Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-13 / 11. (459.) szám

Vasárnap, január 13. Jugoszláv-olasz szövetség jött létre? Fiume a fkot ja a megegyezés bázisát — Gara nciaszerzödés a két állam között -- A jugo­szláv királyi pár Rómába készül •elkövetésekor Márífytól egymillió koronát kért, aki dühösen így válaszolt neki: — Egymillióért akármelyik gazember is megcsinálja ezt, nem azért vagytok egy szövetségnek a tagjai, hogy zsaroljatok. Annyi pénzt kaptok, amennyit megérde­meltek. Ugyanakkor, amikor a Reviczky-utcai merényletet megbeszélték, szóba került' az is, hogy a budapesti cseh-szlovák követsé­get is föiróbbantják. Mikor azonban látták, hogy a rendőrség erélyesen nyomoz, ennek a tervnek a végrehajtásától elállottak. Újabb bomba as EME székházéban Az ÉME. Sorház-utcai székhazának ru­határában tegnap este egy ismeretlen egyén egy kis csomagot helyezett el. Amikor a gya­nút fogott ruhatárosnö fölborította a csoma­got, abban egy kézigránátot talált. A ruha­tárosnő rendkívül megijedt és nyomban a rendőrségre szaladt, ahonnan bizottság szál­lott ki a helyszínre. A bombát szakértők vizs­gálták meg, akik megállapították, hogy a bomba nem robbanhatott föl, mert a gyuta­csa nedves volt. A rendőrség megindította a nyomozást. Számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a bombát az ÉME vezetői helyezték el a ruhatárban és vele azt a látszatot akarták kelteni, hogy az ÉME. háza ellen merényle­tet akartak elkövetni. Véget ért a nyomozás a csongrádi ügyben A csongrádi bombamerénylet ügyében ma délelőtt véget ért a vizsgálat. Az elfogott merénylőket a szegedi csillagbörtönbe szállí­tották. Zilahy Kisst felfüggesztették állásától Az Est értesülése szerint Rakovszky Jván belügyminiszter Zilahy-Kiss Jenőt, Bu­dapest alpolgármesterét, aki az ügyészséghez az ÉME-nek ismeretes Klebelsberg-ellenes plakátja miatt megindított pörben az ügyész­séghez azonosító nyilatkozatot nyújtott be, fölfüggesztette állásától és ellene fegyelmi el­járást indított. BaMwin hajlandó továbbra is vezetni a kormányügyeket London, január 12. (Saját tudósítónktól.) A kormány különböző csoportjai között megegyezés jött létre s ennek alapján a trónbeszéd hangoztatni fogja, hogy a kon­zervatív párt hajlandó az esetben, ha az alsóház erre felhatalmazást ad, a kormány ügyeit a következő parlamenti ülésszakig vezetni egy oly program alapján, amely a kormány nézete szerint a többi pártok he­lyeslésével is találkozhatik. Külpolitikai te­kintetben a jóvátétel! bizottság szakértői al­bizottságaiba történő kinevezést tekinti ez a program a megoldáshoz vezető ut első lépé­sének és a német pénzérték szanálását. Franciaország adósságának törlését akarja kérni Angliától London, január 12. A Daily Express je­lenti Párisból, hogy jól informált diplomáciai körökben kijelentették, hogy ha egy szocia­lista angol kormány a szovjetkormányt elis­meri és az angol követeléseket Oroszország­gal szemben törli, úgy Franciaország az Angliával szemben fönnálló hadiadósságai­nak törlését fogja kérni. Állapíttatott 1793-ban Unpeijye ifcÜeffíC Warp. te KITCNTKTVK: 1'árln drb A rém. Marunille 2, Mowzkva id, U6c8 2, Budapest 4, S'/eKed X, Fehér­vár 4 Kecskemét l. Pécs 1. H-M.-Vásárli arany oklovúl, íJókápim. ra•/,fiasági egyesület. Orsz gazd. egyesület. (Uimürvidéki gazd. egyes., Orsz. Ipar- egyesület, Orsz. vas- és fémipari kíAlliiáson disz érexa. Kzenfelüi Z 6’em ke reszt, 1 » sjéflai érseki fi­Belgrádi, január 12. Állítólag jól infor­mált helyen úgy tudják, hogy Jugoszlávia és Olaszország között deíinitiv megegyezés történi, amely szerint Jugoszlávia lemond Olaszország javára a Fiume fölötti szuveré- nitásról, viszont Olaszország lemond Jugo­szlávia javára a Baross-kikötőre és Deitára vonatkozó igényéről. Ezenkívül különleges szerződést is kötnek, amely szerint Jugo­szlávia ötven esztendőre jogot kap Fiume kikötőjének használatára. Olaszország ezen­kívül kötelezi magát, hogy Jugoszláviával garanciaszerződést köt a középeurópai hely­zet föníartása érdekében és Jugoszlávia ka­tonai megtámadtatása esetén fegyveres se­gítséget biztosit. E hír hivatalos megerősíté­se eddig hiányzik. — Egy másik hírforrás szerint, noha a belgrádi olasz követ a Jugo­szláv-olasz szerződésről nem volt hajlandó nyilatkozni, Nincsicsnek az újságírók előtt tett nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy ily szerződésről tényleg szó van s er­ről Nincsics Benes dr.-t és a nagyhatalmak képviselőit értesítette. Legközelebb a jugo­szláv királyi pár Rómába fog ellátogatni. A szerződés előzményeihez tartozik, hogy hét­főn Bordeüló olasz tábornok Belgrádba érke­zett. Bordello a háború alatt szárnysegéde volt a mostani jugoszláv királynak és vele most is intim összeköttetést tart fönn. Állító­lag Bordeilonak sikerült a szerződésit létre­hoznia. Magyarországnak 7.5 millió lakos mellett 750 millió részvénye van Száz részvény egy-egy lélekre — Minden harmadik lélekre egy Llchtig-részvény jutna Budapest, január 12. (Budapesti szerkesztő ségüník jetlenitése.) A Pester Lloyd adatai szaránt a hivatalos tőzsdei forgalomban szereplő részvényeik d.a- •raibszámia 78 millióról 308 miién felül emel­kedett, vagyis átlag megnégyszereződött. A budapesti tőzsdére tavaily 52 uj papír került, amelyek darabszámúban meghatod iák a 30 mái Dió t. Egy budapesti közgazdasági lap most ki­számította, máiképp alakiul ez a hatalmas rész- vényözön Magyarország' léleJkszámához vi­szonyítva. A hivatalos forgalomban 308 millió rész­vényt jegyeznek, az exótálk piaca végered­ményben aiiig marad az említett szám mö­gött, különösen, ha az időközben a nem jegy­zettek listájáról is kiszorult alapítások „érté­ként" kalkulációba vesszük. A magár jelegű és családi részvénytár­saságok, vidiéki ipar'váll altotok: és pénzintéze­teik egész részvény állománya az 1923. évi tő- keszap'oritá'sok névén leigiaíáíbb további 100 millió darabra rúg, úgy hogy a mali Magyar- országon részvénytársasági alapon működő vállallközásoknialk együttesem 720—750 millió címletük lehet. Az egész lakosság léleíkszáma szerint iilyenformán miniden egyes csecsemőre is majdnem 100 részvény jut, miig a háború előtt közel 20 millió lakosnál csak minden tizenöt létekre esett egy részvény. Miképpen oszlik meg ez a hatalmas rész­vénytömeg? Danabszám tekintetében a ma­gyar pénzintézetek között 6.25 millióval a Uloyd bank vezet, nyomon követi 5.25 millió darabbal a Magyar—Olasz, 3.75 milliós rész­vényállományig jutott el a Városi és 3.50 mil­iő darabig a Magyar—Cseh iparbank. Az ipartelepek között szintén nem ritka a 2 milliós vagy azon felüli részvényszám, de az elsőség e ponton tagadhatatlanul a Líűhtfgé, améybőll egyediül minden három lé­tekre egy-egy darab jutna, az njszöliettefoet sem kávé ve. Március első felében lesznek a francia választások Paris, január 12. A Petit Journal szerint a kormány hajlandó a törvényhozó testület tagjainak megválasztását március 12-ére ki­tűzni. Az Echo National jelenti, hogy több képviselő a kormánnyal egyetértőén javasla­tot fog előterjeszteni, amely a választások időpontjául március 9-ét ajánlja az eddigi április 27-iki, vagy május 2-iki időpont he­lyett. Vérbe fűlt kommunista gyűlés Párásban Paris, január 12. A kommunisták tegnap gyűlést fairi-ottak, melyen a drágaság etilen tiltakoztak. A gyűlésen heves összecsapásra került a sor a kommunista pántvezetőség po­litikájával elégedetlen anarchisták és a kom­munistáik között. Cadiin képviselőt az anar­chistáik nem engedték beszélni, mire az ellen­feleik lövöldözni kezdtek egymásra. Két em­ber meghalt, tizenhárom megsebesülik Rövid táviratok Mussolini miniszterelnök január 28-án fontos politikai beszédet fog mondani. Venizelosz folytatja tanácskozásait a politi­kusokkal. Mindinkább az az álláspont kerekedik felül, hogy az uj görög kormány elén Russo fog állani és a kormányban Venizelosz a küKigymi- niszteri tárcát vállalja magára. A tampicoi kikötő teljesen a mexikói kor- mánycsapatok birtokában van. A görög köztársaság haladéktalan proklamá- lásának és a dinasztia trónfosztásának kérdését elhalasztották. A mexikói felkelők elfoglalták a Mexikótól északkeletre fekvő Pachuca várost. Bechyne és a ruszisiszkól választások. A Tátrafüredem üdülő Bchyne iskola ügyi mi­niszter a Lidové Noviny értesülése szerint táv­iratilag magához kérette Piciia és Klocs irak ruszinszkói szociáldemokrata pártvezéreket, akikkel főképpen a küszöbön álló ruszinszkói nemzetgyűlési választásokkal kapcsolatos ké r" diselkről fog tané csíkozni. ÜljLÍfiitennap odd dí a lapot eW téíovásé ÉsinerőfíídnrRi, tmif} rmeó nem ípÖKÓdlíi arrdf. fiof: ii a SVátfai Jífarttjuxir J€kr- fap a fna^u<n$áit étdcfteR Kossuth Lajos titkárának kiadatlan naplója Ujházy László tragikus élete — A sárospataki kollégiumban — Kossuth lovagias ügye Perez©! Mórral — Széchényi István katasztrófájának története Gunszt Bertalan feljegyzései a kormányzóról Gunszt Bertalan, Kossuth Lajos titkára kiadatlan naplójegyzeteinek ez az utolsó része Széchenyi Istvánról tartal­maz különös éraekességü feljegyzéseket. A feljegyzéseknek igen sok részlete ed­dig ismeretlen volt és a következőkben itt adjuk: 1880 január 14. Levelet kaptam Heífytől. Ezalatt volt a Verhovay-eset. Kossuth azt mondta: Nem •tartom Verhovayt jeles embernek, egyénisé­gét sem találtam szimpatikusnak, de azért sajnálom, mert jó szolgálatokat tehetett volna a hazának. 1880 január 15. Este szóba került Ujliázy László. Egy- pár furcsaság elbeszélése után így szólt Kossuth: Pontban éjfélkor érkeztünk meg (úgy hiszem Napóleoniba), Ujházy kiszállt, fo­gadott fiával és egy lóval és neki ment föl­det keresni. Ezer mérföld nyi re nincsen em­ber és ők ketten voltaik egy lóval, egy ta­risznya étellel. Kelten a vadállatok, tigr sek, jaguárok, skorpiók, krokodilusok, kígyók el­lem. Ekkor úgy elgondoltam magamban: Is­tenem, hová lesz a szegény magyar. Hogy széthullt az egész nemzet. Később úgy járt be St. Antóniába. Vitte be áruim a d-nyét, o- jást, mint egy paraszt. Otthon pedig kiizkö- dött az állatokkal. Ágyában halálosan maró pókek bántották, veteményes kertjében csörgőkígyók zizegték körű;. Végül ás!vé­nyeik is kirabolták. 1889 január IS Ma beszélt egyes dolgokat ifjú életéből. Eperjesen Greguss Mihálynál, Ágost apjánál lakott A sárospataki kollégámban volt egy Mayer nevű professzor, ki őt különösen ked­velte. Mayer teológiát tanított s egyszer ma­gához rendelte Kossuthot: „Lássa, domine Kossuth. Ön büszkesége a kollégiumnak, in­ért nem fordít több gondot a teológiára. Ön a legkitűnőbb ember s a vizsgán majd e tárgy­ban kudarcot vallunk önnel.“ — „Ne féljen professzor ur“, volt a válasz. Jött a vizsga. A szuper ntendens kérdi Kossuthot: „Honnan magyarázza Ön'azt meg nekünk domine Kossuth, hogy ha az ember erényesen él és ennek folytán üdvözül, ez nem a mi érdemünk, hanem a Krisztusé ?“ ö nem sokáig gondolkozott (könyvbe nem nézett soha) s igy felelt: „Nem készülök ugyan teológiára, de vallásomat ismerem. Ha én beteg vagyok s a doktor nékem diétát rendel, hogy mit egyem s mit ne egyem s én e diétát megtartom s felgyógyulok, vájjon ki­nek az érdeme ez, az enyém, vagy a dokto­ré?" Lett nagy éljenzés., taps a sikerült fele­letre s csak azt sajnálja a szupcr'ntendens, hogy Kossuth nem szegény, hogy a jutalom­ból ő is kaphatna. 1880 január 30 Ma az ebédnél Kossuth elbeszélte Per- czel Mér némely nevezetesebb dolgát. 1865- ben Flórencben őnála volt. Egyszer azt mondja a kormányzónak, miért hagyja benn fiait, mikor ők pofit káról beszélnek? Lajos Tivadar erre megbosszankodott és valamit felelt. — Te hallgass, te taknyos, mert pofon ütlek, mondotta Perczel Mór. Erre Lajos dühbe jött. megragadta a gallérját, megrázta mint Kr'sztus a vargát. — Verekedni akar. verekedni, hát jöjjön 1 —- Én nem akarok verekedni. —• Nem akar? No hát akkor ki vele — és kilökte. Ezután Perczel kih’vatta Kossuthot pár­bajra. Benedicty el is fogadta a seoundá ossá­got, de Telkessy visszautasította. Az ügyet aztán békésen elintézték. 1880 január 31. A legutóbbi napokban egy este, m nden- féle niult dolgokról beszélgetvén nagy ha- zánkf.ával és ielsóhajjottam, hogy hej Ma­gyarország történelmének de jelentékeny ré­sze is készül az ő do.gozószobájábanü — igen, — monaá, — azt érdemes volna megirni, hanem ő maga sajnálja legjobban, hogy jegyzetei nincsenek, d,e hát abban az dobén, mikor neki az a nagy szerepe volt, ak;kor*cselekedni kellett s nem ért s nem is gondolt reá, hogy jegyzeteket tegyen vagy tétessen. És itt elbeszélte Széchenyi István meg- tébolyodását, mint ami az ő (Kossuth) dol­gozószobájában törént és ennek kapcsán még néhány nagyéndekü, sőt nagyíoniosságu dol­got Sziédienyiről. « 1848-ban m'kor az első felelős magyar minisztérium még teljesen együtt volt, egy alkalommal Kossuth gyöngélkedvén, az ö lakásán tartatott a minisztertanács, mely ép­pen az elégedetlenkedő szerbekkel foglalko­zott. Tanácskoznak a miniszterek, v ía(koz­nak széipszerével jobbra-balra, csak Széchenyi hallgat. Egy szere föláll székéről, feltüri kabátja ujjait, Kossuth fölé hajol és azt mondja: — Beteg vagyok, nézze csak, milyen lá­zam van, én elmegyek haza. De ne haragud­jon, látja, én jó gyerek vagyok, nagyon meg­bízom önökben; előre beleegyezem, akármi végeznek. De ne haragudjanak, hiszen én na­gyon jó gyerek vagyok. Kossuth megtapintva Széchenyi kezeit, tapasztalta, hogy azok tüzelnek s az egész Széchenyi szinte lázban ég. Rábeszélte tehát, hogy menjen néhány napg pihenni jószágára, addig ő. noha maga is rosszul van, majd ellátja főbb teendőit, Széchenyi ezt megkö­szönte s eltávozott anélkül, hogy miniszter- társai közül csak egy :s tébolyt sejtett volna. De alig telt el busz perc, a kormány még együtt ült, midőn jött dr. Balogh, Széchenyi orvosa s rémülve jelentette a rémülőknek, hogy Széchenyi megőrült. Egyszersmind kér­te Kossuthot, adna pár sorban távozbatási engedélyt Szécheny'nek. ki egyre azt hajto­gatja, hogy nagyon fél Kossutbtól és addig nem mar birtokára utazni, m:g Kossuth nem ereszti. Kossuth természetesen megadta . a Széchenyi által reátukmált jognál fogva, a kívánt engedélyt. Széobeny' hajóra is ült, de útközben beleugrott a Dunába. Ekkor kiabál­ta azt: Én a csillagokból olvasok s csak nagynéhezen fogták ki. akció a pfalzi sze^aratísták ellen London, január 12 A Ront e r - ügynökség értesülése szerint a pfalzi helyzet vizsgálatá­ról a francia kormánnyal folytatott tárgyalá­sok folyamatban vanmiak. Időközben az ügy kevésbbé sürgőssé vált, mert ama rendesetek 'ilükalmazása, melyek ellen kifogások merül­tek fel, a rajniavídéki bizottság akciója révén dbiáliasztódtalk. Az angol vélemény ezekről a rónáéi etekről aiz, hogy a rajwavidéki bizottság ezeket nem veheti figyelembe, mert azok ak­ceptálása a szieparatlsták de facto elismeré­sét jelenthefmié. Ha agy szeparatista mozga­lom elismer érének kérdése akuttá válik, a waiimari alkotmány képezné a próbakövet

Next

/
Thumbnails
Contents