megnyilatkozását népszavazás utján keresztülvinni. Európa békéje érdekében az antant követeli, hogy József főherceg lépjen vissza és oly kormány apelláljon a népre, amelyben minden patt képviselve van. Az antant hajlandó minden oly kormánnyal tárgyalni, amely az ilymódon megválasztott nemzetgyűlés bizalmát bírja. A békekonferencia jegyzékéből Boroviczény megállapítja, hogy a nagyhatalmak trónkövetelőnek tekintették József főherceget és megállapítja azt a jellemző momentumot is, hogy a konferencia Benesnek tudtára adta, hogy noha nem ismeri el az ellen- forradalmi kormányt, mégis hajlandó lesz a béketárgyalásokat megkezdeni egy oly kormánnyal, amely a pártatlanul keresztülvitt választásokból kerül ki, tehát a legitim kiameiyet az apostolnak nem volt szabad cserbenhagynia. A világháború kitörése R. Rollandot Svájcban éri s e semleges területen talán könnyebb volt következetesnek maradnia önmagához, mint esetleg Parisban, a háború alatt napvilágot látott Írásai azonban mindenképpen méltó folytatása volt a vállalt szerepnek. Felháborodva látta, hogy szfent- ségtörő kezek mily gyászos sikerrel viszik egymás ellen Európa népeit s mint árulják el az emberiség legszebb eszményeit azoknak leghivatottabb képviselői. A Journal de Genéve-ben megjelent cikkeit a gyűlölködés krízisének tetőpontján. adja ki „Felette a tusának" címmel Parisban, ahol akkoriban csak néhány szocialista merte védelmébe venni a támadások lavinája ellen. Pedig a szocialistákról épp oly keserű csalódással nyilatkozott, mint azokról az uszításra kapható írókról, költőkről, tudósokról, kik azelőtt a civilizált nemzetek békéjét hirdették. „Mindezek az emberek, írja egy helyen, nem elég bátrak meghalni a maguk hitéért, de megteszik a másokéért." A meglepetés első hónapjaiban érzett méltatlankodás íelcsaííanó hangja azonban lassanként a részvét szelid szavává enyhül s a meddő tiltakozás a közös szerencsétlenség meleg átérzésének ad helyet. Ennek az időszaknak az emléke az a regény, melyet 1920-ban ilyen címen ad ki: Clérambault, egy szabad lelkiismeret története a háború alatt. A hőse egy költő, ki megfeledkezve pacifista meggyőződéséről, együtt úszik a szenvedélyes patriotizmus forró árjával. Azonban elesik a fia; s egyszerre megtorpan. Azt hiszi, ő is hozzájárult fia eiveszté-j séliez s hogy enyhítsen lelkiismeretén, röp-1 iratokat ir a háború ellen. Egyedül marad s a mindenünnen reázuduló gyűlölet maga alá temeti; egy revolvergolyó oltja ki az életét. Clérambault mintegy összefoglalása annak, amit Rohand egész életében irt vagy tett. A főhős szemmelláthatólag szócsöve az írónak s ezért a .regénynek nem is any- nyira művészi tekintetben van értéke, mint inkább azoknál a gondolatoknál fogva, melyeket a szerző az olvasó lelkére akar kötni. Azt mondhatnék, hogy olyan ideológ- regény, amilyenek például Voltaire elbeszélései, avval a különbséggel, hogy mig ott a XVIII. század felvilágosodásának eszméi a konzervatív felfogás szellemes karikaturájaként vannak egy ragyogó stílus szövetére hímezve, Rohand a szomorú való keserű igazságait lapidáris mondatok metsző, néha ei-elíuló hangján vágja az emberek szemébe. Ö egyáltalán nem stilmüvész; előadása mondanivalójának tüzétől kap csupán ití-ott szint, de ilyenkor a szava megmarkoló tud lenni. Amit pedig mondani akar a Cléram- baulíban, az csak világosabb, türelmetlenebb, forróbb hangsulyu ismétlése annak, ami előző munkáinak eszmei hátterét alkotta s amit ebben foglalhatunk össze: az igazságot eltakaró ál-idealizmus leküzdést, erkölcsi erőnknek a nagy emberek példáival való edzése, életünknek eszményeink szolgálatába állítása. E regényében, mit önigazolásnak is vehetünk, úgy érezzük, hogy a kimondott szó egyúttal már követelés. Az emberiség végre elégelje meg, hogy hazug idealizmussal mérgezzék meg az éietéí. „A halál uralkodik a világon. , Ti élők, rázzátok 1c az igát! I híjén az életi Egyedül az élet szent! És az [élet szerelme az első erény. Hisz a haza, ez ti vagytok, apák. A fiaink, ez a haza." — A mai idők semmiesetre sem alkalmasak a pacifizmus feletti elmélkedésre, de hogy az írót a háborús nacionalizmus elleni izgatásában a háború irtózata és az egyes nemzetek részleges érdekeit összeegyeztető humanizmus vezeti, az kétségtelen. Az is tény, hogy egy létérdekeiben fenyegetett nép akaraterejét a veszély elhárításakor megbénítani végtelen felelősséggel jár, de Rohand távolról sem a védekezés fölösleges voltát állítja, hanem lehetetlenné szeretné tenni magát a veszélyeztetést. És abban teljesen igazat adhatunk neki. hogy maga a nép sohasem gondol egy szomszéd nép megtámadására. Ez mindenkor a lelkiismeretlen, haszonleső és hataloméhes vezetők ügye szokott lenni. A nép pedig igen könnyen sodródik azoknak a karjaiba, kik szenvedélyeinek s alacsonyabb ösztöneinek hízelegni tudnak. Nos, Rollanduak leghőbb vágya, hogy az emberiségnek * olyan vezetői legyenek, amilyenek az ő ideáljai voltak: akik nem hajolnak meg, nem követik vakon a tömeget, hanem, ha kell, szembe is szállnak vele. „Minden ember, aki igaz ember, ugyytnond, tanuljon meg egyedül maradni a többi között, egyedül gondolkozni a többi helyett, sőt ellenére." Büszke mondás, ő azonban ilyen igyekezett maradni s a legkeményebb vádak sem tudták megrendíteni: maradt annak, aki felette van a tusának ... Hogy igaza volt-e? Erre nehéz felelni. Ha azonban tévedett volna, mentségére a Jean-Christophe.-ból idézhetjük: „Csak azok nem tévednek, akik nem tesznek soha semmit. Hanem az a tévedés, mely élő igazságra törekszik, termékenyebb és szentebb, mint az az igazság, amely halott," rálynak kormányával is. Benest nem elégítette ki a konferenciának ez az intézkedése, de továbbra is arra törekedett, hogy a békekonferenciát meggyőzze arról, hogy hiába alkották meg a cseh-szlovák államot akkor, ha Magyarország trónjára ismét egy Habsburg kerül. Benes további fáradozásainak, amelyeket jugoszláv kollégája is támogatott, az volt az eredménye, hogy a nagyköveti konferencia 1920 február 4-én Magyarországot figyelmeztette arra, hogy a Habsburgok visszatérése a magyar trónra oly kérdés, amely nemcsak Magyarországot érdekli A horvátok Friedrich ellen József főherceg visszalépése különösen a horvátok körében nagy aggodalmat keltett. A horvátok azt szerették volna, hogy ha a már említett és a bécsi bizottsággal megkötött megegyezést Magyarország kormányzója jóváhagyta volna. A horvátok látva azt, hogy a Friedrich-kormányt az antant nem ismerte el s hogy egy ideiglenes kormány alakulásáról van szó, amely tartós garanciákat nem nyújthat számukra, az egyre stabilabbá váló magyar hadseregre kezdtek támaszkodni. A horvátok megbízásából Boroviczény Horíhyhoz ment, akitől bizalmasan, de hivatalosan azt kérdezte, hogy milyen álláspontot foglal el a magyar írón betöltésének kérdésében. A horvátok Horthy válaszától tették függővé magatartásukat. 1919 november 8-án érkezett automobilon Siófokra, ahol Horthy rendkívül szívélyesen • fogadta. Boroviczény előbb egyes katonai ügyeket terjesztett elő. amelyek elintézését a bécsi angol katonai megbízott bízta reá, azután megnevezte Horthy előtt azokat a horvát politikusokat és zágrábi egyéneket, akik az említett megbízatással hozzákiildték. Horthy Boroviczény kérdésére precíz választ adott. Azt mondotta, hogy addig, amig a békeszerződés Magyarországgal nincs megkötve, a magyar trón betöltésének kérdését nyitva kell hagyni, mert azt reméli, hogy Magyarország jobb békeföltételeket kaphat akkor, ha a szomszédállamok abban a hitben lesznek, hogy Magyarország trónját esetleg nem fogják egy Habsburggal betölteni. Reméli, hogy ebben az esetben a szomszédok kevesebbet fognak intrikálni. A nagyhatalmak részéről Magyarország esetleg szintén számíthat segítségre, mert oly hírek vannak, hogy esetleg egy olasz vagy angol herceg is tart igényt a trónra s különösen az olasz törekvések komolyak. Nem lehetetlen, hogy ha ternényt nyújtanak arra nézve, hogy egy olasz herceg kerülhet a magyar trónra, Olaszország arra fog törekedni, hogy Magyarország jobb békeföltételeket kapjon. Mihelyt azonban a békét aláírják, föl kell hagyni a kétszínű játékkal és egészen magától értetődő, hogy a megkoronázott király vissza fog térni a trónra, mert hiszen a forradalom semmit sem változtathatott az ország jogi állapotán. „Őfelségének leghűségesebb katonája, aki állandóan a császár kabátját viseli — mondotta, uniformisára mutatva — az újonnan felállított magyar hadsereg élén biztosítéka annak, hogy a pretendensek közül senki sem juthat a magyar trónra és hogy Károly királyt a béke- szerződések megkötése után vissza fogják hívni." Horthy hivatalosan fölhatalmazta Boroviczényt arra, hogy ezt az álláspontját közölje a horvátokkal és kérje őket arra, hogy bizalmukat Horthy lojalitásával szemben akkor se veszítsék el, ha a legközelebbi időben ezzel vagy azzal a pretedenssel szemben kacérkodni fog. A horvátok megnyugvással vették tudomásul Horthy válaszát. 4444 444 444*, 4*444444444444444:44444+4*>4*4444444*4* Lengyel kormányválság fenyeget Varsó, február 22. Sikonsiky tábornoknak hatliü gy miniszter ró való ki ne vezése nagy megütközést keltett a jobboldaliak és Piaszt- pártiak között. Nem lehetetlen, hogy a kinevezés miatt kormányválság következik be. leutal ArpöiI * a legjobb cigányprímás % és Szlovenszkó kedvence f isméi Prágába ériíezell f ■ ■ Február 16-tól, minden este a 1 \ roston mmm \ | (Prága i„ Pfusleh 3 szám $ \ \ muzsikál.
