Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-19 / 16. (464.) szám
í inniniiiiimnrrmiiTnyni iBinn ii iwiiiiiiimm_um_iiBiw minntrn — r-------•>*' Sz ombat, január 19. Hogyan akarja Frankenberger a ruszin ellenzéket leszerelni? Munkács, január 18. (Alkalmi levelezőnktől.) Amióta Kaminszky József dr. Prágából hazajött, a kormányzóság akcióba léptette Frankenberger dr. földmivelésügyi referenst, hogy az ellenzéki pártalakulást szerelje le. Frankenberger egyik titkára ismételten fölkereste Küldési Qyulát, hogy őt az ellenzéki pártalakulás kötelékéből Ígéretekkel, esetleg a „Karpáto Ruszkij Visztnik“-nek horribilis áron való megvásárlásával, kivonja és a cseh agrárpárt érdekeinek szolgálatába állítsa. Ez azonban eddig még nem sikerült. Bizalmas forrásból eredő hírek szerint Frankenbergerék készek volnának alkalmas módon és föitiinés nélkül már magát Kamin- szkyt is elejteni, ha az uj párt további működését leszerelhetik. gozni. A főjegyző megígérte, hogy ez ügyben eljár az illetékes hatóságoknál. Nagy vitát keltett a kommunista párt indítványa a munkanélküliek közt kiosztandó húszezer korona segély ügyében. A szövetkezett ellenzéki pártok az alamizsnaszem segélyek kiosztása ellen foglaltak állást, amellyel a munkanélkülieken segíteni nem lehet. E helyett közmunkát kívánnak juttatni a munkanélküliek részére, A kommunista párt kívánságára elrendelt névszerinti szavazáson a szövetkezett ellenzék Indítványa tizenkilenc szavazattal a cseh nacionalista— magyar szociáldemokrata—kommunista koalíció tizenhat szavazatával szemben határozattá emelkedett és igy a város nem segélyt, de munkát fog adni a munkanélkülieknek. A vita közben Miiller Károly szociáldemokrata képviselőtestületi tag demagóg kijelentéseire nagy vihar tört ki, amelyben a többszázfőnyi kommunista hallgatóság is részt vett. A szavazás után a kommunista párt ismét viharos jelenetet provokált. A rendet az elnöklő városbiró csak úgy tudta helyreállítani, hogy a hallgatóságot a terem kiürítésével fenyegette meg. A két munkásház fölépítését, mete negyven lakást biztosit a lakásínség enyhítésére, Fülöp Zsigmond (kisgazdapárti) és Győri Mihály (kommunista) fölszólalásai után' tudomásul vette a képviselőtestület annak bejelentésével, hogy a hat és fél millió korona építési költséghez az állami hozzájárulásért lépéseket tett. Nagy vitát keltett a nyugdíjazások ügye, amelyeknek egyöntetű elintézése érdekében bizottság kiküldését javasolta az ellenzék. A képviselőtestület egy szótöbbséggel az azonnali tárgyalás mellett döntött. A mindvégig izgalmas lefolyású közgyűlést Alapy Gyula dr. indítványára másnapra halasztották. Ebben az irányban Frankenberger már meg is kezdte az akciót és pedig oly formában, hogy az írj ellenzéki párt vezetőit egyenként tanácskozásra hívja meg. Főérve az lenne, hogy ezt az ellenzéki pár falakul ást a háttérben a magyarok irányítják, A teildmí- velésügyi referens azt reméli, hogy a magyarokkal való vonatkozásba hozás a pártvezéreket elriasztja, mert ez a jelszó Ruszin- szkőban még mindig politikai mumust jelent. Földes! Gyük különben a Kárpato Ruszkij Visztniket, Kaminszky nevének eltávolítása után, mint pártokon kívüli lapot január 15-én megjelentette. Egy ungvári agrárpárt! híradás szerint Kaminszky dr. a Karpato Ruszkij Visztniket ugyancsak megjelenteti és pedig egy másik ungvári nyomdában, hogy a lap tulajdonjogát ezzel is kifejezésre juttassa. Egy napon tehát az a kuriózuma lesz Ruszinszkónak, hogy két ugyanazon nevű ruszin lapja lesz ellenkező politikai tartalommal. Komárom város viharos közgyűlése Komárom, január 18. (Saját tudósítónktól.) Viharos közgyűlése volt Komárom képviselőtestületének, amelyen először mérték össze erejüket a szövetkezeit ellenzéki pántok a ^órmánytá- mogató cseh, szocialista, kommunista koalícióval. Az ülésen Csizmazia György városbiró elnökölt. Napirend előtt a kommunistapártiak interpellálták meg Jávor Jenő