Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-30 / 295. (448.) szám

o — (Gorkij visszatér Oroszországba?) Gorkij Maxiim, a Marié irhádban üdülő hír­neves orosz iró — a cseh lapok je'lewtéise szériát — az orosz karácsonyt otthon akarja tölteni, majd pedig a Krím-szigeten reg le­telepedni. — (Az emberi test mint időjós.) Berlin­ből táviratozzak: Üreg parasztoknak az a dicsekvése, hogy csontjaikban megér zik az időjárást, tudományos igazolást nyert. A rá dióik is u gá rz ás terén folytatott kísérletek igazolták azokat a praktikusan régóta is­mert jelenségeket, hogy köszvényes és reu­más betegek, sebesültök és sérülteik, továb­bá mindazok a betegek, akiknek betegségét hugysiav okozza, érzékenyek az időjárás iránt, vagyis megérzik a készülődő időit. Czar.nikauer dr. ily irányú kutatásai szerint ennek a tünetnek a levegő rádiióemanációs tartalma az oka, mely mindenütt jelen van. A földkéreg ugyanis rádiumot tartalmaz, mely emanáció utján (emanáció a rádiiuimnak kémiai utón gázzá való átváltozása) a föld­bői a levegőbe jut. Tekintettel arra, hogy a rádium oldja a hugysavat és azt szénsavra és ammóniákra bontja szét, érthető az ösz- szefüggés a hugysav, rádiuimemanáoió és a barométer állása között. A reumások és köszvéiiyesek, kiknek betegségét a hugysav tultengése okozza, azért érzik meg az idő­járást, mert a levegő rádíóenminációs tártál-k ma az úgynevezett kritikus napokon foko­zott mértékben hat ezekre az embereikre. — (Elektromos tetszhalál.) Becsből jelentik: Egy bécsi orvostanár két érdekes tetszhaláleset- röl tesz egy értekezésében említést, melyeket az elektromosság okozott. Az első esetben egy tizen­egy éves fin egy kétszázhusz Volt feszültségű változó áram vezetékét érintette meg és nyomban összeesett. Hozzátartozói halottnak tartották, azonban egy véletlenség’oöl a helyszínen tartóz­kodó állatorvosnak háromnegyed órás mesterséges lélegzés után sikerült a fiút életre kelteni. Másik esetben harminckétezer Volt magasfeszültségű elektromos kisülés ért egy mérnököt Az üzem vezetőjének három óráig tartó mesterséges légzés után végre sikerült elérni, hogy a szerencsétlenül járt szívműködése újra megkezdődjék. Mindkét esetben a baleset következményeképpen súlyos idegzavarok mutatkoztak, melyek csak hónapok után múltak el végelegesen. — (Tömeges öngyilkosság az éhség miatt.) Berlinből táviratozzék: A Berlner Tagöh’att közli a berlini rendőrség egy sta­tisztikáját az ez év október végéig előfordult öngyilkossági esetekről. A statisztika szernt Charlottenburg kerületben 161 ön gyilkosság közül 79, tehát az öngyilkosságok felének oka éhínség volt. A Kreuzbsrg kerületben 169 ön­gyilkos közül 144, tehát csaknem valamennyi éhség miatt vetett véget életének és a Wied- ding kerületben, Északberlin jellegzetes mun­kásnegyedében a jelentett öngyilkosságok túl­nyomó része az éhínség okozta kétségbe­esésre vezethető vissza. Az öngyilkosok csaknem kivétel nélkül a középosztályhoz tartoznak. Van köztük egy tanár, egy filológiai doktor, egy nyugalmazott tábornok és egy festőművész. Számos esetben fordult elő, hogy öreg és keresetképteien házaspárok kö­zös elhatározással mentek az éhség elöl a ha­lálba. — (A német- Birodalm’ Bank elnökének londoni útja.) Berliniből táviratozzak: Schatíhí dr., a Birodalmi Bank elnöke a D. A. Z. je­lentése szerűt január első napjaiban átveszi hivatalát. Scliacht dr. ezt megelőzően Lon­donba utazik, hogy érintkezésbe lépjen a Bank of EnglanddaJ. — (Nagytakarítás az orosz könyvtárak­ban.) Moszkvából táviratozzak: A szovjetkor­mány rendeletben utasította a könyvtárak vezetőségét, hogy az „antibolsevista és mü- vész:eticn“ könyveket semmisítse meg. A rendelethez mellékelt utasítások felsorolják azokat a könyveket, melyek „.antibolsevisiták és művésziedének". E könyvek közé tartoz­nak például: Plató összes müve,. Descartes, Kant, Spencer, Ma oh müvei, az evangéliom, a tál műd, a korán, Carlylc, Kropatkin, Nietzsche összes müve' és Tolstoi müvei,-a regényei ki­vételével. — A szovjetkormány rendelete a világ legnagyobb népbutitó akciójának a meg­indítását jelenti és a leggyalázatosabb me­rénylet a kultúra ellen. — (Nem jelentkeznek a munkanéfküi ek 3 hólapátolásra.) Pozsony' tudósítónk jelenti: A pozsonyi miimkanélküíiek nem nagyon to­longanak a hó'lapátolásra. Az első napon ti­zennégy. a másodk napon csak négy munka­nélküli jelentkezett. Ennek oka az. hogy a vá­ros nem ad semmiféle felszerelést, sem kez- tyüt, sem lábbelit a hói apa toláshoz, mindö-sz- sze egy lapátot és a szokásos napszámot, amely negyven korona. A péntek esti hóesés komoly dilemma elé álltja a város vezetősé­gét. xx (Hites bírósági angol és német tol­mács) a kassai tábla területén: H Vodvárka, Kassa, Komenskélio 1. Telefon 701, Authori- sed Interprötcr of the English and Germán Language at the Hígh Court. mmmmsmmm uagaaammmmamaatmammmmmmBma***. . i mtk, ->*■—**"*——»"*»<****>***■— Művészeti Pantheon (Barabás Miklós. Irta: Hofímann Edlth. A budapesti Pantheon irodalmi intézet kiadása.) Prága, december 29. Petrovics Elek, a Szépművészeti Muzeum nagytudásu, művészetekért rajongó igazgatója megbecsülhetetlen szolgálatot tesz a magyar kép­zőművészeti nevelésnek és müvelődéstörténelem- nek a „Művészeti Pantheon" szerkesztésével. Ez a Pantheon „régi és modern képzőművé­szeti monográfiák sorozata, amelyek — mint a kiadó-intézet írja — vonzó előadásban, de ko­moly szakszerűséggel fognak tájékoztatni művé­szekről, korokról és művészeti jelenségekről.“ Eddig a Barabás monográfiáján kívül a követ­kező füzetek jelentek meg: Pheidias (Hekler An­taltól), Madarász Viktor (Lyha Károlytól) és Fe- renczy Károly (Petrovics Elektől.) Elkészítik a következőket: Michel Angelo (Hekler Antaltól) és Lionardo da Vinci (Meller Simontól.) Hoffmann Edith negyven oldalas könyvecské­jének hasznát és értékét nem akarjuk lebecsülni, amikor megállapítjuk, hogy a komoly szakszerű­ség mellett egyáltalában nem vonzó az előadása. Inkább iskolakönyv-izü és nyíltan kimondjuk: nem üti meg a francia, német képzőművészeti mono­gráfiák ma már rendkívül kifinomodott, klasszi­kus írásait. Hoffmann Edith túlsókat részletez és a mono­gráfia életrajzi részét annyira feLaprózza, hogy nem ad tiszta képet Barabás művészi fejlődésé­nek külső körülményeiről. Barabás művészetének méltatásában sem találjuk meg azt a nagyvonalú­ságot, amely ennek az úttörő magyar festőnek az őt megillető formátumot biztosítaná az utókor szemlélete és bírálata szempontjából. Hofímann Edith tulnagy fontosságot tulajdo­nit a bécsi hatásnak. Mi úgy találjuk, hogy Ba­rabás Miklósra művészete fejlettebb fázisában az angol Leitchen kívül — közvetve vagy közvet­lenül — legnagyobb hatással volt nagy francia kortársa, Jacques Louis Dávid (1748—1825), akinek arckép-alkotásai, sőt genreképei is ugyanezt az iskolát, a Barabásét képviselik. Képzőművészet- történelmi szempontból pedig Barabás Miklósnak ugyanaz a szerepe jutott Magyarországon, m'r.t például a cseh festészet legnagyobb úttörőjének: Mánes Józsefnek (1820—1867). Ezt a szerepét né­zetünk szerint sokkal jobban kellett volna kidom­borítania. Azzal sem értünk egyet, amit Hofímann Edith Barabás művészetének bírálatában aláhúz, hogy a nagy régi mester művészettörténeti fontossága kiegyenlíti a művészetében érzett fogyatékossá­gait. Barabásról ő maga is alkotásainak részletes méltatásánál más ítéletet mond. Kedvezőbbet, a mestert joggal megilletőt. E tekintetben a lefoko­zás az ilyen célú monográfiákban nem helyén való. És végül magáról a Pantheonról még egyet. A képzőművészetek mai iskolai ismertetésének fogyatékosságait szem előtt tartva, nagyot lendí­tene ennek az elhanyagolt szaktárgynak fejlesz­tésén a Pantheon, ha különösen a modern magyar képzőművészet érdemes képviselőit méltatná és gondoskodnék róla, hogy megfelelő fordítások ré­vén a külföld is tudomást szerezne azokról a nagy értékekről, amelyeket az újabb kor magyar képzőművészete kitermel. Erdélyi Árpád. * (A Komáromi Dalegyesület történetéből.) (Irta: F ü 1 ö p Zsigmond, Komárom, 1923, Spitzer S, könyvnyomda kiadása, 8. Ív, 123. lap.) 1 etsze- tős formájú kötetben előttünk van Komárom leg­régibb kulturális egyesültének, a Komáromi Dal- egyesületnek vonzóan megirt története. Az egye­sület keletkezése a magyar elnyomatás szomorú éveire esik. Molnár Ádám ügyvéd a későbbi ki­rályi ügyész, lelkes hazafi, aki mint zeneszerző Kölcsey Himnuszának megzenésitési pályázatán dicséretet nyert, volt a mozgalom lelke és a da­lárda első elnöke (1863). Évtizedeken át a komá­romi magyar társadalom összekötő kapcsát al­kotta, de művészi téren is nagy shcerrel működött jeles karnagyai: Kopeczky Ferenc, Kossovics Jó­zsef, Mólén Tivadar zeneszerzők vezetésével, or­szágos versenyekben szerezve dicsőséget Komá­rom városának. Hatvan esztendő képében egy ma­gyar városnak minden küzdelme, vágya, öröme és bánata tükröződik vissza. Tulajdonképpen magának a társadalomnak a története ez, melynek színpa­dán uj nevek viselői jelennek meg szerepeikben hirdetve a magyar kultúra múltjának le nem ki­csinyelhető eredményeit. A monográfia méltán so­rakozik azok mellé a munkák meHé, melyek Ko­márom város nagy és változatos múltjával foglal­koznak. A Hatvanéves Dalegyesület a város leg- ujabbkori történetének lesz értékes adaléka. A csinos köny vára 8 korona és kapható a Komá­romi Dalegyesület titkári hivatalában. A könyv Spitzer Sándor nyomdájában készült, hol szintén megszerezhető. már áoxsársft I«río*«í. tartsd föjííefessé^edneft u) Ajreftüf is m-f'.x’vse&.-ni* üicngc KrflakMA 10 Ke. póstabélyegben való beküldése ellenében bérmentve küldöm szabadalmazott szenzációs találmányomat ismertető könyvemet ura Ciin: „Patent507“ Clui(Kolozsvár) l.sz.postafiók SZÍNHÁZ ZENE A színművészet expresszionista törekvései Budapest, december 29. Divat egy idő óta az expresszionista irány a művészet, minden ágában: költészet­ben^, festészetben, iparművészeiben, táncban és a színjátszásban. Az uj irány a fiatalság teákét simogatta meg legeiébb. A mii expresszionista úttörőink a fiatal — sőt a legfiatalabb generáció rajongóiból kerülnek ki, akik merész törekvéseiket ko­moly művészi ösztönnel végzik. És ez a tő­re vés szép, a fiatalság törekvése, mely min­den régi felfogást megvetve, erős alkar at (fel újat teremteni törekszik és amely merész­ségében megkapó. Érdeme pedig az, hogy törieíkvősében már eredményeket is ért el. Néhány fiatal színészünk, akik még ed­dig sehogy sem tudtak érvényesülni, saját kockázatra rendezgetnek expresszionista előadásokat, egyrészt, hogy a modern szín­művészet szószólói legyenek, másrészt, hogy végre szerepekhez jussanak és bemutathas­sák az idősebb színészeknek és színigazga­tóknak tud ásuk ah Ez a magyar expres szio­nista színművészeinek — amely most éri gyermekkorát — mai lényege. Az expresszionista előadások külföldről kerültek hozzánk, ahol váltakozó sikereket értek d merész, eb mindéin modern törek­véseikben is művészi képviselői. Berlinben nagyon felkapták Georg Kai- sert, ki expresszionista iró mivoltjáin kívül annak is köszönheti a közönség nagy érdek­lődéséit, hogy öt évi börtönre van Ítélve szőnyeglopás miatti Georg Kaiser most a börtönben ir darabokat, ott tárgyal sziniigaz- gajtókkal és darabjai prem‘érién rendőri fe­dezet mellett jelenik meg és végigélvezi mü­veinek és azzal az expresszionista művészet­nek is térhódítását. Georg Kaiser darabjai hozzánk is elke­rülitek. Tavaly Hasenclever „Emberek" cí­mű exípresszionisita darabjával kezdtíe meg a merész fiatal magyar szinészgárda forra­dalmi újítását a színpadon, az idén már Kai- ser-darabokkal folytatja. Ismeretien, legtöbb­ször .fiatal iirók fordítják magyarra a dara­bokat, melyeket ugyancsak ismeretlen ifjú szemészek játszanak. A díszleteket is fiatal iparművészek fesitik. Mindez tanúbizonysá­ga annak, hogy a magyar expresszionista színművészet nálunk még csak a fiatalság forradalmi, bár komoly törekvése. Nagy az összetartás a fialtatok közöli Forradalmá­roknak lehet őket nevezni, nemcsak az ojitás szempontjából, de művészi előkészületeik és életmódjuk után is. Nincs helyiségük, ahol megbeszéléseket és próbákat tarthatnának s kénytelenek azokat sötét! kávéházi pincehe­lyiségekben megtartani. Ott rendezgetnek, megbeszélnék, díszleteket1 terveznek, tanul­nak és próbálnak. Öfk nem érzik, hogy a he­lyiség sötét és fii tetten, őket a buzgalom és a sikerben való hit melegíti. — Gsnk amikor készen állanak a darabok és minden szerep­lő súgó nélkül tudja szerepét, akkor jönnek fel a fiatalok a pincehelyiségből a napvilágra és tárgyalnak valamelyik nagy színházzal, hogy ők, — „a sötétség lángldkü forradal­márai" — bemutassák az újat, a hitük szerint művészi szépek az expresszionista művé­szetet. A „Gáz" cimü Kuiise:r-darabra készül­nek most a fiatalok. Azonban a fiatalságon kivül nagy szín­házaink is beleestek a Kai ser-láziba. Két szín­házban találkozunk az iró nevével. Egyikben — Forgács Rózsii kamaraszínház álban — a „Tűzvész az Operaházban" cimü darabot adják, egy másikban — a Várszínházban — a „Reggeltől éjféliig" cimü darabot próbálják. Sőt egyes kabarékban is expresszionista be­állításban rendeznek kis darabokat, szögle­tes díszletekkel, tompított világítással és a szereplők képszerű be áll hasával. A közönség többnyire nagy érdeklődés­sel fogadta az expresszionista előadásokat, bár sokan nem éráik még azoknak művészi célját De nem is érthetik, hiszen még csak most igyekeznek elmélyedni az expresszio- nizmusba. A fiatalság munkáját azonban nem kísé­ri minden esetben siker. A közönség tetszé­sét megnyerniöik nem könnyű feladat. Kül­földön is így van ez. A napokban Lipcsében egy Bercii told Brecbf nevű fiatal expresszio­nista iró „Baal" cimü darabjának premierjén bötnyiyos jelenetek játszódtak le a nézőté­ren. A közönség két pártira oszlott. Bíeinte csak hangos megjegyzésekben nyilvánult a tetszés és nemtetszés, később azonban már zaijongtalk, sőt nagy verekedés támadt a pár­tok között, úgy, hogy az előadást be kellett .szüntetni. Ugyanennek az iróniáik egy „Dob­pergés az éjszakában" cimü régebbi darabját szívesen fogadta a közönség. (Prágában is adják. A szenk.) A magyar expresszionista színművészek eddig sikert értek el. Az expresszionízmus jövőjére szép kilátással biztat az első siker, mely megkönnyíti a mai törekvéseik nehéz­ségeit, növeli a buzgójkodók lelkesedését. A végleges nagy sikertől még messze vannak „a rajongók", ma még csak az elismerésnél tartanak: de ez így van minden uüíásnál, az idő hozza meg talán a végleges sikert vagy a végleges bukást. Majthényi Mária. (*) Wegener előadása a filmesztétikáról. Paul Wegener, aki most fejezte be müncheni vendégjá­tékát, utolsó előadása után még egy estélyt ren­dezett, amelyen a film keletkezéséről mondott el igen érdekes dolgokat. Wegener rendkívül szelle­mes szabadelőadásában nem érte be azzal, hogy a film teoretikus vagy technikai alapvonalait fejte­gesse, hanem mélyen belenyúlt a film alapvető kérdéseibe, a filmesztétikába, a drámai és a vizoá- lis elem egybeolvadásába. Azután elmondotta leg­újabb filmjének: „Az élő Buddhádnak tárgyát, föl­építését, a hozzátartozó néprajzi stúdiumokat, a technikai raííinement ezernyi apróságát, a filmben előforduló víziók és materializációk újszerű beál­lítását, .Wegener előadása, amelyen a müncheni közönség szine-java jelent meg, rendkívül tetszett. (*) Tenorisía lett egy bányamunkásból. Varsó- jelentés szerint a Ruhrvidék egyik bányájában egy olasz mérnök felfedezett egy Alíons Richard nevű bányamunkást, aki csodálatos tisztasággal és min­den megerőltetés nélkül ki tudja vágni a magas c-t. Az olasz bányamérnök a bányamunkást egy olasz mesternél kiképezíette és Alfons Richard rövidesen hangversenyturnét rendez Olaszországé­ban és Amerikában. (*) Egy szovjetnépbizíos megfejelte a Faustot. Az orosz szovjet diktátorai ugylátszik, nemcsak politikai és gazdasági téren produkálnak uj dol­gokat, de a színház és irodalom terén is érvénye­sítik: tehetségüket. A népnevelésügyi népbiztos, akit Lunatscharszki elvtársnak hivnak, Goethe Faustját vette reformáló kezébe s egy uj felvo­nással toldotta meg a világirodalomnak ezt a re­mekművét. A dráma uj fejezete ott kezdődik, ami­kor Faust várost alapit s a városban mint despota uralkodik. A nép zúgolódni kezd és követeli a megváltó szovjetrendszert. Faust lemond és el­hagyja a várost. Fiát, Faustulust elkergetik s Me- fisztó bárónak, az arisztokratának összes gáncs­vetéseit legyőzik. A bolsevik! uralom győz, Faust is megtér és mint gazdaságügyi népbiztos tér vissza. Szobrot emelnek neki expresszionista stí­lusban, melyen áldólag emeli kezét a szovjetrend­szer fölé. imexSs a mi tfagsvz<2>GiieiíPf!«v v Ji mi éstfőzefraaÜOTft ca évf2&$ze:eS.1 lii¥ FIUEMC harang 4 öntödéje 1238 Alapilla2olt 1793-ban Bngmegye MlSftCf®C Podlíapp, Russ KITÜNTETVE: Paris 3 drn érem. Marseille 2. Moszkva 2, Bécs 2, Budapest 4, Szeged 1, Fehér­vár 4 Kecskemét 1, Pécs 1, H.-M.-Vásárh arany oklevél, Békésm. gazdasági egyesület, Orsz- gazd. egyesület. Gömörvidéki gazd. egyes., Orsz. Ipar­egyesület, Orsz. vas- és fémipari kiállításon disz érem. Ezenfelül 3 éremkereszt, 1 a szófiai érsektő­Sok ptatt és MM taKarlthot meg! • Ha prágai elintézéseit, akár a központi miniszteri hivataloknál való eljárást, akár egyébb kommerciel- kereskedelmi ügyletek lebo­nyolítását teljes bizalommal — reám ruházza. — • • Megkeresések, „Kominerzialrath* jel­ige alatt e lap kiadóhivatalába kéretlek. Vasárnap, december 30.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents