Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-30 / 25. (473.) szám

juriga tervezete (fi.) Prága, január 29. Közvetlenül azután, hogy a szlovák nép­párt kilépett a cseh néppárti klubból és telje­sen szakított Srámekkel, három autonómia- tervezet látott napvilágot. Az egyiket -Labay Lajos dr. képviselő, a másikat Juriga Nándor dr„ a harmadikat pedig Tuka Béla dr., a párt igazgatója készítette el. Az egyes elaborátu- tnokban egymástól rendkívül eltérő fölfogá­sok jutottak kifejezésre. E sorok Írója a szu- détanémetek vezető lapjában akkoriban ösz- szehasonlitás tárgyává tette Labay, Juriga és Tuka tervezeteit és úgy jellemezte őket, hogy Labay tervezete nagyjában azt az autonómiát tartja a szeme előtt, amellyel Hor­vátország birt a magyar szent korona kebe­lén belül, mig Juriga Nándor dr. elaboráíumá- bau a dualisztikus fölfogás érvényesülését, a Tubáéban pedig a perszonálunióra irányuló törekvés jelelt látta. Ebből is kitűnik, hogy a szlovák néppárt egyes csoportjai nagyon különböző értelmet tulajdonítottak az autonómiának, mert min­denki, akinek csak egy kis fogalma van a köz­jogról, az első pillanatban tisztában van ázzál, hogy az a jogállás, amellyel Horvátország birt, lényegesen kevesebbet jelentett, mint Magyarország helyzete az osztrák-magyar monarchiában, mig viszont Mag^;yc‘n\zág , cXe.ítvUc-vv' ívmiarb.oíJrtirb »olt,' nlínr pél­dául Norvégia szuverénitásá a skandináv ál­lamok perszonális uniójának fönnállása alatt. A magyar közvélemény a tervezetek egyikét sem fogadta megnyugvással, mert hiszen mind a három abból a — nézetünk szerint helytelen — elvi álláspontból indult ki,, hogy a történelmi országok és Szloven- szkó államjogi helyzetének rendezése egyes egyedül a cseh és szlovák nemzettől függ, inig a kisebbségi nemzetek fölfogása szerint az autonómia becikkelyezésénél nem annyira a szlovák és a cseh nép egymáshoz való vi­szonya, mint inkább Szlovenszkó területének az állam többi területéhez való viszonya fo­rog szóban, ami különben már a „területi autonómia'4 fogalmából is következik. Két­ségtelen, hogy a nüanszirozás -- miként ma is — csupán teoretikus jelentőséggel birt, de ez nem jelenti azt, hogy fölösleges volna bi­zonyos alapvető kérdéseket tisztázni és elmé­letileg előkészíteni az autonómia íölvirradá- sának idejére. Közel két esztendő múlt el azóta. Az autonómia igéje mély gyökeret vert a szlo- venszkói három nemzet közvéleményében, de megvalósulásának utján egy lépéssel sem haladt előre. Prága és a szlovák centralisták még mindig csökönyösen hajtogatják, hogy a nagymegyei „önkormányzat" teljesen pótolja a politikai autonómiát. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy ' hosszabb ideig, senki sem gondolkodott, egy újabb autonómia- tervezet kidolgozásán. Végre azután pozsonyi hetilapjában Juriga Nándor dr. kísérelte meg ismét egy ilyen tervezet közzétételét. Juriga egyfelől a hadiigy, külügy és pénzügy közös­sége mellett foglal állást, másfelől pedig han­goztatja az állam területi egységét, továbbá az állampolgárság oszthatatlanságát és a központi törvényhozást. Ez azt jelenti, hogy Szlovenszkó közjogi helyzetét a cseh-szlovák köztársaságban akként képzeli, hogy az mintegy átmenet legyen a tartományi auto­nómiából a tiszta dualizmus felé: Szloven­szkó autonómiája az ő mostani elképzelése szerint jóval tágabb volna, mint amilyennel Horvátország birt, de viszont nem gyako­rolná a szuverénitásnak azokat a jogait, mint annak idején Magyarország a monarchiában. Juriga tehát előbbi tervezetével szemben el­ejtette a dualisztikus formát és jelentősen kö­zeledett a Labay-féle eláborátumbam kifeje­zésre jutó tartományi autonómia gondolatá­hoz. Mindezen mitsem változtat az, hogy égy erőszakos konstrukcióval a cseh-szlovák ál­lampolgársággal, de szlovcnszkói illetőséggel biró polgárokat a „szlovák haza" gyűjtőtó-j galma alatt a politikai nemzet valami különös j válfajává teszi meg, hogy Sziovákország ha­tárait ki akarja jelöltetni és az autonóm tör­vényhozást széles hatáskörrel ruházza föl, inért mindezek ellenére Szlovenszkónak nem volna szuverénitásá, ami pedig lényege egy dualisztikus rendszernek. Juriga tervezetét a cseh sajtó kezdetben hangos üdvrivalgással fogadta, mert úgy hitte, hogy ellenkezik a párt vezetőinek föl­fogásával. Időközben azonban a szlovák nép­párti törvényhozók klubja meghozta rendkí­vül éles zsolnai határozatait és azokban erő­sen aláhúzta ragaszkodását a pittsburgi szer­ződéshez, amely pedig a szlovák nemzet tel­jes önrendelkezését tartja szem előtt. A cseh sajtó öröme rögvest alábbhagyott, főként az­óta, hogy Juriga is-részletesen kifejtette a maga véleményét és előhozakodott a „közös ügyek" némely 'korrolánumávah Természetes­nek találjuk, hogy Juriga adott pillanatban magánvéleményét alá fogja rendelni a párt határozatainak és ezért néni is tulajdonítunk túlságos nagy jelentőséget legújabb eiaborá- ínmának. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Juriga is következetesen „szlovákokról" be­szél, nem pedig „szlovenszkőiakról", amit ag­gasztónak kell találnunk. Szlovenszkó auto­nómiája ugyanis csak úgy hozhat áldást, ha becikkelyezésekor számolnak azzal, hogy hegyes-völgyes területét a szlovák többségen kívül nagymultu és rendkívül értékes magyar és német lakosság is lakja, amelynek ugyan­csak'meg van a joga az élethez és boldog­sághoz. Páris, január 29. Az U.S. Éclair brüsszeli felejtése szériát Pomcaré : és ’Jaspar vasárnapi pás-isi tanácskozásain a Ruhrvídék kiürítéséről volt j sző, amelyet állítólag a jóvátétel! bizottság szakértő albizottságai java­soltak. Taráiéi! az Echo -Natfojuilbaii irt mai vezércikkében ugyanezt Rákovszkv Iván beSügyminiszter az atrocitásokról — Klebelsberg Kanó gróf kalísiszoismsster elvben nem helyesli a numerus clausust Feloszlatják a nenszetgy ülést ? Budapest, január 29. (Buidiaipetsti. szerkesztőségünk tetofonje- k,iitése.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra­kor nyitotta meg Szeitovszky Béta elnök. Az ülésen szakminiszterek adták meg a vállaszo- kat az iffldiaminiíá'si vita sor ám elhangzott be- szédie'kre. Először K1 é b e 1 s b e r g Kunó gróf közoktatás- ügy miinlisiziter s.zóklt föl: Az állami színházak ellen emeilt kfifcgáisöktra kijelenti, hogy a Nem­zeti Színház deLcitje rövidesen yaüiósziinüem el fqg tűnni, miért a Nemzeti Szüüiiáiz égisze alatt megkezdi működését a Kamara-színház. Az Operaiba znak miniig volt és mindig lesz deficitje, amelyet semmiféle helyáremeléssel nem lehet eltüntetni. Nagy nemzeti értékek­ről van itt szó, amit nem szabad föláldozni. A kiadások oly nagyok, hogy számolná keit a deficittel. Ami a numerus clausust íS'etl, kijelenti, hogy elvben nem helyesli, de gyakorlatilag állást kell foglalnia mellette. Magyarország elveszítette területének legnagyobb részét, de az utódállamokban éíö magyar értelmi­ség legnagyobb része Magyarországba özöiilik. Ka történtek Is igazságta'anságok, úgy azért nem a kormány, bariéin a béke- szerződés által előidézett helyzet a felelős, íj tál a B. listás tisztviselőkre, akik között rendkívül sok munkaerős és értékes ember volt és mégis e! ke'lett őket bocsátani. A pécsi egyetemen rendkívül sokon je­lien/tkeztiefk fölvételre, miig azonban a keresz­tény hallgatók legnagyobb része nem irat­kozott be, addig a zsidó hallgatók máind be­íratták magákat. Viseziaiutaisitja azt a vádat, hogy a pécsi egyetemien nem .tartották be a törvényt. (Zajos taps és éljenzés a jobbolda­lon.) Rakovszky Iván belügyminiszter ernel- kOidiett ezután szólásra: — Az egész állami élet perspektíváját nem lehet egyoldalúan az ugynevezett at­rocitásokkal megvilágositaíü. A közvetle­nül a kommunizmus bukása után történt cselekmények elkövetőinek amnesztiát kel- lsftadiii, mert lehetetlen valakit hazafias fel­buzdulásból elkövetett cselekményekért el­ítélni. (Percekig tartó fülsiketítő zaj az ellenzé­ken. Az elnök a nagy'’ zajban több képviselőt rendreutasií, végül kénytelen fölfüggeszteni az ülést, amire: a Ház csak úgy szerez tudo­mást, hogy az elnök elhagyja az emelvényt. Az ülés újból való megnyitása után a belügy­miniszter továbbra is nagy zajban és az el­lenzék állandó közbeiszólása között folytatja beszédét.) — Ha nem lett volna Szamuelly, nem lett volna Orgovány, ha nem gyilkolták voina meg a Návay testvéreket, néni ölték volna meg Somogyi Bélát és Bacsó Bélát. (Óriási zaj a szocialistáknál. Közbekiáltásdk: A gyilkosokat mentegei:.) Az októbristák tették lehetővé a kommunizmust. Az októb­risták uralmon maradását nagyban meg­könnyítette, hogy a polgárság nem elég erősen lépett föl ellenük. Ennek oka pedig abban a gaztettben keresendő, hogy mind­járt a forradalom első napján meggyilkolták a magyar polgárság vezérét: Tisza István grófot. Ezután a közelmúltban történt ese­ményekkel foglalkozott. Ami azokat a fan­tasztákat illeti, akik azt hiszik, hogy csak ők tudják megmenten! az országot, azok­nak azt válaszolja, hogy nagy tévedésben vannak. A kormány, amíg helyén van, tud­ja és áíérzi kötelességét. A kormány a jö­vőben a legíeljesebb mértékben meg fogja védelmezni a jogrendet és azt focin is fogja tartani. Mindazok ellen, akik a jogrendet veszélyeztetik, kellő szigorral fogunk föl­lépni és az ellentétes áramlatokat vissza fogjuk szorítani medrükbe. Az erős kéz politikáját fogják követni. (Éljenzés és táps.) Az elnök ezután az ülést berckeszícíie és íolytaíláisát délutánná tűzte ki.. Ui választások ? Az Esti Kurír ma esti számában arról ir, hogy a kormány májusban föloszía'.ja a nemzetgyűlési és nj választásokat ir ki. A lapnak nem volt módjában est az értesülé- megerösittetni, de. biz- L U ; forrására hivatkozva, azt jelenti, hogy a kormány a mostan! nemzetgyűléssel csak az indemnitásí, a földreformnovellát és a fővárosi törvényt akarja elintéztetek A ház- föloszlatásra állítólag azért lenne szükség, mert a jelenlegi nemzetgyűlés nem sza­vazná meg a külföldi kölcsönhöz szükséges fölhatalmazást Mentelmi ügyek A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága ma ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy Van- czák János, Bogya János. Knaller Győző és Batitz Gyula képviselők mentelmi jogának felfüggesztését fogja javasolni. Az ügyészség Vanczákot Károlyit dicsérő cikkei, Bogyót Drőzdyval történt afférja. Knallert kormány zósértés, Batitzot pedig azért kéri kiadni, mert Pápán egy magánla­kásban forradalomra izgatott. Peidl Londonba utazik Ma délelőtt Bethlen hosszabb kihalllgatá- son fogadta Peidl Gyulát, a szociáldemokrata párt parlamenti csoportjának elnökét. A ki­hallgatás a 8 órai Újság ér testi1 esc szerint az­zal van összefüggésben, hogy Macdonald kermányrajutása következtében aktuálissá vált Peidlnek Londonba való utazása. A Muraköz visszacsatolása Több lap arról adott hirt, hogy a jugo­szláv hivatalokat Alsólendváról Muraszom­batba helyezték át. Ez állítólag azért történt, mert tizennyolc muraközi magyar községet visszacsatolnak az országhoz. A 8 Órai Újság ezzel kapcsolatban arról értesül, hogy a jugo­szláv—magyar határmegállapitásnál Ma­gyarország kérte ezeknek a községeknek, amelyeknek lakossága magyar, visszacsato­lását. Az ügy jelenleg a nagykövetek tanácsa előtt van. Mivel ezeknek a kérdéseknek az elintézése csak kölcsönös hozzájárulás esetén lehet kedvező, a lap valószínűtlennek tartja, ímgy ez a hiradás megfelelne a valóságnak, 100 cseh-szl. horonáCrf fizettek ma, január 29-án: Zürichben 16.725 svájci frankot Budapesten 92 000.— magyar koronát Bécsben 204100.— osztrák koronát SsrÜDben 12094690 000800.— német márkát főszerkesztő: A Szlovensskoi és Riiszinszkéi Szövetkezett Ellenzék: Pártok Felelős szerkesztő; PETROGAILI OSZKÁR dr. politikai napilapja ’ FLACHBARTH ERNŐ dr. fenyegető szakítás veszedelme. A Rohr-kér* désí nem az angol kormányválság állította a döntésre megérett kérdések polcára, de az első szakértő bizottságnak működése, amely megállapította, hogy Németország csak a2 esetben állíthatja helyre költségvetési egyen­súlyát, ha a Ruhrvídék jövedelmei fölött ren­delkezik. A berlini lap megjegyzi, hogy a La Libre Beígiqíie igen jelentős és a belga kor­mányhoz közelálló lap.- p Jüeriiii, január 29. A Bö#. arn Mittag a La Jbre Belgíque jelentését hozza, amely sze­lni Polncaré a Ruhr-kérdésben uj álláspontot oglal el. Úgy Játszik, hogy az a gondolat, smely szerint a Ruhrvsdéket fölszabadítják innak ellenében, hegy Németország a francra is belga jóvátétel! követelések kiegyenSiíé- ére nemzetközi kölcsönt vesz föl, kereszíül- ■iheto. Egy ily megoldáshoz az angol mun- íáskormány is hozzájárulna és ezzel elhárít- saíó lenne az Anglia és Franciaország között

Next

/
Thumbnails
Contents