Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-12 / 10. (458.) Második kiadás

lenne. A törlesztési módozatok és a Trianon­ban előirt kötelezettségek törlesztése egy­másra való tekintettel történjék megállapo­dás szerint. A 11. összefoglaló szakasz azt a reményt fejezi ki. hogy a tervbevett föltéte­lek eredményesek lesznek. A fajvédők álláspontja a kölcsönről A nemzetgyülés tegnap dééuiáiri folytaitó- aagos ülésén Ecíklhardt Tibor a magyar köl­csönről beszélt. Nem akar pártszem-po-ntokat vegyíteni a kérdésbe, sőt elismeri hogy Beth­len személye a tegalkalön'asaíbb a tárgyalások vezetésére. Szembeállítja Ausztria kölcsön- helyzetéc Maigyarorsz-ágóvail s megálilupitja, hogy Ausztria sokkal kedvezőbb dbiráíiásiban részesült. A fajvédők azt hitték, hogy a ma­gyar kölcsönnél csak pénzügyi szempontok fognak doanÉná'lni moha politükiailiiag és pénz­ügyik,g gúzsba akarják loötoi Magyarorszá­got. Magyarországom Ausztriától eltérően a főbiztoson kívül még két bizottság működ­nék. Az egyiknek székhelye az országon kí­vül van, míg a nra-slk a hitelezőik megbizot- taibóíl agaikul és a főmegbizott távozásaikor teljesíti a,z ellenőrzésit. Mig Ausztria esetében a nagyhatalmak képviselői többségiben van­nak az ellenfeleik megbizottaival szemben, ad­dig nálunk a löátrom nagyhatalom képviselői­vel szemben az ellenfél négy képviselője volna a bizottságban. Ha -reátoohtiká-t aka­runk a kisan tant tol, akkor azt nem a nagy- antanton keresztül, hanem közvetlenül kell csinálni. A kölcsön ügyben az eredm ény az, hogy aránytalan áldozatokkal szemben a köl­csön összege csekély, a terheik magasak és súlyosak. A pénzügyi bizottság jegyzőköny­véből azt olvassa ki. hogy a szándék nem Magyarország taípnaá'lRtása, hanem csak to­vább tengödiésének megengedése, Qa-zdtaJságá függetlenségünkbe ás belenyúlnak. Egy onsizág sem fizetett annyi jóvátételt, mint Magyairor- szág. Vigyázni kél!!, nehogy ,a jóvátétel miatt úgy ne járjunk, mint Németország, melynek ruhrvidéki területeit megszáHották. A szónok beszéde végén kiijeleníti, hogy Magyarország kötelezettségeinek becsületesen eleget kíván tenni. Friedrich kijelentette, hogy a nem­zetgyűlés nem teljesítheti hivatását, mert az atrocitások tárgyalása minden idejét igénybe veszi. Ha ő volna kormányon, nem engedné meg a szociáldemokratáknak és az ellenzék bizonyos részének, hogy régi eseményeket állandóan fölbánytorgassanak. Örömmel vette tudomásul a miniszterelnök ama kijelentését, hogy a kormány nem elégszik meg pár fiatal­ember megbüntetésével, hanem el fog járni az atrocitások pártolói, tussoló! és spiritusz rektorai ellen is. Beszéde végén élesen tá­madja a külföldi kölcsönt. Benes nem vár újabb nehézségeket a köksőn ügyében Benes dr. cseh-szlovák külügyminiszter Bclgrádban nyilatkozott * a Tőzsdei Hirlap munkatársának a kisantant konferenciájának munkájáról. A konferencia programján sze­repel Szovjetoroszország elismerése is, azon­ban e kérdésben végleges határozat nem várható. A konferencia foglalkozni fog a kis- antantot érdeklő összes politikai kérdésekkel és a magyar kölcsön néhány vitás pontjával is. Benes reméli azonban, hogy semmi újabb nehézség nem fog fölmerülni. A cseh-szlo­vák—jugoszláv kereskedelmi szerződés elő­készítő munkálataitj már befejezték, de a szerződés aláírására most nem kerül sor, mert a konferencia csak politikai kérdésekkel foglalkozik. Bethlen a keresztény nemzeti gazdasági párt -értekezletén Bethlen gróf miniszterelnök tegnap este rósz-öveít a keresztény nemzeti gazdasági párt értekezletén Káiay, Vass, Klebelsberg, Nagyaádii, bn4, Csáky és Nagy míniszenek társaságában. W-oííf beszédére válaszolva, a miniszterelnök bizalmas természetű magya­rázatokkal kísérte a kölcsöuügy ismertetését. A pártórtekozlet a miniszter el! nők kijelenté­seit megnyugvással vette tudomásul s a leg­nagyobb bizalommal tekint Bethlen és Káiay legújabb londoni tárgyalásai elé. Ságiék memörauduma Héjjashoz A csongrádi bombamerénylet ügyében a nyomozást • befejezték. Sági Jánost átkisér- ték a szegedi államügyészségre. Mi nehogy a merénylettel kapcsolatos politikumot tisztáz­ták, Diószegi miniszteri tanácsos holnap el­hagyja Szegedet. Diószeghy miniszteri tanácsos hivatalos kommünikében ismerteti a helyi vizsgálat eredményét a csongrádi ügyben. Sági elfo- gatása után Héjjashoz memorandumot kül­Szombat, január 12. dött, Héjjas azonban semmit sem tett az elk>- gottak érdekében. Sági azt vallja, hogy a me­rénylet után kötelességének tartotta a vezért tájékoztatni. Albert Áron dr. csongrádi ügy­véd, az ÍME. ottani ügyésze személyesen vitte a memorandumot Héjjashoz, de vissza­hozta azzal, hogy Héjjas azt üzeni, hogy a bűnösök vegyék el büntetésüket. Sági, látva azt, hogy a vezér cserbenhagyta a dandárt, mindent bevallott a detektiveknek. Sági a vidék beszervezéséről előadta, hogy Kasza­Prága, január 11. A cseh agrárpárt ama határozata után, hogy szükebb körii bizottságot küld ki a Prásek-afíér megvizsgálására, pillanatnyi szélcsönd következett be, amely után azon­ban rövidesen újabb viharok fognak támad­ni. A szünetben a cseh nemzeti demokrata Lidové Noviny és ia szociáldemokrata Právo Lidii élesen támadják Préseket, mig a Ceské Slovo roppant gyönge cáfolatokkal igyek­szik megvédeni a cseh nemzeti szocialistái pártot a Louvre-mozi ügyében, persze si­kertelenül A mai hangulatot az alábbi sze­melvények ecsettelik: A korrupció kerülő utjai A Louvre-mozi botrányát és a cseh nem­zeti szocialista piárt mosakodását élesen meg­világítja a Rude Právo alábbi kommentárja: „Ma már sokkal ügyesebben korrumpálják az embereiket, muftiit Líráik priímiltiiv idejében-. Gon­dosam ügyelnek arra, hogy leleplezés esetén a korrupciót törvényes kölcsönnek lehessen mi­nősíteni. A Prések-féle korrupciós alapból egyeseket és politikai páutiokiait fizettek nneg. A iirmfiHóik kézif ől-kézre jártaik, (ebben az eset­ben a Pragobankét és a Zivniostenska Bankát járták meg), a pénizií azután a párt pénzinté­zetében helyezték' el be tétként. Ebben az esetben a Lidova Záloznába-n mint a gazda­sági szeszfőzdék szövetségéinek betétjét he­lyezték el. Ez csak formálisan volt betét, lé­nyegében azonban 'lefizetés volt. A gazdasági szeszfőzdék egyesülete és Práseík csöppet sem törődött azzal, hogy a párt pénzintézete mit csinál ezzel a pénzzel!, kinek adja azt ki, mert a lefizetés pillanatától kezdve nieimliétező pé'niznek telkliinitette. A bieitélt ügye olyan,,, hogy nyugodtan d lehet mondani, hogy a szeszesek ezt a pénzt csak elhelyezték a cseh nemzeti