Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-23 / 45. (493.) szám
bemutassák lajstromozás végett. Mindezek az elvek könnyen összeférnek a eseti-szlovák alkotmánylevél 3. szakaszával, megvalósulásuknak tehát nem előföltétele annak megváltoztatása. Ellenben alkotmány változást tételez föl az egyezmény ama pontja, amely szerint nagy általánosságban véve közös ügyek: a külügy, hadügy, pénzügy és kereskedelemügy, úgy azonban, hogy vitás esetekben a vélelem amellett szóljon, hogy az illető ügy autonóm ügy. Alkot’mányváltozásna volna pedig szükség azért, mert az alkotmány az ellenkező módszert alkalmazza: nem a közös ügyeket sorolja föl, hogy azután minden föl nem sorolt ügyet autonómnak deklaráljon, hanem ellenkezően, az autonóm ügyek körét határozza meg először, még pedig igen szűk keretek között, hogy azután a fölsorolásból kimaradt minden egyéb ügyet közösnek nyilvánítson. Nagyon természetes, hogy e tételes jogszabály de lege ferenda nem lehet komoly akadály, ha a döntésre hivatott tényezők megállapodnának abban, hogy az alkotmány megváltoztatásával is érvényt szereznek a ruszinszkói közvélemény akaratának. Az imént mondottakból következük, hogy a tervezet szerzője az autonómia tartalmát illetően nagyjában Ausztria-Magyarország közjogi viszonyára gondolt, mig törvényszerkesztési szempontból a magyar—horvát viszonyt szabályozó 1868: XXX, törvénycikk lebeghetett a szeme előtt. így például azt jai vasalja, hogy Ruszinszkónak tárcanéíküli int-’ rasztere legyen a közös kormányban, a közös parlamentben pedig a szóim, mint, egész legyen képviselve, még pedig úgy, hogy tizenkét képviselőt és hat szenátort küldjön ki Prágába, Különös figyelmet érdemel a tervezet ama pontja^ amely egy autonóm törvény végrehajtását akkor is megengedné, ha az államfő és a kormányzó, vagy egyikük az aláírást megtagadná, de a szojm tagjainak többsége mégis ragaszkodnék végrehajtásához. Ha jól értettük meg e pont intencióját, úgy ez Ruszinszkóra nézve is vétójoggá óhajtja átváltoztatni az elnöknek eddigi quasi szentésitési jogát, amely gondolatot már csak azért is örömmel kell üdvözölnünk, inért inkább megfelel egy demokratikus köztársaság alapelveinek. A1 tervezetnek többi pontja részben az alkotmányból folyik, részben azzal mindenben összefér. így az alkotmány szellemével megegyezik az az indítvány, hogy a Ruszinszkó területén működő állami tisztviselőket elsősorban az őslakosok sorából nevezzék ki, hogy a kormányzó őslakos legyen és hogy az autonóm hivatalok nyelvét a szojm állapítsa meg. Az a gondolat pedig, hogy az első szojmi választásoknál az aktív és passzív választójogból ki legyenek zárva mindazok, akik 1919 január 1-én illetőséggel és állandó lakással nem bírtak, nem ellenkezik az alkotmánnyal, amely a szojmi választások rendjének meghatározását külön törvény számára tartja fönn. Az országos vagyon, intézmények és alapítványok autonóm kezelése pedig a dolog természetéből folyik. Weyr tanár mutatott rá arra, hogy Ru- színsZkó jogi helyzetének számos részlete eddig nincs tisztázva. így például vitás, hogy sa kormányzó közős ügyekben csak a minisztertanácsnak, vagy pedig a szakminiszterek-' nek is alá van-e rendelve stb. Égető szükség van tehát arra, hogy a ruszinszkói alkotmány részleteiről meginduljon a vita, Árky Ákost hála illeti meg azért, hogy tervezetével erre első alkalommal adott módot a nyilvánosságnak. A jóvátételS bizottság elöntése