állami jegyzőt a választók kihagyására tett kifogások miatt. A közgyűlés nem vette tudomásul a főjegyző válaszát. A másik interpelláció az állami dohánybeváltóban a helyi munkások mellőzése miatt hangzott el, ahová idegen munkásokat hoznak, nűg a komáromi munkásokat más városokban nem engedik dolPráseket szabadságra küldik, hogy összehívhassák a szenátust Prága, január 18. A cseh-szlovák belpolitikai élet diktatórikus direktóriuma, a koalíciós pártok tizes bizottsága, az úgynevezett de szitka gondját alkotja most a nemzetgyűlés programjának Összeállítása, A deszitka mindenekelőtt azoknak a törvényjavaslatoknak sorsáról tanácskozott, amelyeket a törvényhozás egyik háza már elfogadott és amelyeket a nemzetgyűlés másik házának is le kell tárgyalnia. Decemberben közölték a nyilvánossággal, hogy a szenátus január elején összeül, hogy befejezze az elmúlt évben el nem végzett munkáját. A szenátusnak legfontosabb feladatát alkotja az építkezési törvény elintézése, mert a régi törvény már hatályát veszítette. Amint többször megírtuk, a szenátus összeülésének óriási akadályát jelenti a nagy és piszkos hullámokat fölvert Prásek-ügy és az a körülmény, hogy Práseket semmi sem tudja rábírni arra, hogy a szenátus elnökségéről lemondjon. Az olmützi Nasinec arról értesül, hogy Prasek a szenátustól szabadságot fog kérni. Úgy látszik, ez az a megoldási mód, amelyet a prágai áüambölcsok kisütötte!^ és amelynek felhasználásával sikerül összehívni a szenátus (Fősét. A kormányhoz köze* álló Prager Presse kifejezetten hangsúlyozza azt, hogy megbízható forrásból származik az értesülése és közli, hogy a szenátus február második felében fog összeü*ni. Ez a terminus mindenesetre messze fekszik s hogy a belpolitikai életben ne uralkodjék a politikában teljesen szokatlan téli uborkaszezon, e hó végén és február elején összeül a szociálpolitikai bizottság, hogy a szociális biztosításról szóló törvényjavaslatot tárgyalja. A 30 milliós sáppénz megkárosított aaz államot Is A Rude Právó megállapítja, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék szövetkezete 30 millió koronát fordított a politikusok megvesztegetésére. Ez a harminc millió a lap véleménye szerint csak a szeszeladásból keletkezett tiszta haszon egy része lehet. Ezt a pénzt, mint kiadási tételt kellett elkönyvelni s igy az államot megkárosították, mert a 30 millió koronás haszon után az államkincstárt tekintélyes összegű jövedéki adó illette volna' meg. A lap ismételten követeli, hogy Práseket és Berkét helyezzék vád alá. A cseh agrárpárt által a Prásek-ügyben kiküldött szükebbkörü vizsgáló bizottság tagjai Hodzsa miniszter, Sztanyka képviselő és Viskovsky elnök. A bizottság — a 28 Rijen értesülése szerint — a koalíciós pártok tíztagú végrehajtó bizottságának január végén tesz jelentést a vizsgálat eredményéről. Franciaország Amerika pénzén lett a legnagyobb katonai hatalom Washington, lanuár 18. Borach, a szenátus tegnapi ülésén kifogásolta azt, hogy Franciaország nem hajlandó Amerikával az adósságok kérdését rendezni s ennek dacára egyes európai kormányoknak nagy kölcsönöket engedélyez. Franciaország a legnagyobb európai katonai hatalom, amely valaha létezett és az amerikai adófizetők kénytelenek segítséget nyújtani ahhoz, hogy az ehhez szükséges anyag! eszközök meglegyenek. „Európa szégyelheti magát" Hamburg, január 18. A német néppárt ülésén Stresemann külügyminiszter kijelentette, hogy a Ruhrküzdetem nem volt hiábavaló, mert megmutatta, hogy a német nép türelmének és tiltakozásának is van határa. A pfalzi események oly kulturszégyent jelentenek, amelyért egész Európa szégyelheti magát Az antant érdekében áll, hogy ne lépjék túl a versaillesj szerződés feltételeit, mert aki ezeket átlépi, az megfosztja magát a szerződés alapjaitól. Vita a ruszinszkói klerikális Párt körül. A P. M. H.