Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-30 / 295. (448.) szám

Vasárnap, december 30. közoaziiasáOi Összevonják és harminc százalékkal redukálják a magyar államvasutak üzletmenetét A vidéki üzletvezetöségek helyébe forgalmi főnökségeket állítanak fel — Két budapesti iizletovezetöség fogja kezelni a központi igazgatósággal a MÁV-ot Budapest, december 29. (Saját tudósítónktól.) Kétségtelenül kap­csolatiban van a magyar külföldi kölcsön ak­ciójával az a készülődés, amelynek célja az összes állami üzemek és hi vatalok munkáslét­számát a lehetőség szerint •minimumra redu­kálni. Szó volt eddig egy újabb általános húsz százalékos létszámcsökkentésről, ám a leg­utóbbi 'dobén az a felfogás alakult ki a hiva­talos körökben, hogy nem lehet séma alapján az apasztási műveletet végrehajtani, mert vannak üzemek, melyek menetében kataszt­rofális volna még a tervezett busz százalékos redukció is, viszont máshelyütt ennél sokkal nagyobb mértékű reduko ó is végrehajtható. A vezérfelfogás e tekintetben az, hogy Magyarországnak be kell rendezkednie jelen viszonyainak megfelelően és olyan bázisra vonni össze az államháztartás arányá t, ami­lyen arányú államjövedelemre számíthat. Ez foglalja magában a pénzügyi talp ráállás egyik alapföltételét, de egyúttal követeimévé ez a külföldi köles önfeltételeknek is. A létszám­csökkentés dolga tehát ebben az hányban ha­tározódott el, sőt már az erre vonatkozó munkálatok is megindultak minden állami üzemnél és a minisztériumokban. Ezek közül minden valószínűség szerint a MÁV-nái kezdik meg elsőnek a végrehaj­tást egy egyelőre harminc százalékos általá­nos redukcióval, aminek keretein belül meg­történik az ügyvitel)- adm'nisztráció összevo­nása olyképpen, hogy megszüntetik az ösz- szes centralizált üzletvezetőségeket, helyükre egyszerű forgalmi főnökségeket rendelnek ki és az összevont ügyvitel adminisztrációt a Budapesten lévő két központi üzletvezetőség az igazgatósággal együtt fogja végezni. Erről a közre és az áramháztartásra egy­formán fontos kérdésről jél'nformált körökben a következőket mondották munkatársunknak: — Most, hogy szomszédállamainkkal megkezdődött végre a tényleges békevi- szonytelőkészitő íáryaglássorozat gazdasági s politikai kérdésekben egyaránt, ezzel kapcso­latosan be tudunk rendezkedni a jelen viszo­nyok szerint és megkezdődnek mindenfelé a rá való előkészületek. így az államvasutak adni isztráciőját is összevonjuk. Ez olyképpen van tervbe véve. hogy megszűnteik elsősor­ban az öt vidéki üzletvezetőséget, tehát a debrecenit, szegedit, pécsit, szombathelyit és mi skolcit, ugyanezen városokban forgalmi fő­nökségeket állítanak fel a szükséges forgalmi ellenőrzés és irányítás decentrikus gyakorlá­sára. Az összevonás munkálataival parallel általános harmincszázalékos lé-tszmácsökken­tés Is történik, aminthogy az adminisztráció leegyszerűsítése egyelőre ilyen mértékű apasztásra nyújt lehetőséget anélkül, hegy a továbbvezetendő üzemben zavar keletkez­zék. A redukciót szakszesszive fogják végre­hajtani, mégpedig kényszernyugdijazások és végkielégítések formájában. Az apasztást a belső adminisztráció létszámából kezdik, ami körül nem az lesz az irányadó szempont, váj­jon elért-e valaki bizonyos fokú kort, vagy szolgálati évhatárt, hanem minden egyént ér­téke és használhatósága alapján fognak mér­legelni, tehát a redukció következtében a lét­szám selejtes anyaga válik majd ki. — A létszámcsökkentés már január ele­jén 'ndúl meg és ugyancsak akkor kezdik a decentralizált üz'.etvezeíöségek fokozatos le­szerelését és áthelyezését is. A tervek sze­rint ezeket a munkálatokat legkésőbb jövő év közepéig befejezik. Radnay Oszkár. — A Pozsonyi Polgári Söriőző tőkeeme­lése. A Pozsonyi Polgári Sörfőzö rt. decem­ber 30-án közgyűlést tart, amelynek tárgya az alaptőkének 1 millió koronával való föl­emelése. — Eltolódások a szlovenszkói és ruszlnszkól gyuSaiparban. A szlovenszkói és- ruszinszkói gyufa­iparban a Tribuua értesülése szerint rendkívül ér­dekes eltolódások történtek. Szlovenszkó legna­gyobb gyufagyára, a Besztercebányai Gyufagyár r.-t., amely 1921-ben a Böhmische Union Bank részvételével részvénytőkéjét ötmillió" koronára emelte föl. A részvények többségét és ezzel a vállalat igazgatásában való döntő befolyást újab­ban a stockholmi „Svenska Tándsticks Aktiebola- get“ tröszt szerezte meg. Ezzel szemben a „Solo“ cseh gyufagyár, amely az egyetlen gyufagyár a történelmi országok területén, az osztrák „Solo“ segítségéve! megszerezte a szentm'klósi „Vulkán“ gyufagyár részvényeinek többségét. Ez a gyufa­gyár rendkívül előnyösen fekszik a nyárfabehoza­tal szempontjából, mely különösen az exportra nyolcadig javult, 175-re sülyedt. Róma 14S—149, London 149, dollár 34.30—34.40, Zürich 600, Am­sterdam 1303—1306. Az osztrák korona 4.84.50-röl 4.85-re szilárdult. Belgrád viszont 38.87-re lany­hult. Varsót 5.25—5.50-ricl jegyezték, Budapest 17.90—18, Bukarest 17.65—17.75. — Az olmützi terménytőzsde. Ohniitzből je­lentik: A mai terménytőzsdén a búza ára a kará­csony előtti 168—170 koronás árak között moz­gott. A rozs árában némi emelkedés volt észlel­hető, amennyiben a karácsonyelőtti 134 koronás legmagasabb árraj szemben ma 136 koronán is kötöttek üzleteket. A merkantil árpa ára ma szin­tén emelkedő irányzatot mutatott és az áremel­kedés körülbelül 3 koronát tett ki, úgy hogy 135 —138 koronán történtek kötések. A morva zab, amelyet az elmúlt terménytőzsdén nem jegyeztek, 103—104 koronán, a román tengeri 150—152 koro­nán cserélt gazdát. Némi áremelkedés volt észlel­hető a Viktória-borsóban is, amelynek legalacso­nyabb árfolyama karácsony előtt 335 volt, mig ma 360 volt a legalacsonyabb jegyzése. A legma­gasabb jegyzés 400 koronát tett ki. A lencse vál­tozatlanul 450—460. Erősebb áremelkedés mutat­kozik a babnál, amely a múltkori 275 koronás leg­magasabb árfolyammal szemben ma 285 koronás legalacsonyabb árfolyamot jegyzett és elérte a 29u koronás árnivót. A félédes morva préselt széna 60—65, a préseletlen 58—60, a hosszuszáru rozs­T szóló rendelések szempontjából fontos. A Tribuna i szerint ugylátszik, hogy a cseh-szlovák gyufaipar I mérkőzésre készül a svéd gyufaiparral, mely a : külföldi piacokon kellemet'ennek találja az erősen ' kifejlődött cseh-szlovák gyufaipar konkurreiiciá- 1 ját — Fejszámolt a pozsonyi gabonahivatal. Pozsonyból jelentik: Az állami gabonahiva­tal pozsonyi fiókjának fölszámolása befeje­ződött. Teendőit a szintén felszámolóiéiban levő prágai gabonahivatal vette át. — Cseh-szlovák sátor a barcelonai inin­íavásáron. A barcelonai mintavásár vezető­sége a cseh-szlovák mintavásár részére díj­mentesen bocsátott egy sátort rendelkezés­re, melyben kollektív kiállítást fognak cseh­szlovák árukból rendezni. A március 10-től 20-ig tartó minta vásáron való részvétel je­lentkezésének határideje január 10-én jár le. írásbeli jelentkezéseket a