Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-06 / 277. (430.) szám

Csütörtök, december 6. — (A cári kormányok lepénzelték a francia sajtót. Parisból táviratozzak: A kommunista ríu- manitében Boris Sztivorin most kezdi meg a volt cári kormányok levéltáraiból származó okmányok közzétételét. A lap mai száma Rafíalovics, az is­mert orosz nagytőkés 1908-ból származó leveleit közli, melyek a francia sajtó lepénzclésével fog­lalkoznak. Ezekkel az ügyekkel kapcsolatosan Calmette, a Figaro volt igazgatójának és Berthou- lat szenátor a Liberté egykori igazgatójának ne­vei szerepelnek. — (In contumatiam halálraítélt német tábor­nok.) Párisból táviratozzák: A nancyi francia haditörvényszék Breitkopí tábornokot, a harmadik bajor hadosztály parancsnokát in contumátiam halálra Ítélte. A vád állítása szerint a tábornok csapatai 1914 augusztusában raboltak és' gyújto­gattak Maixe faluban. — (Bezárták a római egyetemet.) Rómá­ból táviratozzák: A római egyetemet a diák­ságnak az iskola ügyi reform elleni mozgalma miatt további intézkedésig bezárták. A diá­kok gyűlését karabinierik verték szét. — (Nem fenyeget veszéllyel a Vezúv működése.) Rómából jelentik: A Vezúv mű­ködése nem hagyott alább. Az obszervató­rium jelentése szerint azonban egyelőre nincs ok aggodalomra, legföljebb az 1906-ban ke­letkezett uj kráter telhet meg lávával. — (1924 julius elsejéig betelt az amerikai bevándorlási kvóta.) Rómából jelentik: New Yorkból érkezett táviratok szerint december elsején a kikötőbe kilenc gőzös futott be 6375 utassal. A bevándorlási kvóta ezzel 1924 ju­lius elsejéig betelt. — (Román járadékclmletek lebélyegzése.) A román követség közlése szerint az 1889—1913. évi román járadékcimletek lebélyegzésére, vala­mint az ezzel kapcsolatos felfolyamodások kér­vényeinek beadási határidejét visszavonhatatlanul és bezáróan 1924 január elsejéig hosszabbította meg a román kormány. — (A Kárpátegyesület losonci osztályá­nak megalakulása.) Losonci tudiósffitónlk jelen­ti: Kéthetes előkészítő munka után százötven taggal vasárnap este tartotta meg a.aikuló gyűlését a Kárpát egyesület losonci osztálya. A népes értekezletet Tarjáin Ödön mérnök nyitotta meg. Lelkes üdvözlő szaval után Statter Félix és Ri'titiinger József ismertették az egyesület céljait és programját, majd meg­válás zottáík a tisztikart. Elnök lett Statter Félix gyárigazgató, alelinök Rítt inger József banikfő tisztviselő, titkár Jakubetiz József, pénztáros Málnás! Sándor, ellenőr Qyőry Endre. A választmányt 25 taggal alakították meg. Az uj osztály nagyszabású téli program­mal kezdi meg működését. — (Harc a magyar íiímföliratok e'len) Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: Hírt adtunk arról, hogy a jugoszláviai naciona­lista egyesületeik nyílt harcot hirdettek a magyar társalgások ellen. A magyar szó el­leni harcot most más térre is kiterjesztették. Elhatározták, hogy küzdeni fognak a mozgó­képszínházaikban előadásra kerülő darabok magyar föl Írásai ellen is. A vajdasági mozik most az elé a helyzet elé kerültök, hogy el­vesztik látogatóiknak kilencven százalékát: a magyarokat, mert a magyar közönség nem fog moziba járni, ha olyan nyelvűek lesznek a filmfö'iratok, amelyet merni ért. — (Pozsonyban elfogtak egy theresien- stadti szökött fegyencet.) Pozsonyi tudósí­tónk jelenti: Vzacsny Ferenc rokkant katona Csehországban még a forradalom ideién agyonlőtt egy cseh tisztet, amiért a hadbí­róság öt és félévi fegyházra Ítélte. Büntetésé­ből le is töltött négy esztendőt. Közben egy évi szabadságot kapott, hogy betegségét gyógykezeltesse. Az év letelte után nem je­lentkezett a fegyházban. Tegnap Pozsony­ban egy detektív lopáson tettenérte Bevitte a rendőrségre, ahol kiderült, hogy körözik. Átadták a katonai bíróságnak, amely There- síenstadt.ba szálrtja. — (Megöltek egy fascisíát.) Rómából je­lentik: Forlinál a köztársasági párt egy tagja megtámadott és megölt egy fascistát. — (Csökken a munkanélküliek száma Angliában.) Londonból jelentik: A munkaügyi minisztérium hivatalos jelentése szerint no­vember 26-án Angliában 1,280.200 munkanél­küli volt, tehát 16.477 munkanélkülivel keve­sebb, mint a múlt héten és 267.000-rel több, mint 1923 január 1-én. — (Aki hetvenöt fillérért vett egy gyárat.) Londonból táviratozzák: Egy Gowen nevű angol nagytőkés érdekes pert vesztett el egy német gyárossal szemben. Az angol 1919-ben öt millió kétszázezer márkát kölcsönzött egy német gyárosnak, ki a kölcsönösszegből egy gyárat rendezett be Az angol a kölcsönszer­ződésben elfelejtette kikötni, hogy a kölcsön­összeg aranymárkában fizetendő vissza, a német gyáros tehát a szerződés lejártakor papirmárkában fizetett — körű belül hetvenöt arany Eli érnek megfelelő összeget. A bíróság Qowent keresetével elutasította, mert a né­met gyáros szabályosan s a szerződésnek megfelelően járt el. — (A munkanélküliség növekedése szá­mokban.) A Ceské Slovo szerint a munkanél­küli segélyekre vonatkozó két javaslat a munkanélküliek számának folytonos növeke­désével áll összefüggésben. Ha összehason­lítjuk a munkanélküliek számát 1923 szep­temberében az 1922 szeptember havi álla­pottal,'' úgy az-t fogjuk találni, hogy 1923 szeptemberében az állam által közvetlenül támogatott munkanélküliek száma 60.886 volt, az egyes üzemek utján támogatott munka-nélküliek száma pedig 33.780-at tett ki, míg 1922 szeptemberében a munkanélkü­liek száma 24.216, illetőleg 30,615 volt. Eb­ben az esztendőben Ruszinszkó kivételével 333,150.019.90 koronát fordítottak munkanél­küli segélyekre, amiből szeptember havára 19,076.020.19 korona esik. Szeptember végén tehát a hiány 40,150.019.90 korona. A mun- nélkíiliség növekedése természetesen csak növekedni fog a téli hónapokban. A munka- nélküli segélyezés eddigi rendszere 1924 jú­nius 30-i'g marad érvényben, amikor életbe lép a genti rendszer, amely szerint az állam támogatja a szakszervezeteket, amelyek az­után a munkanélküli segélyt egyedül fogják folyósítani. Az erre vonatkozó törvényt még 1921-ben elfogadták, a végrehajtási rendelet is elkészült már és a minisztertanács előtt fekszik, amely azonban még nem foglalko­zott vele, mivel más javaslatokkal volt el­foglalva. — (Sztrájkol az Uj Lap szedőszemély­zete.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az Uj Lap szedői tegnap délután beszüntették a munkát. A lap tegnap Ernst Sándor dr. kép­viselő beszédéből egy mondatot közölt, ame­lyet a szedők bizalmi embere a munkásságra nézve sértőnek talált. Kijelentette, hogy ha­sonló esetben a jövőben nem fogja megen­gedni a lap megjelenését. Ebből az okból el­bocsátották, mire kitört a sztrájk. — (A szentképekben is rémeket látnak.) A cseh-szlovák távirati iroda jelenti: C suny­nál, a magyar—cséh-szlováik határon letar­tóztattak egy embert, akinél egy csomagot találtaik, melyben szeníképek voltaik. A ke­péket, melyeik alá állítólag magyar irredenta imák voltak nyomtatva, egész Sziovcnszkó- ban .akarták terjesztem. — (Hogyan lehet az ember boldog, da­cára annak, hogy nős.) Ezt a bizarr cimet adta röpiratának az amerikai Center-vili ebe ti egy John Viendorf nevű vállalkozó, aki azt állítja, hogy ő felfedezte a bölcsek kövét: jobban mondva, kitalálta, hogyan lehet az ember teljesen boldog a házasságban. Röp- irata, mely nagy érdeklődést keltett, úgy­nevezett aranyszabályokkal .akar segíteni a boldogságra vágyó házaspárokon. Kimondja a bevezetésben, hogy leginkább a férjekre van tekintettel, mert ha a férj jó, akkor az asszony is megelégedett és boldog. Az asz- szonyok számára tehát valójában csak egy szabály lehetséges: „Meg kell becsülni a jó férjet.44 Előadja ezután a férjek számára való aranyszabályokat. Ezek közül a legfonto­sabbak a következők: Egész életeden át udvarolgass feleségednek, hogy mindig azt képzelje, hogy ő még menyasszony. Másik aranyszabály: fia szüleid vagy az asszony szülei veletek akarnak lakni, mondd nekik azt, hogy te szeretnéd, de feleséged nem akarja; feleségedet meg beszéld rá, hogy azt mondja: ö szeretné, de te nem akarod. Vi­szont ígérjétek meg, hogy minél gyakrab­ban fogtok náluk ebédelni és vacsoráink A legfontosabb aranyszabály: Ha feleséged kérdez tőled valamit, ne felelj mindjárt, ha­nem ügyes kérdéssel vedd ki belőle, hogy azt szeretné-e, hogy igennel felelj, vagy pe­dig nemmel? A feleletet azután ehhez képest add meg neki. Mr. Viendorf azt állítja röp- iraíának végén, hogy ezeknek az arany- szabályoknak a megtartása teljesen boldog­gá tette az ö házaséletét. — (Módosítják az amerikai bevándor­lási törvényt.) Párisból táviratban jelentik: A New-York Héráid washingtoni közlése szerint a Fehér Házban legközelebb tör­vényjavaslatot terjesztenek be, mely sze­rint a jövőben a bevándorlókat két csoport­ba fogják osztani. Az első csoportba tartoz­nának mindazok, akiknek Amerikában vér­rokonaik tartózkodnak, a második csoportot az összes többi bevándorlók fogják alkotni. A bevándorlási kvótát az 1890-iki népszám­lálás alapján mindegyik osztályra külön, még pedig 2 százalékban fogják megálla­pítani. — (A spiritizraus áldozatai.) Milánóból jelen­tik: Szerdán reggel egy szállodai szobában egy házaspár öngyilkosságot követett el. Az élettársak már régen foglalkoztak a 'spiritizmussal. A múlt éjjel is egy spiritiszta szeánszon vettek részt, amelyen a szellemek arra szólították fel őket, hogy kövessenek el öngyilkosságot. A házaspár levelet hagyott hátra a sajtó részére, amelyben megírták, hogy a tulvilági élet csodálatos miszté­riuma ellenállhatatlanul vonzottá őket a halálba. — (A szépitőszer áldozata.) Egy londoni újságban olvassuk, hogy orvosprofesszorok megállapították egy leányról, hogy súlyos be­tegségét a szépitőszer okozta. Már évek óta beteg volt s. egyik orvostól a másikhoz ment, de nem tudtak segíteni a bajiéin. Kínzó fej­fájás gyötörte nagyon gyakran s a hátában és tagjaiban is nagy fájdalmat érzett. Aludni nem tudott s na pró!-napra sová-nyodiott és gyöngült. Két orvosprofesszor végre meg- áffiaplotta a baját. Kiderült, hogy esztendők óta -szépitöszért használt s a kenőcs, amely - lyeil az arcát kenogette, higany tartalmú volt. A higany azután átjárta egész testét és ez okozta betegségét. Tizenöt hónapja kezelik már, de azt hiszik, hogy teljesen egészséges sóba sem lesz többé. — (Stinnes vagyonát csak csillagászati számmal lehet leírni.) Berlinből jelenti tudó­si tónk: A Ja-hrbuch für Dortmund legújabb száma érdekes dolgokat közöl Stinnes Hugó­ról. Ezt írja: Már 1914-ben 100 millió arany­márka volt Stinnes vagyona, amelyet ő, mint minden más nagyiparos, a háború idején megsokszorozott s mai vagyonáról képet sem leihet alkotni, olyan mérhetetlen. Vannak hatalmas ércbányái, elektromos müvei, ame­lyeket a részvény többség megszerzése utján vont érdekközösségbe s az ő akarata az iránjmdó valamennyiben, varrnak gőzhajózá­si vállalatai, szénbányái s szénnagykereske­dései, szerzett uj gőzhajózási társaságokat, amelyeknek mindegyike száz meg száz mil­liós vagyont képviselnek. Éhez járul résztu­lajdona külföldi ércbányákban, gyárakban, petróleumforrásokban, bankokban, kereske­delmi társaságokban, németországi ujságvál- lalatoknál, nyomdákat vásárolt, papírgyára­kat létesített, rengeteg erdőségek ura és e- mérdek ház gazdája. Még aranymárkában is mii kár dóikra rúg ez a vagyon és olyan hatal­mat ad„ amelyet méltán lehet Morgan, a Rotsch’ldok, Harriman, Carnegei, Rockefel­ler, • a Vanderbiltek mérhetetlen tőkehatal­mához hasonlitani. Csodálatos gazdagság a Stinnesé s így természetes, hogy egész le­gendáik képződtek a leggazdagabb német nagyiparos körül. — (Egy békeapostol kalandjai Jugoszláviá­ban.) Utlevélkihágás miatt érdekes személy került a belgrádi rendőrbiróság elé amerikai útlevéllel ellátva, amelyen azonban egyetlen európai or­szág vizumja sem volt található. Az érdekes ame­rikai utast Bem Györgynek hívják és a horvát­országi Velika-Piszanicából származik. 1913:-ig. mint könyvkötősegéd Zágrábban dolgozott, akkor kiment Amerikába, ahol 1917-ben önként katoná­nak jelentkezett és a francia fronton részívett a háborúban. A háború után visszatért Amerikába és leszerelése után pacifista agitáció hatása alatt belépett a „Kiengesztelődés Ligája'1 cimü szövet­ségbe és ettől kezdve a nemzetek kibékülésének apostolává csapott föl. Elhatározta, hogy mivel a világ békéjét Európa részéről fenyegeti elsősor­ban veszedelem, áthajózik Európába és ott kibékíti a még mindig haragos nemzeteket. Útlevelet vál­tott és vizűm nélkül áíhajózott Franciaországba. Majd miután Indiából fenyegeti a világ békéjét a legnagyobb veszedelem, Bem György utrakclt In­diába. A vonaton rendszerint elbliccelte a jegy­váltást. Különösebb kalandok nélkül Svájcon, Olaszországon és Ausztrián keresztül hol vonaton, hol gyalog eljutott Jugoszláviába. Itt is sikerült baj nélkül Velezig utaznia, ahol végre fölfedezte a rendőrség és minden apostoloskodása ellenére le­tartóztatta és Belgrádba kisérte. A fogdában is azonnal megkezdte téritői működését és az elké­pedt városi csirkefogóknak egész nap a világbéke áldásait magyarázta. Hálából a derék férfiak el­lopták összes Pénzét. A rendőrbiró utlevélkihá- gásért huszonnégy órai fogházra Ítélte. siEHEnsnEnEnEHEa ! Megjelent pj 1 a 1 e g u j a b b á és legteljesebb sá | Maipr-Köap Jepek 1 | I I | ] _ 1 ^ Kérje és dijtalanul megkapja 1 WEISS M. könyvkereskedé- Ky sében Bratislava, Halászkapu ^ 0 — utca 3. szám. — apa S11Ü1ÜÁ1 fes -mm (■’•) Sándor Erzsi Prágába jön. Sándor Erzsi, a budapesti m. kir. Operaház európai hirességü művésznője, hollandiai vendégszereplése után Prágában rendez hangversenyt. A hangversenyt Márffy Károly dr. rendezi. (+) A Mézeskalács az uj János vitéz. Buda­pestről jelentik: Színházi beníentesek azt állítják, hogy a Király-Szinház végre megtalálta azt, amit olyan régen keresett: a „Mézeskalács" — az uj „János vitéz" nemcsak azért, mert magyar a le­vegője és magyar minden figurája; hanem azért is, mert minden jelenete olyan poétikus, mint a János vitézé és olyan a derűje, a vidámsága is. (+) A budapesti Opera eseményei. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az Operaiiáz nagy ese­mények előtt áll. December 20-ika körül kettős bemutató lesz: Zádor Jenő egyfelvonásos ope­rája, a „Diana" és Henschcl Károly temesvári tanár pantomimje, az „Afrodisia" kerü, bemuta­tásra. Zádor operája a XVI. században játszik, egy régi francia lovagvárban, amelynek ura, úr­nője és hadnagya közt játszódik le a zenés drá­ma. Ez a három szereplő: Farkas Sándor, Walther Rózsi és Gábor József lesz. A háborúból vissza­térő várur együtt találja feleségét a hadnaggyal. A szerelmes tisztel megöli, az asszonnyal pedig megitatja szerelmesének vérét araiiykehelyből... Ez a kis opera meséje... Januárban a „Hamlet" reprize következik Sándor Erzsivel Ofélia szere­pében. Sándor Erzsi most néhány hétre délvidékre utazik és csak, ha visszatér, kerül a sor a Ham­let színpadi próbáira. Ugyancsak januárban hozza ki az Opera Vincze Zsigmond egyfelvonásos pa­rasztdrámáját, az „Erősebb“-et, egy estén Gajáry István és Ferenczy Frigyes „Árgyrus és Tündér Ilona" cimü hallétjével; majd pedig — február­ban, _A megint magyar újdonság következik: Vajda Ernő és Paldini Ede pályanyertes vig ope­rája: a „Farsangi lakodalom". Ezeken kívül Mas- senet „Thais“-ét és a „ParsifaF-t borza szűrne még az idén az Opera. (+) A Pán halála. Budapestről jelentin: Az Operaházban Wlassics Gyula báró főigazgató, Mader Raul igazgató és Mihályi főrendező jelen­létében eljátszották a „Pán halála" cimü pantomi­met, amelynek szövegét Reviczky hasonló cimü költeménye alapján Somogyi Gyula irta, zenéjét pedig Járay István zeneakadémiai tanár szerezte. A darab megnyerte az igazgatóság tetszését, úgy hogy még ebben a szezonban bemutatják az Ope­raházban . (*) Pirandeilo Amerikában, Múlt szombaton adták a római Nazionale színházban Pirande’lo „L'altro figlio" (A másik fin) cimü nagyhatású drámáját, mely alkalommal a római közönség nagy. ovációban részesítette a kitűnő irőt, aki e héten utazik Ne.wyőrkbá, ahol összes, darabjait szinrehozzák egy külön e célra bérelt színházban: (The Pirande’lo's Theater). A darab főszerepét Niccoli Garibalda, a kiváló drámai művésznő adta oly meglepő közvetlenséggel, amely annyira meghatotta az írót, hogy a színpadra ment s a közönség előtt kézcsókkal hódolt a művésznőnek. (+) Liliputi színházi hírek. Farkas Imre huza­mosabb időt töltött Olaszországban, ahol olasz tárgyú operettet irt. Az operett címe: „A nápolyi lány". Farkas irta a zenét is az operetthez, amely a budapesti Városi Színházban fog szinrekerülni. — Tanay Frigyes, a pesti Vígszínház művésze súlyos tüdővészben megbetegedett. — Ifjabb Gaál Mózes lefordította a pesti Renaissance-Szinház ré­szére Taddeus Rittner német iró darabját, me.y- nek cime „Die Wölfe in dér Nacht" „Farkasüvöl- tés“ címen. — Wegener Pál, a nagyhírű berlini művész jelenleg a müncheni Schauspielhausban vendégszerepei. Strindberg* „Apák" cimü drámájá­ban rendkívüli sikert aratott — Knoblauch uj da­rabját, a „Lulaby‘‘-t, a Vígszínház szerezte meg előadásra és mutatja be még ebben az évadban „Altatódal" címmel, Gombaszögi Eridával a fő női szerepben — A „Szegény gazdagok“-at, Jókai re­gényét Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazga­tója színpadra dolgozta át. A darab a Budai Szili­kor jövő nyári első újdonsága lesz. — P. Ábra­hám Ernő uj négyfölvonásos vígjátékon dolgozik, amelynek cselekményét az 1825-iki pozsonyi diéta életéből vette. A prágai német színház műsora: Szerda: Manón Lescaut. Csütörtök: Álarcosbál. Péntek: Az újságírók. Szombat: Aida. Vasárnap: Mád!. A prágai német kisszinpad műsora: Szerda: Deutsche Kleinstádter. Cstiiörtök: Dorina és a véletlen. (Premiér.) Péntek: Dorina és a véletlen. Szombat. Dorina és a véletlen. Vasárnap: Deutsche Kleinstádter, ' prágai mozgóképszínházak műsora: Korú na: Az országút démonja. (Dráma.) Lucerna: Autón Amerikán keresztül. (Re- ginaldy Denni és Harold Lloyd két filmje.) Sanssouci: A fiatal Medardus. Térjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot,

Next

/
Thumbnails
Contents