Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-26 / 22. (470.) szám

Szombat, január 26. London, január 24. Egy nagy csatahajódból, cirkálódból és három hitírociro plán - any aha jób ól ói ló angol hajóraj Fokvárosból láz nappal ezelőtt világ- utra indult. A déiafrikaj lapok hódoló cikke­ket imáik ebből! az alkatomból és Simíts tá­bornok. a „Hood“ nevű csatahajó, Anglia leg­nagyobb „mán of wa;r“-járnak parancsnoká­hoz a következő üdvözlő táviratot intézte: „Sok szerencsét kívánok vállalkozásához. Azon az utón vonul Indiába, amelyen ősei is haladtak. Egy ősrégi hajóút megbecsülése ez". A fokvárosi lapok törfcéndimi jeHeutőséget tulajdomitanak az angol liöiióraijnak a Jóre­ménység fokán át való britindai utazásának. A dtélameirikai kormány eigyilk tagja így nyi~ [átkozik erről: — Az angol haditengerészet, amely a világtengereken való mozgási sza­badságáért küzd, arra törekszik, hogy az India és az anyaország közötti szűkített ösz- szekötövonalát kitágítsa. A haditengerészet a Földközi tengerben korlátozottnak érzi ma­gát. A modem technika eszközeivel i’smét tiszteletet szerez majd a Színez-csatorna meg­nyitása óta ef(hagyott útnak a Jóneménység fokán át. Hnrd Archibald, a Daily Telegraph ismert tengerészeti munkatársa arról ír, hegy ez év­ben fog eldőlni a brit haditengerészet leg­főbb kérdése, vagyis az, vájjon a hátsóázsiiai birtokok és az inidiiaii biiroida'lom védelmi rend­szere továbbra i's a Földközi tengeren át Gibraltár, Málta, Szuez támpontokkal bizto­si tható-e, avagy inkább a Jóreménység fokán át vezető hosszabb tengeri utat kellene bizto- sitani. H'itrd közléséből tudjuk, hogy a biro­dalmi konferencia behatóan foglalkozott ez­zel a problémával Titkosan tanácskoztok és a sajtóval ezekről a tárgyalásokról semmit sem közöltek. De az angol hajóra] vilíágutja azért történik, hogy kipróbálják azt a javasla­tot, amelyet az adminafitás a birodalmi kon- j íerenciánk tett. Ebben a javaslatban komoly ! aggodalmakat juttattak kifejezésre az Indiába vezető egyetlen tengeri úttal szemben. Ezek az aggodalmak tengerészeti és politikai ter­mészetűek. A giibraltárí pozíció már nem olyan erős és biztos, mint a világháború fo­lyamán. Marokkó többrendbeli francia flotta- támpont révén bizonyos mértékben dominál­ja a Földközi tenger bejáratát. Azonkívül Franciaország 1922-ben olyan tervet dolgo­zott ki, mely szerint az áigíiir partokon több állomást akar létesíteni vízi repülőgépek szá­mára. Ilyen körülmények között a brit flotta be- és kijáratának le nem kicsinyedre tő aka­dályok tornyosulnak útjába és Gibraltár vé­dőimé erre való tekintettel rendkívül megne­hezült. Noha egyik-másik ellenintézkedés le­hetséges lennie, a Földközi tenger nyugati medencéjének e brit fő támpont ja mindeneset­re veszélyes támadásoknak lelhetne kitéve. A brit admóraliitás Gibraltár pozícióját (rendkívül szorongatottnak találja és figyel­meztet azokra a nagy veszélyekre, amelyek­kel a tengeri haderőik a Gibraltártól Port­saidig esetleges ellenséges parti pozíciók kö­zött terjedő hosszú utvoadton ki tehetnek téve. Kifejezetten rámutatnak a délfranciia ki­kötők kiépítésére és tengeralattjáró állomá­sokká való átalakítására. Egy francia flotta- gyaJko'ríat bebizonyította, hogy a tengeralatti •haderőikből való kordonnal a Földközi tenger nyugati medencéjét teljesen el lehetne zárni és ellenséges háborgatás ellen biztosi tani. Franciaország azon van, hegy ezeken a vi­zeiken afrikai ősapa tsziáíllitmáuyait mindem körülményeik között biztosítsa és az egyéb •intézkedések egész sorát is etőtkésziti, hogy a tengerészet