megállítja m koron a-besszt Káliay visszatér? — Jelentősen enyhült a helyzet Budapesten — Peidl Budapesten — A jóváiételi bizottság döntése azonos a londoni jegyzőkönyvek tartalmával Ruszinszkói alkotmánytervezet (fi.) Prága, február 22. Azok az elemek, akik az utóbbi időben Hodzsa égisze alatt meg akarják bontani Ru- szinszkóban küzködő magyar testvéreink sorát, ütőkártya gyanánt mindig azt az érvet szokták kivágni, hogy a ruszinszkói magyar pártszövetségben helyet foglaló ellenzéki pártok eddig nem értek el „eredményeket** és ezért uj csoportosulásra van szükség, amely azután a kormány jóvoltából „engedményeket** hozhatna ezüsttálcán a meggyötört magyarságnak. Ez az érvelés, amilyen rosszhiszemű, olyan ostoba is. A közeli napokban lesz még alkalmunk részletes ellen- árgumentumokkaí megerőtlleniteni e gyászmagyarok okoskodását és ezért mojjá röviden csak arra hivatkozunk, hogy állításuk már kiindulási pontjában is hibás. Mert ha eredmény az — és hogy eredmény, azt talán áz ungvári polgári párti urak sem fogják kéf- ségbevonni —, hogy Ruszinszikó őslakossága hatodfél esztendeig tartó alkotmányówkivül állapot után a himező-hámozó prágai kormánnyal szemben kikényszeritette a választások kiírását, úgy abban elsősorban a magyar pártc- ak van részük. Tessék elolvasni a cseh lapok anp kommentárját, hogy a választásokat a népszövetséghez iníczei? pás- naszaikkai a magyar pártok erőszakolták, ki és azután töredelmesen beismerni, hogy a mi ellenzéki pártjaink elérték , a' legnagyobbat, amit az . adott körülmények között csak elérni lehet. Ha volt politikai csoport, amely az autonómiát mindenkor komolyan vette, úgy ez a magyar pártszövetség volt amely következetes magatartással megszerezte magának az ellenfél és a külföld tiszteletét s ki ver e- kedte az alkotmányos élet bevezetését. Ellenzéki pártjaink azonban nem állottak meg az első. sikernél, hanem egy lépéssel tovább mentek és kidolgozták az autonómia részletes tervezetét. Árky Ákos elaborátuma, mely most látott napvilágot, újabb bizonysága annak, hogy a ruszinszkói magyar pártszövetség elszántan törekszik a cél: az igazi autonómia elérésére. Weyr brünni egyelem! tanár, a csehek legjobb közjogásza e napokban ismét kifejtette azt a tételét, hogy Ruszinszkó államjogi helyzete a cseh-szlovák köztársaságban ugyanaz, mint amilyen jogállást foglal el az egyes állam egy szövetséges állam keretén belül. Konkrét példán megvilágítva, ez azt jelenti, hogy Ruszinszkó Weyr fölfogása szerint ugyanolyan viszonyban áll az állam- egészhez, mint például Bajorország a régi német birodalomhoz. Ez a megállapítás nem csupán elméleti értékű, mint talán az első pillantásra látszik, hanem a gyakorlatban is fontos politikai következményeket von maga után. A szövetséges állam ugyanis az olyan összetett állam, amely egyes részeinek személyiségét, államiságát nem abszorbeálta teljesen és nem törölte el egészen szuverenitásuk nyomait. (Bajorországot például hadügyi és külügyi felségjogok illették meg!) A cseh köziogásznak ezt a fölfogását ezért jó lesz aláhúzni és a jövőben fegyverül fölhasználni. Árky Ákos tervezete ts nyilvánvalóan ebből a fölfogásból indult ki. Az elaborátum ugyanis — az állami közösség kifejezett hangoztatásával — több helyen erősen kidomborítja Ruszinszkó személyiségét, igy már abban az alapvető fölfogásában is, hogy az autonómia részleteit szabályozó alaptörvény alapelveit közös egyezményben állapitsák meg. hogy azt csak a két szerződő fél kölcsönös beleegyezésével lehessen megváltoztatni. hogy Ruszinszkó határait hasonlóképpen szerződés utián állapitsák meg és hogy magát az egyezményt a népszövetségnek is Budapest, február 22. (Budapesti szerkesztőségünk teleíonje- ientése.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: A jóvátétel! bizottság magyar osztálya délelőtt és délután is ülést tartott, amelyen egyhangúan elhatározták a Magyarország javaira fönnálló zálogjogok fölfüggesztését és a népszövetség jóvátétel! tervének elfogadását. A határozathozatal után a fömeg- bizottak Reggi márki olasz delegátus elnöklésével ülést tartottak, amelyre Korányi Frigyes báró párisi magyar követet is meghívták. Korányival közölték az eredményt. Korányi megköszönte e döntést, mire azt határozatiig kimondották. Párából jelenti a Haviajs-ügynökség: A jóvátétel! bizottság átiratot intézett a magyar kormányhoz, amelyben azt a kívánságát fejezte ki, hogy a magyar kormány a népszövetség újjáépítési tervének végrehajtásához szükséges intézkedéseket tegye meg. Abból a célból, hogy az ujáépitési és a rövid lejáratú kölcsön sikerüljön, a jóvátételi bizottságnak a következő intézkedésekét kell fen-' nie: 1. Ki kell küszöbölni a magyar bevételek némelyikére fönnálló jóvátételi zálogjogot, hogy ezen az utón a kölcsön cimlettulaj- douosai javára első helyen álló jelzálogot létesítsenek. 2. Meg kell állapítani a Magyar- ország által az újjáépítési kölcsön tori-észté* sének időtartama alatt teljesiendő fizetéseket és szállításokat. A magyar kormányt megkeresik, hogy az erre vonatkozó kötelezettségekhez hozzájáruljon. A II. számú jegyzőkönyv 2. és 7. cikkei magyarázatának tervét kidolgozták és megkeresték a magyar kormányt, hogy ehhez a magyarázathoz járuljon hozzá. A jóváiételi bizottság kijlelenti, hogy mihelyt! megkapja a magyar kormány hozzájárulását, meghozza az említett határozatokat, amelyek lehetővé teszik Magyarországnak, hogy az újjáépítési terv értelmében, való pénzügyi segítséget megkaphassa. Korányi Frigyes báró párisi magyar követ, akit bevezettek a jóvátételi bizottság üléstermébe, átnyújtotta a magyar kormány átiratát, amelyben a magyar kormány kijelenti, hogy elfogadja a jóvátételi bizottság határozatát és hozzájárul a II. számú jegyzőkönyvnek 2. és 7. cikkéhez a jóvátételi bizottság által készített magyarázathoz. Ezután a bizottság meghozta Határozatát. A jóvátételi bizottság határozata a kölcsön javára 1924 február 20-tól számított húsz évre fölfüggeszti a trianoni békeszerződésen alapuló zálogjogot a vám, dohány és cukorjövedékek bruttó bevételei, a só- raonopólium tiszta jövedelme és más bevételek és források tekintetében, kivéve az az államvasutakat. Ezeket a bevételeket megszorítás nélkül az újjáépítési kölcsön fedezésére lehet fordítani a jóvátételi bizottság tervezetében körülirt föltételek mellett. A jóvátételi bizottság egy másik határozata meghatározza azt az összeget, amelyet Magyarország a trianoni békeszersző- dés érteteimében busz év alatt fizeni köteles. Ez az összeg összhangban van az újjáépítési tervben körülirt föltételekkel. A határozat egyik függelékében a következő magyar szállitási és fizetési feltételek vannak megszabva aranykoronákban: Az 1924. januárjától 1926. decemberéig való összes természetbeni szállításokat, vagy fizetéseket a jóvátételi bizottság olyan összegben állapítja meg, amely 880 tonna szén amaz értékének felel meg. amely a szállítás mindenkori munkanapjára érvényes. 1927 és 1928-ban öt-öt millió, 1929-től 1935-ig hat, hét, nyolc, kilenc, íiz, tizenegy és tizenkét, 1936-tól 1941-ig tizenhárom-tizenhárom, 1942-ben és 1943-ban pedig tizennégy-tizennégv millió aranykoronát tartozik Magyarország jóvátétel elmén fizetni. Reuter-jelentés szerint Londonban arra számítanak, hogy a jóvátételi bizottság határozata után haladék tálamul be fog következni a jegyzőkönyv aláírása az érdekelt hatalmaik részéről, mire , a népszövetség pénzügyi 'bizottságának delegációja elutazik Budapestre. A Times úgy véli, hogy a tervezet végrehajtása az iinTádó megszűnését fogja eredményezni. A lap véleménye szerint Magyar- ország helyzete szerencsére távolról sem oly kétségbeejtő, mint -annak Idején Ausztriáé volt. Sir Wiliam Good u-gy nyilatkozott, hogy a jóvátételi bizottság határozata kielégítő magyarázata a népszövetség tervének és lehetővé fogja tenni Magyarország számára, hogy a valutáját szanálja. Káliay reáivivus Bethlen lséyán gróf miniszterelnök ma ujsáe&ók előtt nyiiatkoz'ptt a jóvátételi, bizottság döntéséről, amelyet kielégiíőnek talált. Kijelentette, hogy a népszövetség által kikiildendő bizottság Hardinggal, az amerikai Reserve Fond elnökével együtt legközelebb Budapestre érkezik, hogy a magyar kormánnyal a szanálás végleges módozatait megbeszélje. Bejelentette ezután a kormányelnök, hogy legközelebb a Ház elé terjeszti a külföldi kölcsönnel kapcsolatos törvényjavaslatot, amelyben fölhatalmazást fog kérni a kormány arra, hogy a Jegybankot fölállítsa, a korona stabilizálására a szükséges intézkedéseket megtegye és a külföldi kölcsönt fölvegye. i Parlamenti körökben ma híre járt annak, hogy Káliay Tibor visszatér és újból átveszi a pénzügyminisztérium vezetését. Erre vonatkozóan is kérdést intéztek az újságírók Bethlenhez, aki igen diplomatikus választ adott Kijelentette, hogy Káliay tá- j vozásával igen súlyos veszteség érte a kormányt ás Káliay távozását annál inkább megokolatlannak és igazságtalannak tartja és fájlalja, mert most a jóvátételi bizottság I döntése beigazolta Káliay pénzügyi politikájának helyességét. Politikai körökben erősen tartja magát a hír, hogy Káliay visszatér. Stabilizálódik a korona . 1 A jóvátételi bizottság tegnapi döntése i diplomáciai és politikai körökben nagy meg- j élégedést váltott ki. Általános az a vélemény, j (hogy Magyarország újjáépítésének most már j semmi .sem áll az útjában. A határozat ered- ] menyeképpen rövidesen megvalósul az a ' szanálási program, amelyet a magyar kor- j imány a népszövetség pénzügyi bizottságával j együtt megállapított. A tegnapi határozat j annyit jelent, hogy a jóvátételt bizottság a j londoni határozatokat szó szerint és minden fentartás nélkül elfogadta. Március első hetében megérkezik Budapestre az az amerikai pénzügyi és gazda100 cseh-sil. koronáért fizettek ma, február 22-én: Zürichben 16.80 svájci frankot Budapesten 181000.— magyar koronát Bécshen —.— osztrák koronát IMiHID 12219300000000*— német márkát J jjjO?W Dl. évfolyam 45. (493.) szám szombat, 1924 február 2.3 rJmwlF0 — Szerkesztősét:: Prága II-T^StőQSSér — Sürgönyeim: Hírlap, Praha -I Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ őr. ■mii ........mii—■iiiimhihi iw——wiimi—mi 11 ■ ~ii’imrir-Mim- - mi —M«ininiM*nn—iHrTni—ntr-r i— hm— i ii■maiimulmi■ 111101111111 Hl m iim «
