Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-12 / 10. (458.) Második kiadás

Itt nincs ázsiai kormányzat! (p.) Besztercebánya, január 11. A Lidové Noviny cikksorozatot közöl Scotus ViatortóL ezekben az 'smert publicis­ta a legutóbbi itt tartózkodása alkalmával szerzett tapasztalatait adja elő. Az első közlemény Scotus Viát orrnak a következő megállapítását s tartalmazza: ,,A szlovákoknak hálásaknak kellene lenn ök azért, hogy őket a sors a magas műveltségű, tanulékony, habár talán szerfelett bürokra­tikus cseh nemzethez csatolta. Ez jobb. mint­ha a felületesen átmázolt ázsiaiakhoz kerül­tek volna, akik az ő két balkán szövetsége­seik fölött uralkodnak.44 Mindenesetre érdekes megállapítás. Sco­tus Vlator tudvalévőén a régi Magyarország ienállásának idejében nemcsak a szlovákok felszabadításáért küzdött, de épp oly vehe­menciával és buzgalommal harcolt a magyar iga alatt sínylődő románokért, szerbekért és borvámokért is. Scotus Vlator Magyarország földarabo- lásával politikai céljainak a megvalósulását érte eh Jugoszlávia és Nagyrománia a hatá­rainak megállapítását és az uj kormányzati rendszerek bevezetését mint a nép-jog, a nemzetek egyenlősége elvének diadalaként ünnepelte?'$ íme' a'" íiágysze rií fdszábaditás ötöd! k: esztendejében kénytelen a nagy nyil­vánosság előtt beismerni, hogy a régi Ma­gyarországtól elszakított és e két államhoz csatolt területeken lakó nemzetek a felsza- bad'tás folyományaként elszakadtak Euró­pától és odakerültek Ázsiába. Emlékezünk jól, hogy ez az angol író soha sem mutatott jóakaratot rántunk, állít­juk, hogy nem volt tárgyilagos, sőt elkövette azt a megbocsáthatatlan h'bát, hogy nem tartotta szeme előtt az igazságosságnak azt az elemi szabályát „audiatur et altéra pars“, megelégedett azzal, hogy csak az egyik fél­nél szerzett be adatokat, s nem tartotta szük­ségesnek a bevádolt nemzet vezetőit s meg­hallgatni, holott ha ezt megteszi, úgy min­denesetre más képet mutatott volna be könyveiben rólunk. Scotus V'atornak a ma­gyar nemzetről és a régi Magyarország kor­mányzat' rendszeréről alkotott és terjesz­tett véleménye igazságtalan és elfogult vo’t. De tudomásunk szerbit hármenny:re is rossz és lesújtó volt az bélete. arra a konklúzióra még sem jutó?, hogy ni á n v z a ti r en disz erén e k na. Most már nyilvánosan ismeri el, hogy a Jugoszláviához és Románéhoz csatolt nép helyzete az át cm élás sál rosszabbodott. Hirdette, hogy Magyarország , elnyomó és aut’demokratikus44 kormányzati rendszere miatt rászo’gált arra hogy feldarabolok. Hát milyen konzekvenciákat von te a két balkán szövetséges mostam ázsiai komr,r,yzat: redszeréből, mélyen sorsot kíván és jósol nek :k? így ezek után mr. Seíon Wats-ont aligha fogják a kisautant patrórusának megválasz­tani és zavarba hozná Benes külünyminísz- ter urat, ha a m'mszter úrral való mo’ida- ritását hangoztatná a nyi'vánosság előtt. És szegény, ha legközelebb megint szerencsénk lesz hozzá, tapasztalni, fogja, hogy a ható­ságok részéről már nem lesz olyan meleg fogadtatásban része, mint a múlt esztendő­ben. A ,,magas műveltségű és famdékony44 cseh nemzetnek hivatalos álláspontja ugyan s homlokegyenest ellenkezik Scotus Viator né- zete’vel. A cseh lapokból mi egészen más képeket kanunk Romániáról és az SHS ki­rályságról. M' csak azt olvassuk, hogy ott most minden jól van összehnsoO'tb31af1 atiu 1 jobban, mint a régi magyar barbár uralom alatt. Egyébként mi nem csalódtunk Scotus Via torban, mi nem vártuk, hogy gazíainkat elismeri s azok érdekében szavát felemeli. Mit mondanak azonban a szlovákok? Nem hisszük, hogy Scotus V aitor felvilágos'tásai után eleget tesznek a felszólításának s hálál­kodni fognak a sorsnak azért a különös ke­gyért. hogy most ez a kormányzati rend­szer uralkodik felettük. Scotus Viator ész- leleteit' és mostani' Ítéletét valószínűleg azon a sűrűn tekint lapon fogják elkönyvelni, ahová csalódásaikat jegyzik fel. Azonban Scotus Viator és tekintélye — 'r"'T akar joggal, akár órdenretlenü! szerezte azt —• nem elég erősek arra, hogy fentartsák az áradatot és elhomályobtsák az igazságot. Scotus Viator tapasztalni fogja, hogy az igazság gyorsan szétmá laszti a azt a tekin­télyt amely szembehelyezkedik vele. Magyarország kőr­ózsái jellege lett vol­Dohát Mchciif szeriül a francia orientációba Benes legújabb diplomáciai trükkje - A belgrádi sajtó a Belgrád, január 10. (Saját tuidósitónk'tól.) Itteni diploniádai körökben majdnem bizo­nyosra veszik, hogy Benssnek és Nincsicsnek sikerülnie fog Dukát belekényszeríteni a íen- íartás nélküli franca orientációba. Azt beszé­lik, hogy Dukának aggodalmaival, sőt fölhá- borodásával szemben amelyet a francia—cseh-szlovák szövetségi szerződés váltott ki, Benes és Nincsics kitűnő ütőkár­tyát taáltak a görögországi helyzettel kap­csokban. Kétségtelen az, hogy Ven zelosz Görögországban a francia politikának expo­nense és hogy a Venizelosz számára adott és adandó francia instrukciók ugyanabból a for­rásból erednek, ahonnan Benes politikája irá­nyító útmutatásokat kap. Venizelosz úgy fog­ja irányítani a monarchia vagy köztársaság kérdését, ahogy azt Párishó! dirigálják és mi­vel Romániára nézve a dinasztikus érdekek következtében éppenséggel nem közömbös, hogy Athénben hogyan oldják meg az állam­forma kérdését, úgy hírlik, hogy a két kérdés között kompromisszumos megoldási módot telálnak majd és Dukát az elé az alternatíva- Az északi és déli kisantant terve diszefeédek ellen elé állítják, hogy vagy akceptálja a Benes koncepcióját és akkor Venizelosz megkapja a megfelelő instrukciókat a görög királyság te­kintélyének heiyreáíliíására vagy külön utat választ s ez esetben Görögországban a köz- társasági államforma fog győzedelmeskedni. — Diplomáciai körökben arról is beszélnek, hogy a fancia kormány céljai közé tartozik, hogy Lengyelország köré csoportosítsa a Balti államok uj kisantantját, melynek első megnyilatkozása lesz a január 15-ére Varsóba összehívott konferencia. A francia politika az az északi és dé’i kisantant szövetkezéséi tartja a következő szükséges lépésnek. — A be’grádi ellenzéki lapok pesszimiszt:kusan ír­nak a konferenciáról és kifogásolják azt, hogy a konferencia gazdasági ügyekkel nem fog foglalkozni. A kormánynak azt a kifogását, hogy a gazdasági kérdések tárgyalására nem jut idő, üres szóbeszédnek mondják a lapok, mert ha a diszebédeket és vacsorákat redu­kálnák, akkor bőven maradna idő a gazdasági kérdések megbeszélésére is. A hivatalos kommüniké Benes, Nincsics és Daka egyetértéséről mesél A tegnapi és mai nap be’grádi krónikája — A kisantant apostolainak oszlása előtt - Nem tárgyalják a francia cseh-szlovák szerződés kényes kérdését Belgrád, január 11. Duka román külügy­miniszter Konstaníinescu kabinetfőnök és Moisul, az állami levéltár főnöke kíséretében tegnap délután négy órakor, hannihehatórás késéssel, megérkezett. Duka útja négy nap és négy éjszaka tartott. A pályaudvaron Nincsics külügyminiszter és Seba cseh-szlo­vák követ fogadták. A pályaudvarról Duka a miniszterelnökség épületébe ment, ahol Pa- sics miniszterelnök e Inö kJ é —al a ti— a konfe renciának első formális ülése volt. A másfél- munkanapos veszteség, melyet Duka utazási nehézségei okoztak, semmit sem változtat a konferencia munkaprogramján és azt remé­lik, hogy január 13-ig, amikor Benesnek Lon­donba kell utaznia, be fogják fejezni a tanács­kozásokat. A konferencia tegnap este félnyolc óráig tartott és a cseh-szlovák sajtóiroda jelentése szerint az orosz kérdésről is folyt tanácsko­zás. A sajtóiroda kijelenti, hogy a kisantantban szövetkezett államok elvi fölfogásának harmóniájára rendkívül jel­lemző, hogy ebben a kérdésben rövid esz­mecsere után egységes állásfoglalás történt. Ez arra vezethető vissza, hogy a kisan­tant államai Szovjetoroszország elismerésé­nek kérdésében anélkül, hogy önmaguk kez- deményezően lépnének föl, eljárásukat a nagyhatalmak eljárásához megfelelően akar­ják berendezni. Belgrád, január 11. A kisantant! kon­ferenciájának tegnap délutáni üléséről a kö­vetkező kommünikét adták ki: — Az első összejövetel január 10-én délután félhat óra­kor volt a miniszterelnökség épületében Pasics miniszterelnök elnöklete alatt; Úgy, mint* a kisantant eddigi konferenciáin, ezen a konferencián is a nemzetközi politikai helyzetet beszélték meg. Pasics, Nincsics, Benes dr. és Duka eszmecseréjük során né­zeteiknek teljes megegyezését' konstatálhat­ták. A kisantant, mint a béke föntartása ér­dekében levő szervezet, barátságos össze­köttetéseit és az együttimunkálkodást az összes szövetségesekkel folyatatni kívánja és a inai európai helyzetre való tekinteted még sokkal inkább, mint valaha, elhatározott szándéka azt' a politikai irányt támogatni, amely a békeszerződések föntartására és a béke konszolidálására törekszik. A ma délelőtti ülésen a három államot érdeklő' egyes kérdések és az általános hely­zeti fölötti vita szerepelt. Belgrád, január 11. Ma délelőtt a három külügyminiszter a külügyi helyzettel foglal­kozott. Benes és Duka — Beneshéz közelálló hírforrás szerint — elégtétellel állapították meg, hogy a Jugoszlávia és Olaszország kö­zött fönnálló nehézségek kezdenek kiegyen­lítődni és a két állam között közeledés ész- MheitÖ. Hasonlóiképpen telkiin tök a bu1 gárrái és görögországi eseményeket. Bukarestnek és Belgrádnak az a nézete, hogy Görögor­szág belső ügyeibe nem kell beavatkozni. Délután folytatták a tanácskozást. Ma este Benes dr.-t Pasics vendégül látja vacsorára. Duka külügyminiszter már holnap délben el­utazik Bukarestbe. Benes vasárnap reggel Párison keresztül Londonba utazik. Bécs, január 11. A Neue Ereie Presse belgrádi jelentése szerint Benes dr. tegnap fogadta az amerikai és angol újságírókat. Kijelentette előttük, hogy az angol sajtónak a cseh-szlovák—francia szövetségi szerző­désre vonatkozó kombináció: minden alapot nélkülöznek. A szerződést már négy eszten­dővel ezelőtt: megköthették volna és alap­elveiben már akkor ki volt dolgozva. Én azonban — mondotta Benes — akkor még nem tartottam eléggé érettnek a helyzetet, mivel a cseh-szlovák köztársaság politikájá­ról és céljairól még semmit sem lehetett tudni. Most a cseh-szlovák állam konszoli­dált és politikája közismert. A szerződés csak logikus következménjre az én eddigi tevékenységemnek, mely a szerződések és a status quo alapján Európa gazdasági újjá­építésére törekszik. Az én célomat nem al­kotja egy kontinentális blokk alapítása s minden pillanatban kész vagyok ugyanezt a szerződést Angliával és Olaszországgal megkötni. A szerződést először Francia- országgal kötettem meg, mert a cseh-szlo­vák köztársaság kulturális, politikai és geo­gráfiai érdekei a legközelebb állanak a Franciaországéihoz és mert az a nézetem, 100 esch-sil. horonáfxí fizettek ma, január 11-én: Zürichben 16.775 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 207100.— osztrák koronát Berlinijei! 12560500CÖ0C00*— német márkát Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Raszinszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALII OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. Éj[ W ül. évfolyam IC. (458.) szám

Next

/
Thumbnails
Contents