útjait széles körben nyitvatart- hassa. Az aknateirakók erősebb tevékenységé lényegesen veszélyez telné az angol tengeri haderők útját. Ami pedig Máltát illeti, e tekintetben :s légi támadások fenyegetik ezt a hadiikiikötőt az U. tengeralattjáróik fészke'vei .megrakott szomszédos parti helyek felől Az eres brr tengeri haderőket tehát feladatuk és tradí­ciójuk ellenen hálátlan defenzív szerepre Ítélnék a Földiközi tengerben. Ezek a haderők hiányoznának más fontos hedstontereken és károsan befolyásolnák a döntést, ahelyett, hogy annak kedvező folyamatát meghatároz­nák. B' kell kor ülni a brit nagy herei flotta s/étíorgácm’ását. A legközelebbi háborúk Anglia hatalmas erőforrásainak biztostesaért, Indiáért és a hátsóázsiai birtokokért lógnak folyni, ame* iapiüikkm Magyar miniatűrök Az elcsapott tanár iyeknek védelmére már ki is szemelték Sin- gaporéí. Ezzel szemben feltehető, hogy Euró­pában a elöntés a szárazföldi küzdelemből és az északi tengerek uralmából fog adódul. íiuírd Archiibald fejtegetései és a „Naval and Műitary Reoord" (közlései szerint a brit aidimórabtás tervének lényege abban csúcso­sodik ki, hogy feladják a Földközi tenger mai védelmi rend­szerét, azzal a korlátozással, hogy a Gibral­tár—Port-Said—Szuez tengeri utat modern tengeri harci eszközökkel fogják megvédel­mezni. E tekintetben különösen a repülőgépeik, tengeralattjárók, aknáié rak óik és hasonló ten­gerészeti harci eszközök jönnek figyelembe. Az admira'k táswask a délafrikai tengeré­szeti szakértőkkel közösen (kidolgozott pozi­tív javaslata szerint a Jóneménység fokán ha.- talmias flottabázist kell létesíteni. Ezt a javas­latát főképpen azzál okolja meg az admina- litiáis, hoigy a legnagyobb súlyt a brit flotta mozgási szabadságára helyezi. Az omí'tett tengerészeti és katonai folyóirat szerint egy szűk útvonalra szorított flotta elvesztett 'há­borút jelent és a tengerésze ti szakértők 'egy­hangúan tiltakoznak a brit hatalmi állás ilyen megalázása elten. A folyóirat szerint ha Ang­lia háborúba keverednék, legelső föladata, hogy a támadás lehetőségéit a konfliktus ko­rai stádiumában magához ragadja. És azután szószermt igy ir: „A legutóbbi háború elret­tentő példa lesz számunkra. Tul&okáig vár­tunk és emiatt tud nagy mértékben használtuk el erőinket. A Jóreménység fokán való pozí­ció azt a kettős előnyt biztosítja számunkra, hogy zavartalanul fejthetjük ki erőnket és egyúttal biztosithatjuk legfontosabb tengeri útjainkat, amely ekmeJk járhatóságára rá va­gyunk utalva. A Földközi tenger nem szabad akcióterület többé. Olyan pár tóik' mellett ha­ladunk el ottan, amelyek elfenséges órzüle- tüek lehetnének velünk szemben, A Szuez- csatorna fölött való uralom olyan kérdések­től függ, amelyekre ina nem adhatunk választ. Az indái útvonalnak a Jóreménység fokára való áthelyezését a legkiválóbb szakértők is javasolják. A terv létrejöttében nem kételke­dem többé. Anglia politikusai ebihez tartsák magúikat." Véres harc a sseparatisták és a pfalzi lakosság között Bertin, január 25.Lapjelentések szerint a pfalzi Lauterecken város lakossága tüntető fölvonulási rendezett a szeparatisíák ellen. Mikor a tömeg £ csendörállomáshoz ért, három szeparatista, aki el' sáncolta magát, tüzelni kezdett. Mikor az épülei kapuját betörték, a három szeparatista megadt£ magát. Időközben Kaiserslautern és Kliséiből kö­rülbelül ötven erősen fölfegyverkezett szeparatistc érkezett, akik a fogságbaesett bajtársaikat kisza­badították és lövöldözni kezdtek a tömegbe. Eg:, munkást, aki munkahelye felé tartott, egy fejlővé: megöli. Erre a szeparatisták a francia esendőről védelme alatt ötven vagy hatvan Iautereckeni la kosi elfogtak. Rövid táviratok Románia elhatározta, hogy a százmillió íran kos francia kölcsönt nem veszi fel. Az olasz kommunista párt .azt az ajánlató tette az egységes és a maximalista szociálist: pártoknak, hogy az elkövetkezendő választásokol Unitar-Proletaria névvel közös listát állásánál föl. A tegnapi francia minisztertanács a válasz tusi reform kérdésével foglalkozott. A kormány nak az a szándéka, hogy a választások napját ; lehető legkésőbbre tolja ki. A kamara megbizatá sa május 31-én jár le. — (A Hlinka párt főtárgyalást követel £ Csaderna pörben.) Ma osztották ki nyomta­tásban a Ulinka-párínak azt az interpelláció­ját, amely Csaderna betegségére való tekin­tettel a főtárgyalás minél előbb való kitűzé­sét indítványozza. A debreceni akadémia szinhedrionja összeült és maga elé citálta a fiatal akadémikust, a poé­tika tanárát, Csokonai Vitéz Mihályt. A nagyte- idntélyü elnök elébe tárca a szörnyű bűnt: — Kegyelmedet azzal vádolják, hogy felrúgta a nemes akadémia szabályzatát, a tekintélyeket sutba dobta, tanítványaival barátkozott, dohányo­zott, korheJykedett, úgy viselte magát, hogy ta­nári állásához méltatlan és hogy nincs helye se az akadémián, se a kollégiumban. Igazak-e ezek a vádak? És ha igazak, mivel védi magát? Csokonai Vitéz Mihály, poézis tanár a felső osztályban és immáron jó hirnevü verselő, daco­san felvetette busa fejét, szűk melle megnőtt, szemei lángban égtek és imigyen védekezett: — Nagytekintetü urak. A vádakat megértet­tem. A vádak való-igazak. Nincs okom tagadni, sőt még megtetézem azokat. Tudom, hogy mi vár rám. Állom, mert úgy kell lenni, Tehátlan: a főbünös az a tanár, aki egy ebéden megvásá­rolt poázis-tanárnak. Eladtam magamat egy ebé­dért, mint Ézsau egykoron egy tál lencséért. Való-igaz, hogy sutba dobtam az iskolai tekinté­lyeket: szatírát költöttem az egyik tanár tenye­res-talpas szakácsnőjére. Arról nem tehetek, hogy az általam igen tisztelt professzor azonosítja ma­gát konyhája művésznőjével. Ez az egyik bűnöm. Szeretem a fiatalságot, mert ínagam is fiatal va­gyok. Sokrates is szerette az ifjúságot és ezért ki kellett innia a méregpoharat. Nekem nem ez lesz a sorsom. De ennél rosszabb. Látnom kell, miként rontják meg kegyelmetek az ifjúságot. A kegyelmetek vaskalapossága agyonnyomja az if­júságot. Ezt látni: rosszabb a méregpohárnál. Nem hallják-e kegyelmetek a nyugatról közelgő ziva­tart? Viaszk van-e fülükben? Avagy a vaskala­pot lenyomták a nyakukig, hogy se lássanak, se halljanak? A szinhedrion szigorú és bölcs tagjai össze­néztek. Ez a fiatalember veszedelmes rebellis, ta- lán-tán Rousseau átkos könyveit is olvassa?! Az elnök keményen rászól: — Csokonai Vitéz Mihály! Kegyelmed a vád­lott a nagytekintélyű szinhedrion előtt. Védje magát és ne vádaskodjék. Az ifjú gúnyosan mosolyogva szól: — Hiszen én védekezem. De nem tehetek róla, lu védekező szavaim megannyi vád ke­gyelmetek ellen. Tehátlan: dohányt élvezek a poézis classis hallgatóival és együtt korhelyke- dem veiik. Való-igaz. De még több is. Amikor a tavasz zephirje- rügyet fakaszt a nagyerdő fáinak galyaira, amikor madarak csicseregnek és a me­zőn fű pezsdiil, virág bimbózik, amikor olyan balzsamos és Vért perzselő a határban a dér, hogy a Hortobágyon megkergül a bika és a szél­lel versenyt nyargal a csikó, ki vittem a nebuló­lókat erdőre, rétre, a póézist nem a fülledt te­remben, hanem a szabad természet ölén tanítot­tam. A fiatalságnak ilyenkor nem a kollégiumban a helye, a hanem a dohos börtönből ki kell vinni a napsugárba, madárdalba, virágok balzsamos il­latába, délibábot látni, természetet tanulni és di­csérni az Urat, a Terem tőt, aki mindezzel meg­ajándékozta az ifjúságot, de nem kegyelmeteket, akik a penészes íóliánsokat többre tartják az élő természetnél. Én kivittem a fiukat. Ezt tettem, ez a bűnöm! Élveztem velük együtt a dohánylevél füstjét, mert az gondüző. Korhelykedtem velük, mert a szőlő nedvében a fiatalság vére vagyon. Mert fiatalok és én is az vagyok. A kegyelmetek pergamentszinü orcáját tekintsék-e, avagy egy­más fiatal pírját? A kegyelmetek cerimóniás ösz- szejövetelein bosszankodjanak-e, avagy egyivá- suak között danoljanak, vigadjanak és áldozza­nak Bgcchusnak? Erre feleljen a kegyelmetek böicsesége. — De kegyelmed kócosán, tomposán, borgő­zös fejjel ment reggel előadásra! — kiáltotta a váddal védekező felé az egyik professzor. — Való — igaz! Éjszaka tivornyáztam. bor­dátokat énekeltem, gyöngyöző kupával kezemben köszöntöttem Auróra első kacagó sugarát, ami­kor kegyelmetek vánkosok között henyéltek. Má­morosán, ruhástul dőltem fekhelyemre és álmosan, kócosán, gyűrötten, gőzös fejjel rohantam a clas- sisba, amikor megszólalt a kollégium hivó ha­rangja. Ha józan életet élnék, olyan vaskalapos, olyan száraz és kegyetlen lennék, mint kegyel­metek. Nem akarok ilyen lenni! Az ifjúság meg­követeli a maga jogait. Már Luther megmondó: dal, bor, szerelem, aki e hármat nem szereii, balga. Én szar etem. mert fiatal vagyok és a fiuk is szeretik, mert a fiatalság tombol bennük. Ezt kegyelmetek nem értik. És mivel nem értik, ké­rem, Ítéljenek el, ahogyan megérdemlem. Szólt és meghajtván magát, távozott. A szin­hedrion tagjain végigviharzott a méltat!ankodás zivatarja. Az egyik professzor dühöngve riká­csolta : — Ez rebellis! Börtönbe vele! Ott kigyógyul! Az elnök leintette: — 'Silentium! Az akadémia törvényei az ilyen minőket nem büntethetik carcerrel. Mi legyen a 1 büntetés? Egyhangúlag kimondották az ítéletet: el kell távoznia a városból. Nemsokára Csokonai Vitéz Mihály ismét a nagytekintetü szinhedrion előtt állott és egyked­vűen fogadta az ítéletet. Estére a kertek alatt kis batyuval a hátán ballagott a Hortobágy felé az elcsapott tanár és ajkán felzendült a dal: Földiekkel játszó égi tünemény... Károly József. — (A prágai meteorológia! intézet Idöjóslása) Január 26-ára: Felhős, csapadékra nagyobb mér­tékben hajló idő várható fagyokkal és mérsékelt légköri áramlással. * — (ötórai tea Masaryk elnöknél.) Masa- ryk köztársasági elnök a prágai vár spanyol­termében tegnap este ötórai teát adott, mely ebben az esztendőben az első hivatalos fo­gadtatás volt a Hradzsinban. A teára hivata­losak voltak a vezető politikusok, a diplomá­ciai kar képviselői, a prágai cseh, német és magyar sajtó képviselői, valamint a tudomá­nyos és művészi élet kiválóságai. A cercle során az államfő számos vendégével hossza­san elbeszélgetett. — (Február 5 én tárgyalja a Kúria a Ká­rolyi-port.) Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: A Kúria február 5-én tárgyalja Károlyi Mihály hazaárulási pőrét. A védők­nek a vádirat ellen emelt kifogására a kincs­tár most nyújtotta be elleniratát a bírósághoz.' Az ellenirat hivatkozik a trianoni békeszer­ződés 76. szakaszára, amely szerint tényles nem lehet a háborúban elkövetett hazaárulá­sért valakit felelősségre vonni, de a magyar J törvények alapján ítélkező magyar bíróságra ez nem lehet irányadó. — (Változás a Magyar Kü.