Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-30 / 25. (473.) szám

Szerda, január 30. mert alig- hihető, hogy Jugoszlávia megvál­toztatta volna álláspontját. WsMIam Goöá Hardiog1 ' a raépsso vei sági főbiztos A Daiíiy Tclegraiph jelenti, hogy a népszövetség magyarországi pénzügyi főbiztosává Wiiliam Good Hardingot, a washingtoni Federal Reserve Board tagját nevezik hí. A főbiztosnak az lesz a felada­ta, hogy Magyarország újjáépítését és a kölcsön hovaforditását ellenőrizze. A Neare Freie Presse jelenti Budapestről: A beflfföliidd köicisdii't, amely tudvalévőén ösz- szefüggléSíbein van a külföldi kölcsőmnél és aimelyiieik ös&Zeigie liáromszáz míüllíárd koro­nát főig kötelmi. teglkiésőbb február 15-ig jegy­zésre bocsátják ki. KáÜÜay pénzügyminiszter állandó összeköt le tésben van a nagybankok vezetőivé1!, begy a kölcsön módozat Aiit meg­beszélje, A debreceni választás Ma reggel fölborították & debreceni hair- nmd'iik kerületben leadott szavazatikat tar­talmazó urnáikat. A szavazatok összeszámM- íláisa után kidierült, hegy az első helyen Ma­gos György liberális párti jelölt, a második he­lyen Nagy Vince Kossuth párti októbrista, a harmadik helyen pedig H élűdéi Mátyás faj­védő áll. A választást ma folytatják és élőre- ’áülratóan ma estére befelezik. A csongrádi merénylet négy gyanúsítottját szabadlábra helyezték •A szegedi vád tanács ima délelőtt a cson­grádi bombameréniyiet gyianusitottjai közül Pdrostkia Györgyöt, Sági Jánost, Sági Rólkust és Forgó Gézát szabadlábra helyezte. A vizs­gálat során mégáilaipi tolták, hegy a bomba­merénylet tulajdonképpeni értékűi szerzője Fiillöp Andor volt hadnagy. Ugyancsak meg- tótail'lápitatta a vizsgálat azt is, hoigy a bombát Böfönyi Györgynek kielliett volna dobnia, de ő az utolsó percben megrettent és Simkót bírta rá arra, hogy a bombát a báltereimbe liaji'tsu, megfelelően vezetik ... így a földművelés­ügyi minisztérium a földbirtokreforin egész területével az agrárpártnak jutott. Az isko­laügyi minisztérium a szociáldemokratákat illeti meg. Ilyen módszernek kikerülhetetlenül korrupcióhoz kell Vezetni és éppen ezek miatt a módszerek miatt robbant ki a Prá- sek-botrány.“ Az angol politika egységesebb és osszefogóbb iem Tárgyalják az orosz kérdést — Elhalasztott ák az orosz adósság kérdésének tárgyalását A hitbizományok kérdése a koalíció előtt. A cs-eh koalíciós pár tóik pénzügyi jogi bizottsága pénteken fog foglalkozni a hitbizo- mSáuyok kérdésiével. A tescheniek követelik a választások ki-t Írását, A teschení VfálatSztŐkeriiietlren, éppen úgy'-, mint Rirszinszkóba-n, a köztársaság fenn­állása óta nem völtak páriáim entü választások. A lesek eutete természetesen tiltakoznak ez éllen az allkotmáinyon kívüli állapot ellen és lapjaik utján követetik a választásoknak mi­nél előbb való megtartását. ..........................mii....... ........... ipiiiwwwm " r iiririn Tá rcarovatunk: Csütörtök: P é c h y-H o r v á t h Rezső: Köd. Péntek: H e 11 e r Frank: Lázár. Szombat: Jakab Géza: A hős kilép. (Vers.) Móra Ferenc: A halottak erdeje. A Jednota rafinéria lseim Is részese a szeszbotránynak Honnan kaptak pénzt a szociáldemokraták? 13,309.175.13 korona története Prága, január 29. Prásek lemondásával a szeszbot'rány hullámai még nem csendesedtek le. H ába tüntetik fel a koalíciós lapok a helyzetet (>ugy mintha minden szépen/ simán ei'ntéződöt't Volna, még mindig feléletre vár a kérdés, ki­ket vesztegettek meg a mezőgazdasági szeszfőzdék szövetségének 33 milliós ren­delkezési alapjából és még mindg tisztázásra vár a cseh pártoknak, különösen a szocialis­ta pártok szerepe a botrányban. A szociáldemokraták szerepére nézve most a Rude Právö szolgáltat néhány újabb adatot és azt állítja, hogy e párt a szeszfoz- . dék szövetségétől (Jednota rafinerii Tchu) kapott pénzt. Ez a kariéi, amely komkurrens vállalata a mezőgazdasági szeszfőzdék szö­vetségének (Drúzstvo hospodárskych líc'ho- varu), a komniuhstá lap állítása szerint 13,309.175.13 koronát kapott a pénzügymi­nisztériumtól rabat, kikölcsönzött hordók és ■finomiíási bérek címén. A vállalat elnöke Kubicsek, a Bohemia Bank botrányából jól ismert agrárpárti képviselő, A pénzügymi­nisztérium 1923 július 13-án 135.968— 16.222—22. szám alatt kelt kiuta'ását Bra- dácsnak, a Jednota titkárának kézbesítet­ték, aki azonban a végzést magánál tartotta és arról csak Kubicseket értesítette. A szlo- venszkó! szeázfinomitók értesültek az összeg kiutalásáról és állítólag szintén részt kíván­tak belőle. Bradács a miniszteri átiratot a Jednota címére kézbesítette ki és ilyen u'on akarta belekényszeríteni a Jednotába azokat a vállalatokat, amelyek eddig nem voltak a tagjai. A Szlovenszkói Szeszfinonrtók azon­ban erősen ellentállottak és a pénzügyml- niszférnél tiltakozást nyújtottak he s arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nekik is igé­nyük van a jutalékra, A Times a korrupció okairól A cseh-szlovákiai korrupció még mindig élénken foglalkoztatja a külföldi sajtót. A Ti­mes, Angliának ez a legelőkelőbb lapja, így foglalja össze véleményét: ..Cseh-Szlováki- ára nézve semmiképpen sem volna rossz, ha a petka kormánya, ahogy az Öt párt koa­lícióját nevezik, összeomlanák. A kormány­zati funkciók monopóliuma, amellyel a cseh pártok bírnak és a kiegyezés szüksége á koa­líció megerősödése céljából ahhoz a furcsa rendszerhez vezet, hogy a főbb kormány­ágak majdnem mindegyikét valamely párt tekinti tulajdonának. A párt kinevezi a mi­nisztert és a minisztériumot az ő érdekeinek London, január 28. Havas jelentés sze­rint a tegnapi minisztertanácson Macdonald leszögezte politikai álláspontját Franciaor­szággal, Olaszországgal, Belgiummal és Ja­pánnal szemben. Egyes lapok azt a hírt kö­zölték, hogy Macdonald a népszövetségre akar appelálni, ha Franciaország és Anglia között a nézeteltérések közvetlen elintézése lehetetlenné válna. Az Ewening News kijelen­ti, hogy Macdonald fönn akarja tartani az antantot s a népszövetséget Németország, Oroszország és Amerika bevonásával kí­vánja megerősheni. Azt reméli, hogy az így kiegészített népszövetség közelebb fogja hozni az általános leszerelést. A lap szerint a népszövetség ily kiegészítésének nem sza­bad maga után vonnia azt, hogy a népszö­vetségbe ma helyetfoglaló hatalmak egyike, vagy másika a szövetségből kilépjen. Előrelátható ugyan'É, hogy Németország fölvétele esetén Franciaország és Orosz­ország fölvétele esetén Japán kilép a nép- szövetségből. Macdonald külpolitikájáról tájékoztató közlést küldött Fratickországhoz, Belgium­hoz, Olaszországhoz és Japánhoz. London, január 29. A Reuter-iigynöhséz mai jelentésében kiérnék hogy az angol po­litika egész kérdésikomplexumát, mint pél* dáitl Oroszország elismerésének, a Francia- országhoz való magatartásnak, a jóvátétel! fizetéseknek ügyét a legnagyobb óvatosság­gal kell kezelni, nehogy a kormány politiká­ja, az európai újjáépítés és az összes pártok ebből a célból való együttműködése veszé­lyeztetve legyen. London, január 29. Késő délután, miután Macdonald a Foreigne Offceben a külföld: hatalmak kiküldöttéit fogadta, miniszterta­nács volt. Az-Eveniüg Standard szerint Mac­donald úgyszólván már teljesen befejezte az Oroszország elismerésére, a pfalzi helyzet­re, a jóvátétel: fzétésekre és más fölötte fontos jelentőségű külpolitikai kérdésekre vo­natkozó okmányok átvizsgálását. Macdona’d összes ndnisztertár&ai helyes­lésével azt tervezi, hogy az angol Wi po­étikának egyenesebb és átfogóbb jelleget adjon. London, január 29. Az angol külügyi hivatal képviselőiből, továbbá a pénzügyi és kereskede­lemügyi minisztérium kiküldöttjenjől álló bizottság ögrady Moszkvába küldendő angol követ elnök­leté alatt Az orosz kérdésről, különösen a besz- aráblai problémáról és a lengyel—orosz határ­kérdésre-! tanácskozott. Elhatározták, hogy az orosz háhoras adósságok kérdését a szövetsége­sek adóssága! fölött meginduló általános vitáig elhalasztják. Anglia „verteién forradalma** London, január 29. Az ausztráliai nem­zeti ünnep alkalmából ünnepi lakomát ren­deztek, amelyen a walesi herceg és Thomas, áz uj gyarmaíiigyi államtitkár is részt vett. A walesi herceg egyik pohárköszöntőjében kijelentette, hogy'' a mai kor oly férfakat kö­vetel, akik nemcsak látnak, de akik előrelátónk is és akik tudatában vannak annak, hogy a vi­lágbéke nagyrészben a dominionok jólététől függ. Bejelentette, hogy májusban Délafri- kába utazik és meg fogja tekinteni az összes dominionokat. Ezután Thomas államtitkár mondott pohárköszöstőt s megemlékezett' arról, hogy a legutóbbi öt nap alatt Angliá­ban vérnélküli forradalom ment végbe. Ez a forradalom semmi zavart nem okozott, hogy az angol ipar, kereskedelem és pénzvi­lág ügy folyta fia munkáját, mintha semmi sem történt volna. A kormány-változás leg­kevésbé érintette a walesi herceget és a királyt mert ezek belátták, liógy a hazafiság és á birodalom szeretető s az ebből folyó köte­lességek nem lehetnek egy osztály és egy* elv monopókumai. Reméli, hogy a következő években a jelenlegi kormány utódai elmond­hatják majd, hogy a mai kormány semmi te­kintetben sem kisebbítette a birodalom te­kintélyét,, amelyre mindannyian büszkék. Beszédének végén így szólt: — Büszkeség­gel § köszönettel vettem át a hivatali pecsé­tét. Büszke vagyok, mért vissza tudok te­kinteni arra a napra, armkor kis kilence^z- tendős vándorló gyermek voltam és köszö­nettel adózóm annak az alkotmánynak, amely tegnapi mozdony tisztítónak megadta a lehetős,éget arra. hogy ma m'niszter lehes­sen. Ezt a Széles, átfogó és demokratikus al­kotmányt fönn kell teftani és annak a bhöda- lomnák, amely ezt kidolgozta fönn kél! ma­radnia. Ne szólj szám* nem fáj fejem — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája — Irta: Alapy Gyula, A komáromi asszonyoknak mindenkor helyén volt a nyelvük. írva maradtak reánk ennek bizonyságai a városnak leveles tá­rában megőrzött városi jegyzőkönyvekben. Keményen tilalmazták akkori törvényeink a káromkodást és szitkozódást és a „három státusok’1 (tudniillik a nemesi, polgári és a katonai rend) drákói szigorral Írtak erre büntetéseket, mégis akadták nem is csekély számmal, akiié a nyelvüknek nem tudtak pa­rancsolni és azt a bölcs magisztrátusnak kellett megzabolázni. így jártak az urnák 1646. esztendejében Bán Mártonná és anyósa, az öeg Bán Már­tonná is. Káromkodtak biz’ ezek és mocs- kolódtak, azért kerültek a törvény kezére. A törvényt pedig a városi törvényszék lát­ta el és nem ismeri; tréfát. Bán Mártonná, az ifjabb például nem útaliotfa az ördöggel ká­romkodni, hogy „százszor való ezer ördö- i történt, hogy 1 avaszí Pál vároSi vajda és gök szaggassák elu, mii csúnya káromko- strázsamestér Németh János nemes tizedes amelyhez odakötözték az elítéltei/ a vétkét pedig annak táblájára Írták. Mivel mindkét büntetést nyilvánosan kellett elszenvedni „világ csudájára”, vasár­napi napon: elképzelhető, hogy a csúfságnak sok szemlélője akadt, főleg gyerek és a'-z~ szony ember. A büntetés azonban még nem Vök' tel­jes, meri mind a két bűnös nyelvelő asszony tartozott az eklézsiát megkövetni, vagyis a templomban a gyülekezet hallatára hangos szóval bűnét ás bünbánatát kikiáltani, Ezt székre állva kellett elmondani, liógy a nép jobban lássa az eklézsia megkövetését. Az 1720. esztendőben egy harcias ko­máromi amazon, névszerint való Mészáros Éva' asszony, Horvát Mihálynak hitestársa akadt össze a törvénnyel, amelyet rútul megsértett. Egy májusi estén történt tvz egész eset, amikor 11 óra tájban a strázsák már fenn állottak őrhelyeiken és a városi hajdúk a vá­rost cirkálták. Szükséges volt ez a tüzek miatt, amelyek a várost bővesén puszii‘ot- íák s a latrok mián, akik az éjszáka sötét leplébe burkolják félkézkaimár tolvajságai- kat és a dorbézolók ellen is, akik este 9 óra után sem térnek nyugovóra. Tizenegy óra körül, tehát tiíüs időben jlggggaffSB gCTaaB»roi2aM<aaMBgaasgs»iagiro«i»8^ú»!**«aM»ai^^ ' dásnak tekintettek és a nagy Isten tisztes­sége sérelmének. Az öreg asszony pedig azt találta haj­togatni valakire, akire haragudott, hogy a szája ilyen meg amolyan és bizony nem esett ki a nyelvéről ülendő, tisztességes be­széd. Meg ís lakolt érte érdeme szerint. A törvényszék úgy/ határozott, hogy az ifjú Bán Mártonná kora reggel a kalodába zárassák, az öreg asszony meg a pilingérbe tetessék a Világ Csudájára. A kalodába zárt asszonynak a kezeit és lába t a deszka nyílá­sán kellett átdugnia és onnan visszahúzni nem tudta, egy napig igen hényellnetlcjn helyzetben kellelt igy ülnie. A pi'ingér, avagy a pellengér a s^égyenoszlop vo)t, sel és más cirkáló őrszemélyzettel á Morvát Mihály háza előtt elmenve, abban világossá­got láttak. Bezörgettek az ajtón, amint a kötelességük is hozta magával és illendőkép­pen. figyelmeztették Horvát Mihály hitvesét, Mészáros Éva asszonyt a három S'á'tls vég­zésére, hogy este kilenc óra után minden mécsvüág g 1 o 1 tandó. Ez kellett csak Mészáros Éva asszony­nak, akinek alaposan fel volt vágva a nyel­ve és arra való lakatját is elvesztetté. Csí­pőjére tette a kezét és a portájáról, —* IrszCn minden kakas ur a szemétdombján, — igen hegyesen nyelvelt vissza a ha'ö ági sze­mélynek, strázsamester uramnak. A törvény törvény és azért van, hogy végrehajtsák; Tavaszi Pál strázsameStéf se tágított, olda­lán a brachlum, esküdtember nem hagyhat­ja a becsületét, ami a feníórgó esetben egyenlő volt a Várős becsületével. Jóval kezdett ki. Tavaszi Pál városi vaj­da, nem ismerte eléggé Mészáros Évát, ezt a kardos komáromi menyecskét. Szó szót követett, — volt bizony abban zokszó is elég -- az asszony végét akarta vetni a vitának és megparancsolta szolgálójának, név sze­rint való Orbán Zsuskának, hogy az őrsé­get a mosogató vízzel öntse le. Szörnyűség ilyet még gondolni Is, hát még végre is hajtani! De Éva asszony úgy látszik, .tudott tekintélyt tartani a tűzhelye mellett, mert a szolgálója szótfoga- dotS neki és a moslékkal bizony megöntötte az őrjárat tagjait. Nagy eset lett ebből! Ezt a gyalázatot nem tűrhette el a városi t’anács. Mészáros Évának felelnie kellett: miért káromkodott ördöge diával, amit az isten és á törvény parancsolata nyiivánságosan tilt és hogyan merészelte a strázsamestert, a városi nemes magisztrátus emberét cblelkii- nek nevezni. De számonkérték tőle azt is, hogy a megirt és más káromkodásokon kívül milyen jogon immésze; e az őrjárat tagjait úgy meggyalázni hegy azokat szo.gá'Mi ívni mosogató vízzel léöntesse. Nem sokat tudhatott Éva asszony a vé­delmére felhozni, mert a városi tanács meg­hozta határozatát; ez az Ítélet maga Is felem­líti, hogy sokkal nagyobb büntetést érdemel­ne Mészáros Éva asszony, de ,.némely úri emberek közbenjártak” az érdekében és így a városi tanács szelidebben szabta ki rája az igazságot. A városi törvényszék úgy Ítélkezett, hogy Mészáros'Éva „á piarcon nyllvánságü- sán tömlöctarió állal dobszó alatt 15 csapás­sal körbácsoltasSék, Orbán Zsuska pedig, ki említett Mészáros Éva pnrancsolattyából mocskos vízzel a cirkáló személyeket leön­tötte. Itt város házánál, i'ömlöctartó által megöntessdk.*4 Nehéz napja volt Mészáros ÉVa ASz- Kzonynak, mikor az Ítéletet ki kellett állnia a piarcon bámész sokaság előtt. Bizony az nagy szégyen volt ilyen jómódú nőszemélyre nézve, aki szolgálót is tart, de a nyelvének nem tud parancsolni, De érdekes a szolgáló esete is, akit az Öntésért a városházánál a tömlöctertó ön­tött meg. Szerencse, hogy tavasz felé járt az idő, amikor ilyen kényszerfürdő nem árt. Télviz idején nehéz sora lett volna szegény Orbán Zsuskának, ha jeges vízzel Önti lé a város porkolábja. Ámde még mindig jobban járt. min1 az asszonya, aki bizony kerservesen lakóit az­ért, mert nyelvét nem tudta zabolázni. Meggyűlt a baja Varga Pálnak is. aki magát Zámbolt! Pál főbíró uramat illette az­zal a méltatlan és illetlen szavakkal, hogy: nem volna kár kővel agyonverni! Mások hallatára esett ki a száján ez a kemény be­széd., de Varga Pál a maga szója vallomásá­val Is megerősítette ezt. Ulászló és Mályás király uraink jeles törvényei szerint, amely mértékkel óhajtott másnak mérni, azon mér­tékkel mérettetnék neki, mindazonáltal a talio büntetésének súlyos voltát b’rák urai- mék „némi nemű bizonyos respektusokra nézve szeliditeni akarván” az említett Varga Pál felől imigyen ítélkeztek: — Megkövetvén mandazonáítr.I minde­neknek előtte említett bíró urunkat. Varga Pált 24 forintokon marasztják vagy pedig 40 csapással váltsa meg magát és többször oly knlumtrosa szavakkal bírákat semmi úttal afficiáín; meg ne próbálja soha is. sőt ülendő böcsüietben tartsa, mert másképp az említett törvényeknek súlyos büntetését elkerülni nem fogja. Ezt hozván magával országunk törvénye, Varga Pál bizonyára a 40 csapás elszen­vedése helyett! 24 forintokon megváltotta magát, amely akkori idők szokása szerint a sértett felet s igy magát Zámbor Pá’ főbíró uramat illeté. Volt Is tekintélye akkori főb ró uramnak, akit méltán tartott tisztedéiben Komárom aprajá-nagyja az urnák 1693. esz­tendejében. 52

Next

/
Thumbnails
Contents