prágai mintavásár propagandaosztá',yához (Prag, I., Jachimo- va 5.) kell intézni. Az áru szállításának költ­ségei a kiállítókat terhelik. A minták nem vámmentesek. A vámtételeket .azonban a visszaszállítás alkalmával megtérítik. A ki-1 állítok ezenkívül szállítási díjtátelkedvez- j menyben részesülnek. j — Olcsóbb tesz a műtrágya. Megírtuk tegnap, | hogy a munkaügyi minisztériumban ankét volt a mütrágyaárak megállapítása tárgyában. Az ankét­ről beszerzett információink szerint a műtrágya- ipar képviselői előterjesztették azokat az árakat, amelyeket tavasszal életbeléptetni óhajtanak és amelyek az eddigi árakhoz viszonyítva valamivel alacsonyabbak. Ezek szerint a szuperfoszfát uj ára 3.45 korona lenne 1 százalékos foszforsavanként, beleértve a forgalmi adót is, a thomasliszt ára 2.65 korona lenne a forgalmi adóval együtt 1 szá­zalékos foszforsavanként, a csontliszt ára 2.75 ko­rona lenne 1 százalékos foszforsavanként, a kén- savas-amóniák ára 10 korona, 1 százalékos nitro­gén után számítva és a mésznitrogén 9 korona 1 százalékos nitrogéntartalom után. A miitrágyaipar képviselőinek eme bejelentését tudomásul vették és a minisztérium képviselői kijelentették, hogy a földmivelésügyi minisztérium a jövőben élénk fi­gyelemmel fogja kisérni a miitrágyaárakat és an­nak be nem tartása esetén megtorló intézkedése­ket tesz. Tőzsde és árupiac: — Szilárd a prágai magánforgalom. A bécsi piacnak szilárdsága érezhető volt a mai prágai magánforgalomban is. Az üzlet meglehetős élénk volt és különösen az arbitrázsértékekben mutat­kozott magasabb árfoyamkialakulás. A devizapia­con a német márka mérsékelten lanyhult, 8-ra sü­»lyedt. A francia frank, amely tegnap 177 három­$AAAAAAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAA.AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÉJkAAAAAAAAAAAAA& 3 ^ _^\ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ < . \ Saját készitményü finom férfi t és női f eh érnem ő, asztal- mt, £ 3 \ térítőit és mindennemű lenáru £ 4 \ > J Árusítás nagyban és kicsinyben % szalma 40—45, mig a kötetlen takarmányszalma 38 —42. Olcsóbb lett a GG jelzésű nullás búzaliszt, amelyet 275—285 koronával jegyeztek a kará- csonyelötti 280—290 koronához képest. A rozsliszt nullás 1-es ma Is 200—205 korona volt. A rizs ára 5 koronával emelkedett és 280—285 korona között mozgott. Az amerikai disznózsír ára 10 koronával csökkent, 1390—1400 koronával jegyezték. — Üzletfélén a budapesti magánforgalom. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A bankközi forgalomban az irányzat tartóz­kodó. Elvétve fordult elő csak egy-két kötés. — A cukorpiacról. A tegnap párisi cu­korpiacon az irányzat tartott volt, a záró­irányzat nyugodt. Január-áprilisra 283—285, mára us-juniusra 284—286. New-York záró- irányzat 4.53 márciusra, 4.58 májusra és 4.66 júniusra. London 28.4 és fél, márciusra, 27.1U és fél májusra és 27.6 augusztusra. Az irány­zat nyugodt volt. = Nyugodt a berlini devizapiac. A Pragoradio berlini jelentése szerint a inai berlini devizapiac igen nyugodt, a kereslet kicsi volt. Az értékpapír- magánforgalomban erős tartózkodás észlelhető. Az árfolyamok körülbelül a tegnapi színvonalon mo­zogtak. — A bécsi magánforgalom. Bécsböl jelen­tik: A mai' magánforgalomban élénk volt az érdeklődés a villamossági részvények ős a vas értékek után. — A szentpétervári tőzsde. A Pragoradio jelentése szerint december 29-én a szentpé­tervári tőzsdén jegyeztek: cservonec 27.500 dei kibocsátású rubel, London 9.42 arany- rubel, New-York 2.22 aranyrubel. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Szlovenszkói szerkesztő: Ruszinszkói szerkesztő: TELLÉRY GYULA, RÁCZ PÁL, IGLÓ. UNC-VAR. Kiadja. Flacbbarth Ernödr. - Nyomatott i Deutsche Zeltungs-Aktlen-Gesellschab nyomdá­jában Prágában — A nvomá.sér! felelős - O fiolik. Mifii szerencséje — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: SchöpfHn Aladár ^2) —- Mondtam én, Kiüti ur, ne búsuljon — mondta neki, mellé alva szorosan, hogy a csípője súrolta Kifli János vállát. — Mi után bánkódik: Talán Vasady után? Vagy ezek után a bárónők után? Most már láthatja, mi­féle népség. Láthatja, mit akartuk magától. Csak a pénzét akarták, semmi mást. Speku­láltak a pénzére, Vasady a gavallérsággal főzte magát, a bárónő címével, meg a ... Mát nem mondom, csinos nő, de nem úgy csinos, ahogy tisztességes asszonynak, Kitti János becsületes feleségének kellene lenni, hanem úgy, amilyen csinosak az afféle orfeum- meg tudom is én micsoda nők. Emiatti busul? Hogy nem lett az a rossz nő a felesége. Én nem szóltam eddig, mert nem akartam beleavatkozni a dologba, pedig hallottam ér.... Az egész város tudja, m'félie nŐ ez a bárónő, mi mindenen ment ez már keresztül. És rajta mi minden ment keresz­tül! Kitli János olyasféle mozdulatot telit, a melyet Mariska kisasszony úgy magyará­zott, hogy még most sem habja szívesen, ha kimondják, hogy miféle nők ezek a bárónők. Talán nem is ömlateuk, hanem önmaga miatt szégyellj, hogy igy be hagyta magát fonni, ilyen ostoba módon, ilyen nöszemélyek által. ■— No jó, hát nem beszélek róla, majd eljön prímek is az ideje — folytatta Mariska kisossárny. — Csak annyit mondok, hogy tulajdoniképpen örülnie kellene, hogy meg­szabadult tőlük. Boldogtalanná tették volna, a legnagyobb szégyenbe hozták volna ... ki (hídja, mi mindenbe belevitték volna... Körülnézett a szobában, a másik szo­J bába vezető nyitott ajtón is benézett és az­tán hirtelen, mintha most villant volna meg valami benne, izgatott hangon újra beszélni kezdett: — Egy dolgot* 1 még is mondott ez a vén bároné ... abbén igaza volt... Kifli ur, Kitli mr, hiszen maga tulajdonképpen gazdag em­ber. Maga nem lett szegény ember ... hiszen magának nagy vagyona van! Kiflii János erre mégis csak fölnézett a tenyeréből és úgy nézett Mariska kisas­szonyra, mintha azt hinné, hogy megbolon­dult, Mariska kisasszony azonban nem ijedt meg, nem is jött zavarba. Nem is várta meg, hogy Kitli János mondjon valamit, hanem gyorsan, elszántan mondta: — Igenis, Kiflii mr, maga még mindég vagyonoís ember. Persze, merni úgy, ahogy egy nagyimnak kell gazdagnak lenni, hanem csak úgy, ahogy egy szegény ember vagyo­nos ... — Már ped:g a,z úgy van — felelt Kifli János kétkedő tekintetére. — Mindjárt be is bizonyítom. Számítson csak utána, itt van ez a lakás. Minek magának ekkora lakás, ha szegény ember tett. Ha eladja, a mai árak mellett mennyit kap érte? Húsz milliót, har­mincat? Negyvenet? Valamit csak kap érte. Aztán ez a sok drága, szép bútor. Minek ez magának? Amilyen drága most a bútor, többet kap érte, mint amennyiért vette, sok­sok milliót. Meg az a sok drága kép, sző­nyeg, meg a tömérdek finom ruhája, fehér­neműje... Hallom Józseftől, ezüstnemöt is vetít tizenkét személyre. Meg tudom is én, mi mindene van még. Ha ezt mind eladja, mennyit kap érte? Mennyit kap érte. Kitli ur? Egy vagyont, olyan vagyont, ami sze­gény embernek egy élelme elég. Kitli most már leeresztette a tenyerét az arcáról. Érdeklődve nézett Mariska ki sas z- szonyra. Érezte, hogy van annak magja,. amit beszél. Mariska kisasszony ezt ?z ér­deklődést sikernek tekintette, csak annál lelkesebben s több meggyőződéssel beszélt tovább. — Nem kell magának, Kifli ur, a Páva- u teába visszamenni a Miiilerhez... Ez, el­hiszem, hogy szégyen volna. Ha ezt a lakást, meg mindazt, ami benne van, eladja, vehet vagy berendezhet magának egy csinos kis üzletet, .különbet, mint! a Müíleré, elég jó helyen. Fűszer- és csemegeikereskedést... Olyan ügyes és szorgalmas fiatalember, mirnt maga, boldogulni főig vele és boldogan fog élni... Lesz üzlete, lesz rendes, kedve sze­rint való munkája, nem kell iHemttanf tanul­ni, hanem tudni fogja mindig, hogy mikor hogyan kell viselkedni. Idővel még meg is fog gazdagodni, becsületes módon, amilyen jól érti az üzletet. Kitli János csak nézett, az arca még merev, szomorú volt, de a szemében már tükröződött valami: egy lehetőség, amelyet Marislka kisasszony csillantott fel előtte. Körülnézett a szobában, most már az üzlet­ember szemével, aki mindent megbecsül, amire ránéz, hogy mennyit érhet. Az ered­mény egészen elfogadható volt. Még is ké­telkedve mondta: — Egy valamire való üzlet lehet ma száz millió is ... — Hátha száz millió? Vau magának száz milliója. Ha mindent elad, egész bizto­san kitelik belőle száz millió, több is. Nem pénz az ennyi mindenféle drága holmiért. Mariska kisasszony most már örvendez­ve, meggyőződéssel beszélt, mint aki már nemcsak azt tudja, hogy igaza van, hanem azt is, hogy elismerik az igazságát. Kitli Já­nos pedig felállóit és mint mindig, amikor erősen gondolkozott, fel-alá járt a szobában. Most először, mióta a nagy baj rázuhant, cigarettára is gyújtott. Aztán megállóit Ma­riska kisasszony előtt, aki közben leült a dívámra. — Az ezüstnemü van vagy öt kiló — mondta gondolkodva. — Mennyit ér ma egy kiló ezüst*? Mariska kisasszony nem tudta, de úgy vélekedett, hogy sóikat ér, mert nagyon drá­ga most az ezüst. Kiüti János nem volt már olyan vigasztalanul szomorú. Inkább méltó­ság teljesen komoly és feszes volt, mint va­lami gyászoló rokon a temetésen, clgondol­kozó és önmagán sajnálkozó. — Hát ha már élni kell tovább, — mond­ta — gondolkodni is kiéli, hogy miből éljünk. — Valahogy csak meg kell élni... Mariska kisasszony most egész vidám lett, kipirult nagy buzgalmában. Gyöngéden kérdezte: — Nagyon husiul, Kitli ur, a bárónő után? Szerette? — Most nem i's tudom — felelt Kitti Já­nos röstelkedve. — Múltkor, mikor Budán sétáltam vele, úgy ereztem, hogy nagyon szeretem. Máskor, azelőtt inkább féltem tő­le. Zavarba hozott, mert mégis csak bárónő. Most nem érzek fájdalmat miatta. Nem fáj. Azt hiszem, kiábrándultam. Csúnyán Pánt velem. Most úgy érzem, nem • is szerettem igazán. — No látja, tudtam én azt, — mondta Mariska kisasszony, a tekintetével csönde­sen, melegen simogatva Kitli Jánost. — Nem is volt az magához való.., Soha se lett volna vele ooldog. Magának egy kedves, derék, egyszerű, hü nő való, neki meg csak a gazdag ember kellett, hogy mellette é.hesse a világát. Talán jobb is, lrogy igy történt. — újra fölvetette Kitti Jánosra a szórnék elpirult, szégyenkezett, Kitli János i:gy talál­ta, nagyon csinos igy. — Magának most majd egy ügyes, ta­karos kis feleség kei], aki tud dolgozni is. JL

Next

/
Thumbnails
Contents