Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-23 / 19. (467.) szám

Szerda, Január 23. Megjelent a riszinsiHéi parlamenti wálasifiseiróS síéi® reszeld Prága, január 22. A törvények és rencteleíek gyűjteményé­ben e napokban jelenik meg a kormány ja­nuár 7-én kelt rendeleíe a ruszinszkói nem­zetgyűlési választásoknak az első választási ciklusban való lefolyásáról. A rendelet értel­mében az autonóm Ruszinszkó területén a nemzetgyűlési képviselőket és szenátorokat a képviselők és szenátorok választásáról szóló törvény alapján (1920 február 29-én 123. szám alatt kelt törvény) ejtik meg némi mó­dosítással. E módosításokat a rendelet három szakaszban foglalja össze. A legfontosabb változás az, hogy második és harmadik szkrutiniura nem lesz. A szkruíiniumot a kö­vetkezőképpen hajtják végre: Valamennyi ér­vényes szavazat összegét elosztják azzal a számmal, amely a ruszinszkói képviselők rör vényben megállapított mandátumainak szá mánál (9) eggyel nagyobb (10). A legközelebl álló egész szám a választási szám. Az egye: jelölőlistákra leadott szavazatok számát az után elosztják a választási számmal és min den egyes pártnak annyi mandátum juí ahányszor a választási szám a jelölőíistárs leadott szavazatok összegének számába! benioglaitátik. A be nem töltött mandátumé kát azok a pártok kapják, amelyeknek szava zatmaradéka a legnagyobb. Ha a forintárad szavazatok száma egyforma, akkor sorsira zás utján osztják ki a mandátumot A szeuá tusi választás szkrutinlumát ugyanígy hajóul végre. iva; ha tanulni akar az egyetemen? akkor ro­mánul kel! tanulnia. Utcáinak nevét és a ke­reskedők cégtábláit román feliratokkal lát­ták el. A- banktisztviselők — úgy látszik — mindannyian románok $ a beözönlő románo­kat a nőmet és a magyar lakossághoz lakói- tátják be. A tisztviselők be,özön lése miatt oly súlyossá vált a lakásínség, hogy az emberek féltek eltávozni lakásukból, nehogy — m’re hazaérnek — az a meglepetés éri© őket, hogy idegenek hurcolkodtak be, A Kelet kapuja Ebben a légkörben Páris keveredik a Keletid, A kávéházakban pirosító és púder, az építészetben stukkó a divat. A magyar és német kultúrára rákány szeri tett atmo­szféra ez, pedig ez a kultúra szerette Er- d&yi és annak poézisét, szerette a szabad­ságot, a hegyeket és a völgyeket. Az erdélyi szászok még éneklik a hegyek szeretetét:. Dia Gjm'el dér Korpataen Oekt'Dsi vöm AKmdsttabl, UmscMlngep v:k dn. fűden Von Oold etn sehönes Taí A Kelet utánzását látjuk külön ösen Gyula fehér váróit, hol a. románok a régi szász templom oldalán Ivihetotten gyorsaság* gat fölépítették tejfeber strjkkótemp'amuieat. Az embernek kedve volna azt kívánni, hogy a templom J&iW sine Dete* feliratának szoli­dabb háttere lenne, Alegflgyelások a, magyarok é? szá­szok helyzetéről Az erdélyi nemzeti kisebbségeknek okuk van annak hangoztatására, hogy a fegyver-, szünet uregkötéselvo? ős. a békeszerződésben tett. ígéretek néiíkiOö^nek minden szilárd­ságot.,, A román paraszt pedig, akivel a háború, efőtt sz-emmeMáthaidan jó viszony­ban voltaik, nyugodtan mivel; földjét és csak több szabadságot kíván $ azt, hogy hagyják békében. Egyszerű, mint a többi ország (öMirN^ője és a problémák igazságom meg­oldása esetén előreláthatóan a teguagyohb barátságban dolgosa együtt magyar és szász szomszédaival, A kisebbségek egyik legfőbb sérelme 34, hogy a földbirtok-törvény végrehajtás sokkal keményebb szenvedéseket okos ne- kik, mint. a románoknak,. Sokkal több földet vettek, cl tőlük, mint ama^októi Ez azt je­lem hogy a gazdaságilag Jobb sorsban lévő osztály van leginkább elnyomva. Sok blm* £uk, -melyet a legmodernebb módon müvei­tek $ amelyet elvettek tőlük, most párlaton lever. Nem csoda, ha Románia termetese megnövékodett területe melteit is csökkent. Az erdélyi nemzed kisebbségek politika!, dmöalml és vallási tekintetben súlyosan szenvednek, Föípana-szQlják, hogy kisebbségi iskoláik nehéz helyzetbe kerültek főldbirto- saák és az államsegély elvétele, .következté­sem de azonkivü egyházi és nemzeti birto- saákat is kisajátították és csekély, nem ele­sendő kárpótlást fizettek értük, A kisebbsé­gek nyolvo el van nyomva és politikai jogaik meg vannak nyirbálva, Mindenütt csak pa* «t hallottunk, A kisebbségek elveszítették olcíiüket. ó& most attól rettegnek, hogy róln- teíWféi drágább kultúrájukat, te elvesztik. A wgiytetaft csak súlyosbítja az, hogy Magyar- >rs*ág nemrég igazán liberális törvényeket iozott nemzeti kisebbségei érdekében. mmmmammmtmttmt i1 rnwmmmm^fsmmmm Egy angol pacifista nő tapasztalatai Magyarországról és Erdélyről Az elvesztett hegyek A nép szabadulni igyekszik a városokból és magából Magyarországból* de szép napos hegyvidékeket, melyeket a magyarok úgy szeretitek, mind a skótok szeretik a hegyei­ket, szintén elveitek tőlük az erdőkkel és he­gyi legelőkkel sgyüil A folyókon már nem látjuk a tutajok és szálfák tömegeik melyeket oly könnyít volt a Dunához szóifi tani. Ma­gyarország erdeinek több mint 80 százalé­kát elvették. A fűrésztelepek száma 1922-ben egy nyolcadára olvadt és a kevés erdő fö­lük't, amelyet Erdélyben a magyarok kezén hagytak, a román kormány parancsol. Ma­gyarországnak vannak sik földje.?, azokban gabonatermő vidékének 50 százalékát elvet­ték. s főként Romániához csatolóik, melynek gabonatermelése ennek ellenére álKlókíg ki­sebb, mint a háború élőié volt. A textilipar rettenetesen szenved a gyárak dtsslokűciőja miatt. A békeszerződések a tertelgyám&at el­választották nyersanyagaiktól és noha «j gyárakat épHetftek Magyarországon, Magyar- ország Importjának csaknem * fele a múlt évben textiláru volt Megfosztva a tengerhez vezető kijárás­tól és összeköt tetőstől megfosztva nyers* anyagától, piacaitól ős bányától, nem csoda,, ha Magyarország városai szükségei szenved­nek s nem csoda, ha az. éhes diákság szülő- fai dj ének szere tető ve! a szivében néha vad kitörésekre ragadtatja d magát. Azonban a keresztény diákmozgalom ős segélyvgyeső­tek nemzetközi módszereikkel mégis valósá­gos csodát müveinek a kooperáció terén. Az erdélyi börtön Egy barátunk így jellemezte előttünk a. magyar helyeztet: ,.Egész életünket as jel­lemzi most, hogy valamennyien börtönben vagyunk**. Ez a benyomás, fokozott mérték­ben érvényesül Erdélyben. Erdély határán a vasútiakban román tisztviselők eBíobozzik az összes magyar lapokat, melyeket az utesok- náíl találnak. Az erdélyi magyar népnek ro­mánul kelt olvasnia; ha panasza van, romá­nul kell beszélnie a bíróság előtt; ha kér­vényt ad be* azt románul keli megfogalmaz­Quid nunc? Szüksége mutatkozik, hogy megvizsgál­ják, vájjon a békeszerződést szelemének megfelelően hajtják-e végre. Éppen úgy szükség van a gazdasági korlátok megszün­tetésére, valamint Magyarország és a gaz­daságilag egymástól függő országok között a szorosabb együttműködés megteremtésére s annak megvizsgálására, hogy hol gáncsol­ják el a fejlődést és a haladást. A reménty csirája mindazok közös érdekeinek egymás- bafonóáásában rejlik, akik ezekben az elsza­kított országokban szenvednek, legyenek akár kisebbségek, akár nem. .A gazdaság' és a vallási kérdés szintén túllépi a határúikat és reméljük, liqgy rövidesen a. felelősség uj érzetét termelj ki azokban, akiknek hatal­mában áll az .^nyomás. ♦****'> <»^*-***«^^«W>*****->+=*-**->'*ir.*,í->9 sieifÉ€i®§ iefíciilnjel A kormány egyik újságírója robbantotta ki a legújabb Skandalumot. Prága, január 22. Tegnapi számunkban részletesen beszá­moltunk a cseh-szlevák botránykrónika leg­újabb eseményéről: a szén afférról. Mint vár­ható volt, a cáfolataik hamarosan megérkez­tek. A hivatalos de merni bői is k' tűnik azon­ban, hogy a v&sutügyi m’ntester'tim pár nap­pal a nagy bányászszirájk előtt 120.000 ton­na telsösziíézial szenet vásárolt az osztrák vasutakidh Ebből a menny’ségből 40.000 ton­nát ieszállMoüak, amiből 3000 tonna barna* szén volt, Noha u kormány az osztrák vas­utak szenét állítólag önköjteégi árban vette az állaim mégis súlyosan váfzotofít az üzletre és a kincstári nyolc millió korona ká­rosodás érte, eltekintve attól, hogy a 3000 tonna barnaszén csak értéktelen szénpor volt. A hivatalos eátelósfOüáu kívül megszólalt Stel^kah az üzlet közvetítője is, ak kijeién* tette a többi között, hogy a bácsi tstündánek. amely a botrányt kirobban tett a, sohasem adott nyilatkozatot, a. lap prágai munkatár­sát pedig nem is ismeri, Már® azután kiderült, hogy Stejskal a bécsi lap prágai tudósltójá- vaR Röderrel. aki együtt sí a félhivatalos Pra- ger Presse belső munkatársa is, január 12-éu egy jtmgmn-uteai házban beszélt. mTe Ro- dér gyorsírást jegyzetel alapján irta meg 4 Stündében leközölt cikkét. Rödet eljárása rendkívül folháboritoUa kormnáypárí! kollegáját. A Ceskó SÍ ovo nagy dühösen kijelenti, hogy ogyáltalában nem klckség, ha egy kor­mánylap munkai ára a egy bécsi lapban meg* támadja a kormányt. A lap szerint föifordu- M jelentene, ha az esetei nyugodtan szem­lélnék. Szigora vizsgálatot követel ezért és Iróríku&an megköszöni as ilyen „külföldi pro- pagwJáte, A Prager Presse esti száma kijelenti, hogy Stejskaltel interjút nem kért és neru is kapott, (Ezt senki sem vitatta, A szerk.) Rö- dor Miksa szerkesztő ügyében pedig megindí­tották a vizsgálatot. Jf* anMx fkwa&u&mft (orfoxof. í«ae#si«f fkötGtm99é&e#3*v«sfr uj fkfam&n* i» Tárcarovatunk: Csütörtök: Glin,.. Pétitek: Nyáry Andor: A nagy tűz. Szombat: Selma Lagerlöf; Beszéd a Ndfeel-dij fölvételekor Vasárnap: Mécs László: üzenet tavasznak ősszel. (Vers.) Sas Ede: A beteg. Toldy és Argirus — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta és a Kazinczy-Társaság első felolvasó­üléséti előadta: Kemény Lajos, Kassa városi íölevéltáros Két oly név a magyar költői irodalom­ban, mely érdekét nem veszti el soha. Mind a kettő idegenből került s magyar drágakővé lett Vörösmarty és Arany ke­zében. I. A Toídy-névvel kora századak óta ta­lálkozunk. Nemes, pap, mesterember, pol­gár, tisztviselő, föur viselik e nevet. A Kas­sa városi levéltárban 1508-ban Tholdy De­meter budai szerzetessel, 1520-ban a Bo­roszlóról származó Tholdy Márton szíjártó mesterrel, 1533-ban Toldy Ferenc kassai harmincadossal, 1547-ben Toldi István és János testvérekkel találkozunk. Az 1564. év­ben a Bátorban lakozó^Gagy'oátorl Lász'ó özvegye, Toldy Anna kereste meg a városi tanácsot adósság ügyében. A mt Toldynk neve -a rokon finn-ugor nyelvben gyökerezik, s „az hiresneves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnok­ságáról való história** nem Biharban, hanem ■a messze nyugaton, francia földön kelt ki ahonnét germán közvetítéssel jutott hoz­zánk. Juthatott közvetlen Fraokhonbó! Is már a XII. században Jászón és Bodván meg­telepedett premontrei szerzetesek révén; juthatott a Pozsonyiak révén, akiknek ősük, Rajnáid a nevet adó Pozsonyt, valamint Rásföldét IV. Béla királytól nyerte tudomá­nyul. A nép ajkán ma is íemr.aradt s magam is hallottam gyermekkoromban a- gotttoser tferről s az okos Zsófiáról szóló mosót, mely a budai ifjú özvegyasssontiyal való ka­land pendamja. A francia Rmnouart-mondn hőse félszeg, nevetséges és groteszk s ilyen részben llosvay Toldy ja. Nem az, obauii Told vakról szól a nóta, amint azt az ötletekben bővel­kedő dr. Karácsonyi János vélte. A mesét azonban llosvay itt vette lantjára a Rozgo- nyiak és a jászai szerzetesek földién. I'osvay Toldyját abaujl müicu.ben lépteti fel, a Nagyidéval határos mocsaras Sznrtos vi­dékén, ahol „réten-nádon Miklós b ti Idősík vafo“. A XIII. század elején. 1219-ben tíz né­met telcp'tésü faluval találkozunk, a király­né németjeinek faluival; ezek Gönc, Vizsoly, Ccce, Ruszka, Perény, Egyházasvlzs-oly, fel-, Közép* és Ai-Németl és Dobszia. Ezek a telepesek is ide plántálhatták a mesét, melyet éppen 1220 körül Thürlngiá­ban versbe szedett francia anyagból „Wille* haím" eiwű eposzában Wolfrarn von Eschen- bach s a thüringlai és magyar fejedelmi ud­varok ekkor magyarországi szent Erzsébet révén a legszorosabb kapcsolatba jöttek- llosvay az 1548, évben nagy Idái lakos, itt énekli meg világhíré Nagy Sándor histó­riáját. A vers fejek ben olvassuk: „Curtius Naec ceclnite transscrlpsit Petrus in Idar.'4 Az Idar ma kát részre bomlik. Azonban az .,r*‘ betű jelentését eddig nem sikerült meg­fejteni. Pedig kézen fekvő, hogy nem jelez­het mást, mint rektort, Iloway Nagyidán iskolamester volt. Nagy Sándor históriáját, mely 1574-ben került ki sajtó alól Debre­cenben, tehát rektor korában,. 1548-ban Nagyidén szerezte. llosvay vénségére Kassán pihen meg a Perónyiek itt szerzett egyik palotájában. Toldyjáról Írja, hogy* Ezeknek utánra hogy megvénhüdt vula. Lám akkoron szintén Kassa városában Thoidi Miklós vak egy szép palotában, Széllel vigyáz va’a világos ablakban. Uosvairói „szintén** hajlandók vagyunk őzt feltenni, Nem csupán Tlnódy-rernimlsz- ccnc’a ez, aki: Seböstyén deák az kincsös Kassába Lakik vala egyik ő palotájába Írja a Varkucs Tamás idejében lőtt csaták­ról szóló énekében. Már az 1557. évben Perényj Mihály kassai házvételébe a király rendeletével beleavatkozik s a város eladja neki Mathev- na Bálint házát a forgács-utcán. Az 1563. évben Perényi Ferenc óhajt Kassán letelepedni családjával s cselédségé­vel; bizonyára a török elől menekülnek a Perénylek az erős falak mögé. Tíz évvel később Perényi György aba- ujvármegyei főispán kassai házáról emléke­zik meg a városi jegyző s a Szent Mihály kápolna falában néhai Perényi Istvánná, szül. frangepán Erzsébet, akit az olaszok Izotának mondtak, sirköve mutatja, hogy itt temetkezett dómunkban. llosvay aligha­nem erre a kis kápolnára célzott, amelyben Toldy: , Gazdagsággal rakott sirt felbonta. Itt, valamelyik Perényi palotájában, ké­szült Toldy. A versszakaszok kezdő betűi­ből kikerülő mondat utolsó szavát „Casso- via“-ra egészíthetjük ki, mert hogy a költe­mény végén híjjá van az eredeti szövegnek, Szilády Áron mondja. Azt hiszem, igazam van, hogy Uosvayt nagyidai rektornak mutattam be. Később bohéméletet él, vándor lantos deákká lesz, aki Toldyról irt históriájáról zenét is szer­zett. Egy 1642-ben Bártfán nyomtatott köl­teményt a Toldi Miklós nótájára énekeltek, sőt már Balassa Bálintét is. As 1568. ^vben Szántón egy ideig régi mesterségét folytatja, tanító lesz s műiden 55 London, január közepe. i A Womeus International Leaque cfmü! folyóiratban, amely a Womeus International Leaque fór Peace and Freedom hivatalos japja, egy angol pacifista nő leírja a magyar­országi és erdélyi tanulmányútját és Igen ér­dekesen vázolja a tapasztalatokat, amelyeket útközben szerzett. Olvasóinkat bizonyára ér­dekelni fogja, hogy a középeurópai viszo­nyok milyen reflexiókat keltenek az angol globetrotterekben és ezért az alábbiakban néhány szemelvényt adunk a hangulatosan megirt útleírásból: Magyarország, hol pár hónappal ezelőtt jártam, egy sebesült katonára emlékeztet, kit a háború alatt Franciaországban láttam. Ke­ze és lába le volt szakítva, csiak feküdt ágyán szótlanul s még akkor sem mozdult meg aj­ka, ha az ápoló apácák úgy beszéltek hozzá, mint kis gyermekhez s kérték, hogy saját egészsége érdekében legyen türelmes, mint jó keresztényihez illik . . . Á magyar intelligencia szenvedései Budapesten olyan dolgokat!tapasztalhatunk, amelyek megborzasztották az embert, azt a hitet ébresztették benne, hogy valami krip­tában van. A múzeumok jéghidegek voltak és az aggastyánok, akik a termeket őrizték és a látogatók borravalóiért reszkettek, azt a be­nyomást keltették, hogy elsorvadnak. Az egyetemek tömve voltak lerongyolt diákok­kal, kik ide menekültek szülőföldjük egyete­meiről, melyek a győzők kezébe kerültek és ahol más tanítási nyelvet vezetitek be, a taní­tás nívója pedig alacsonyabbrendüvé vált. E diákoknak étkezésre alig jut pár fillér és a pincékben, ahol étkeztek, megdöbbentő volt nézni a fiatalembereket és lányokat, kiknek szemébe volt írva a keserű múlt s alig csillant meg a jövő valamely sugara. Budapesten úgy értesültem, hogy a bí­rók és tanárok kilátásai karrier tekintetében reménytelenek. A bírák számára a nemzet­közi jog talán teremthet valamely megoldást, noha Erdélyben a magyar törvény érvényét megszüntették és a magyar nyelven való ta­nítás is megszűnt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents