Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-20 / 17. (465.) szám

A szlovenszkói szeszaffér egyszerű árdrágítás volt így mondja ezt a Lidové Noviny — A kom­munistaellenes akciói a szesznyereség finanszírozta Prága, január 19. A Lidové Noviny a szlovenszkói szesz- affér megvilágítására a következőket hozza föl: Micsura miniszter idejében a szeszelosz­tást Stark, Königstéin, Fuchs és társai végez­ték. ők közvetítettek a szeszbizottság és a fogyasztók között. Königstéin és Fuchs szesz­főzők voltak. Stark azonban csak fezőr volt, mert szeszgyára csak a bátyjának, vagy más rokonának volt. Ezek az urak a törvényesnél sokkal magasabb árért árusították a szeszt s nem adták el közvetlenül a vendéglősöknek és korcsmárosoknak, hanem kereskedelmi tár­sulatoknak juttatták azt. Ezt a törvénytelen árdrágítást azzal okolták meg, hogy a fölösleget tisztviselőhá­zak építésére, sőt valami „kommunistaelle- nes“ alapra fogják fordítani. Abban az időben divatos volt a bolsevizmus kisértetétől félni és akkoriban sokat beszéltek Micsura erős antibolsevista kezéről. Ez a tulajdonképpeni szlovenszkói szeszaffér... A kereskedők pa­naszai következtében az ügy a gazdasági el­lenőrző bizottság elé került, A biottság fő­képpen a társaság kicserélésének kérdésével foglalkozott és a szeszelosztást valamennyi politikai párt beleegyezésével, tehát a cseh nemzeti szocialisták beleegyezésével is. a po­litikai pártok fogyasztási szövetkezeteire bízta. A szenátus elnökségét keddre összehív­ták. Az elnökség dönteni fog a német szociál­demokrata szenátorok ama kérelme fölött, hogy a szenátust azonnal hívják össze. Már a répatermelők Is kezdik! Titkos rendelkezési alapjuk lesz, melyhez majd egy Prasek is akad Prága, január 19. A Lidové Listy morvaországi értesülése szerint a répatermelők szövetségbe tömö­rülnek, hogy a cukorgyárak elleni küzdelmei íölvehessék. A szövetkezet a répaszállitást monopolizálni akarja s a mezőgazdasági szeszíermelők szeszéftéáesiíő szövetkezete mintájára titkos rendelkezési alapot fognak íéíesiten;. Négy miniszter kilép a Pasics-kormánybó! Prága, január 19. A Néródra Listyroek jelentik Befgrádből: A Pa sic s kormány ter­vezett rekonstrukciójakor a kabinetből Nincsies külügyminiszter, M'íleíics f öl dm ive- iésüigy-mómsztet, valamin,t a kereskedelmi és a hadiügymmiiszter fognak kilépni. Prásek osztrák miniszter korában denunciálta Masarykot Prága, január 19. A Cseh-Szlovákia. részére kiszolgálta­tandó titkos levéltár okmányai között a bécsi Síunde értesülése szerint Prásek Károly sze­nátusi elnöknek, volt osztrák nemzetiségi mi­niszternek két levele is van. Prásek akkoriban, a háború első hetei­ben, mint jó osztrák hazafi, jelentést tett a császári kabinetirodának a csehországi hangulatról és a városi intelligencia forra­dalmi mozgalmairól. A levél egyes kitételei denunckilfák az akkor még osztrák terüle­társasági elnököt. A Bohemia értesülése szerint Prásek ha­zafias ténykedése a koalíciós pártok előtt nem volt titok. Ezek megegyeztek a „megegyez­tünk, hogy meg fogunk egyezni44 jelszó alap­ján abban, hogy Prásek múltjáról hallgatni fognak. A Síunde leleplezésének a cseh la­pokban nincsen visszhangja, mindössze a Pfitornnost cirnü hetilap írja, hogy Bastir, a Hlas Národu cimü lap kiadója, a levéltár ada­tai szerint eladta magát az osztrák kormány­nak. BaSfir lojalitásáért havi 1500 koronát kapott. tcn tartózkodó Masarykot, a jelenlegi köz­Prásek volt a cseli-szlovák állam lóspedítőríe Öt lovat és egy kocsit kapott és a szá:li tásj költségek körül is panamázott Prasek szenátusi elnök, amint a Rude Prá- vo jelenti, 1919-ben a bécsi udvari istállóból elszállittatta a cseh-szlovák köztársaságnak jutott lovakat. Prásek Cseh-Szlovákiába 116 lovat és több kocsit szállíttatott. A szállí­tásért és az ápolásért az államnak 382.000 ko­ronát számított föl. Az ügyes üzletember az öt legjobb lovat és egy szép kocsit megtar­tott magának, de a szállításért és ápolásért csak 550 koronát vont le, noha az glőbbi szá­mítás alapján ez 33000 koronát tetf volna ki. Ez az esete jelentéktelenebb mait a 33 milli­ós botrány, de jellemző az agrárius pártve­zérre és a szenátusi elnökre. Kedden ül Össze a vizsgálóbizottság Az agrárpártnak a Prasek ügyben kikül­dött szükebbkörü vizsgálóbizottsága kedden ül össze. Sajíópör a szeszpanama miatt A Ceské Slovo legutóbb a szeszboírány- nyal kapcsolatban a következőket írta: — Nem tehetünk arról, hogy Stivin a Spiritusz- bank (a szövetkezeti bank) igazgatóságának tagja. Le kellett volna mondania a banknál betöltött tiszteletbeli állásáról, amikor látta — és ezt látnia kellett — hogy a bankot és annak igazgatóit szeszpénzzel megveszte­gették. — Stivin képviselő és a szövetkezeti bank igazgatósága a Pravo Lidu estilapjának jelentése szerint sajtópört indítanak a Ceské Slovo felelős szerkesztője ellen. Vagy igazat mondott Prásek, vagy nem... A pilseni Cesky Denik a szeszbotrány- nak a politikai életre való hatásáról írva, a többi között a következőket állítja: Prásek elnök a gyanúsításokról a tizes bizottságban nyilatkozott. A deszitkának nem állott mód­jában az anyagot megvizsgálni. Ha pedig ezt megvizsgálta volna, akkor az eredmény minden kétségen kivül nagy konfliktusokat •idézett volna elő a koalícióban. így azonban Prásek nyilatkozatát minden párt tudomásul vette. Most csak két lehetőség van: vagy igazat mondott Prásek, vagy nem. A lap megállapítja, hogy a cseh agrárpártnak nem tetszik a szociáldemokraták ama parancsa, hogy Prásek a szenátus elnökségéről mond­jon le. Az agráriusok követelik, hogy a Louvre-mozi leleplezése után az egész vona­lon legyen tabula rása és ne csak Préseket végezzék ki. Banrait kan? i Prága, január 19. ; A duxi Tag jelenti: Baeran egészségi ái- : lapota annyira rosszabbodott, hogy bizo­nyosra vehető, hogy Masaryk köztársasági elnök Baeranné kegyelmi kérvényét kedve­zően fogja elintézni. Érdekes, hogy Baercnt a bécsi egyetemen avatták doktorrá és igy a doktori óim Cseh-Szlovákián kivül szabad­lábra helyezése után is meg fogja illetni. — A • lap ehhez az értesüléséhez a következő meg­jegyzéseket fűzi: Ha Mcsaryk elnök a Baera- ■ non elkövetett igazságtalanságot megkegyel- > menéssel akarja jóvátenni, akkor tovább kell mennie a szabadlábrahelyeztetésnéh mert rsaeran ounteteset • szeptemoerDen ki 3ené s igy esek néhány hónapot, vagy h kapna ajándékul. Fontos, hogy Baeran a kö­zönséges bűncselekmény gyanúja alól tisztá­zódjék és a polgári becsületén esett csorbát kiköszörüljék. Baeran tudvalévőén több Íz­ben kérte pőrének ujrafölvételét, de kérelme eredménytelen maradt. A prágai esküdtszék Ítéletének alapja az volt, hogy Baeran ala­csony motívumokból és pénzért cselekedett. Ennek a beállításnak véget kell vetni! A „megkegyelmezés44 szép gesztusa nem jelent semmit, ha ezzel a büntetés csak néhány hét­tel rövidül meg. rMUmWiUniTWÍt.'^m Tárcarovatunk: Kedd: Sebest Samu: A kaland. Szerda: Kemény Lajos: Toldy és Árgirns. Csütörtök: Glin... Péntek: Nyáry Andor: A nagy tűz. Szombat: Selma Lagcrlöf: Beszéd a Nobel-dij fölvételekor Vasárnap: Mécs László: Üzenet tavasznak ősszel. (Vers.) Sas Ede: A beteg. Az én nagy vigságom Vígat rikoltok hajrás kedvvel S h százszor tagadom — a lelkem gyászol. Hiába mind: akarat s ének, Öröklött társ a szomorúságom. Parazsa lennék minden célnak, De érzem, — eltört valami bennem, ölelni lendült két karommal Mégis, mégis, magam öleltem. Egy-két vigasz jutott sebemre S néhány kalász havas hegyéien. Magam kötöm emlékfiizérnek. Ha vlgság álarcom letépem. Mert Szép a harc, hogy ha meddő is. Szép, tüzbe menni unt szavakra, Egy lobbanásban látni végünk S kacagni sorsunk, mcgcsalatva. A koldus is pohárnyi bortól Lelkét színes mesékbe Ionja. Ma még király — s az ut sarában Holnap felsír sok tarka rongya. Tamás Lajos. Az utolsó levél Irta: Lőrinczy György — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Két héttel a cukorgyár keskenyvágányu iparva sutjának a közigazgatási vagy inütan- rendőrí bejárása után, árai mellesleg mond­va: rövid sétakocsizásból és hosszú ebédből adott, Czipere Máté, a mérnök, aki az egyik­nél éppúgy, mint a másiknál a nélkülözhe­tetlen műszaki szakértelmet képviselte, már a föld alatt volt. A gyászos esemény, hogy Czipere Máté meghalt, csak annyiban függ össze az arasznyi nyomtávú vasút dolgával, hogy állítólag a kérdéses mérnök ennél a hivatalos funkciónál hült meg s tüdőgyulla­dást kapván, éppoly szabályszerűen pusz­tult el, arnily szabályszerűen megírták a jegyzőkönyvet a cukorgyári iparvasut meg­nyitásáról. Sőt még szabályszerűbben. Mert a játékos kis iparvasutba és vígan szaad- gáló kávéőrlőibe még akármikor beleköthet­tek a répatermelők és esetleg egyéb érde­keltek, de Czipere Mátéba már senki ember­fia ebben a siralomvölgyében többé be’e nem köthetett. Nincs olyan jegyzőkönyv, ami végérvényes volna, ellenben a halálnál nincsen a világon végérvényesebb. Czipere Máté máskülönben nagyon pon­tos és lényegtelen istenteremtménye lehe­tett. Alkalmasint éppen olyan világos és egyszerű, mint a háromszögű vonalzója, aminek már minden szám- és mértani titkát úgy kiderítették, hogy mindenki tud róla mindent, amit egyáltalán tudni lehet a há­romszögről. A nyilvánvaló mérnök tehát el­patkolván, sóm mi sem maradt utána, ami a szorgalmas nyelveket fog'alkottathatta vol­na, minélfogva újabb két hét uralva már a kutya se beszélt róla; magyarán mondva: elfelejtették. Azonban egyszer csak föltámadt. Nem ugyan maga Czipere Máté, csak a neve, no­ha mindössze is annyi történt, hogy a csala­vári postára levele érkezett. Levél — a ha­lottnak! Sőt az elfelejtettnek! Mintán ha­marosan megál'upittatott a tényállás, hogy Czipere Máté ismertlen másvilági állomásra költözködött, a közvélemény és a posta- hivatal az elibe a kérdés clibc került, hogy mi történjék az elkésett levéllel, ami ilykép- pen kézbesithetetlenné lett. Mindenekelőtt alaposan körülvizsgálták, főképp azt nyo­mozván, hogy ki irta, vagy legalább, hogy honnan érkezett? Nagyon illedelmes, sőt azt mondhatnék, némileg kacér levélke volt. Lilaszinü. Finom hajtású. Szenzibilis női or­rocskák a chypre halvány maradékait is szimatolták rajta. De a föladó nevének sem­mi nyoma s a postai bélyegző annyira el­mos ódot a borítékon, hogy még a legsza- kabb szakértők se tudták egyetlen betűjét sem kinyomozni a föladó postaállomás ne­vének. A tudós érdeklődőket mindez bizo­nyos mértékben fölizgatta. A rejtelem min­dig vonz. És a lilaszinü levél körül valósá­gos társadalmi forrongás támadt, melynek viharos vitáit egyetlenegy kérdés dominálta: —• Mi történjék a halott levelével? A nyájas olvasót aligha érdekelnék azok a változatokban gazdag indítványok, ame­lyek a bonyolult kérdés eldöntése céljából fölvetődtek. Minélfogva azok részletes tár­gyalását mel'özhelőnek is véljük, annál in­kább, mert a gordiusi csomót Torcs Mór, a Csalavári Híradó saját külön fürge nyurgája és nagysándora kettévágta olyanformán, hogy a vitás levelet kikapta a levé’hordó kezéből, még pedig ezzel a lelkes csatakiál­tással: — Adja ide! Majd elintézem én azt! Azt is... — tette hozzá utólag, ami annyit tett, hogy egyebet is ö szokott elintézni Csala- várön. Torcs Mór nem is várt feleletet. Zsebre gyűrte a levelet és rohant a redakcióba, ami tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a kisvárosi nyomda ismert fülkehelyisége, mi­ről alig lehet más mondanivalónk, mint az, hogy u nyomda lomtára, vagyis rendetlen, •sötét és büdös. Ült, tehát eme méltatlan helyiségben, ahol azonban a Csalavári Hír­adó szenzációi születtek vagy formát öitöt­Vasárnap, január 20. „Franciaország megvetéssel kezeli az angol kormánytM London, január 18. A munkáspárt bizal­matlansági indítványáról megindított alsó­házi vita kapcsán Thomas munkásvezér megújította a párt támadásait a kormány ellen. Thomas a többi között kijelentette, hogy sokan vannak olyanok, kik Anglia ál­dozatait. lekicsinylik és azt hiszik, hogy Anglia fél Franciaországnak a szemébe mondani, hogy a saját vesztébe rohan és oly dolgokat követ el, melyek romboló hatásúak az angol érdekekre. Nem lehet csodálkozni azon, hogy Franciaország megvetéssel kezeli az angol kormányt, ha az angol kormányok hónapróJ-hónapra Ily ingadozó politikáról tesznek tanúságot. Baldwin bukásának programja London, január 19. A Times közli, hogy ,a fö'lirati vita döntő napján, hétfőn Sir John Simon mondja az első beszédet. Valószínű, hogy Uoyd George és Baldwin is fölszólal­nak. A vitát Macdonald zárja be. A szavazás éjjel tizenegy órakor lesz. A módosító javas­lat elfogadása