-nak az úgynevezett „Klerikális Párt“ alakulásával foglalkozó .cikke nagy élénkséget keltett a ruszinszkói cseh agrár- körökben. A párt szolgálatában álló „Kárpáti Futár“ reflektál cikkünkre és nem helyesli a 'keresztényszocialista párt ama tervét, hogy az „ruszin osztályt44 akar a párt keretén belül létesíteni, mert hiszen „a kárpátorosz föld- mi vés nép a podkarpatska rusi köztársasága párt köré tömörülve találja meg, harcolja ki politikai, gazdasági és kulturális érdekének kielégítését s ezúton jut el regenerálódásához, felemelkedéséhez, amit a bér. szoc. frázisok sohasem hoznák cl.“ Ez a pár sor előjele annak a harcnak, amit a kormánytámogató ruszin párt vívni akar, hogy a ruszin népet visszatartsa úgy a „Klerikális párt44 megalakításától, mint pedig a kér. $zoc. párt kebelében alakítandó „ruszin osztály44 megszervezésétől. Értesülésünk szerint a kér. szoc. párt tekintet nélkül e gáncsvetésekre, tovább folytatja a megkezdett munkát. Habrtnan népjóléti miniszter Lemond. Habrman Gusztáv népjóléti miniszter rövidesen megválik állásától. A kormányhoz közel álló Ceské Slovo szerint a hatvanéves Habrman cukorbaja következtében válik meg tárcájától. Habrman utóda. Winter Leó dr. volt népjóléti miniszter lesz. Winter jelenleg a szociális biztosításról szóló törvényjavaslat főelőadója és ezt a tisztét meg akarja tartani addig, amíg a javaslatot a nemzetgyűlés mindkét háza letárgyalja. Winter csak a javaslat letárgyaláisa után fogja a népjóléti miniszteri tárcát elfogadni, Habrman ndd:g marad. Káliay miniszter is részt vesz a zsupáni értekezleten. Jelentettük, hogy a szlovén- szkói zsupánok január 23-án tartják legközelebbi tanácskozásukat Prágában. Ezen a tanácskozáson a Národni Listy értesülése szerint Káliay szlovenszkói miniszter is részt fog venni, A tanácskozáson a miniszteren kívül a ruszinszkói kormányzóság képviselői, a cseb-szlovák kormány egyik-másik tagja és Holoubek földfoirtokhivatall al elnök Is meg fognak jelenni. Az értekezlet a már ismertetett tárgysorozaton kívül a szlovenszkól földreform kérdéséről is fog tanácskozni. Tárcarovatunk: i Vasárnap: Tamás Lajos; \z éti nagy vigsá- gom, (Vers.) Lőrinczy György: A?, utolsó levél, Hóvirág — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája -- Irta: Lázár István A szánkó lassan haladt az éjszakában. Hófúvás sübögött az erdőn. Fütyült a szél s verte a fáról a havat. Ködbálványok forogtak a sötétben. Csak a hó világított. Fehér mezőben fekete bogár: vergődött a szán, majd hirtelen megállt, — Mi baj? — szólt ki a pusztócsergek alól egy didergő asszony! hang. — Elakad-, tünk ? — El — dümmögte a kocsis, — Verje meg a... — Ne káromkodjék, ha Istent ismer,,. — Kocsisnak szabad,,. Mitévő legyek, tekintetes asszony? A lovak szőréi: jégvirág csillogott homályosan. A szegény párák gerince szinte füstölt s a horgasinuk reszketett. — Itt veszünk ,., — Mondottam, hogy ne induljunk neki a hóviharnak, du nem hallgatott rám a tekintetes asszony. A szél hallgatózott a szánkó iámnál. — Én szívesen feküdnék most jó meleg ágyamban, de a gyermeknek holnap iskolába kell mennie... —■ Egye meg a fene a falát! — dünnyög- te a kocsis. — Én csak két telet jártam iskoláiba, mégis ember vónék a bakon ... A díákgyerck bágyadtan szunyókált anyja ölében. j — Elcsigázta szegénykét a hideg -te szánta meg a kocsis. <£«fik a üzentek kj- vigyenek innen! ( — Eressze, ha lehet — szólt a tekintetes asszony félénken. — Eltemet a hó ... Omlott nagy dérrel, aprón és szárazon s ahogy összeütődött, zirrent; mint az üvegszilánk. Forgatagok tomboltak a hegyoldalon s tölcsérükben vihorásztak ,a láthatatlanok. — QyÜ Hogy az Isten tegyen csudát! — pattogott a kocsis. Megvolt a jóakarat a szegény párákban, maguk is érezték, hogy bajba jutottak. Csikorgóit a vastalp. ám nehezen mozdult, ágyat vert magának a slnges hóban. — M! az, Mihály bá? — riadt föl a tekintetes asszony, — Valahol farkasok orgonáinak, hogy egye meg a súly — díinnyögte bosszúsan.- Jól járnánk velők... — Istenem, ha megszüna tolnak! — Arról-felöl fű a szél — nyugtatta meg asszonyát. Gyű Vagy itt dögöltök... A szé lembe r vihogott a hóbuckák mögött. aztán fekete csönd folyt szét az erdő- tisztáson. KI jár a fák közt? Bokája csont. Karja szárazon zörög, mint a eséphndaró, ahogy a fák csúcsára könyököl... A lovak rémet láttak és a hó öléből kiragadták a szánkót. A vasorr vágta a havat, mim a tejes- kását, a talpvas élesen csiszogott a jég-befagyott köveken, csattogott a hámfa * a zökkenőnél tompán döngölt a szán, mintha nv.ir- sot vert volna valaki az oldalán. Ut nem látszott. Csak hómezö mindenütt. A fenyők kétoldalt mint fehérleples kisértetek mere- dczt'Uk s alattuk a hóvillogásbmi rókatáncot, jártak az erdei manók... •— Segíts ki, Uram, s megiszom egy kupa bort — fohászkodott a bakon. — Ijuj- bopp! Torkán fagyott a szó. Úgy érezte, mintha árat döftek volna be az orrlyukán, olyképpen hasította a hideg. Bevette magát a vlharálló báránybörködmöübe, csak a szeme volt kint, A hófúvás ereje növekedett, uj litániába fogtak a szőlek, a fenyők zúgtak, a lankák panaszkodtak és nyögtek a hegyek. — Hol járunk? — nézett ki a tekintetes asszony a esergék közül. — Amerre a lovak visznek — rezzent föl Mihály bá. A förgeteg elkapta hangját é$ a rengetegbe dobta. Az emberi szó vakon tapogatózott az erdőzugásban, aztán szertetépték a szélfiókák, mint a bárányt a farkasok, — Megszakadnak a lovak.,. A hómező szűkült és lejtett. A szán orra recsegve bukdácsolt, aztán fölvetődött s ferde-furán ngy maradt. Az erdötisztás végén voltak és a fák elállották útjukat. A lovak szügyi.? siüyedtek a hóba. — Megrekedtünk! — káromkodott Mihály bá, — Hat ökör sem húz ki,., — Istenem, ne hagyj el — sóhajtotta a tekintetes asszony. — Elhagyott már — díinnyögte keserűen. — Minek is jött el a tekintetes asz- szony? — A fiamat kisérem... — felelte sértődötten, Elhoztam vóna magam is.,, A hó itt a lankás helyen nagy pcbelyben hulhiogáit. Ezernyi hárászdarab. A .széljárás sem volt akkora. A hideg is türlietőbb volt, de ,i szabadulás reménye kevesebb. — Eltemet a hó! Mihály kocsis elgondolkozott. — üljön fel a tekintetes asszony az egyik lóra, az urfi a másikra és menjenek vissza valahogy a szánkó nyomdokán.,. — S hát maga? — Én már úgyis öreg vagyok, itt maradhatok — mondta megadással A szél kurjongatott fent a hegytetőn s fekete köntösében egyik hegyről a másikra szökdősütt, Csongettyüszó. Kárhozott barátok mennek éjféli rórátóra. Velük énekel a 'szél* aztán kikapja a csengettyűt a vén barát kezéből s lefelé hempereg a hegyoldalon, mint a rakoncátlan kölyök. Halihó! Rázza csengettyűjét s mélyen berbitélve jön, jön a szánkó felé.,, — Ha-opp! — hangzott élesen. A szánkó fara megdöndült, vasláncos tartórúd csapódott neki. Eltévedt szánkó jött a nyomdokon. A diákgyerek fölriadt. — Nem látsz, a mindenedet?! — acsar- gott Mihály bá a hátsó szánra, noha magában megörült neki. — Állj! Megrekedt az is, — Jó helyt járunk-e? —• hallatszott hátulról. — Hogyne! Együtt leszünk a Paradicsomban ... A két kocsis leszállt és találkozott a hó- fényen. A fergeteg nekidült a hátsó szán farának, hogy fölborítsa. Veszettül erőlködött, majd sötét nótát kezdett kántálnt fölöttük: Galaugó — itt vesz, aki halandó,♦. — Láttuk a szán nyomát — zúgolódott a siheder kocsis —, bátran jöttünk kejd után.., — Vesse fel a bükktiiz — mormogta Mihály bá. — Hová igyekeztek? — Udvarhelyre. — Mink is... A siheder kémkedett az éjszakában, — Nini, mi fény vagyon a fák közt? —’ mutatott a hegyoldalba. Valami favágó kunyhójából villogott ki. a virrasztó tűz. Kicsi bujdosó csillagnak tűnt a hófúvásban. Mihály bá nekivágott a töretlen hegyoldalnak s bezörgetett a viskó ajtaján. — Szállást kérünk Krisztus nevében! — Istené a szállás — felelte a székely $ fölvette bekecsét, hogy segítsen a bajbajutottakon. — búsuljon, tekintetes asszony! — bukdácsolt le Mihály bá a szánhoz. — Szállást ad n a felebarátom... Ecsém, te is vaszkolódja'tofc!
