Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-12 / 10. (458.) Második kiadás
Itt nincs ázsiai kormányzat! (p.) Besztercebánya, január 11. A Lidové Noviny cikksorozatot közöl Scotus ViatortóL ezekben az 'smert publicista a legutóbbi itt tartózkodása alkalmával szerzett tapasztalatait adja elő. Az első közlemény Scotus Viát orrnak a következő megállapítását s tartalmazza: ,,A szlovákoknak hálásaknak kellene lenn ök azért, hogy őket a sors a magas műveltségű, tanulékony, habár talán szerfelett bürokratikus cseh nemzethez csatolta. Ez jobb. mintha a felületesen átmázolt ázsiaiakhoz kerültek volna, akik az ő két balkán szövetségeseik fölött uralkodnak.44 Mindenesetre érdekes megállapítás. Scotus Vlator tudvalévőén a régi Magyarország ienállásának idejében nemcsak a szlovákok felszabadításáért küzdött, de épp oly vehemenciával és buzgalommal harcolt a magyar iga alatt sínylődő románokért, szerbekért és borvámokért is. Scotus Vlator Magyarország földarabo- lásával politikai céljainak a megvalósulását érte eh Jugoszlávia és Nagyrománia a határainak megállapítását és az uj kormányzati rendszerek bevezetését mint a nép-jog, a nemzetek egyenlősége elvének diadalaként ünnepelte?'$ íme' a'" íiágysze rií fdszábaditás ötöd! k: esztendejében kénytelen a nagy nyilvánosság előtt beismerni, hogy a régi Magyarországtól elszakított és e két államhoz csatolt területeken lakó nemzetek a felsza- bad'tás folyományaként elszakadtak Európától és odakerültek Ázsiába. Emlékezünk jól, hogy ez az angol író soha sem mutatott jóakaratot rántunk, állítjuk, hogy nem volt tárgyilagos, sőt elkövette azt a megbocsáthatatlan h'bát, hogy nem tartotta szeme előtt az igazságosságnak azt az elemi szabályát „audiatur et altéra pars“, megelégedett azzal, hogy csak az egyik félnél szerzett be adatokat, s nem tartotta szükségesnek a bevádolt nemzet vezetőit s meghallgatni, holott ha ezt megteszi, úgy mindenesetre más képet mutatott volna be könyveiben rólunk. Scotus V'atornak a magyar nemzetről és a régi Magyarország kormányzat' rendszeréről alkotott és terjesztett véleménye igazságtalan és elfogult vo’t. De tudomásunk szerbit hármenny:re is rossz és lesújtó volt az bélete. arra a konklúzióra még sem jutó?, hogy ni á n v z a ti r en disz erén e k na. Most már nyilvánosan ismeri el, hogy a Jugoszláviához és Románéhoz csatolt nép helyzete az át cm élás sál rosszabbodott. Hirdette, hogy Magyarország , elnyomó és aut’demokratikus44 kormányzati rendszere miatt rászo’gált arra hogy feldarabolok. Hát milyen konzekvenciákat von te a két balkán szövetséges mostam ázsiai komr,r,yzat: redszeréből, mélyen sorsot kíván és jósol nek :k? így ezek után mr. Seíon Wats-ont aligha fogják a kisautant patrórusának megválasztani és zavarba hozná Benes külünyminísz- ter urat, ha a m'mszter úrral való mo’ida- ritását hangoztatná a nyi'vánosság előtt. És szegény, ha legközelebb megint szerencsénk lesz hozzá, tapasztalni, fogja, hogy a hatóságok részéről már nem lesz olyan meleg fogadtatásban része, mint a múlt esztendőben. A ,,magas műveltségű és famdékony44 cseh nemzetnek hivatalos álláspontja ugyan s homlokegyenest ellenkezik Scotus Viator né- zete’vel. A cseh lapokból mi egészen más képeket kanunk Romániáról és az SHS királyságról. M' csak azt olvassuk, hogy ott most minden jól van összehnsoO'tb31af1 atiu 1 jobban, mint a régi magyar barbár uralom alatt. Egyébként mi nem csalódtunk Scotus Via torban, mi nem vártuk, hogy gazíainkat elismeri s azok érdekében szavát felemeli. Mit mondanak azonban a szlovákok? Nem hisszük, hogy Scotus V aitor felvilágos'tásai után eleget tesznek a felszólításának s hálálkodni fognak a sorsnak azért a különös kegyért. hogy most ez a kormányzati rendszer uralkodik felettük. Scotus Viator ész- leleteit' és mostani' Ítéletét valószínűleg azon a sűrűn tekint lapon fogják elkönyvelni, ahová csalódásaikat jegyzik fel. Azonban Scotus Viator és tekintélye — 'r"'T akar joggal, akár órdenretlenü! szerezte azt —• nem elég erősek arra, hogy fentartsák az áradatot és elhomályobtsák az igazságot. Scotus Viator tapasztalni fogja, hogy az igazság gyorsan szétmá laszti a azt a tekintélyt amely szembehelyezkedik vele. Magyarország kőrózsái jellege lett volDohát Mchciif szeriül a francia orientációba Benes legújabb diplomáciai trükkje - A belgrádi sajtó a Belgrád, január 10. (Saját tuidósitónk'tól.) Itteni diploniádai körökben majdnem bizonyosra veszik, hogy Benssnek és Nincsicsnek sikerülnie fog Dukát belekényszeríteni a íen- íartás nélküli franca orientációba. Azt beszélik, hogy Dukának aggodalmaival, sőt fölhá- borodásával szemben amelyet a francia—cseh-szlovák szövetségi szerződés váltott ki, Benes és Nincsics kitűnő ütőkártyát taáltak a görögországi helyzettel kapcsokban. Kétségtelen az, hogy Ven zelosz Görögországban a francia politikának exponense és hogy a Venizelosz számára adott és adandó francia instrukciók ugyanabból a forrásból erednek, ahonnan Benes politikája irányító útmutatásokat kap. Venizelosz úgy fogja irányítani a monarchia vagy köztársaság kérdését, ahogy azt Párishó! dirigálják és mivel Romániára nézve a dinasztikus érdekek következtében éppenséggel nem közömbös, hogy Athénben hogyan oldják meg az államforma kérdését, úgy hírlik, hogy a két kérdés között kompromisszumos megoldási módot telálnak majd és Dukát az elé az alternatíva- Az északi és déli kisantant terve diszefeédek ellen elé állítják, hogy vagy akceptálja a Benes koncepcióját és akkor Venizelosz megkapja a megfelelő instrukciókat a görög királyság tekintélyének heiyreáíliíására vagy külön utat választ s ez esetben Görögországban a köz- társasági államforma fog győzedelmeskedni. — Diplomáciai körökben arról is beszélnek, hogy a fancia kormány céljai közé tartozik, hogy Lengyelország köré csoportosítsa a Balti államok uj kisantantját, melynek első megnyilatkozása lesz a január 15-ére Varsóba összehívott konferencia. A francia politika az az északi és dé’i kisantant szövetkezéséi tartja a következő szükséges lépésnek. — A be’grádi ellenzéki lapok pesszimiszt:kusan írnak a konferenciáról és kifogásolják azt, hogy a konferencia gazdasági ügyekkel nem fog foglalkozni. A kormánynak azt a kifogását, hogy a gazdasági kérdések tárgyalására nem jut idő, üres szóbeszédnek mondják a lapok, mert ha a diszebédeket és vacsorákat redukálnák, akkor bőven maradna idő a gazdasági kérdések megbeszélésére is. A hivatalos kommüniké Benes, Nincsics és Daka egyetértéséről mesél A tegnapi és mai nap be’grádi krónikája — A kisantant apostolainak oszlása előtt - Nem tárgyalják a francia cseh-szlovák szerződés kényes kérdését Belgrád, január 11. Duka román külügyminiszter Konstaníinescu kabinetfőnök és Moisul, az állami levéltár főnöke kíséretében tegnap délután négy órakor, hannihehatórás késéssel, megérkezett. Duka útja négy nap és négy éjszaka tartott. A pályaudvaron Nincsics külügyminiszter és Seba cseh-szlovák követ fogadták. A pályaudvarról Duka a miniszterelnökség épületébe ment, ahol Pa- sics miniszterelnök e Inö kJ é —al a ti— a konfe renciának első formális ülése volt. A másfél- munkanapos veszteség, melyet Duka utazási nehézségei okoztak, semmit sem változtat a konferencia munkaprogramján és azt remélik, hogy január 13-ig, amikor Benesnek Londonba kell utaznia, be fogják fejezni a tanácskozásokat. A konferencia tegnap este félnyolc óráig tartott és a cseh-szlovák sajtóiroda jelentése szerint az orosz kérdésről is folyt tanácskozás. A sajtóiroda kijelenti, hogy a kisantantban szövetkezett államok elvi fölfogásának harmóniájára rendkívül jellemző, hogy ebben a kérdésben rövid eszmecsere után egységes állásfoglalás történt. Ez arra vezethető vissza, hogy a kisantant államai Szovjetoroszország elismerésének kérdésében anélkül, hogy önmaguk kez- deményezően lépnének föl, eljárásukat a nagyhatalmak eljárásához megfelelően akarják berendezni. Belgrád, január 11. A kisantant! konferenciájának tegnap délutáni üléséről a következő kommünikét adták ki: — Az első összejövetel január 10-én délután félhat órakor volt a miniszterelnökség épületében Pasics miniszterelnök elnöklete alatt; Úgy, mint* a kisantant eddigi konferenciáin, ezen a konferencián is a nemzetközi politikai helyzetet beszélték meg. Pasics, Nincsics, Benes dr. és Duka eszmecseréjük során nézeteiknek teljes megegyezését' konstatálhatták. A kisantant, mint a béke föntartása érdekében levő szervezet, barátságos összeköttetéseit és az együttimunkálkodást az összes szövetségesekkel folyatatni kívánja és a inai európai helyzetre való tekinteted még sokkal inkább, mint valaha, elhatározott szándéka azt' a politikai irányt támogatni, amely a békeszerződések föntartására és a béke konszolidálására törekszik. A ma délelőtti ülésen a három államot érdeklő' egyes kérdések és az általános helyzeti fölötti vita szerepelt. Belgrád, január 11. Ma délelőtt a három külügyminiszter a külügyi helyzettel foglalkozott. Benes és Duka — Beneshéz közelálló hírforrás szerint — elégtétellel állapították meg, hogy a Jugoszlávia és Olaszország között fönnálló nehézségek kezdenek kiegyenlítődni és a két állam között közeledés ész- MheitÖ. Hasonlóiképpen telkiin tök a bu1 gárrái és görögországi eseményeket. Bukarestnek és Belgrádnak az a nézete, hogy Görögország belső ügyeibe nem kell beavatkozni. Délután folytatták a tanácskozást. Ma este Benes dr.-t Pasics vendégül látja vacsorára. Duka külügyminiszter már holnap délben elutazik Bukarestbe. Benes vasárnap reggel Párison keresztül Londonba utazik. Bécs, január 11. A Neue Ereie Presse belgrádi jelentése szerint Benes dr. tegnap fogadta az amerikai és angol újságírókat. Kijelentette előttük, hogy az angol sajtónak a cseh-szlovák—francia szövetségi szerződésre vonatkozó kombináció: minden alapot nélkülöznek. A szerződést már négy esztendővel ezelőtt: megköthették volna és alapelveiben már akkor ki volt dolgozva. Én azonban — mondotta Benes — akkor még nem tartottam eléggé érettnek a helyzetet, mivel a cseh-szlovák köztársaság politikájáról és céljairól még semmit sem lehetett tudni. Most a cseh-szlovák állam konszolidált és politikája közismert. A szerződés csak logikus következménjre az én eddigi tevékenységemnek, mely a szerződések és a status quo alapján Európa gazdasági újjáépítésére törekszik. Az én célomat nem alkotja egy kontinentális blokk alapítása s minden pillanatban kész vagyok ugyanezt a szerződést Angliával és Olaszországgal megkötni. A szerződést először Francia- országgal kötettem meg, mert a cseh-szlovák köztársaság kulturális, politikai és geográfiai érdekei a legközelebb állanak a Franciaországéihoz és mert az a nézetem, 100 esch-sil. horonáfxí fizettek ma, január 11-én: Zürichben 16.775 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 207100.— osztrák koronát Berlinijei! 12560500CÖ0C00*— német márkát Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Raszinszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALII OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. Éj[ W ül. évfolyam IC. (458.) szám