Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-12 / 10. (458.) Második kiadás
Szombat, Január 12. Ki felelős a háborúért? Egy amerikai szenátor szerint: Franciaország és Olaszország Prága, január 11. Az amerikai Flearst-Iapok azt a hirt közük, hogy legközelebb angol és német illetékes ténjrozok közösen vizsgálat alá fogják ven-ni Londoniban azt a kérdést, ki felelős a háborúért. A lapok közük Owen szenátornak a washingtoni szenátusban elmondott beszédét, amely a felelősség kérdésével foglalkozott. Owen ebben a beszédben kijelentette, hogy az orosz és német titkos levéltárak anyagának föltárása után megállapítható, hogy a német császár nemcsak hogy nem akarta a háborút, de minden igyekezete arra irányult, hogy azt megakadályozza. Németország megkezdte az ellenségeskedést, mert Oroszország és Franciaország mozgósításai- egy háború kezdetét jelentették. A titkos levéltárak adataiból kitűnik, hogy az orosz és francia politikusok el voltak határozva a háborúra és hogy a mozgósítást mint egy háború első cselekményét tekintették, amelyre már évek óta megfontolással készültek és amelynek terveit minden esztendőben megtartott konferenciájukon kidolgoznák. A titkos okmányok arra nézve is adatokat tartalmaznak, hogy a francia és orosz politika előkészítő lépéseket tett annak érdekében, hogy a háborúért való felelősséget Németországra hárítsa át. Páris az uj Babilon Népvándorlás Franciaországba — Negyvenezer magyar él Parisban — A hadiszer ipar rabszolgái Páris, január 11. Franciaország ismét otthona lett a közép-, kelet- és délkeléteurópai országok des- perá'dóinaik. A budapesti francia konzulátus legutóbbi jelentése szerint a magyaroknak Párisba való özönlése az utolsó hat hónapban hatalmasan megnövekedett. A konzulátus minden nehézség nélkül megadja a vízumot azoknak, akik Franciaországban keresnek munkaalkalmat A k rak ói francia konzulátus arról számol be, hogy a galíciai zsidók a legnagyobb mértékben igyekeznek kihasználni a ragyogó franciaországi konjunktúrát' és tömegesen kérnek vízumot /Francia- országba. Ugyanez áll a lengyelekről is, akiket már azért is szívesen látnak Francia- országban, mert iiyképpen gondolják megerősíteni a szövetségi viszonyt és kölcsönös megértést. A francia munkaügy: miniszté riuntnak a Journal Oíficieíben közölt statisztikája szeriül a lengyel munkások utazási költségeit részben maga Franciaország viseli. A csehek szintén erősen vándorolnak ki Franciaországba. Franciaország tehát óriás mágnesként magához vonzza a Kelet szláv és magyar tömegeit. Az o"aszókat, spanyolokat és portugálokat ellenben távol tartják Franciaországtól, sőt a romai és párisi kormány a lég utóbb megegyezett abban, hogy a kölcsönös bevándorást megszigorítják. A kivándorlók szörnyű sorsa Ha megvizsgáljuk, hogy mi az oka annak, hogy Franciaország igyekszik felszívni Kelet- és Dé keleteurópa munkaerőit, akkor ki.tinik, hogy azokra a francia iparnak semmi szüksége sincsen, mert elegendő munkással rendelkezik. A szakszervezetek nem törődnek ezekke! az emberekkel, akik tömeg- lakásokban kénytelenek lakni. Nyilvánvaló azonban, hogy valami oka mégis van annak, hogy a kormány hatóságok beleegyezésüket adják a külföldiek tömeges bevándorlásához. Jc enleg Parisban és környékén negyvenezer magyar, nyolcvanezer lengyel, harmincezer cseh. tizenötezer bulgár és hatvanezer galíciai zsidó van. Ezek az emberek a legszánalmasabb viszonyok között élnek Parisban, mert a remélt kitömő munkaalkalom he yett csak rabszolgamunkát találtak. Túlnyomóan a hadiszergyárakban dolgoznak. Putöauxban, St. Cloudban és Surésres- ben. Az európai hegemónia megszerzésén lázasan dolgozó Franciaország utolsó söpredék gyanánt kezeli őket, akár a színeseket a háborúban. Még a „szövetségeseket** is lenézi. mert általában a legalár and eltebb munkát végz’k. Ezek a külföldiek a legszigorúbb rendőri ellenőrzés alatt állanak és ha mun- kahe'yeiket elhagyják, kérlelhetetlenül kitoloncolják őket. A francia h&diszerlpar nagy konjunktúrája A puteaux-i gyárakban éjjel-nappal dolgoznak. Ezeket az üzemeket a „Páris melletti Essen“-nek nevezik. A Schncider-Creu- zot hadiszeripari koncom most megszerezte a puteaux-i lőszergyárat, mely a legnagyobb Franciaországban. Itt dolgoznak a kis államok munkásai azokon a fegyvereken, melyekkel Franciaország leigázni törekszik Európát. Ez a munka keserves és nehéz munka s ha a munkás felmond, már másnap kiutasítják Franciaországból. Ez emberek között sok az intellektuel,. ki hazájában nem tudott megélni. Szánalmasan tengődnek bérükből, mely legfeljebb arra elég, hogy egyszer étkezhessenek naponta. A munkaidő tiz óra és katonai felügyelet alatt végzik a munkát, fia panaszkodnak, akkor azt mondják nekik, hogy „az országuk szabadságát megvédő fegyvereken dolgoznak a német veszedelem ellen**. Iia megszöknek munkahelyeikről, súlyos fogházbüntetést kapnak. A hadiszeripar igazi rabszolgái ezek, mely ipar a kisantamt számára most óriási rendeléseket készít... Páris, az uj Babilon ... Brosch tervezete uem volt Ferenc Feruinánd végleges program) a Polzer-íloditz gróf helyreigazítása — Rövidesen megjelennek Polzer emlékiratai Prága, január 11. Ferenc Ferdiwiátodinák a Neues Wiener Journalban ismerte tett u/raillkodói programja érthető módon nagy feltűnést keltett. Polzier- Hodiítz gróf, Károly kiirály ka-büne tiirodáiáinak volt főnökié most tójelentet% hogy a Journalban közölt okirat nem azonos Ferenc Fetr- dinánd végleges programjával, hamem csak Brosdh alezredes, a katonai iroda főnökének tervezete, amelyen Lamimasidi még siókat váíl- 'toztatoiít A végleges programi Ferenc Fetndd- nánd okmány tórában van, de Polzer kéziében tartja animalk szövegét és ügy miegáHaplíhaftfra, hogy lényegesen különbözük a nyilvánosságra hozott szövegtől. Po’lzer-Hoiditz gróf beje- !öntette, hogy a jövő évben Liládra az emlékiratait, amelyekben kíközlii mindazokat a javaslatokat, 'amelyeket a trónörökös bizalmasai uralkodói program gyárán* indít anyáztak. Valamennyien az osztrák oentraffista poí.itilká- hoz való visszatérést jaivasolíiálk. ÍV. Károly király nőm fogadta el ezeket a.z indítványokat, atrmlkoir Poüzer jelentést beüt neki róüuk és azt váttaszohta, hogy már nem aktnáliiisiaíí és az eseményeik tuiliíalaiditak őket. Károly király egyúttal kijelentette, hogy magyar koronázásaikor tett esküjét élete végéig meg. fogja tartani ' Pölzer gróf a Ferenc Ferdlnáindúak- átadott memorandumok szerző!: közül többeket meignevez; ügy péfldául Vajda volt román nem* zébiségi képviselőt, a későbbi romáin ménisz- tere'lnökjöt. Vajda azt kivárnia a trónörökösta, hegy a magyar „álfaimjotgi den:agóg*iát“ sem- m'sítse meg és az életével is hágandó blzto- siitani, hogy az általános váílaisizitói jog törvénybe Iktatása után a legveszélyesebb „láziad ók“ is befognak hódolni. A faf megállapítása a vérsejtek összetételéből A vérsejtek reakciója és a faji hovatartozás Moldován kolozsvári egyetemi tanár kísérletei Mármarosszlget, január 10. Moldován tanár, a kolozsvári Pasteur- intézet igazgatója, aki már bécsi egyetemi tanár korában ismertté tette a nevét orvoskörökben, legújabb kísérleteivel azt igyekszik kimutatni, hogy az emberi vérsejtek el- helyezödésbéli és figurális arányaiból egy szérum segítségével pontosan kimuta Iható, hogy az illető ázsiai vagy európai fajhoz tartozik-e. Moldován tanár már régóta foglalkozik ezzel a kérdéssel és programszerűen végzek kísérleteinek nagyszerű eredményei is vannak már. Kísérletei nyomán pontos és részletes táb ázaiot készíted: a Románia területén lakó nemzetiségek faji hovátoríozó- ságáról. A táblázat felsorolja még, mely nemzetek mily sorrendiben állanak közel a tiszta európai, melyek pedig az ázsiai fajhoz. Moldován tanár ezzel a módszerével nemcsak a faji osztályozódás kérdését alkarja megfejteni, hanem néptörténeti vonatkozásban is érvényesül szérumát. Vérvizsgálat nyomán ugyanis ki tudja mutatni azt is, hogy mely népek vannak rokonságban egymással, sőt az egyes családok vérségi kapcsolatait is megállapítja. Néhány héttel ezelőtt Mármarosszigeten járt Moldován professzor első asszisztense, Manuila dr. Pasteur-intézeti főorvos, aki e kísérleteknél főműink a társa a professzornak. Manuila tanársegéd lile dr., a mármaros- szigeti kórház igazgató-főorvosa segítségéivel bejárta a környélken levő falvakat, ahol !abszolút tiszta rutén és román nemzetiségű 'egyéneket kutatott. Az autón kivonult orvaink nagy körültekintéssel választották ki az embereket, akiknek ia vérét a kísérletekhez felhasználhatták és sikerült is Felsőronán, majd Bisztrón 10—10 fajrománt, illetőleg faj- rutént találniok. Manuila dr. utasításai alapján mos* Ilié főorvos folytatja Mármarosszi- geten a rendkívül érdekes kísérleteket. MAPiliiitgü Útközben Hja, bizony nekünk nem telik más osztályra, csak a kombinált I. és Il.-ra. Ami azt jelenti, hogy olyan vasúti osztályra váltunk jegyet, ha utazni akarunk, amelyik az I. és II. osztály ösz- szeadásából jön ki. Nem baj az. Sokszor olyan diskurzusokat leshet ott el az ember, hogy felér azzal a kis keményjeggyel, amelyet a fapad jelent így jártam én is a közelmúltban. Utaznom kellett Gömörországba, ami nagy dolog a mai világban, mert fel kell kanyarodni Ruttkának, onnan le Losoncnak. Ülhet az ember eleget, ha Szlovenszkó legkeletibb részéből Bátyiba akar jutni. Egy himnusz miatti üléssel csaknem felér. Harmadikon utaznak — úgy látom — a „demokrata" érzésű katonatisztek is. Legalább a mi fülkénkben kettő is utazott élénk diskurzus közepette. Nem szégyenlem a hangos szót magarn se és — bár neon adnának el az államnyelven sem — csak magyarul diskurálok én urndenkivel. Ha tudnak a szomszédaim magyarul, jó, ha nem tudnak, hát akkor — szundikálok vagy olvasok. Jelen esetben tudtak. Es beszélgetés közben fel-felkerült az is, hogy miként is volt régen. A „magyar állam" szavak is előfordultak a beszélgetésben, mire az egyik' tiszt erősen fülelni kezdett. Ugylátszik, érteit magyarul. Úgy, mint én cseh-szlovákul. Egyszer csak hallom, hogy kérdezi a társát (persze csehül): — Tudod-e, mit jeleni némelyik vasúti kocsi oldalán az a három betű: „M. Á. V.?“ Azt, hogy: „Menjünk Azsiapa visza.“ így mondta magyarul, ahogy leírtam. Megszólaltam: — Nem, hanem azt jelenti: „Másvilágra Átszállító Vállalat." Régen igy mondtuk. Mra ezt jelenti: „Majd Ad Valaki!" Csend lett a vagonban. A hangos főhadnagy is elhallgatott. Ugylátszik, váratlanul érintette, hogy én, a vadmagyar kinézésű ember, tudok — az állaim nyelvén. Ettől kezdve csendesebb lett a szó. En is másokkal kezdtem el diskurálni. Hallom azonban, hogy Csorba után élkezdik dicsérni a szép „riása kraüftát." Es' a Vág ..mellett futva, annak eredet-érő', szépségeiről folyt a sző. Egy utitársam. aki mindeddig szótlanul ült, fizimiskája után Ítélve fiatal tanító lehetett, egyszerre beszédes lett és készségesen magyaráz- gatta a Vággal kapcsolatos dc’gokat. Mondhatnám, ő lett a szóvivő. A szeme ragyogott, az arca kipirult, úgy nekilelkesedett. Látszott a nagy igyekezet belőle. Meg akarta ismertetni a cseh tisztekkel a gyönyörű Vágót. Még legendát is mondott róla. Elvezettel hallgattam és arra gondoltam, lám, ez a fiatal ember milyen büszkén és milyen önérzetesen beszél a fenséges Tátráról, a csobogó Vágról. Az ö Vámjukról A szlovákok Vágtáról. Egyszerre csak másfelé terelődött a. szó. Az elébb meglepetésszerüleg ellia liga itatott tisztem mérges pillantásokat lövelt felém. Ugylátszik, megállapodott már magában az ellenem intézendő stratégiai támadás mikéntjében. Azt gondolta, hogy liptói vagyok. Mert jelentős rám-rámpislo- gássail a magyarónckról kezdett hangosan tárgyalni. * _ Borzasztó nehézségeink vannak. Ezek a szlovák katolikusok, akik az intelligenciához tartoznak, mind magyarónok. Nekünk csak a mtive- let'enje marad igaz barátunk. De azzal meg mit érünk? — mondta szóról-szóra. Egy befelé való mosolygással könyveltem el a szlovák-cseh barátság e frappáns megnyilvánulását. A demokrata tisztek igy gondolkoznak és igy — beszélnek is. A beszélő tiszt várta, hogy e belémkötésre reagálni fogok. Tévedett. Es meggyőződött magában, hogy nem szlovák inteüigens vagyok, hanem csehül is tudó magyar. Azzal sikerült őt ilyen „testvéries" nyilatkozatra ugratnom, hogy Tgló táján dallamosan szóltam a kondoktorhoz. De ni, tni lett az én előbb lelkesen beszélő fiatal nőtársamból? Hallgatag, sápadozó, boron- homloku ember. Úgy gubbasztott a helyén, mint egy álmos varjú. A tiszt ur nyila — úgy veszem észre — ö( sebezte meg. Egy hang nem sok, de csak annyit se bocsátott ki többet a száján az én fiatal emberem. Rá se nézett a tisztekre többé. Mikor Rózsahegyen leszabott, utána mentem és a leszállónál ezt kérdeztem tőle magyarul: — Mi a foglalkozása kedves öcsémnek? — Szlovák intelligens ember vagyok — felelte Keserűen és búcsút intett a kezével. Visszaültem a helyemre és azon gondolkoztam, hogy mégis jó a harmadik osztályon utazni. Milyen kis tragédiákat láthat meg az ember. Kukucska. — (A prágai meteorológiai intézet idöjóslása) január 12-érc: A jelenlegi időjárás változatlanul tovább tart. — (Főúri esküvő.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Vajai és luskodi Vay Miklós gróf császári és királyi kamarás örök hűséget esküdött luznai, reglicei és osgyáni Luzsénszky Margit bárónőnek a Kálvin-téri református templomban. — (Asztalos Béla komáromrnegye’ alispán búcsúztatása.) Komáromi tudósítónk jelenti: A megszűnt Koimáiromvármiegye utolsó alispánja, Asztalos Béla, aibból az alkalomból, hogy e megyét Esizíieirgoimimegyével egyesítették, hiiya'taSá'tól megvált és nyugalomba vonult. Koínárcim-Ujváros egész tisztviselői kara és magyar társadalma a legnehezebb szívvel fogadta, ez elhatározást; a vármegyei tisztikar a napokban megható búcsút vett szeretett alispánjától. Karosiay Miklós megyei főjegyző gyönyörű beszédben veit búcsút a távozó alispántól, akinek a tisztikar nevében művészi kivitelű ezüst emftéktiáirgyat nyújtott át. Asztalos Béla alispán megindulva mondott köszönetét kartársainak ragaszkodó szeretetéért és kérte őket, hogy tartsák meg további barátságukban és emlékükben. A se- gédlhivatailii személyzet nevében Pinkát Teréz díszes csokrot nyújtott át a vármegye népszerű és közszeretetnek örvendő aítepámjá- nak. — (Márciusban uj községi választások lesznek Érsekújváron.) Érsekujvári tudósitónk táviratozza: Az érsekujvári község: választást a nyitrai zsupán megsemmisítette és elrendelte, hogy az uj választásokat március 2-án tartsák meg. A városban óriási a íölhá- boredás a zsupán intézkedése ellen, mert a választás megsemmisítésére nem volt semmi ok. — (A görög királyi pár Nápolyban.) Rómából táviratozák: A görög királyi pár, mely e napokban érkezett Rómába, Nápolvba utazott, hogy részt vegyen Konstantin király emlékére rendezett ünnepen. — (A vefszi herceg Mlüerand elnöknél.) Parisból táviratozzák: A velszi herceg, aki Óbester earl név alatt tartózkodik Parisban, csütörtökön meglátogatta Miílerand elnököt. — (A szlovenszkói és ruszinszkéi zsidó hitközségek belső viszályai.' A pozsonyi és munká- csi országos irodák kötelékébe tartozó zsidó hitközségek ellentéteit csak kiélezik azok a viszályok, amelyek a hitközségeken belül dúlnak. A zsidó hitközségek életét a modernizmus és a konzerv, atizmus ellentétes irányzatai zavarták meg újabban oly erővel, hegy e belső harcok zajától már a sajtó is hangos. Tulajdonképpen‘a modern, demokrata irányzat küzd a régi rendszer önkényességei ellen, amelyek. főképpen a következő .sérelmekben jutnak .kifejezésre.: A medernek harcot folytainak a régi, patriarchalis választói rendszer ellen, mely cenzuson alapul. Az évi egyenes hozzájárulás a hitközségeknél 40, azaz negyven koronát tesz ki, amit a szerényebb osztály nem tud megfizetni. A passzív választójog pedig oly nagy bekebelezési járulékra van kötve, hogy ezt egyáltalában nem bírják a szegényebb sorsú hitközségi tagok. Az utóbbiaknak egy további panasza a tulnagy husfogyasztási adó (gabela), mely a marhahús kilója után két koronát tesz ki. A modernek harcolnak a templomi székek bérbeadása és az örökös templomi helyek rendszere ellen és minden sérelmek megszüntetését követelik. A szlo.venszkói és ruszinszkói hitközségek e vitás kérdések eldöntését Bródy Henrik dr. prágai főrabbitól kérték, aki a modernisták pártjának adott igazat. Ezzel a viszálykodó pártok nem elégedtek meg, hanem Bródy főrabbi döntését Meyr és Kuk jeruzsálemi főrabbik elé terjesztették, akik értesülésünk szerint szintén a modernisták követeléseinek jogosságát ismerték el _(A FlitSer-puccs fovádlottai a vádlottak padj án.) Berlinből táviratozzák: Müncheni lapjeíentések szerint a Hitler-féle hazaárulást pör első tárgyalásán a következő vádlottak fognak a vádlottak padján ülni: Ludendorff tábornok, Hitler, Pöhner, a legfelsőbb törvényszék tanácsosa, Frick dr., Ludendorff mostoha-fia, Weber dr„ az „Oberland“-szö- vetség vezetője, Röihne kapitány, a „Reiclis- kriegs Flagge“-szövetség vezetője és Bruck- uer hadnagy. — (Hétfőn kezdik meg az U’ain-pör tárgyalását) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti törvényszéken Lenger tanácsa hétfőn kezdi meg az Ulain- ügy főtárgyalását. — (Sikkasztó cseh főmérnök.) Pozsonyi 'tudósítónk jelenti telefonon: Voda Gusztáv főmérnököt, aki a pozsonyi minisztérium közmunkaügyi referálásához volt1 beosztva és százezer korona elsikkasztasz után már régebben megszökött Pozsonyból, a zágrábi rendőrség a pozsonyi rendőrség köröző levele alapján letartóztatta. A sikkasztó főmérnököt a pozsonyi államügyészség fogházába fogják szállítani. — (Lemondott a kínai kormány.) Pekingiből jelenti a Havas-ügynökség, hogy a kínai kormány lemondott. — (Hógolyók a berlini szövetségközi ellenőrző bizottság tisztjei ellen.) Ferimből jelentik: Tegnap délelőtt a Bellevue-uton a járókelők hólabdákat dobáltak az automobiljukba lépő szövetségközi ellcnörzöbizott- sági tisztekre. Három tettest sikerült letartóztatni.