Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-20 / 17. (465.) szám
Vasárnap, január 20. H magyar politika és a cseh-szlovák-frasicia szerződés A magyar közvélemény nyugodtan fogadta a Szerződés hírét Budapest, január 19. ! (Kiküldött munkatársunktól.) Alkalmam ! volt a magyar politikai élet egyik vezető sze- j mélységével hosszabb beszélgetést folytai- J ni. A beszélgetés során a francia—cseh- j szlovák szerződés is szóba került, amelyről a magyar politikus a következőképpen volt; .szives nyilatkozni munkatársunk előtt: — Kétségtelen, hogy a francia—cseh- j szlovák szerződés ujj momentumot hoz! Középurópa politikájába, Olyan momentu-1 mot, amelynek következményei minden vi-1 Szony’atban még nem 'áthatók tisztán. Jel-' rrmzo, hogy az angol, az olasz és a lengyel sajtó, valamint újabban a Cseh-Szlovákiával szerződésben lévő Románia sajtójának egy része is su'yos aggeda’makai tőp'ái ezzel a szerződéssel szemben. A helyzet eddig úgy alakul, m’nt ha Európa népeinek nagyobb fele az uj szerződéses alakulattal szemben foglalna állást. — A magyar közvélemény meglehetősen nyugodtan fogadta a szerződés megkötésének a hírét. Igaz, hogy ez részben annak tudható be, hogy e szerződésben rejlő politikai kérdéssel a magyar sajtó eddig alig is foglalkozott. A magyar közönség érdeklődését annyira a köicsönügy fordulatai tartják lekötve, hogy a sajtónak alig van tere más kérdés számára. — Minthogy szerződés tartalmát és kereteit pontosan még nem ismerjük, véglegesen nem is igen lehetne á’L'st fogaink Valamennyi részletre nézve tájékozva kel- 'ene lennünk, hogy vi'ágosabban lássuk, hogy ez a szerződés mí-yen további alakulásokat fog maga után vomv, de az valószínűnek látszik, hogy a szerződés bizonyos irányban még rövidesen ki fog egészülni. Kolozsvár, január 19. (Saját tudósítónktól ) Romániai politikai körökben a jugoszláv-© asz szerződés híre talán még fájdalmasabb megütközést keltett, mint a csehszlovák froacia szerződés-eseménye. A román politikusok nem titkolják, hogy fájdalmasan érinti őket az, hogy a Románia leikéhez, fajlságához és tradícióihoz íegközeleb- bálló két nagy lat’n nemzet Franciaország és Itália nem a testvérséget tartó Romániával, hanem a latin nemzetekkel ellentétes érdekeket követő szláv áramokkal kötöttek szövetséget. fiái olyan ez a kisantant — írja egy romániai publicista — mint a három legjobb Pozsony, január 19. (Saját tudósítónktól.) Az ál.aimii kórház szemészet; osztályán kiilönsz'obáíbao fekszik az Ámericko Slovensfca Banka nagytapol- csényi fiókjának fiatal igázgiatóját Vozine'ek Vladisíav, aki ellen csütörtökön este álarcos rablók merényletet követtek el. Tudósítónk pénteken délután felkereste a súlyosan sérült igazgatót a kórházban. Bajszomén kötés, a golyó még bent van a fejben, holnap lesz a műtét, ezért keveset szabad beszélnie. Előbb csak a feleségével váltunk néhány szót, az igazgató felfigyel és miután eszmél éténél van, röviden így mondja el az amerikai bűnügyi esetekre emlékeztető gaztettet: átugrott a pulton és magához vette a nyitott kasszából a pénzt. Az ijedtségtől felocsúdott és meg nem sebesült hivatalnokok nyomban kirohantak a vaksötét tapolcsányi utcára, ,,Segítség, gyilkos**-1 kiabáltak, de a tetteseknek sikerült clmeiiekiilniök. A rablótámadás pillanatok müve volt, akár egy amerikai detektív filmdráma pergett volna le, rám nézve bizony tragikus kimenetellel, mert a bal szemeim világa oda van ... * A nagytapolcsányi rendőrség tudósítónk eleienérdeklődésére pénteken az esti órákban ezt az értesítést adta: Megállapítást nyert, hogy a tettesek Ve- ronáfz Sándor kovarcei (nagyíapolcsányi já- rás) születésű és illtőségü parasztiegény, Polunszki János ugyanoda illetőségű parasztlegény és Zvaía Rezső nagytapolcsányi napszámos Valamennyien szökésben vannak. Érdekes, hogy a bankrablás éjjelén egy másik rablás is töntént Nagytapolcsányban. Éjjé’ kloroíormos rablók hatoltak be Vándor Ignác dr. ügyvéd lakásába, az ügyvédet és feleségét kloroformmal elkábi torták és a lakásból igen értékes ruhanemüeket elloptak. A lopást csak reggel vette észre Vándorék cselédje, ak'nek föltűnt, hogy gazdái még a késő reggeli órákban sem kehiek föl. Bement a lakásba amelyet fölforgatva talált és ahol különös kábító illat csapta meg az orrát. Segítségért sietett. Orvosi segédlettel lehetett csak az eszméletlen á állapotban lévő házaspárt magához téríteni A nyomozás megindult. 1 budapesti rendőrség sncgiifuslloll egp ifiMi iiiisniicrcmjlcicíf Ma este föl akarták robbantani az Erzsébetvárosi Kaszinót — A merénylet tervezőit letartóztatták — Tizenöt kiló ekrazitot és több bombát lefoglaltak Budapest, január 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Az Est jelenti, hogy a leleplezett íegyverraktárral kapcsolatban a rendőrség egy nagyszabású merényleíttervnek jött nyomára, amelyet meghiúsított. A rend őrs* / megállapította, hogy egy társaság ma este 9 órakor újabb bombamerényletet akart elkövetni az Erzsébetvárosi Kaszinó ellen. A nyomok a Baross-utca 50. számú házába vezettek, ahol a detektívek egy lakásban házkutatást tartottak és elöálitofták a rendőrségen Landher Jenő huszonnégyéves egyetemi hallgatót, valamint Barta Jánost. A két előállított vezető tagja az Ébredő Magyarok Egyesülete nemzetvédelmi osztályának. Barta állandóan összeköttetést tartott fönn a tegnap letartóztatott Gyalay Mihállyal. Fegyvereket itt nem fogla’tak le. A detektívek megállapították, hogy a házból érkezésük előtt néhány perccel a Budafoki- ut 18. és 20. számú házába gyanús csomagokat szállítottak el. A detektívek autón kimentek a Budaíoki-uíra, ahol megtalálták ezeket a titokzatos csomagokat. A csomagokban 15 kilogram ekrazitot találtak. Ezen- „ felül leíog’altak több megtöltött és a robbanásra teljesen előkészített bombát. Megállapították, hogy a bombák elkészítése teljesen azonos volt az eddigi merényleteknél használt bombákéval. A detektívek a Budai oki- uti házban letartóztatták Mayer Ervint, aki titkára volt Barta Jánosnak és egyúttal vezető tagja volt a MEFGSz-nak (Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége). Rajta kívül letartóztatták Reviczky Jenőt, a MEFOSz másodtitkárát. A nyomozás igen eré’yesen folyik annak megállapítása céljából, hogy kiknek a segítségével akarták a bombamerényletet elkövetni. A 8 órai újság cáfol A 8 Órai Újság az Est jelentésével kapcsolatban arról értesül, hogy Lendhert és Barthát a fegyverraktár ügyében tartóztalak le és rajtuk kívül még egy kő és négy férfi van a rendőrség őrizetében, Marinovicli Jenő főkapitány a lap munkatársának kijelentette, hog ya rendőrség újabban semmiféle merényletet nemleptezeít le. ssSSjj srsrscSSév3Í« ? fiTíssess tei&f Somberek nincsen éppen a világ végén és benne nem volt nehéz Juhász Aladár já- rásbirót megtalálni. Sőt inkább azt mondhatnék, hogy nehéz lett volna meg nem találni, tekintve azt, hogy a Torcs Mór érkezése napján az egész Somberek talpon volt és ünnepi lázban nézett a Juhász Aladár és a Bárányt Klárika esküvője elébe. Mindösz- sze reggeli nyolc óra volt, de Torcs Mór már jelentkezett a boldog vőlegény lakásán. Nem habozott. Egyetlen ugrással rohanta meg: — önnek ma lesz a lakodalma! Juhász Aladár ebben semmi meglepőt sem talált. Általában úgy látszott, hogy nem igen szokott meglepődni. Szelíd, fakó, szőke ifjú volt Juhász Aladár, olyan úgynevezett szürke egyéniség, akinek az esküvő után két hónappal esetleg már a fejéhez vágják a tányért. Azért beszélünk többes számban, nehogy a leendő őnagysága gyanúsításnak vegye ezt az ártatlan jellemzést, ami egyszerűen az írói kötelességhez tartozik. Egyszóval: Juhász Aladár udvariasan meghajolt Toros Mór előtt. — Igen — rebegte. Déli tizenkét órakor lesz az esküvőnk. És., ön? — Én? — csodálkozott Torcs Mór. — Én egyelőre nem foglalkozom házassági tervekkel. A boldog vőlegény elmosolyodott. — Nem úgy értem. Manem hogy mivel szolgálhatok? És minek köszönhetem ezt a szerencsét? A tétova és udvarias hangtői Torcs Mór vérszemet kapott. Elővette a lilaszinü levelet és komor gesztussal mutata Juhász Aladárnak. — Mindezt — szólt ünnepélyesen — Czipere Máténak köszönheti! A vőlegény derűsen mélázott. — Ah! Az már csakugyan igaz! A. derék mérnök! A bölcs! A szerelem nagy tudósa! — Aki? ... akadozott a szavába Torcs Mór. Juhász' Aladár elmerengve babrált a fehér nyakkendőjén. — Hiszen önnek elmondhatom ... — El. — Persze. Ha már a levelemet is önre bízta. És aztán az ön arca is olyan bizalomgerjesztő ... Torcs Mór Önérzetesen feszítette ki a mellét. A ravasz politikusok, akiket rneg- interjuo'lni szokott, sohase mondták ezt neki. Sőt úgy vigyáznak a szavukra, mint a vádlottak a vizsgálóbíró előtt. — Nagyon lekötelez,' vőlegény ur —- szerénykedett Mórunk. A vőlegény ur keresztbe vetette a lábát. — Nem akarom lekötelezni — szólt némi előkelőséggel. — De valóban Czipere Máténak köszönhetek mindent. És a csala- vári cukorgyári iparvasutnak, amelynek a fö'.ülvizsgáiatánái találkoztunk. Egyetlenegyszer. —- Ahá! Csakugyan! Ott! — harapdáita Torcs Mór hiányos mondatait. — Igen, a gyárigazgatónál voltam éppen akkor látogatóba. Estére azonban haza kellett jönnöm és nem volt kéznél kocsi, amin a vasútállomásra mehettem volna. így kerültem a Czipere Máté kocsijára, akinek éppen arra vezetett az útja s magával vitt. Útközben elbeszélgettünk. Azaz hogy inkább hallgattunk. Czipere Máté nagyon jószívű ember... — És jókedvű. — Igen, jókedvű is. Én pedig bolond elcsüggedt szerelmes voltam — akkor. Nyilván föltűnt neki a rossz hangulatom vagy szótlanságom s egyszer csak tréfásan a vál- larnra ütött. — Min busul, öcsém? Min töri úgy a fejét, mintha egy mázsás kő feküdnék a lelkén? — Csak öt kiló, főmérnök ur — feleltem keserűen mosolyogva. — És az se kő, hanem levél. — öt kiló levél? — szörnyüködöít közbe Torcs Mór. — Persze. Öt kiló szerelmes levél. Valamennyi lilaszinü papirosra írva. Valameny- nyivel a menyasszonyom szerelmét ostromoltam. Hiába! Klárika minden kiló után még hidegebb lett. Hogy már a kétségbeesés szélére jutottam. Hol veszek én annyi lilaszinü papirost, amivel ezt a leányt meghódítsam? Ha öt kilóval csak ennyire vittem! Czipere Máté azonban nagyot nevetett. — Kedves fiatal barátom — szólt. — Ne írjon több kilót! A szerelmes levél olyan legyen, mint az orvosság: minden hónapban egy kávéskanállal. És pláne, lilaszinü papiroson sohase Írjon! A lila a bánat szine. A lilaszinü levelek rendszerint gyászlevéllel végződnek: vége mindennek! Torcs Mór a füle körül babrált és aggodalmasan pislogott. — Milyen bölcsesség! Szerelmes kátéba kellene foglalni! — De milyen! — lelkesedett Juhász Aladár. — Nem is Írtam többet. Egyetlenegy Levelet irtam Klárikának, azt se lila, hanem fehér papiroson. És az se mondható szerelmes levélnek. Kategorikusan, határozottan jelentettem ki neki, hogy a lilaszinü epekedéseknek vége van. Tudni akarom, hányadán állunk a szerelemme.l Akarom. Pont. Jön-e hozzám feleségül, vagy sem? Nahát! — És... — Mit és? Ma megesküszünk. Ennyi az és. Mindössze is azt sajnálom, hogy az én bölcs szerelmi tanácsosom nem láthatja a boldogságunkat. Torcs Mór bánatosan bólogatott, — Valóban ... Valóban. A Czipere Máté levelét észrevétlenül a belső zsebébe csúsztatta. Juhász Aladár befejezte a fehér nyakkendője megkötését. Az ablak alatt kocsi állott meg. A boldog vő- ’egény kitekintett, majd az óráját nézte. — Ha úgy tetszik — szólt mosolyogva Torcs Mórhoz —, mehetünk. Tizenkét óra. Torcs Mór udvariasan meghajolt. És Juhász Aladár sohase tudta meg, hogy utolsó lilaszinü levele csakugyan gyászlevél volt: a derék Czipere Máté gyászlevele, akinek még ebben is igaza volt. Dnmánia feieidi s -iSHá# a wiliÉ keitten barátnő, akik egész életükre hűséget esküsznek egymásnak s mihelyt az egyik közös udvarlójukat megcsípheti magának, már fütyül az — aníaníraö Úgy áll a helyzet, hogy a másik kettő fogott már magának előkelő és finom gavakért és semmit sem törődik a harmadik barátnővel. Románia úgy maradi a világ kertjében, mint a szedett sző főág, árván, elhagyottan, önként adódik az a kérdés, nem kehene-e a ms főzött Búkénak a román—angol, vagy a román— orosz, vagy a román—német—magyar szövetséggel felelni kicsiny és nagy barátai QTArpínifMi ölptközésőna 3 ü- iám. nLi/. £ Síkos ** im Recrcrelenlcént félpohár SGHMiöTHAUER-féjie Igmándi keserüviz, melegítve 1 Éj \ |«| ® 7 ij » ^ Hftí Éjy-j A ÍC 9mm É Él We e 1 éhgyomorra, mint ivókúra bármely évszakban kiváló ered- 1 i — Imi ViLiLiiíf tiii ‘ niiiTin ii 111 Üli HÉ ki SS Kf ü, 'A mm íP JfSL niénnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvágy- é? m «« «» v ® m "*'• emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkövéredéi 1 agyvértóduíás, vérbőség stb. Sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is, — Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben 1 ___uj ................ i fi iif™ | ^iibrnii^f mmmm............ ....mm ...Jg Me gállapították a nagytapolcsányi bankrablók kilétét Beszélgetés a súlyosan sérüli bankigazgató — Szökésben vannak a rablók — Fél hat óra tájit történt, éppen pénztár- zárást csiiniál'tuinik, .almáikor három alak toppant be a bankba. Anélkül, hogy egy szót is szóllak volna revolvert szegeztek ránk és már űzettek is. Nálam ájHah'dóáai van revolver, akartam húzni, de ráml'öttek, mire a padlóra mihaintam. Többre persze nem eimlékiSziem. A Danikban rajaim kívül miég Marillák Andráis Diénztárois és három tisztviselő volt, alkiik ha- álrarémültek. Matu)iá!kniak a karját lőttek kérésziül. ’ Azt még jól láttam, hogy a tettesek DarasztsuhanGoik lehetteik, akiken álbajusz /■■alt, mert az eigyikröl belépésikor a bajusz le- :súszott. A pénztáir kirabllásia az én miégsie- Desü'ésiem után förténibotett. Az egyik tettes
