Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-09 / 7. (455.) szám

Szerda, január 9. 3 Venizeloszt meg akarták mérgezni? Berlin, január 8. A Vossische Zei­tung jelenti egy milánói ’ap nyomán, hogy a görög nemzetgyűlés ülése aiaL Venizelosz szivgöresöt kapott és azon­nal haza kellett szállítani. Lehetséges, hogy Venizeloszt természetes baleset érte, valószínűbb azonban, hogy meg- betíege«dése merénylet következménye, melyet Athénben gondosan eltitkolnak. Londonban is azt vélik, hogy Vetilza- loszt meg akarták mérgezni. Vemzelos visszavonul a politikától Berlin, január 8. Athéni jelentés szerint Ver.izelosz a nemzetgyiTés elnökévé történt megválasztása után összeesett. Az előhívott orvosok megállapították, hogy mérgezési tü­netek okozták rosszullétét. A Vossische Zei­tung szerint két athéni egyetemi tanár, kik Venizeloszt megvizsgálták és szívbajt és gyomormérgezést állapítottak meg, azt taná­csolták a görög álíamférflunak, hogy lépjen vissza a politikai tevékenységtől. Egy varsói börtön ellen bombamerényletet terveztek •Varsó, január 8. Annak a börtönnek közelében, ahol Bagynsky és Wiecsorkievics a nemrég több bombamerényletben való részvételért halálra Ítélt tiszteket tartják fogságban, két egyént elfogtak, ak'knél bom­bákat találtak. A nyomozás kiderítette, hogy a letartóztatottak a borion ellen bombame­rényletet terveztek. Megszakadtak a kereskedelmi összeköttetések Páris és Szentpétervár között Elhagyta Parist a szovjet kereskedelmi képviselete — A szovjet nyomást gyakorol Franciaországra Páris, január 8. (Saját tudó sitink tói.) Azt a hirt, hogy Szovjeíoroszország és Franciaország között a gazdasági összeköt­tetések megszakadtak, megerősítik. Skobe- leff orosz kereskedelmi biztos azt az utasí­tást kapta kormányától, hogy a néhány hó­nappal ezelőtt Párísban megszervezett orosz kereskede'mi irodát he'yezze át Londonba. Az Oroszországgal való kereskedelemnél ér­dekelt francia körök kijelentik, hogy Ut csak átmeneti természetű intézkedésről van szó, amely represszáliának tekinthető egy párisi bíróság nemrégen hozott ité’etével szemben, Ebben az ítéletben ugyanis a francia igaz­ságszolgáltatás arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a szovjetkormány kereskedel­mi szervezeteinek nincsen jogi karakterük és ennek folytán az orosz gazdasági hivatal által érvényesíteni szándékozott igényt el- uiasLulták. Párísban úgy hiszik, hogy a szovjet-kormány kereskedelmi képviseíeíé- tének Londonba való áthelyezésével az oroszországi kereskedelemnél érdekelt fran­cia köröknek időleges nehézségeket kíván okozni, de nincsen szándékában a francia kereskedelmed bojkottéiul. Inkább nyomási akar gyakorolni a francia kormányra, hogy a nem hivatalosan folytatott és a szovjetkor- rnány elismerésének ügyére vonatkozó tár­gyalásokat diplomáciai utón is fölvegyék. Egy francia politikus zavarosnak látja a kisautóét jövő horizontját Egy tanulmányút politikai tapasztalatai mint keserű labdacsok a belgrádi konferencia szá­mára — AL‘ Europe Nouvehe cikke Prága, január 8. Egy magát megnevezni nem akaró fran­cia poltíkus a L‘ Europe Neuvelle legújabb számában beszámol a kisantant államaiban tett három hónapos tanulmány útjáról és éles okfejtéssel mutat rá a kisantant államai kö­zött fennálló politika ellentétekre, melyek az orosz kérdés aktuálissá válása esetén a kis­antant föitétlen felbomlását idézik elő. A L‘, Europe Nouvelle cikkét főbb vonásában kö­zöljük. A belgrádi konferencia és a szláv veszedelem A kisantant belgrádi konferenpiája elő-1 estéjén igen aktuális lesz összefogla'ni be-1 nyomásaimat, melyeket a kisantant államai-; bán tett tanulmányutam alatt nyertem. Ter-j mészeíes, hogy csupán a külpolitika általá-1 nos orientálódása t fogom érintem a kisán- j tant államaihoz való vonatkozásainak szem­pontjából. E szempontból különösen Lengyel- ország helyzete érdekes, mely anélkül hogy j integráns rész-e volna a kis antantnak, a Ro­mániával való szövetség révén mégis érdek­körébe van kapcsolva. Közveütö szerepe részben közelebb hozza, részben pedig eltá­volítja a kisaritanítól Minden más politikai kérdést egyeben szempont dominál s ez az a politikai érték, amelyen a kisantant alapszik, vagyis a kis- antnak az a szerepe, hogy az evolúciót je­lentse ahhoz a stádiumhoz, miikor Oroszor­szág 'sitiét elfoglalja helyét az európai álla­mok között. Ez az evolúció Jugoszláv‘álban ér, Cseh-Szlovákiában az Oroszországgal szemben való szimpátia jegyében, Romi­nában és Leugyelországbae azonh n az Oroszország iránt való ellenszenv §, a s; láv veszedelemtől való félelem jegyében fog végbementig Benes és N ncsícs ál'airmknak Oroszországhoz való jövő viszonyát tartják a hóba vésődött nehéz csülköknek éles be­vágásait szemléli. A pör.gc kalapot néma jele ok ma.ra-sz- tahjia az egyik fegyveres férfiút. A vadászok, miatt az mibo'lygó zö/í ár­nyak, az eihagyotií utón tovább rejtenek. A vezető az öreg bükk né 1 megtorpan. Szeme mereven az útra t)ipád. miothia vala­mi rendkívülit keresne! Pedig nincs a.zon a-havon sieanani nézni •valló, hacsak az nem, hogy kisebb-nagy óbb nyomok rendetlen ösiszevissziaságiban, ke- reszilükasul szel ik felül e té t. A téli éjszaka néma csöndjében itt bo­lyongtak az erdő bolygó, fekete árnyai. A pörge kalap gazdája fején helyben­hagy ólag bólint: a harcsabajusziinak igazit van, a nagy kondit itt váltott a katlanba! Lám, otit van a vén legény óriási nyoma is, van oly szé'es, mint egy jókora paraszt- arasz! Az egyik íümrród sokatimondóari társai­ra mosolyog, ismeri ezt a helyet: az erdő nyugtalan vér ü csukása inak ez a íö váltója. Az a sí m a t ö rzsű. öreg bükk sok kedves em­léket, vadásztörténetet regélhetne, föluju.ió varázserejük e helyhez rögzíti öt, megái és mint régi jóis.merősökhöz illik: gyöngéden hozz ásómul a vén cimborához. És mivel bajtársát a következő fordulat meghittsége vonzza, ahol az elimult ősszel felövéssel karikába gurította az egyik med­dő góbét- a vezető magára hagy ottan az utón tovább siet. Csak a kanyarulatig, A fiatalos sűrűsége itt szegélyezi a szálerdő oszlopos nagy termét., melyre a magasban összefonódó tüíombok óriási, hóboritotta boltívet borítanak. linók léptekkel az útról letér, a nagy erdő szélén a dombocskáig megyen, itt meg­áll, lábaival óvatosan széttolja a hava?, zse­béből kiveszi a kését és csöndes moszato­lással le-vágja a fiatalos néhány elő,fény ült ágát .s a ki.üposott teknöt kiibéleli velők. Felvidéki vadászszokás: a fenyőgally kitűnő szigetelő és puha szőnyeg is, amely a lábat óvja, a mozgások bálik zaját pedig felfogja. Fegyverét most leveszi, másik zsebéből goiyóstölbényt húz eilő, a csőfcie csúsztatja, puskáját a hóna alá veszi és mereven meg­áll!. Körülötte ott a téli erdő hangtalan csöndje, egy halott viliág merev mozdulat­lansága. Télapó zúzmarával befehéritett mindent. 1: halottá szemifedő fölött baruiálmak a karcsú ienyösudiarak törzsei és az erdő nió’yét, arra beljebb, elmosódott, violás füg­göny leplezi. Valamelyik nyitáson be siklik egy pirinyó, félénk niapsugar.aoska, a hóra aranysárga foltot lehel, majd a törzsekre kúszik. feljebb, egyre feljebb és a boltív egy láthatatlan hasiadákán ismét kilibben a vég­telenségbe. A pörge kai apu mereven áll, ,a váltako­zó színeket nézi és a szivében fakadó han­gulatok bálik beszédét hallgatja. Ez a termé&zellimádők önfeledt, mély­ségből feltörő, igazi imája! (Folyt, köv.) szem előtt. Más a helyzet a lengyeleknél és románoknál, kik történelmi és területi okoknál fogva félnek egy uj orosz nagyha­talomtól. Oroszországnak az európai poron­don való térhódítása és a ksantant államait Összetartó érdekszálak meggyöngülése kö­zött szórás összefüggés van. A kisantant államainak és Lengyelor­szágnak külpolitikáját a következőképpen jel­lemezhetem: 1. C s e h-S z lo v á ki a. — A szövet­ség közötti kötelezettségek keretén belül va­ló gazdasági' realitás és a szláv eszme politi­kája. A cseh-szlovák kormány aktivitását két szempont irányítja: Középeurópa gazdasági súlypontjának Berlinből Prágáiba való áthe­lyezése és az a törekvés, hogy Csch-Szlo- vákiát Franc'aország és Oroszország köze­ledésének hidjává tegye. 2. Jugoszlávia. — A hagyományos szerb politika, mely Jugoszláviának végle­ges túlsúlyt akar b'ztos’íani a Balkánon po­litikai tekintetben, gazdasági tekintetben pe­dig függetleníteni akarja magát a nyugati ha­talmakból. 3. Lengyelország. — Nagy vonalú történelmi politika, melyet pillanatokra mér­sékelt oly pozitív gondolkodású embereknek hatalomra jutása, mint D:novaié volt külügy­iig niszter. A parlamenti helyzet elég bizony­talanná teszi a politikai horizontot. A közvé­leményt az Oroszország elleni gyűlölet és Cseh-Szlovákia elleni averzió jellemző Sem­mi jele annak, hogy valaki is meg volna győ­ződve annak a szükségességéről, hogy Len­gyelország antantba lépjen a ma Cseh-Sz'o- vákhájával és a jövő Oroszországával. A lengyelek a szerbeket barbároknak és az oroszok liiiibéresemek tartják, azonban női­esének különös ellenszenvvel eltelve velük szemben. Legye'ország ma jobban orientáló­dik Bukarest felé, mint valaha. Ezt a közele­dést két szempontból vizsgálhatjuk. Len­gyelországot Bukarest a k'santanthoz fűzi, melyet a Károly-pucs idején a közvélemény egy részének magyar sz:mpát'ája dacára lo­jálisán támogatott akciójában. A lengyel-román közeledés másrészt azonban nem csupán az orosz ouenziv tö­rekvések eleim védőintézkedés, hanem a szerb-cseh szláv izmus túlsúlya e leni be nem vallott dővigyázaii rendszabály. A jövő ebből az okból telítve van súlyos- fenyegetésekkel: A keleti szövetséges blokk djszlokációja és Franciaországnak az a kény­szerű helyzete, hogy válasszon a lengyel-ro­mán blokk é'S az orosz-szerb-cseh blokk kö­zött mely kényszerűséget mindenáron ki kell küszöbölni. 4. Románia. — Politikája dinasztikus politika, a szláv szomszédok elleni immun - zácló hátsó gondolatával. Ez a politika gén nagy aktivitásra ösztönözte az udvart az el­múlt hónapokban, nem csupán Lengye'or- szágban, hanem Jugoszláviában, Görögor­szágban és Bulgáriában s. hol nyíltan támo­gatta a dinasztikus érdekeket a nemzeti áraiul a i okkal szemben. Férd uánd király nem elégszik meg „a balkán apósa“ címmel, hanem láthatóan ar­ra törekszik, hogy Keleteurópa szövetsé­ges népeinek minden politikai konstelláció­ját ö irányítsa. Ez az ambíció úgy általános, mint a fran­cia politika szempontjából sok kellemetlenré­get jelent. Általános szempontból Románia dinasztikus pol tükájdt el lehetne tűrni, mert ez a politika nem ver gyökeret azokban az államokban, melyeket be akar vonni kalan­dos vállalkozásaiba. Románia robbanthatja szét a kísantantoí Másrészt azonban adott esetben meg-, gyorsíthatja a kisantant krízisét, mert sem Prágában, sem pedig Belgrádiban nem azono­síthatják magukat a románoknak az oroszok­kal szemben táplált előítélete vei. Hasznos dolog visszaemlékezni arra, hogy Bratianu eredetileg ellensége volt a kis­antant eszméjének, mikor azonbaii hata­lomra jutott, országát már a kisantant szö­vetségében találta és lemondott arról, hogy a ke’eti csoportosulás politikai tengelyét kiüsse. A harmadak veszedelem abban rejlik, hogy a román politika a kisantant hegemóni­áját oly két nép kezébe alkarja helyezni, melynek politikai, gazdasági és katonai vérte- zete a leggyengébb: Lengyelország és Ro­mánia kezébe. Románia angol orientálódásá­nak veszedelme Francia szempontból a lengyel-román tiilsnly a kisantant kebelén belül a következő veszedelmeket rejteget’: 1. Román részről megnyitják a kaput az angol befolyásnak. 2. Ugyanekkor annak a veszedelemnek a megnövekedése, hogy a dinasztikus érdekek játéka foglalja el foko­zatosan a helyet a kdeteurópai szövetségkö­zi politika ama fundanientái s elve helyeit, mely a békeszerződések sérthetetlenségéből áll. Ha megjegyzéseinket a legutóbbi esemé­nyekre vonatkoztatjuk., akkor azt kdjük, hogy Franciaországnak a szővetségköz: el­lenőrzés és a német trónörökös v sszatérése tárgyában idézett jegyzékre Benes a leg­nyíltabb és legkategónkusabb választ adta. míg Jugoszlávia, sokkal mérsékeltebb szoli­daritásról tett tanúságot, Lengyelország pe­dig megelégedett az általános szimpátia.egy általános formulájával, mellyel nvivánvalóan Anglia felé kacsingatott. A kisantant segítségének kiinérája összegezve a dolgokat megállapíthatom, hogy közönséges k ínéra, ha Franciaország azt hiszi, hogy a kisaníair politi1 á’ának vak eszköze és ellenségei ellett faltörő kos, mely bármily körülmények között oldala mc'lé áll. Azonban bárnrképpen álljon is a helyzet, a kisantant mégis a keleteurópai szövetséges érdekek összességét képviseli és egyetlen politikai csoportosulás, amely a dolgok oly állapotát kívánja Keleteurópáhan. mint Fran­ciaország. — (Enyhítik a cseh-szlovák—magyar ha­táron az útlevél- és vámvizsgálatot.) Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: A múlt év no­vember eleién a miskolci üzletvezetőségen zárt értekezlet volt, amelyen a cseh-szlovák vasutak és a magyar államvasutak képviselői megegyeztek a cseh-szlovák—magyar határ­széli állomások kérdésében. Miután a megál­lapodásokat magyar részről a kereskedelem­ügyi miniszter, cseh-szlovák részről pedig a prágai minisztertanács jóváhagyta, a konfe­rencia határozatait január 3-án megvalósítot­ták. Igen értékes határozata ennek a koníe- renciának az, hogy az eddig cseh-szlovák te­rületen lévő sátoraljaújhelyi kisállomást SIo- vensko Novemesto néven semlegesítik. Úgy cseh-szlovák, mint magyar részről -ez útlevél- és vámvizsgálat Sátoraljaújhely kisállomáson fog történni. Úgy a magyar, mint a cseh-szlo­vák vonatok végállomása Sátoraljauihelv kis- állomás. Az egyezmény szerint a semlegesí­tett állomáson .az útlevél- és vámvizsgálat tíz-tizenöt.percig fog mindössze tartani. Amint Sátoraljaújhely kisállomás cseh-szlovák ré­szen, ugyanígy közös határállomás magvar részen Hidasnémeti. Itt is a cseh-szlovák és a magyar határrendészet közegei egy terüle­ten végzik hivatali funkciójukat. liHil ARIIK A szász kommunisták bizalmatlanok a kormánnyal szemben Drezda, január 8. (Wolff.) A kommunista frakció bizalmatlansági javaslatot nyaltéit be az országgyűlésnek Heldt kormánya ellen. Lemond a lengyel, hadig jmmiszter Varsó, január 8. Lapjeientések szerint Sos- nowski hadügyminiszter lemond, Németország katona? ellenőrzése Berlin, január 8. \ nagyköveti konferencia határozata szerint a katonai ellenőrzés január 10-én újból megkezdődik Németországban. A eoimaughtl herceg visszautasítja a goíw trem* London, január 8. Több angol iao foglalkozik azzal a hírrel, hogy a görög király? trónt föl fog­ják ajánlani Artúr Connaughfi hercegnek, a király unokslivérének s megállapítja, hogy abban az esetben, ha az ajánlatot tényleg megteszik, a her­ceg azt vissza fogja utasítani. __________ ^g e |f a veLftaltamárka |j 1 as égési élcí^J

Next

/
Thumbnails
Contents