Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-06 / 5. (453.) szám

5B Vasárnap, január 6. A szövetkezett ellenzéki pártok megyebizottsági tagjainak közös értekezlete Losonc, január 4. (ESŐ.) A szövetkezett ellenzéki pártok megyebizottsági tagja nak több nagymegyé- ben tartott értekezletein kifejezésre jutott megbízásából Petrogalli Oszkár dr., a lo­sonci központi iroda igazgatója és a szövet­kezett ellenzéki megyebizottsági tagok közös értekezletét Ótátrafiiredre január 13-án dél­előtt 10 órára hívta össze. E közös értekez­let célja és programja a közös és egységes taktikának megállapítása, a megyei bizottsá­gokban kifejtendő megbeszélés és a többi el­lenzéki pártokhoz — elsősorban a szlovák néppárthoz — való viszonynak a szabályo­zása. Készülődés a parlament ülésére Prága, január 5. A Národni Listy ama hírével szemben, nogy a parlament csak február havában ül össze, a kormány prágai németnyelvű lapja megállapítja, hogy ia nemzetgyűlést még e hó utolsó napjainak egyikére hívják össze. Az őszi ülésszak e második szakában főként a szociális biztosítási javaslatnak a bizottságban való tárgyalása, a bérlők oltal­máról szóló törvény noveliá'ása és a hudi- kötcsönkérdés rendezése érdemelnek nagy figyelmet. A Prager Presse a januári ülés­szak politikai jelentőségéről Írva, megjegy­zi, hogy a cseh néppárt néhány fontos kul­turális kérdést óhajtana megoldva látni, kü­lönösen a tanügy terén és a szlovák nép­párttal „jó szomszédi viszonyt" akarna ki­építeni. A magunk részé roll nem tartjuk va­lószínűnek, hogy ez lehetséges volna, mivel a cseh néppárti sajtó éles támadásai a szlo­vák néppárt vezérei ellen és Hlinka erélyes válasza legújabban is csak hiélesitették a fe­szültséget a két párt közölt. Egyébként a cseh néppárt is belső válsággal küzd. A Venkov tegnap világított rá a párt prágai és brünni szárnyai között felmerült ellenté­tekre, ma pedig a Právo Lidu azt1 írja, hogy a néppárt ellenzéki szárnya (a prágai cso­port) olyan lépésre készül, amely nemcsak a néppárt egységéi, hanem a koalíció létét is veszélyezteti. Az egyes koalíciós pártok közül az agráriusok a vagyonadó újabb no- vellálását, valamint a gabona- és busvámok bevezetését követelik, mig a szociáldemo­kraták a valuta végleges stabilizálását sür­getik és erre a célra egy bizottságot szeret­nének kiküldeni, amely esetleg a külföldi ál­lamok illetékes köreivel is érintkezést ke­resne. A bérlők oltalma tekintésében a koalí­ciós pártok álláspontja az, hogy az oltalmat fokozatosan meg kell szüntetni. A készülő novella elvben fönn fogja ugyan tartani a bérlők oltalmát, de a béreket néhány száza­lékkal föl fogja emelni. A szociálpolitikai bi­zottság albizottsága már január 8-án meg­Tárcarovatunk: Kedd: R a d na y n é-S o 11 é s z Irén: Mese. Szerda: Mády Lajosné: A kincs. (Vers.) Orosz Sándor: Hajrá! I. Csütörtök: Orosz Sándor: Hajrá! II. Péntek: Farkas István: Gábris adója; Szombat: Bányay Béni: Egyszer egy asszony. Vasárnap: Jakab Géza: Ör a Hargitán. D á n i e 1 n é-L e n g y e 1 Laura: A feleség. Csöndes esti vágy Kertemben tarlott fáknak halk álmodása mellett jámborszemü tehénkék jőiziien legeinek. A hegyek őszt lehelnek, nyirkos-fagyos az est: vérharmatos a lélek, könnyharmatos a test A nap most fog lebukni: sötétlö bíbor sávot fest földön, égen, mintha nagy vérfolyó szivárog, egy varjú furcsán károg s úgy száll a sávon át: vérszínii most íi varjú, a fák s az orgonák. Majd a homály lesz úrrá égen, földön, faágon... — De a vérszínii varjú száll, száll át a világon s nem használ á’.om-mákony, amerre elhalad: mert tűzvészt, gyilkos átkot hord szárnyai alatt... — Ily látás mért gyötörget e csöndes őszi estén? Miért remeg a lelkem? Miért borzong a testem? Miért áll mostan lesben bennem minden Ideg? Tán a halál suhant itt s nyomán jár oly hideg? Belinben, Becsben, Pesten most nyílnak a vigalmak, s én bennem babonás, bús, titokzatos hatalmak ezer kis borzadalmat gyujtnak lidércesen, a kertben föl- s lejárok s a lelkemet lesem. A lelkem égbe nyúló ezüstös rezgő nyárfa, (élet, halál kezében ezernyi húru hárfa), ha szél sincs a határba: minden levél remeg: vért és dalt harmatoznak%a zengő levelek... kezdi a szociális javaslathoz legújabban be­terjesztett megokolás második részének vi­táját és egy héttel később már a bizottság is tebes ülésre ül össze, hogy megkezdje a javaslat előkészítését a képviselőház szá­mára. Millerand prágai utjának időpontja még nincs megállapítva — Cseh-Szlovákia szeretné visszacsinálni a szerződést — A román miniszterelnök a szerződés ellen London, január 5. (Havas.) Reuter jetentiás szerint Benes dr. külügyminiszter — ha a viszonyok ezt megengedik — január középen Londonba érkezik. Utazásának fő­célba a magyar kölcsön felőtti tárgyalásokon való részvétek amelyet január 15-én a nép­szövetség pénzügyi tanácsa ismét megkezd. Azt hiszik, hogy Benes az angol kormánnyal egyúttal az általános európai helyzetről és a franidta-cseh-szlovák szerződésnek jel entősé­géről fog tárgyaikul. Fölteszik, hogy a szer­ződést csak ezután fogják ratifikálni. Páris, január 5. (Havas.) A cseh-szlo- váküati lapok londoni információ val kapcso­latban jóil értesült francia körökben kijelen­tik, hogy Mileramd francia köztársasági el­nök Masaryk meghívásának eleget fog tenni és Prágában meglátogatja öt. A látogatás .időpontja még nincs megállapítva. London, január 5. (Saját tudósítónktól.) Azok a félhivatalos prágai közlemények, melyek arra irányultak, hogy az angol saj­tónak koncentrikus támadását a francia— cseh-szlovák szerződés ellen leszereljék és az angol közvéleménnyel elhitessék, hogy ez a szövetség nem sérti az angol érdeke­ket, nem érték el céljukat. Az angol politiká­nak Prágára nézve kedvezőt'en állásfoglalá­sa a poMkiai események iránt mindig érzé­keny tőzsdén is kezdi éreztetni hatását, amennyiben a tegnapi londoni tőzsdén a cseh érté­kek árfolyama jelentősebben csökkent. Egy félhivatalosan inspirált angoil lap a prágai félhivatalos közlésekkel szemben eb­ben a mondatban szögezi le az angol állás­pontot: — Teljesen céltalan dolog, hogy Prága azt akarja nekünk bebeszélni, hogy Benes nem azért kötötte meg a szerződést, hogy Poincaré politikáját támogassa, hanem hogy ezt a politikát mérsékelje. Az Evenlng Standard szerint a cseh-szlovák politikai életet erősen nyugtalanítja az a kritika, melyben a szövetségi szerződés részesül. A lap arra céloz, hogy Cseh-Sz’ovákia szívesen visszacsinálná már a dolgot, de ezt nem teheti, mert Franciaországtól újabb jelentős kölcsönt kapott A lap szerint az angol* és olasz kritika nem áll egyedüli a cseh-szlovák és francia állásponttal szemben, de csatlakozik liozzá a román politika is s a román miniszterelnök áttlólag rend­kívül heves ellenzője annak, hogy a kis- antantnak egyik tagja egyoldalúan kö- • telezze !e magát. A lap szerint Franciaországnak ama szándéka, amely szerint Jugoszláviával ha­sonló szerződést köt, mint Prágával, nem fog teljesen simán megva'ósulni, mert Jugo­szláviában erős ellenzéke van a töltetlen francia orientációnak. Londonban általában azt hiszik, hogy a kisantant belgrádi kon­ferenciáján a francia—cseh-szlovák szerző­dés kérdése komo;y és nem zavartalan pro­blémává fog kialakulni és nem tartják való­színűnek azü hogy a kisantant valamennyi állama helyeselni fogja Benesnek ezt a leg­újabb mes’temravét A belgrádi konferencia nem hoz szenzációkat Benes lapja beharangozza a belgrádi konferencia sikertelenségét Prága, január 5. A külügyminiszterhez közel álló Ceské Slovo szerint a belgrádi konírenciátói nem szabad szenzációs célokat és nagyjelentőségű terveket várni. A bel­grádi konferencia éppen olyan összejövetele lesz a kisantant külügyminisztereinek, mint amilyenek a szlnajai és az azt megelőző konferenciák voltak. A tanácskozás tárgyai a nemzetközi helyzet, a magyar kölcsön és a kisantant államainak egymáshoz való vi­szonyából folyó gazdasági kérdések lesznek. A belgrádi konferencia előkészületei Belgrád, január 5. Mankovics berlini, Po­povios bécsi és Mlojevics budapesti jugo­szláv követ Nincsios külügyminiszterrel na­pok óta tárgyal a jóvátétel és Európa gazda­sági megújhodásával kapcso'atos egyéb kér­désekről. Ezek a kérdések a kisantant konfe­Kis dekadens nyavalygás, mitől a szív kimarjuk nem bánt, se miisiralmak, miktől nő bánaí-sarju. — de a vérszínü varjú néha nyárfámra száll: s látom, hogy szívek rétjén az őrület kaszál... Szegény vagyok, szerény Is és nem hiányzik semmi. Mégis úgy érzem néha, vándo:bo‘ot kén venni és menni, menni, menni, túl a kultúrkörön, hol a hegyek közt nyílik a primitív öröm... Jó volna lenni messze a sárosi hegyekben pásztornak és nem látni, ha egy levél le’.cbbcn, nem tudni: ki Öl szebben: a német vagy a szerb, hogy kötéllel bitón, vagy golyótól halni szebb? Olykor kis mámort inni: pálinkát, karcos vinkót, pogány istenként fújni az egyszerű tllinkót s míg gyöngyöznek a bimbók vadalmaink szivén: bámulni háton iekve, ml száll az ég ívén... És nézni, enni, élni, mint élnek a tehénkék, nem lesni minden percben a halál sanda léptét s ha furulyám kitépték számból titkos kezek: lehullni, mint az őszi, elsárgult levelek... Mécs László. A mese vége — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Sz. Szlgethy Vilmos Vcfiti egyszer egy nagyon szegény öz­vegy asszony, innen még a harmincon, de olyan ráncos és beesett, hogy hatvanéves­nek is beillett volna. Ráncos volt az ő arca és fehér az ő keze. Nem olyan fehér, mint az úri dámáiké, hanem az a nagyon fehér, amit1 a mosás, a szapparv’é, a liug teremi meg, felpuf fosztva a tegforimásabb kezet is, renciáján is szóba fognak kerülni. A tanács­kozáson ezenkívül a cseh-szlovák—-franca szerződésről, valamint a tervezett francia- jugosztáv és francia-román szerződésekről is fognak tárgyalni. Továbbá megtárgyalják a Szófában való demars módját is. A jugo­szláv kormányt hír szerint a Balkán békéjé­nek megóvása céljából erre a lépésre föl fog­ják hatalmazni. Szlovenszkó és Ruszinszkó végleges ha­tárai. A Slovenstky Denniük jeleníti: Szío- veniszkó és Ruszin szikó végleges határát a bclügymiűniszteTilurn programja szerint ez év folyamán állapítják meg. A határmegállapitás előkészítő munkálatait köztudomás szerint 1920-ban kezdte meg egy nyolctagn szak - bizottság, amely a helyszíni szemlék rnegej- iése és több tanácskozás után tervezetet dolgozott ki. hogy érdes és durva lesz, finom holmi ta­pintására a lkaim atlaai. Ez az utóbbi mondat esztelenség, mert a szegény mosóasszony olyan finom valamit tapintott, ami egyedül az övé volü a kis An­driskájának göndör fekete fejét, bársony- tekinritü szemét, gyönge-szirom arcocská­ját. Továbbá a szája nem is volt száj, hanem meghasadt cseresznye, 'a hangja pedig sze­líd osengésü csengő és nálánál szebben sen­ki se mondta azt. hogy: — Édes anyáim! Tulajdonképpen anyagyász volt a féke­ié hajú Andriska, az édes apja nem tudta be­várni az érkezését. Oda alá járt kiubikba és rászakadt a föld, amely egyszeribe kiszorí­totta belőle a lelket. Az a jó, áldott, a gyón- szeretett föld. amelyet édesanyának szok­tunk hívni. Utolsót sóhajtott, a lelke röpté­ben látta még száz meg száz mérföldnyi tá­volságban a gólyafészkes házat’, aztán le­hunyta a szemét és sosem tudta meg, hogy milyen lesz az az emberke, aki utána követ­kezvén maid a nevét viseli. Andriska pedig elkezdett nőni, de igen lassan nőtt. Két esztendős is elmúlt s még mindig nem tudott járni, annyira gyönge volt a fehér kicsi lába, vézna a mezecskéje. Az anyja vitte magával már kora hajnalban és a kis fiút rongyos nagy kendők védték a hideg ellen. Napjait a mosókonyhák hatal­mas kosaraiban été lie s mert szorult bele valami a szegénység illemtudásából, nem sirt soha. Csak bámulta a sűrű gőzt, ami olyan furcsa figurákban szállongott a főző ruhákból és mosolygott, ha vízcsepp csiík­Ki lesz a szenátus nj elnöke? Prága, január 5. A Národni Demokráce értesülése sze­rint cseh politikai körökben biztosra veszik Prásek lemondását. Több mint valószínű, hogy maga az agrárpárt fogja a lemondásra felszólítani. Először arra gondoltak, hogy a szenátus elnökévé Horácsek Cirill dr.-t vá­lasszák meg. Erről a szándékról azonban le­tettek, mert Horácsekre, mint kitűnő pénz­ügyi szakemberre, szükség van a pénzügyi főelőadói tisztben. Az egyetlen komoly je­lölt tehát Donát Vencel szenátor, a cseh ag­rárpárt szenátusi klubjának elnöke. Anglia a kritikus pillanatban külpolitika nélkül áll A Times föltünést keltő cikke London, január 5. (Saját tudósítónktól.) A Times mai számában föltünést keltő és az angol politikai közvéleményben élénk kom­mentálást kiváltó cikket közöl, amely meg­állapítja, hogy a választások óta egyáltalá­ban nincs angol külpolitika. Konstatálja hogy ezt az állapotot Franciaország igyekszik kihasználni és a nagy ellentéteknek kor­szakában nagyszerűen érti azt, mint kell az uj államokat tartósan magához fűzni. Az angol politika nem tekintheti lelentő- ségnélkiUinek a kisantant és Lengye’or- sz'g fölötti francia kontroll kialaku’ását. Világosan szembetűnő tény, hogy Franciaor­szágban a tisztára nacionalista politika kere­kedett fölül és ez a mai európai politikájának egyik legnagyobb jelentőségű eseménye. Hogy ily kritikus pillanatban Anglia külpoli­tika nélkül áll, ez rendkivül komoly ügy. Bi­zonyos az, hogy Angliának befolyása a kon­tinensen lényegesen lecsökkent. Ronar Law és Baldwin beszéltek ugyan, de nem csele­kedtek, pedig Angliának óriási befolyása le­hetne a kontinens politikájára és egy határo­zott és biztos irányú angol politika Anglia oldalára téríthetné az európai pülttka számos ingadozó és tétovázó faktorát. Anglia nem engedheti meg mayának azt, hogy távol­tartsa magát EurÓDá'tóh vagy hogv uj kom­binációk megvalósítása által veszélyeztesse Jogait és érdekeit. A lap szerint az nngH po­litikának első kötelessége visszaállítani Ang­lia presztízsét Európában. Népszavazás dönt a szász országgyűlés feloszlatásáról Drezda, január 5. Az országgyűlés teg­napi ülésén a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány helyet adott a szoc áidemo- krat.a képviselők ama javaslatának, melyben a tartomány; gyűlés feloszlatásának kérdé­sében népszavazás elrendelését kívánja. Ez­után az uj miniszterelnök megválasztása kö­vetkezett. Bascb Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, jindrisska 6. szám ta» landozta meg az arcát, amint reáhullott az izzó mennyezetről. A szegény özvegy igen jó mosó asszony hírében állt és mindig volt foglakozása, An­driskának pedig ócsika ruhája, mert az úri gyerekek már ismerték és eljátszadozva vele megajándékozták a viseltes holmikkal, amik fejedelmi ruha számba mentek mégis. Hároméves korában valahogyan csak elkezdett a gyerek járni. Egy öregebb és tapasztalt mosónővel került össze a fony- nyndt arcú özvegy s az mindenre tudott kádenciát. — Bonsepröben füröszd, lelkem, meg szénamurvában. Azért alig-alig használta Andriska, a lá­bát, nagyon megszokta a kosarat, igen jól érezte magát benne. Csak az ajakára nem került mosoly soha, egyre komorabbá vált, amint szaladtak fölötte a napok. Néha a nagy bámulásban — mert iassonkint. ahogy a különféle mos ók ony b a kban megfordult, •már vi'láglátottá vált — csendesen elszende- redett és evés idejére sem ébredt föl. Este pedig nyitott szemmel nézte az éjszakát s mig a szalmazsákon belekapaszkodott az anyja pendelébe, nyöszörgő hangon meg­szólalt. — Édes anya, mesélj! Az özvegy igen fáradt volt már, azon­felül korán kellett kelnie, de meg a tudása is olyan végtelen kicsi volt. — Miről meséljek, kis szentem? — Mesélj! — folytatta a gyerek maka­csul. € A fraBcia-cseli-szlovák szerződést Benes london1 útja után ratifikálják Millerand prágai utjának időpontja még nincs megállapítva — Cseh-Szlovákia szeretné .ricconeiHÓ'iii .. \ -a ... An,!ni«7toco!iinl/ a S7Ar7íidpc aIIaii

Next

/
Thumbnails
Contents