után az alsóház keddre elna­polja magát. Ezen az ülésen fogja Baldwin bejelenteni a kormány visszalépését. Erre a házat elnapolják az uj kormány megalakulá­sáig. Hir szerint Macdoneld háromheti elna­polást kíván, hogy az uj minisztereknek ide­jük legyen arra, hogy beledolgozzák magu­kat resszortjukba. Holnap megáll Angliában a szárnyas kerék London, január 18. A mozdonyvezetők és fűtők szakszervezete a vasúti igazgató­sággal folytatott sikertelen tárgyalás után elkerülhetetlennek tartja a sztrájkot. A sztrájk vasárnap éjjel kezdődik meg. London, január 19. A vasutasok nem­zeti szövetsége körlevelet bocsátott ki, melyben a mozdonyvezetők és fűtök szövet­ségének vasárnap estére• prok-lamált sztrájk­ja ellen foglal állást. London, január 19. A szakszervezeti testületek kongresszusa tegnap délután rendkívüli ülést tartott s azokról a teendők­ről tanácskozott, melyek a mozdonyvezetők és fütök:, sztrájkjának meggátlására szüksá- gesek volnának. ________________________ Ni ncs népjóléti miniszter cukorbetegség nélkül! A cseh nemzeti szocialista Ceské Slo­vo alapján megírtuk, hogy Hahrman népjóléti miniszter cukorbaja miatt válik meg a tárcá­jától és hogy utóda Vinter Leó Jesz. Vinter szintén cukorbeteg s Habrman lemondási szándékát egyesek úgy kommentálják hegy ez mérsékelt reváns lesz a cseh nemzeti szo­cialista Tucny fejéért. Habrman tudvalévőén igen közel áll a szeszbotrányt leleplező Ré­mes képviselőhöz. ■ IIMIII ........ ■Ilim IMII —111... ...... 'HU 111 IIIHIIIIIIIII • 1 Ilii tek a Torcs Mór lázasan kapkodó keze alatt, a iLaszinü levél minden legkisebb teketória nélkül bontódott föl és belőle Torcs Mór nyomdai magányában a következőket ol­vasta: — Tisztelt főmérnök ur! Ne bosszan­kodjék a lilaszinü levél-papiroson; ez a leg­utolsó, ami az öt kilóból megmaradt. Az el­jegyzési és lakodalmi meghívónkat már ró­zsaszínű papirosra nyomták. S miután a levélpapírok eme színváltozásában boldog­ságunkat főképpen önnek köszönhetjük, szí­vesen látjuk tisztelt főmérnök urat a lako­dalmunkon, május lmszonhetedikén, déli tizenkét órakor, itt, Somberekén. Aláírva: két bolond boldog; névszerint Juhász Ala­dár és menyasszonya, Barányi Klári. Torcs Mór elolvasván a levelet, kissé bután bámult ki az ablakon. A dolog teljes­séggel érthetetlen volt. A lila levél... Az öt kiló... A boldogult Czipere Máté. mint há­zasság-, sőt boldogságszerző! A prózai há­romszög, mint szerelmi géniusz!... Torcs Mór izgett-mozgott. — Mi az ördög lehet ennek a levélnek a hátterében? Mert Torcs Mór, mint vérbeli kopó, meg volt róla győződve, hogy a háttérben mindig van valami. Még ha háttér nincs is. Zscbrevágván újra a lilaszinü rejtelmet, ci­garettára gyújtott s mialatt csöndesen ki- somfordált a szerkesztőségnek nevezett csö-szkunyhóból. körülbelül igy morfondíro­zott: — Czipere Máté elkésett a lakodalom­ról. Vagy a meghívó késett el Czipere Máté­tól. A sors bizonyára most is csak bolondo­zik, mint mindig. Három embert máris lóvá tett: a boldog szerelmes párt és Czipere Mátét. Nem akarok negyedik lenni; elme­gyek Somberekre, a Juhász Aladár lakodal­mára! 2

Next

/
Thumbnails
Contents