Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-12 / 10. (458.) Második kiadás
Szombat, január Í2. ; talmázta, hogy abban az esetben, ha magánéletében meg nem javul, közölje a képvisel oh áz elnökségével a mandátumáról való lemondását. A cseli-szlovák szociáldemokrata párt több ízben figyelmeztette Far- bulát, hogy életmódija nem méltó képviselői állásához és árt a klub jó hírnevének. Több Ízben előfordult, hogy különböző prágai mulatóhelyek tulajdonosai közvetlenül a klubtól kérték Farbula számláinak kifizetésé?. Farbulát emiatt a pártból való kizárással fenyegették, mire kiállította az említett nyilatkozatot. Farbula azonban nem javult meg, sót a kommunisták szerint a jubileumi aranyérmét is eladta, melyet mini képviselő kapott. Az érte kapott pénÉt pedig el- tivornyázta. A klub erre átnyújtotta a kép- viselöház elnökségének Farbula képviselő „családi okokból'4 való lemondó nyilatkozatát. A nyilatkozat át nyújtása a L. N. szerint a szociáldemokrata párt szlovák kép,viselőinek beleegyezésével történt. Véres összeütközés PfaSzban A szeparatisták és a Jakosság harca — öt ember életét veszítette Berlin, január 10. Heinznek, a pfalzi szeparatisták vezetőiének meggyilkolása miatt — a B. Z. am Abend jelentése szerint — véres összetűzés történt a lakosság és a szeparatisták között. Állítólag öt ember vesztette életét. Az összeütközés részletei nem ismeretesek, mert a szeparatisták szigorú határzárlatot rendeltek el. Berlin, január 11. Lap jelentések szerint a birodalmi minisztertanács tegnap este a pfalzi eseményekkel foglalkozott. A katolikus és protestáns lelkészek az önálló Pfalz ellen Speyer, január 11. (Wolfí.) A pfalzi katolikus plébánosok nyilatkozatot adtak közre az úgynevezett „független Pfalz" megalapításának kérdésében. A nyilatkozatot, amelyet a speyeri egyházmegye püspökének egyetértésével szerkesztettek, eljuttatták valamennyi állam kormányaihoz, a Szentszék képviselőjéhez, valamint a rajnavidéki bizottsághoz is. A nyilatkozat azt a megállapítást tartalmazza, hogy Piaiznak a birodalomtól és Bajorországtól való elszakitása Pfalz lakosságának kívánsága ellen van és nem a népek békéjének, hanem a végnélküli nemzetiségi harcok veszélyének csiráját hordja magában. A független Pfalz „kormánya" csak azért maradhatott uralmon, mert Pfalz népe nincs fölfegyverkezve és igy nem képes a szeparatisták fegyveres csoportjai ellenében meggyőződésének érvényt szerezni. Isten parancsa a fölöttes hatóságokkal szemben való engedelmességről és a Bajorország iránt érzett hála arra készteti a birodalomhoz hű katolikusokat, hogy az önálló Pfalzot semmibe se vegyék. — A protestáns lelkészek hasonló tartalmú nyilatkozatot adtak közre. Bethlen és Kállay elutaztak Londonija Bizakodó hangulat a londoni tárgyalásokat illetően — A csongrádi merénylet ügyében beíejezíték a nyomozást Budapest, január 11. (Budapesti szteríoe'stztőiségütrf.v jelentése.) Bethlen gróf miniszterelnök Káülay pénzügyminiszter, Khuen-Hédérváry rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és Ángyán sajtófőnök társaságában ma este indul Londonba. A miniszterelnököt Vass József népióléM miniszter. Kállay pénzügym'nisztert pedig Valkó kereskedelemügyi mmszter helyettesíti. A népszövetség pénzügyi bizottságának jelentése a magyar kölcsön ügyében A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint a népszövetség pénzügyi bizottságának jelentése a magyar kölcsön ügyében tiz szakaszból áll, amelyek nagyjából a következők: Az 1. szakasz a korona romlásával, valamint a kereskedelmi mérleg passzivitásának okaival foglalkozik s habozás nélkül megállapítja az orvoslás szükségességét. Javasolja a segélynyújtást a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében, a pénzügyi mérleg megjavítását ellenben az országra hárítja. A 2. szakasz ismerteti a szanálási tervet, amelyet az infláció megállításával, a korona stabilizálásával, a Jegybank létesítésével, a költségvetés egyensúlyozásával, 1926 junius 30-ig újjáépítési kölcsön nyújtásával, ellenőrzés gyakorlásával, a szomszédokkal kielégítő politikai viszony létesítésével, a külföldi kötelezettségek rendbehozatalával és a gazdasági újjáépítéssel tart kivihetőnek. A 3. szakasz a szomszédokkal való kapcsolat helyreállításának politikai föltételeit ismerteti, amelyek az újjáépítést gyorsítanák. A 4. szakasz előzetes rendszabályok gyanánt a korona árfolyamának stabilizálását, a korona magánárfolyamának a hivatalos árfolyammal való egységesítését jelöli meg. Mindezekhez február végéig a külső kölcsön, a zálogjogok fölfüggesztése, a Jegybank fölállítása és belső kölcsön fölvétele szükséges. Az 5. szakasz a Jegybank fölállításával és annak működési körével foglalkozik A Jegybanknak a bankok bankja föladatot kell betöltenie s az állam pénztárosa gyanánt kel! szerepelnie. A szakasz ezután körülírja a Jegybank ügyvitelét és ellenőrzését. Szükséges, hogy a Jegybank független legyen a kormánytól, mentes legyen a politikától és az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság és a pénzügy egyaránt képviselve legyen benne. Ellenőrzésére magyarokból összeállítandó tanács küldendő ki, amely hetenként részletes kimutatásokat készítene. Szükséges, hogy a Jegybank már működésben legyen akkor, amikor a gazdasági szanálás végrehajtására sor kerül, A Jegyintézet megszűnik, aktíváit és passzíváit a Jegybank veszi át. A 6. szakasz a költségvetés célszerű reformjáról, a gazdasági talpraállitás időszakától (1926 junius 30.), a kölcsönösszeg nagyságáról (250 millió arany korona) intézkedik. A 7. szakasz a kölcsönösszeg föltételeiről, előre nem látott nehézségekről szól. továbbá a főbiztos tennivalójáról ilyen esetekben. A kölcsönt több ország bocsátana ki általános ■adósságlevél alapján, amint az Ausztria esetében történt. A biztosítékok közé tartoznak a magyar államnak következő bevételei: a vámbevételek, a dohány jövedék, só jövedék és a cukorfogyasztási adó bevételei, A 8, szakasz az ellenőrzésről szól. Költségvetési reformprogram dolgozandó ki, amely biztosítaná a költségvetés egyensúlyát. Az ellenőrzéshez a következő Intézkedések szükségesek: részletes program a kidolgozandó költségvetés reformjáról, amely a maximalizált kiadásokat tartalmazná, amelyekért a kormány felelős. A kormány a főbiztossal karöltve intézkedik. A programot a parlament jóváhagyja, a főbiztos pedig figyeli a program végrehajtását. Egyáltalában minden pénzügyi mozdulathoz szükséges a főbiztos jóváhagyása. A főbiztos nem lesz sem a kölcsönző föhatalmak, sem pedig a Magyar- országgal szomszédos államok polgára, hanem semleges személyiség. A 9. szakasz a gazdaságpolitikai és gazdasági fejlődésről szól, amelynek érdekében a pénzügyi bizottság kereskedelmi és áru- csereszerződések megkötését ajánlja. A 10. szakasz a külföldi kötelezettségekről és a békeszerződési terhekröl szól, kijelentve, hogy az újjáépítési kölcsönnek elsőbbség engedtessék mindennemű fizetésekkel szemben. A békeszerződési terhekröl megjegyzi a jelentés, hogy törlesztésüknek nem kell meghaladnia a tiz millió aranykorona maximumot. A főbiztos kötelessége, hogy a költségvetést egészséges állapotba hozza és a fizetések kellő időben való teljesítését ellenőrizze. A törlesztés tartama húsz esztendő IS hogy Anglia nincs hasonló mértékben érdekelve az európai status quo föntartásánál. A szerződésnek senki ellen sincsen semmiféle éle. A cseh-szlo-vák köztársaság csak arra - kötelezi magát a szerződésben, hogy a jelenlegi politikai helyzetet Európában fön- Jartja és ennek alapján hajlandó Európa gazdasági újjáépítésénél mindenkivel együttműködni. Azok a kombinációk, hogy a csehszlovák köztársaság lekötötte magát a francia Ruhr-politikának, vagy hogy Francia- ország a jóvátételeket garantálta, légből kapottak. Általánosságban a belgrádi konferenciától nem lehet szenzációkat1 várni, A francia csehszlovák szövetségi szerződés nem fogja a tanácskozás tárgyát alkotni. Harc Nagy Gyula mandátumáért Prága, január 11. Nagy Gyula kommunista képviselőt a választási bíróság — amint ismeretes — megfosztotta a mandátumától. Nagyot a választások alkalmával a magyar-német szociáldemokrata párt jelölte s a mandátum jog szerint a jelölőlistán Nagy után következő Miklek Vincét illeti meg, akinek a személye ellen azonban a kettészakadt magyar-német szociáldemokrata párt mindkét frakciója tiltakozik. Az utóbbi időben erősen kolporíáiták Hammeri nevét, sőt egyes lapok már azt is tudni vélték, hogy Hammeri behívása befejezett tény. A Lidové Noviny értesülése szerint Harnmerl képviselősége ellen a német* szociáldemokrata párt pozso-; nyi szervezete azzal a megokolással fog tiltakozni, hogy a párt Hammerit kizárta tagjai sorából. Hammeri nem tad magyarul s igy a magyar szociáldemokraták sem támogathatják. A belügyminisztérium illetékes ügyosztályán szerzed értesülésünk szerint minden kombináció időelőtti, mert a választási bíróság Nagy Gyula mandátumát megsemmisítő határozatát még nem kézbesítették ki a belügyminisztériumnak s igy még semmiféle intézkedés sem történhetett az utódja behívására nézve. Mi van a mulatós Farbulával? Tegnap megírtuk, hogy Farbula szociáldemokrata párti képviselő a kassai lapokban azt a nyilatkozatot tette, hogy mandátumáról nem mondott le és őt attól csak a választási bíróság foszthatja meg. A Lidové Noviny az ügyről a következő értesülést szerezte: — Farbula képviselő-: lemondó nyilatkozata alapján fosztották meg >a mandátumától- Farbula annak idején a cseh-sztovák szodákk^ Fárcarovatunk: Vasárnap: Jakab Géza: Ör a Hargitán. Daniéin é-L e ti g y e l Laura: A feleség. Egyszer egy asszony — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Bányay Béni Az egyetemi könyvtár unott, félszemű őrének rekedt hangja, mikor a pohos falióra a nyolcat végigkongta, kereszttilsántikáita az álmos olvasótermet: „zárunk". A diák, aki ekkor már csak egymaga görnyedt könyv fölé, összeszedelőzködött és indul! haza. Fergeteges, ostoba, őszesti szél kapaszkodott hajába az utéán és szaladt keresztül avítt kabátján egész a szivéig, a dacos, kemény diákszivig. A kapunál megállt, számolni kezdetit, aztán elhatározta, hogy nem fog vacsorázni. Összefogta felöltőjét és nekivágott az útnak. A délután tanult •misztikumok boszorkánytáncot tomboltak agyában, kamrákat keresve clfekvéshcz. A szél gonoszul hulmkolt a fák kopasz tarkóján. Uh]a a korzón vitt keresztül. A diák útja. Keserűn mosoly vonazlott ajkán. Hatalmas ivlámpák láz’beíeg vonaglásu fényében, a sárga világosságba temetett, jóllétet, fényűzést és pompát kínáló kirakatok előtt negédesen sétáltatta gondtalanságát a korzó népe. Nézte, nézte őket az éhes fin. nagyon keserű nyállal szájában, és most este átütött éhségén a vágy. Nem a mohó, sem az ökölbe szorított, marokkal zúzni akaró meg- kivánás. A diák már nem érezte a földi nyomorúság gyötrelmek súlyát. Az ebédtelen delek és a vacsorában esték csak abban különböztek egymástól, hogy egyszer ősz volt, egyszer tavasz,, vagy tél. vagy nyár. Szc- mcsztcrről-szemesztarre ócska fólián sók és karcsú uj könyvek tengerét olvasta lelkében mohó vággyal, fis ó mily mindegy volt, hogy tavasszal Ibolya fakudt-c a szcrelcmhimcs erdőn vagy télben jégvirág a fütetl-en szoba befagyott ablakán! Tudta, hogy lány is van, holdfényben kacérkodó párzó nyári est, de hónapos szobája ócska zongoráján játszva, elfelejtetté a világot. A művészek lelke volt a lelke, a teremtés az élete és a nélkülözés a megszokottsága. De busán benne élű az élet. És most kipattant, pedig hidegen vesz- szÖzöfit vérpirosságot arcába a szél és vad mámorral zakatolt beimé az uj ige, melyet elfelejtett pergamentek fakó lapjairól szívott ma délután magába. Egy öreg bölcs irta végrendeletét1 és a sohasem csókolt szerelmet hagyta nyolcvan évének egyetlen öröksége gyanánt arra, aki a lapokat éppen háromezer év múlva fogja kezébe venni. Ma délután volt a három-ezredik szombat est azóta? A diák lelkében vadul járt lidérctáncöt egy rég elhalt melódia és kipata tant és kelletve, csábítón kezdett libegni előtte a sár felett imbolyogva. t?. — „Egyszer egy Asszony!" Nem, csak a haja, a hajának hullámos bársonya, talán a két szemének csókos simogatása, vagy csak egy szava, egyetlenegy becézése: „Te". Van a falon egy kopott gitár. Máriának énekelném a legszebb ó-olasz sanzont a bár- s-onynadrágoS apródról. A hamvas!alkiii gyerek meghalt egy virágzó almafa tövén, mert úrnője egyszer megsimogatta fürtjeit és akkor azt hitte, nagyobb boldogság nem várhat rá e földi életiben. Vagy talán a kacklus trubadúr egy meleg nyáréji szerelmi dalát ének élném. — És a kopott szobát selyembe öltöz- tétnéni, sárga krizantént és bágyadt tearózsákat hintenék a pamlugra és várnék rá. hogy jön. —- Egyszer egy Asszony. És a levegőbe Parfümöt szórnék, a csodaillatot, melyet kínos késő éjjeleken főzött1 • hajnali harmat előtt szedett százezer szűz virág kelyhéböl tgy púpos barát hils klastromának boltos pincéjében és várnék rá, hogy jön... Egyszer egy Asszony!... — Balga álom, bolond fóliáns, háromezeréves sóhajtás, hagyjatok haza vánszorogni! A rongyosruhás diák szemében fe'gyüi- ledt a szenvedély tüze és nem tudott, nem látott semmit, Csak vágyódott, kérve, koldulva asszonyajkakat sohasem csókolt epekedéssel. az őszi utcán... Egyszer, egy Asszony után!... De bandukolt, meg-megtorpanva térdben ködös utján hazafelé. Egy kirakat előtt egy asszony opáiszin selymeket nézett. Szebb volt mind valamennyinél. Nehéz barnaprém bunda alatt keskeny lakktopánba tapadó gazellalábak nyíltak ki és idegesen' topogtak. A legfehérebb alabástéomnyakon, kicsi fekete kalap alatt á legasszonyibb fej csodálkozott a kirakat felé. És a diák még az asszony szeme egyszerre csak összevillant. Egy pillanat. Az összeszaladt két tekintetben két ember- történet mesélt el egymásnak minden kívánságot. És az asszony szeme mégegyszer belemélyedt a diák sovány apoHóarcába. aztán elsiklott, valahova messze, talán háromezer évek elmúlásába, aztán mégegyszer a diáikra meredt és lassan, ringva, mintha álomhintón siklanék, elindult. A diák csak állt, állít mintha a sohasem érzett meleg megfojtotta volna, megdülöngélve alélságnál kábább boldogságörvényében, — egyszerre, feloldódva minden varázs, cikkázó vérrel, lüktető aggyal, fiatalságának minden eddig pislákoló parazsának lángralobbatiásával lódult1 néki, az asszony után. Az az ostoba diáksziv egyszerre egészen másképpen kezdett dobogni, minit eddig és a melódiák uj, ismeretlen varázzsal zsongtak lelkében, „igen, most, most egyszer egy Asszony!.. A szél legénye* köményen hajkurászott a fák között és belcsivitott arcába. Öntudatlanon elsimította csapzott haját homlokán, erősebben szorította hóna alá a nagy csomó könyvek Az asszony meg az elhalt melódia iidércfénye csalogatták és készséggel, örömujjongással szaladt utánuk a diák. Érezte, ahogy az asszony szivéből hoz- zásug a biztatás: „jöhetsz". És ment, mert vitte a háromezeréves örökség és a feltámadt, sose ismert vágy varázsa. Az asszony meg háJra-hátra* nézett és várta, jön-e a diák? Az ö leikébe is belemarkolt valami soha nem érzett csoda és •hívta, kívánta, minden vágyával vonzottal a fiút: jöjj. A fiú szive szaporán kalapált: „Most. most, mosta most." — Igen, egyszer egy Asszony, hív és én odamegyek hozzá és kérni fogom, „Mária, hallgasson a szómra, ne mondja, hogy menjek magától és ne hagyjon többé egyedül. Engedje, hogy odaüljek térdéhez és ezerszer elmondjam: szeretem. A szemét, ahogy belém nézett, ahogy sajnált és ahogy megesett a 'szive rajtam. A leikét', ahogy velem jött és játszhattam magának az ócska zongorán ...“ Eh, mit tudta, mit fog mondani, csak azt hallotta, ahogy szive verté: „Most, most, Most, most..." És az asszony, ahogy előtte ment. mec- megáílt és várt és nézett rá és biztatta. „Most, most. Most, most..." És a diák csak követte, csak vágyta, de nem merte megszólítani: Az Asszonyt. És az asszony még mindig várt. liátra- hátránézett, aztán móljára fordult vissza búcsúzó, bíztató, becéző tekintetével, . hazaérve, busán befordult egy kapun az Asszony. A diák pedig összezúzva, eltörött vágyának minden keservével nckidölt ogv oszlopnak és zokogott az Asszony után. aki már sohasem jön vissza ... És hóna alól kicsúszott az öreg fóliáns. A görög szerel illetlen tudós háromezeréves végrendelete csúnya feketére bosározódotf. ___ m i ^ ^l t ’| | ,.|| -...- - . ^ i i ii i i i1 " -S**~**-1- . . - ■ J&M