ügyi Társa­ság vezetéséiben.) Budapesti szerkesztősé­günk jelenti: Az Appony Albert gróf elnök­lete alatt álló Magyar Külügyi Társaság ve­zetésében a következő változások állottak be. Minthogy a társaság megalapLőját és ügyvezető álelnökét, Parkért Alajos min.sz­tár! tanácsost a Mezőgazdasági Muzem igaz­gatói teendőinek ellátásával bízták meg s így munkaidejét csak kisebb mértékben szentelheti a társaság ünyelnek, az ő javas­latára a társaság melléje három alelnököt kért tel és ped'g Lukács György nyugalma­zott miniszter. nemzetgyüteü képv se' , kár Gyulát, a nemzetgyűlés külügyi bizott­ságának elnökét és LudvVg Ernő főkonzult, továbbá a'Társaság ügyvezető igazga‘ójául Eöítevényi Olivér udvari tanácsos, nyugal­mazott főispánt, volt kassai jogakadémtoi dékánt, aki ebbel! működését már meg is kezdette. — Február 12. és 20-ika között ül ö~sze a képviselőház.) A Sozlaklemokrat arról ér­tesül, hogy a képviselőiház valószínűen már február 12-én, de legkésőbb február 20-án összeül. A szenátust február 11-én hívják össze, amikor is megválasztják Prásek utód­ját. Az uj elnök megválasztásaiig az e'ncki teendőiket Kadfcek cseh néppárti szenátor, mént a tegl'dősiefcb atefoök látja el — (Nyolcvan éves az orosz forradalom nagyanyja.) Bresíko-Breskovska Katalin, ,,az orosz forradalom nagyanyja", holnap tölti be nyolcvanadik életévét. A matróna egy Prá­ga melletti szanatóriumban üdül. — (ötszázmilliót sikkasztott a Kereske­delmi Bank egyik íőtisztviselöje.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Wcldt Sándor, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bar cégvezetője ötszáz millió koronát sikkasz­tó! és megszökött. Wc:dt a bank igazgaóitól és tisztviselő'töl, sőt még szolgáitól is na­gyobb összegeket vett föl azzal, hogy ötvfti százalékká! jobban fogja gyümötesüztetni, mint a hivatalos kosztpénz. Ezt a pénzt most elsikkasztotta. We'dt harnrne éve volt a banknál, ahol az egyik legmegbízhatóbb tisztviselőnek tartották. A bank eddig nem tett ellene följelentést a rendőrségen. — (Pozsony első eseh-szlovák íőkap’tá- nya elhunyt.) Brunmer Richárd. Pozsony vá­rosának az összeomlás utáni első rendőrfő­kapitánya égy prágai szanatóriumban gyo­morraik követbe etében meghalt. — (Nase RepubHka.) A Ceskoslovenské Noviny élesen állást foglal e kifejezés ellen, amely nemcsak a cseh nemzet és a kisebbsé­gek megkülönböztetésére szolgál, hanem a koalíciót azonosítja az állammal A bürokrácia követi a koalíciós politikusok példáját. Min­den tisztviselő főnöke pártjának igazolványát hordja a zsebében. Becska miniszter elren­delte. hogy a hivatalnokok nem adhatnak in­formációkat azoknak a személyeknek, akik nem a koalícióhoz tartoznak Pozsonyban egy hivatalnoknak hivatalos iratot kézbesí­tettek ki. amely a kormánynak egv eddig nem publikált rendeletére hivatkozott, amiért is az iltoíő a törvény szövegét akarta megnézte \z állami tisztviselőt, aki ki akarta krro«te a rendeletét, főnöke ebben megakadályozta és fölmondott neki, ­Üeayasszonyi kelengyék Áruháza AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAA****•» AA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*AAAAAA* ► ► ► ► ► £ ► ► ► ► ► Árusítás nagyban é§ kicsinyben £ Saját készitinenyú finom férfi és női fehérnemű, asztal­terítők és mindennemű lenáru mt­Az angol haditengerészei föladja a Földközi-'tengert A Jóreménység fokán át vezet ismét az ut Indiába — A francia és olasz tengerészet ve­szélyezteti az angol flotta biztonságát — Az angol hadihajók félnek a francia tengeralatt­járóktól — Anglia biztosítani akarja a brit birodalom segélyforrásait — A Jóreménység foka és Suigapore: az uj angol flottabázisok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents