Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-12 / 10. (458.) Második kiadás

Szombat, Január 12.

szellem), Alapi Gyula (Maulpertsch freskói Komáromban), Völkel Brúnó (Szépség a divatban). A rovat anyaga, meg Szlovenszkó művészete, ennek helyzetképe és kilátásai, a dekoratív festészet, a pantomim, iparművészet és művészet- történet a legváltozatosabb nézőpontokból. A Jegyzetek rovatban művészeti és irodalmi aktualitásokról olvasunk. A folyóirat első száma — tartalma és illusztrációi után Ítélve — a művészet modern irányai Ismertetésének vart szentelve. Fe- licieti Rops, Paul Gézanne, Róbert Philippi, Glei- zes (kubista) és Arcliipenko legújabb konstruktív irány) képei a kor nagy művészi evolúciójának egyes állomásaira jellemzők. A Szép célja művészeti tájékoztatás és általában a szépnek és a jó ízlésnek a kultusza. Ezért üdvözöljük örömmel az uj magyar folyóiratot, melynek szerkesztője Til- kovszky Béla fiatal magyar esztétikai iró. A folyóirat Wienben a Narbertus müintézetben készült. Ára 5 cseh- korona. Kapható Komáromban és minden szlovenszkói könyvkereskedésben.

SZÍNHÁZ ÉS IEIE

Földes

ruhatár és díszletek nélkül

— Zár alá vették a színházi fölszerelést — Szerdán nem volt előadás — A kulturblzottság Földes eltávolítása mellett —

Kassa, január 11.

Kassai tudósítónk jelenti: Csütörtökön délelőtt megjelentek a Szlovák Általános Hitelbank tisztviselői Földes színigazgatónál s tudomására adták, hogy mivel a Faragó tulajdonát képező, de jelenleg a bank által zár alá vett s csak kikölcsönzött ruhatári felszerelésekért, díszletekért és könyvtárért a kölcsöndijat nem fizette, azokat ismét zár alá helyezik.

Földes még ma sem fizetett két színészének január hónapra gázsit. A színtársulat körében elkeseredett a hangulat. A szerdai előadást (Haty- tyulovag) a közönség 'teljes részvétlensége miatt nem lehetett megtartani, mivel mindössze 205 korona elővétel volt a napi 4000 korona rezsi mellett. A kulturbizottság ma délután döntött a színház ügyében s amint megírtuk, a város részéről megtörténtek a szükséges lépések Földes azonnali eltávolítására. A színházi pénztárat tegnap óta a város által kirendelt tisztviselők kezelik. A színészek körében bizakodó a hangulat, hogy a minisztérium a várost, illetve a kulturbizottsá- got fogja megbízni a színházi ügyek vezetésével. Földes utódjáról még kombináció sincs forgalomban. A hét vége felé szenzációs meglepetések várhatók a kassai színház ügyében.

(*) „A vén gazember" bemutatója. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tegnap este mutatta be a Nemzeti Színház Harsányi Zsoltnak „A vén gazember11 cimü szinjátékát, melyet Mik* száth Kálmán ily cimü regénye után irt A kritika megállapítja, hogy a regény szép története nem való a színpadra, mert valószinütlenül hatnak azon a csupa jó, ideális regényalakok. A címszerepet Rózsahegyi, Marianne baroneszt Tasnádi Ilona, a huszárfőhadnagyot Peihő, Jurtay bárót Gál Gyula, a feleségét pedig Vízvári Mariska adta.

(*) A „Cserebere" szerzőinek uj operettje

Budapesten. Budapestről jelentik: Az Unió igazgatósága megszerezte előadásra íves Mirande és Lucien Bayer uj operettjét melynek címe: „La Dame en Decolette." Az uj operett késő tavasz- szal, valószínűen a Blaha Lujza-Szinházban fog színre kerülni.

(*) Rákosi Szidi cseh-szlovákiai turnéja. Budapestről jelentik: Rákosi Szidi a Nemzeti Színházban való fellépése után, kora tavasszal, háromhetes cseh-szlovákiai turnéra indul, melynek során két magyar iró egyfelvonásosaiban fog fellépni.

(*) Az emlék íátyoia. Párisi tudósítónk jelenti, hogy két fiatal, eddig még ismeretlen nevű szerző színdarabját mutatták be az Odeon Színházban, Franciaország második nemzeti színházában. A darab cime; „Az emlék fátyola", szerzője perdig Tourpin és Fournier, akik színdarabjuk színhelyét Marokkóba helyezték. A színdarab főszereplője egy árván maradt párisi urileány, ki Marokkóba megy szerencsét próbálni és ott egy gazdag majoroshoz kerül, aki szerelmével ostromolja, de a leány, aki előtt vízióként ott lebeg az emlék fátyola: Paris, az ő ezernyi szépségével és örömével, ellentáll neki. Amikor azonban megtudja, hogy Párisban már senkisem törődik vele, sőt az a férfi, aki szerelmet esküdött neki, mást vett el feleségül, szétfoszlik az emlék fátyola és megadja magát sorsának. Az érdekfeszitő módon megirt darab nagyon tetszett a közönségnek.

(*) Angol színdarab a születés korlátozása mellett. A londoni Court Theatre a minap mutatta be Stopes Mária dr. írónő legújabb színdarabját, amely teljesen nyíltan agitál a születések száminak fokozása ellen. A mi struccmadaraink, ez a darab különös cime, a meséje pedig röviden ez: Carillon Evadne, egy előkelő család leánya, cl- jegyzi magát Simplex lorddal, egy teljesen jelentéktelen arisztokratával, akit egyáltalán nem szeret. A leányt csupán London szegényeinek az élete érdekli s a vőlegényét néhány perccel az eljegyzés után magával vonszolja egy külvárosi JCzba a volt dajkájához. Hat gyermeket találnak a lakásban, az anya azonban elmondja, hogy öt gyermeke már meghalt és most ismét áldott állapotban van. A lakás nyomorúságos berendezése, a piszok, a rendellenség, a rongyos és zajongó gyermekek iszonyúan felháborítják a lordot, a

menyasszonyát pedig kétségbeeséssel töltik el. A látogatás idején elájul a szerencsétlen asszony. Orvost hívnak hozzá és a menyasszony szenvedélyes vitát kezd vele a születések korlátozásáról. Az orvos, aki eredetiben szerzetes, felháborodik a leány fejtegetésén, mert a leány helyteleníti, hogy á szegény anyák beteg vagy holt gyermekeket hoznak a világra. A kényes vitát nnyilt ülésen folytatják, amelyet a népszaporodás tanulmányozásával foglalkozó bizottság hivott össze. Carillon kisasszony itt újból kifejti nézeteit, mire a vőlegénye kijelenti, hogy a házasság után nem szabad ezzel a kérdéssel foglalkoznia. Emiatt a leány szakítani akar, de egy orvos kibékíti őket. Carillon kisasszony házasságát tehát megmentik, a probléma azonban megoldatlan marad. A közönség érdeklődéssel fogadta a sajátságos színdarabot, de egyáltalán nem vette komolyan. Ha az írónőnek komolyan az volt a célja, hogy propagandát csináljon a születések korlátozásának, akkor megbukott. Ha azonban mulattatni .akarta a közönséget, akkor nagy sikert ért el.

(*) A hárem. Hirt adtunk arról, hogy Vajda Ernő uj vigjátéka még az idei szezonban a budapesti Magyar Színházban fog szinrekerülni. Vajda Ernő uj vígjátékénak cime: „A hárem."

(*) Bolsevlki drámairodalom. A Krimiában levő Sinferopol város a „Forradalmi csillagának elnevezett városi színházában érdekes premiér zajlott le a múlt héten. Egy uj drámát adtak elő, amelynek hősei a svájci Conradi és az orosz Polunin, Vorovszki lausannei orosz delegátus fölmentett gyilkosai. A szenzációs dráma azzal végmik, hegy a gyilkosokat halálra ítélik. Van azonkívül a drámának még egy érdekes epizódalakja is, aki nem más, mint Curzon lord angol külügyminiszter, akit a kegyetlen szerzők koncentrációs táborba való internálásra ítélnek, nehogy megakadályozhassa az angol munkáspárti forradalom kitörését.

(*) Már a színház körül is panama-illat terjed. A pozsonyi szlovák színtársulat operaegyüttese lapjelentések szerint februárban turnéra megy Barcelonába, Madridba és Párisba. Az együttes gazdag díszlet- és kosztümkészlettel indul útnak, mert a kormány erre a szubvenciót folyósított. A szubvenció nagyságáról azonban mélyen hallgatott a cseh és szlovák sajtó. A Rudc Pravo most fölháborodva regisztrálja a hirt s az egész kirándulást őrületes vállakózásnak nevezi s azt állítja, hogy az csak Nedbal Oszkárnak fog reklámot csinálni, de más haszna nem lesz. A R. P. szerint a cseh nemzeti színházi zenekarának és énekkarának, továbbá a cseh vonósnégyesnek, valamint Destinnek és Kubeliknek 1919. évi angliai és franciaországi vendégszereplésére az állam tízmillió koronát ráfizetett. Az idézett lap feltűnőnek találja, hogy Novak kereskedelmi miniszter, a szubvenciót folyósító kormánynak egyik tagja, régi barátja és szövegírója Nedbal Oszkár pozsonyi színigazgatónak.

(*) Egy bécsi iró plágiumvádja Vajda Ernő

ellen. A bécsi Vita-filmgyár nemrég uj nagy filmet dobott piacra, a „Potemkin-viUa" cimü mozidrámát, amelynek szcenáriumát Vajda Ernő irta. A film körül plágium-affér keletkezett. Höllriege! Arnold ismert osztrák író bepöröite a filmgyárat szerzői jogbitorlásért azon az alapon, hogy a film témája állítólag az ő „Bimini" cimü regényéből van merítve. Vajda Ernő a plágium-ügyben nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelenti, hogy filmjének alapötletét már évekkel ezelőtt fölhasználta egy kisebb színdarabjában. A szóban forgó regényt sohasem olvasta, önérzetesen hivatkozik gáncstalan írói múltjára és azzal fejezi be nyilatkozatát, hogy örül a pöniek, mert az napnál világosabban be fogja bizonyítani, hogy a vád, ha nem rosszhiszemű, akkor félreértésen alapul.

Az ungvári magyar színház miisora:

Szombaton délután: A vén bakkancsos és fia, a huszár.

Szombat este: Ártatlan Don Juan. (Szabó Gyula jutalomjátéka.)

Vasárnap délután: Levendula.

Vasárnap este: A három grácia.

ií#zemz®msÁe

A külföldi kölcsön után Magyarország nem tér át

uj pénznemre

Ujj éríéknivóii kell stabilizálni a koronát — Popovics Sándor és Schober Béla a külföldi

kölcsön várható kilátásairól.

Mereshefleliiilí fégzeíí §

ügyes fiatalembert, magyar, ® német nyelvtudással, levelezéshez és könyveléshez keres $

szlovenszkói nagyobb vidéki |

városban lévő gépgyár. Fran cia és szlovák nyelvtudás |

előnyben részesül. Ajánlatok ®

lehetőleg fizetési igény megje- lölésével „Fejlődésképes ál- |

lás“ jeligére a kiadóhivatalba |

% — kéretnek. —

2 4

I Optikai intézet!

i Mindennemű szemüvegek, csíptetek;

_ A Mindennemű g

js

p $! Y 1 Ja ;

l B&H 1^1®/ j rttáBok bár- ;

l sJ / rne*y rocePl ;

• Jvw / V.vW alapján a*on-1

• /n rm•• nal ponto-;

! JunMtoBcpaseff ,an

tetnefc. !

j Magyar kiszolgálás Magyar levelezési

j Belflhacker Samu Praha II, Pofit 29 j

nz Imp©ríal-fltólS* mellett

*.MaM»l,„„,ta(aMinna,,a,(a,tn„(lmnanaI1(HMaua|^

Budapest, január 8.

(Saját itudósitónktó'l.) Magyar ország gazdasági ujbsztendieij'e a legbizonytalanabb perspektíváikban tártul a szemlélő éllé. Mindenütt várakozás a béfigért, dte értékében miár eddig ás alaposam lecsökkent uj tarifásokra. Az embereik eilibiorptát airecafl figyelnek Zűriekre, a tőzsde ingadozásiéira, az államháztartás nedűkéi ó:s íkészüillödésetiine é's mindenek fedett a napról-napra fokozódó drágulás ártálbfeiaitiai- ra. Az a íeinigieteg forgalmi pénz, amelyet, a tavaly nyári tőzsdei hossz mobilizált, katasztrófáiban összezsugorodott, elértéktelenedett. Még a rnuiltt hetek úgynevezett nagy karácsonyi és újévi vására ás inkább hasonlított a kereskedőik részéről csinált kétségbeesett híséiUletruek, a közönség részéről pedig‘kimos erőszak te vésnek, mint hagyományos boldog vásárnak.

Nem csoda ilyenformán, ha úgy. a beü- miin-t a külföldi sajtóban a ieigpesszámisztikiu- siabb hírek keltek szárnyra. Fokozza a látszólagos bizomiyifaliansátgot az, hogy a kormány mögött átló gazdaságpolitikai faktorok is rend. kívül óvatosan beszélnek a, jövő kilátásairól. Kánt völt Párisban a miniszterekkel Popovics Sándor, aki az uj magyar jegybank Máliíitása ügyében folytatott tárgyalásokat. Erről a következő módon nyilatkozott:

—■ Okom van arra, hogy a magyar jegybank ügyét kedvezően ítéljem meg. A tárgyalások meglehetősen eilőrehafiadott stádiumban vannak és minden jel arra mm tat, hogy a most kezdett óv ellső negyedében fölállíthatjuk az intézményt. A megalakítását Síidtőleg teljesen miekékesnek tartom azt, vájjon (agráriusok vagy más réteg jeigy- ,zik-e a bank tőkéjét. Az a főérdek, hogy az ország miniden osztálya egyforma mértékben vegyen részt benmie.

— Ezzel kapcsolatban természetesem többet inéim tudok. Azt se, hogy áttérünk-e majd a messze jövőben ujj pénzegységre, vagy se. A legközefebhi időkben ez nam következhetik be, már technfei okoknál fogva se. Az bizonyos, hogy az uj jegybank átveszi a most forgalomban lévő pénzeket,

— Szlovenszkó gyümölcstermelése.

ÍSuűji'ta Viktor pozsonyi állami gyümölcstea nyésztési főfelügyelő a Pr. Tgbl.-ban Szlovén- szkó gyümölestenme 1 ésérőI a következőikéi írja: 1920-ban 5,960.378 gyümölcsfa volt

Szlovénszlkón és ezek között legnagyobb mennyiségben a szilvafák szerepelnek 2.8 üarabszármmal. Az 1922-ik évii szlovenszkói gyümölcstermés mennyiség szerint a következő eredményekkel zárult: (100 métenná- zsánkihí) alma 6727, körte 3407, barack 472, cseresznye 1545, szilva 7281, dió 1107, ösz- szesen 2,053.900 méter-mázsa. Jó években ennek a mennyiségnek a kétszeresét vagy háromszorosát lehet elérni. A szlovenszkó'. gyümölcstermés értéke az 1919—23. évi átlagárak alapján számítva 180 millió koronát tesz ki évente. 1921-ben négy állami faiskolát létesítettek, miég ped g Dó vény újfalun, Frivgyón, Viágujhelyen és Trenesénben. Ezekben a faiskolákban évenfcint mintegy 150.000 fát tenyésztenek, de ezek az eredmények nem elégítik ki'a szlovenszkói szükségletekéi, úgy hogy a legközelebbi időben két uj állami faiskolát fognak létesiten'. Végül azt javasolja Buciit-a, hogy rneg kell szervezni a kötelező gy üm öl es ve deknet és az eladást és hogy ez elérhető legyen, vidéken- kint kell specializálni a gyümölcstermelésit, hogy egy-egy vidékről nagyobb mennyiségek álljanak rendelkezésre. A mezőgazdáknak meg kellene tiltani, hogy a gyümölcsöt a fáról eladják, hanem kötelezni kellene őket arra, hogy a gyümölcsöt szedés után szörfroz- zák és csomagolják. Ezzel párhuzamosan a gyümölcs konzerválását is meg kell szervezni.

— Válságban a Ruszinszkói Országos Kereskedelmi Egyesülés. Ruszinszkói szerkesztőségünk jélleinti: UuigVáir, Munkács és Beregszász kereskedeilirnli testükébe,! alkotják a Rusziuszköi Országos Kéreskedehni Egyesülésit, amely most válságba került, mert a beregszászi kereskedők egyesii'lete kivállt az országos szcrveizi'éft'liöl és a Szlovenszkói Országos Kereskedelmi Szervezethez csatlakozott. A „Munkáics44 cimü lat) véleménye szerint a ruszirrszíköi kereskedők országos szer- vozjatiónidk 'léte vag.v nem léte a munkácsi kcaimánit azt a jegyintéziöt is tette, amikor át- váttlalta a vo/lt Osztrák—Magyar Bank sze- repét. így 'tehát az az esihetőség, vájjon uj pénzalapra térünk-e át, nagyon messze van iá megvalósiiiláisíól.

Schobeír Béla államtiitkár, a Pénzintézeti Központ elnöke is tartózkodóan nyilatkozott a kölcsönről és a korona — ezzel az egés-z gazdasági élet sorsáról:

— Árba a kérdésre, hogy mi lesz a külföldi kölcsön várható hatása, azt válaszolom, hogy kölcsön nélkül bekövetkeznék a korona teljes leromlása és ezzel hitelviszonyaink felfordulása. Az első hatás tehát az emilitett két fontos gazdaságii pillér ösz- szeroppanási veszedjelmének eiiárltása lesz. Amint a kölcsön folyósítási dátumához közelebb leszünk, stalbiHzáiiatjjiás fix ponton a koronát, aniiit most mesterséges eszközökkel és devizaforgateii koriátozásokíka! tartunk eigyeesuilyban. El köll készülve lenni egy átmeneti érték fluktuációjára a 3 eentimies árnivó és a tényleges érték,pont között, aminek gazdasági hatása azonban meím lesz 'tuliveszedéhnes és amely momentumban a. kormány mobilizált ellenőrző szervei utján miéig főig akadályozni bármilyen spekulatív küleingiést.

— A kölcsön realizálása után átmeneti pénzszűke fog keletkezni, de a nyomában, ha stabilizálódtunk, normális hitelviszonyok alakulnak Iki. Szinte önmagától érthető, hogy a remélt 250 millió aranykor onás köl- csönneíl a szanálásii miuirtka befejezve náncs 'és így Igen sok függ azoktól a belső refor- .moktóii amiket végre kell hajtani és amik körül fontos szerepe van egyes pszichológiai momentumoknak.

— Az bizonyos, hoigj^ gazdasági létezünk a végsőkig legyengült és így olyan sóik teljesítményre, mint amilyenre a külföldön eigyes inspiráció folytán hisznek bennünket, nem vagyunk képesek. Hosszú időbe fog uDutei, ámiíg megfúrhatjuk a magunk belső erőforrásaik kuitjait és onnan meríthetjük boldogulásunkat. (r. o.)

resfcedelütni kör áJKiásioiglalásátál fog függni, mivel a ruszlinsizkói kereskedelem súlypontja Munkácson van. A ruszinszkói ketesfoedtelímd életnek nagy ártattmárla van az országos szer- viazeit válsága. A vezető városok kereskedői egyesületeiniek mindent el kellene ikövctnaölí, hogy Rus-zinszkó kereskedővilágrának érde- keiit egy erős és egységes (klépvilsetet utján inog védhessék.

— A régi koronatartozásokra vonatkozó perek elhalasztása. Az 1923 december 13-án kelt 236. számú kormányrendelet meghosz- szabbitja az 1921 április 21-én kelt 173. számú rendelet érvényességét, amely elhalasztja a régi osztrák koronatartozásokra vonatkozó pereket 1924 december 31-ig.

— A rimaszombati Takarékbank szanálása. Rimaszombatból jeleníti tudósítónk: A ráírnia szombati Gömörmegyei Nép- és Iparbank válsága folytán a betevőik a 62 év óta ferm- áíllő másiik rimaszombati pénzintézeteit is, a Rí inaisziomba'Ö TakiarékbairJkot megtámadták s bár közied Ikét éviig állotta az ostromok végül unoratóriumot kellett kiérnie. Hogy ügyeit véglegesen rendezze és fizetési készségét a jövőre is biztosítsa, erős pénzügyi, támasz után kellett néznie, melyet a Pozsonyi I. Ta- klarckpénztáiriban, e közismerten tőkeerős pénzintézetben talált meg. A szanálásnak előfeltétele, hogy a Rimaszombati Takarékbank a zálogle velőinél, egyéb értékpapírjainál és ipari érdekeltségiednél oly leírásokat eszközöljön, amelyek meiilleitt az intézet mérlegének aktivitása feltétlenül helyreálljon Ennek érdekében 35 százalékos engedményért fordul hitelezítofez oly Ígérvény ellenében, hogy aimennyibein a zálloigle'velei'nél és ipari érde- keitscgöiniél mostani leírásra később megtérül, ezit aránylagoisan ö is visszatéríti hitelezöb nek. A folyamatba tett hényszeregyocséghez a l\övetélések 1924 április 22-ig jelentendck be a rimaszombati törvényszéknél, amely a tárgyalás napjául április 30-át tűzte ki. Értesül,ősünk szerint a hitelezők több mint kélhar- madia máris megadta az intézetnek az c;n- gediméiiiyhez liozzáijárukisát és így normális lélxmyolikii.s mellétt a bírói végzés jogerőre valk) oiDicikediéso után az intézet nyomban megkezdi rendes üzletnicnc(ét.

6