szocialista Záílozmánáil, ahonnan va­laki (Louvre) azt „kikölcsönözte1*. A Ceské Slovo ezért áMíitihatja mo'st, hogy a pénzt az a bizonyos Kabelács „ismeretlen helyről** sze­rezte, de be tudná bizonyítani azt is, hogy nyickivel és Piroskával novemberben volt Kecskeméten a vezérnél, hogy utasításokat kérjen tőle. Héjjastól azt az utasítást kapták, hogy ne politizáljanak. Sági bevallotta, hogy Piroska Jánossal katonai diktátoráról tár­gyalt, ez a terv azonban a csongrádi fanati­kusok kizárólagos egyéni akciója volt, mely­ről semmiféle katonai, vagy polgári hatóság nem tudott. Ságiék naivságukban odáig men­tek, hogy Csongrádmegye területére katonai diktatúra esetére térképeket készítettek. ezzel az összeggel nem tartozik sem Kabe- ;ácsnak, sem pedig „az ismeretlen helynek** (a szeszfőzdéknek), hanem csafk a saját tulaj­donát alkotó Didóvá Zaláznának. így van ez. Szemfény vesztés az egész. Parlamenti bizottságot küldenek ki a szeszbotrány megvizsgálására A Lidové Noviny fölfogása a cseh agrár- pánt 'tegnap kiadott kommünikéjéről, hogy még nem lehet tudni, milyen fordulatot fog venni az ügy a cseh agrárpártban. A lap meg­lepőinek tartj'a, hogy nem hozták nyilvános- ságina annak a szükebb bizottságnak a név­sorát, amelyet a vizsgálattal megbíztak és hogy a kommüniké a Prásek-ügyet baigaite- ilizálja, -amikor a tanácskozáson megtárgyalt egyéb ügyekről — a Pr-álsek-üggyel dtentét- bem — untot fontos ügyekről emlékezik meg. Január 15-én összeül a koiaffiiöiós pártok tizes bizottsága, mely a szeszbofránnya! és az az­zal összefüggő eseményekkel fog foglalkozni. Várható, hogy a niemzetgiyülléisben egy a par­lament miüidlkét házából választandó közös vizsgálóbizottság kliküidertlését fogják indítvá- nyőzni. Vrbensky meghazudoljb Tucny minisztert Vrbensky volt miniszter a SociaHst-a mai számában kijelenti, hogy Tucny miniszter nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy Vrbenskynek annak idején azt mon­dotta, hogy a cseh nemzeti szocialista párt miniszterei a szesz-ügyben saját képviselői ál­láspontjának megfelelően fognak szavazni. Amikor ugyanis Vrbensky elítélte a szeszbot- ráriyt, akkor Tucny azt felelte, hogy „hagyd abba, hiszen ezt az ügyet már Sfcribnyvel el­intézték". Vrbensky azt állítja, hogy Stribr- ny is megerősítette Tucny fönti kijelentését és meg is nevezte azt a bankot, amelynek közvetítésével a Louvre mozi a 3 millió ko­ronát kapta. Vrbensky valószínűnek tartja, hogy Strbrny erről más alkalommal is be­szélt. a párisi devizakereskedelemre is és kiemeli, hogy a francia bank-üzletnek az angol, spa­nyol, svájci, holland és olasz cégekkel való összeköttetése folytán a külföldre vezeti pénzügyi utak teljesen ellenőrizheteucnek. Halogatás! taktika a ruszinszkói választások körül Prága, január 11. A Lidové Listy értesülése szerint a kor­mány rövidesen rendeletét ad ki a ruszürszkói választásúikról. A rendidet a választások idő­pontját még nem fogja kitűzni, csak megáha- pitja, hogy a rirszin-szkói nemzetgyűlési .viá- j-aisztáisokat is az 1920. évi február 29-én keit 123. és 124. számú törvények szerint fog-iák megejteni. Az idézett lap szerint a választá­sokat ez év első felében, legkésőbb azonban ősszel tartják mieg. A Narodni Listy ezzel szemben úgy ér­tesül, hogy a ruszinszkói kilenc képviselőt és öt szénért február elején fogják meg­választani. jenicseket és Wemgartot öt-öt évi fegyházra ítélték ítélet a pozsonyi rokkanttelep sikkasztóinak bünpörében Pozsony, január 11. (Saját tudósitónk telefon jelentése.) A po­zsonyi rokkanttelep sikkasztói bünpörének főtárgyalását ma délelőtt kilenc órakor foly­tatták. Jenicsek felesége megtagadta a vallo­mást. A tanúvallomásokból és a több, mint száz pörirat fölolvasásából kitűnt, hogy a rokkant-hivatalban éveken át csak Írásbeli el­lenőrzést gyakoroltak a felsőbb hatóságok. Jenicsek ismételten kijelentette, hogy soha senki sem ellenőrizte, jóllehet milliós össze­gek voltak a keze alatt. Egy ízben jelentette fölöttes hatóságának, hogy 700.000 korona van az egyesület pénztárában és kérte, hogy az összeget diszponálják el a pénztárból, azonban azt az utasítást kapta, hogy az ősz- szeg maradjon ,a pénztárban. A könyvszak­értők megállapították, hogy az elsikkasztott összeg 700.000 koronára rúg. A pöriratok föl­olvasása után a párbeszédek következtek, majd délutáni félhárom órakor a biróság ki­hirdette ítéletét, amelyben Jenicsek Józsefet hivatali sikkasztás, Weingart Vilmost pedig hivatali sikkasztásra való föíbujtás büntette miat öt—ötévi fegyházra ítélte. Az ügyész és a védő meggondolási időt kértek arra, hogy az ítéletet megföllebbezzék. A francia és belga válasz nem zárja le a tárgyalásokat Páris, január 11. A Matin szerint ma fog­ják átnyújtani a német ügyvivőnek a francia választ a december 24-i német jegyzékre. Tegnap este a brüsszeli francia követ és a belga külügyminiszter hosszabb vélemény- cserét folytattak. Megegyeztek abban, mát fognak elfogadni és mi:t utasítanak vissza. Ab­ban is megegyeztek, hogy a válasz valószí­nűen nem fogja lezárni a németekkel való tárgyalást. A francia és a belga kormányok nyitva akarják ‘hagyni az ajtót a további tárgyalások számára, de az egyik kormány minden körülmények között azt akarja, hogy ezt ki is nyilatkoztassa, a másik azonban megelégszik azzal, hogy ezt csak, megüzen- iteti Németországnak. Differenciák úgyszól­ván egyáltalán nincsenek már, legfeljebb csak formaiak, melyeiket könnyen lehet meg­oldani. Föloszlatták az olasz kamarát Róma, január 10. A király ma aláírta a kamara föloszlatására vonatkozó dekrétu­mot, amelyet szombaton fognak közzétenni. Vihar előtti csönd a Prásek-ügyben Miért romlik a francia frank Prága, január 11. A francia koirimánysaijtó nagyszabású kampányt intézett az eliten az állítólagos né­met kompíot eliten-, amelyet a francia frank romlásával okol. Hogy ez a sapókiampany mennyire komoly alap nélkül Való, arra élénk fényt veit a D. N. N. amsterdami íudósitójú- inaik egyik uijialblb jelentése, amelyet kivonato­san közölni érdemesnek tartunk. A Roti-erdaimer Bamkverieenigung egyik igazgatója, a boilltond gazdasági élet egyik vezieitő pénziinitézieiténeik képviselője, a többi között így nyilatkozott a franciái frank -rom- -lásánialk igazi okairól: A kiéleződő frainkbessz főoka egyrészt az érzékeny infláció, másrészt az ezzel pár­huzamos diolliiár- és fonthajiháiS-záis. A francia -állami bank kiiimiutlartésiai íermésze-tesen ró- z.sás színiben tünitetiik föl a helyzetet, ment a bankjegynyoimiait-ás. látsző-an nem nagyobb, imiint az előző évben. Ám Franciaországban az wifliáoió a kincstláíri utalváinyokban rejlik, mii­vel eziek főfonriásiai az eladósodásnak. Ha ösz- szdiiaisonliiltjuk a kincstári utalványok kibocsá­tását a Ruhr-expediició előtt az 1923-ban tör­tént kibocsátúlsóikkal, meigúliliapithiatij-uk, hogy -ezid-őszerlnt ötször annyi kincstári utalvány van forgalomban-, mint 1923 január 1-je előtt. A frank árfolyamát összehasonlítva ezzel, vi­lágosan kifejezésre jut az elértéktelenedés aránya. Fraaiiciaoirszágban tehát n-emc-siak a franiktói, hianleim a kincstár,-i utalványoktól is szabadulni igyekeznek. Lasteyrié hiába- erö-1- iködik a rövid lejáratú kincstári utalványok devalváció jiátnaik megalkad'áillyoz ásiáva-1, mert mindaddig, amíg a Ruíhrikérdés-t nem «ziabá- iyo-zzák, nem lelhet -a francia pénzügyeket sem szianáílni, amelyeknek körébe a jóvátétd'i pro­bléma i's tartozik. A francia ex-po-rtipar egyelőre nagy hasznot húz a frank romlásából. Nemcsak a ■ho'liandtoi, hanem az egész középeurópai ver­senyt le tudták küzdeni, mivel a francia áru átllag 25 százalékkal olcsóbb, mint. a német. Sőt a fraiiilk romlásával, amellyel számolnunk kelll, 'további ártaniyia-tlásiria is von kilátás. Tudomásomra jutott, hogy a- franciák az ut- nech'ti tavaszi vásáron tízszer akk-ora része­sedéssel kívánják miagulkiat képvise-lltetni, mint tavaly, mig a német gyáripar az előző része­sedés egyharimadáva-1 fog megelége-dni. A francia kormány bizonyára tudja már, h-o,gy a francia exporti-par követeléseit amerikai, ango és holland devizákban helyezték el. Az amsterdami tőzsde nagy likvidációs eladásai, kapcsolatban a dollár, f-ont és hol­landi forint iránt mutatkozó intenzív kereslet­tel, majdnem kizáróan a francia exportgyár- ipar megbizáisalra vezethetők vissza. Azon­kívül Franciaország nyerstermény-importőr­jei is igyekeznek külföldi devizát szerezni .amerikai üzleteik lebonyolítására. Az amster­dami francia biankók szintén a 'legnagyobb devizavásárlóik közé tartoznak. Akikor, amikor Lasitey-re h:arcot ündfiit a frank leiléntiéktelieniedéiSie eliten, -elsősorban -a ha- ,zai gyáripar oldalán fogja találni tervei leg- ■nagyolbb ellenzőit. Franciaország te-le van itexti-lárulkikalf, -müszalkii és fény-űzési cikkeikkel, seh^omimiell -és ételmiisze-rekkiel. A frank zuha­nása révén módjában volna tehermentesiteni -a tulteftliSlt beíiiföldli piacot. Franciaországban különben attól is tartanaik, hogy Anglia is — a munkáspárt kormányának naitása alatr — védővámokat lóg fölállítani és Végül üzletet -akar csilláim a fra'n-c.a-: — még az elbukott frank árán is. A francia pénzügyminiszter frauktámo- g;ató propagamdája nem fog sokat használni. A közönségnek értékálló fizetőeszköz kell, a közönség az állampapíroktól szabadul, mivel csak a dollár iránt van korlátlan bizalma. A dollárt Franciaországban is halmozzák, mint ia(rossz valutájú országokban mindenütt. \ A holland pénzügyi szakértő nézete sze­rűit csak egy dolog segíthet: nemzetközi pénzügyi konferencia Amerika tényleges köz­reműködésével. Csak 'ezt az utat választhatja cjy tiisztáinl-áitó párisi kormány, ha a súlyo­sabb pénzügyi eseményeket cl akarja ke-j lilnj. } .Végül mint; szanálási -ailpdályra rámutat. _________ ___3_

Next

/
Thumbnails
Contents