Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-30 / 295. (448.) szám

Vasárnap, december 30. A Dixmuide pusztulása ötnapos é!et-halá!harc a levegőben — Megta­lálták a légi cirkáló kapitányának hulláját — A léghajónak december 23-án elfogyott a benzinkészlete Paris, december 29. A tengerészeti minisztériumba semmi uiabb hír nem érkezett a Dixmuide sorsáról, amelynek megmentésére minden reményt föl­adtak. Azt hiszik, hogy a Dixmuide decem­ber 21-én ,a Gabcs-ö bőiben heves viharba került, amely elpusztította. Valószínű, hogy a német Zeppelin-flotta volt büszkeségét vil­lámcsapás érte S legénységével együtt a ten­gerbe zuhant. Az algíri meteorológiai intézet jelentése szerint a légi cirkálóval nyolc nap óta néni lehetett rádióösszeköttetésbe jutni. Hivatalos adatok szerint a Dixmuide ti­zennégy napra volt élelmiszerekkel ellátva, de benzinkészlete legföljebb december 23-ig tarthatott. A katasztrófának kétségtelen jele az, hogy a léghajó rádióállomása 21-ike óta nem adott semmi jelt. A Dixmuide legénysége harminchat ember és tizenkét tiszt volt. Ami­dőn a légi cirkáló veszedelméről beérkeztek a hadügyi minisztériumba a jelentések, min­den elképzelhető intézkedést megtettek az óriási léghajó megmentésére. Cirkálók és tor­pedónaszádok cirkáltak a Földközi-tenger déli partjain, a partvidéket repülőgépek ku­tatták föl s az algíri, tripoliszi és tuniszi helyőrségek állandó készenlétben voltak. A Dixmuidet utoljára múlt hét péntekjén látták Algír fölött, amint a borzalmas szélviharral küzdve, nyugati irányba sodródott. A Dix- rirnide légi cirkáló pusztulásáról Parisba még eddig nem érkezett biztos hir. Az olasz ha­tóságok jelentése szerint azonban a szicíliai Girgenti mellett halászok megtalálták a Dix- mui-dé kapitányának, Píessis de Grenada hul­láját. A hulla személyazonosságát megállapí­tották, azonban közelében más hullának, vagy a léghajó roncsainak nyomát nem ta­lálták. A Dixmuidet a Zeppelin-társaság épitetíe és a német kormány a versaillesi békeszer­ződés értelmében köteles volt a franciáknak kiszolgáltatni. A léghajó gáztartálya 30.000 köbméter, hossza 120 méter volt. A Jégóriás­nak két oldal- és egy hátsó gondolája volt. összesen négy Maybach-inotorral fölsze­relve. A hajó orrát a farával egy lépcső kö­tötte össze. A Dixmuide decerabex dS-án in­dult északafrikai földerítő útjára. Az uj Amerika arculatja Vádak az uj Amerika el’cci — Egy Kalifor­niai iró könyve Prága, december 29. Herma™ George Sebeihu-er kaliforniai iró könyveit irt, amely az uj Amerika arcu­latját rajzó.ja mg. Scheífener a háború tter- tam'a alatt éles ellenzője volt annak, hogy Amerika résztvegyen az európai baitátaák küzdelmében és hevesem támadta Wilsont, ami miatt az átmér lkad kormány elvonta út­levelét s igy kénytelen volt Németországban élmi. Könyvében kifejti, hogy a háború alatt és a háfcem után egy uj Amerika keletkezett. Ezt az uj Amerikáit rajzolja meg, de vádolja is egyúttal és pedig elsősorban azériv mert bejig avatkozott a világháborúba, „az emberi szellemiek legborzasztóbb tévedésébe, a lég­re riteacíescbb történelmi őrültségbe44. A há­ború folytán Amerika sokat ártott önmagá­nak. — „Azzal a szomorú ténnyel állunk szemben, hogy a szabadság országából az ipari feudalizmus és az arisztokratizmus or­szága lett. Amerikának legnagyobb büszke­sége, a népért dolgozó és a nép által megte­remtett kormány a pénz-oligarchia kormá­nyává lett.“ Az amerikai életről Írva. küölnösen bő­ven foglalkozik a puritanizmussal és kifejti, hogy a keserű és embertelen puritanizmus helyébe az igazi és lelki tisztaságot kell állí­tani. Reménytvesztett ítéletet mond az ame­rikai politikai életről, amelynek korrupcióját, tömegdeliriumát állítja pellengérre és nincsen jobb véleménnyel az amerikai sajtóról sem, amelyet a világ legborzasztóbb, legerőszako­sabb jelenségének nevez. Összehasonlítja az amerikai szociális állapotokat egyes európai országok viszonyaival és rámutat arra, hogy Amerikában hiányoznak azok az okos és em­berbaráti törvények, amelyek a munkást munkaképességének ideje alatt védik és gon­doskodnak öregkoráról, amikor már nem ké­pes dolgozni. Amerikában nincs állami gon­doskodás arra az esetre, ha a munkás meg­betegszik, vagy munkaképtelenné válik s igy Amerika e tekintetben a legreakciósabb ország. ír az irodalmi és művészeti életről is és harcot hirdet a párisi irodalmi és művészeti Irányzatoknak hegemoniális befolyása ellen, mert ez teljesen elpusztítja az amerikai benn­szülött művészeti életét. — Az amerikaiakat csak az amerikaiak érthetik tneg — írja könyvének utolsó fejeze­tében —, de a nem amerikaiak is láthatják azt, hogy a legföltünőbb amerikai tulajdonsá­gok az egyformaság és éretlenség, a föliile- tesség és ki nem egyenlitettség, röviden: jó­ban és rosszban egy modem barbarizmus, amelynek Európa elbukása után van bátor­sága ahhoz, hogy az egész világra rákény­szerítse a maga fölüleíes mechanikus és rna- terialjsztikus társadalmi, gazdasági és állam- rendjét. A fölnőtt ember izmaival bíró cse­csemő ugy a saját otthonában, mint Európá­ban mindent fölborított és mégis mosolyogva tekint a pusztulás felé és nem törődik fele­lősségérzetének tragikus voltával. BiMiás emberek között . . . Látogatás a pozsonyi baptisáknál Pozsony, december 29. (Sajá tudósitónScItól.) A pozsonyi síz-ölő- mü veséik utcájában, a sok régi aipró udvarház: között egy emeletes, de vakolat­lan falu, szintén egyszerű épületi áll a 27. számi alatt: a baptisták uj székháza és tem­ploma. A templomi etgyszierfi, a lehető legegy­szerűbb. A fehér falakom sehol egy szentkép, sehol egy Kérészit Mindössze három bibliai idézet berániázva. Az oltár helyén van a keresztelő-medence beépítve a padozatba. Egy harmóniám, egy prédikáló szék, a kö­zönség részére székek. Ez az egész bútor­zat. Nincsenek áj tatosságra hangoló színes aiblaktátbiálk, sima, fehér ablaküvegen törlik meg a bágyadt téli nap és egy harnninc-har- mincöt főrnyii jámbor gyülekezetre ontja jó­tékony sugarát. Nők, férfiak, gyermekek vannak a templomban vasárnap délielőijt tíz órakor. Ez a német isten tiszteiét. A prédi­kál őszéikben egy középtermetű, nagyon ba­rátságos képű civil ur: Vacziulik Károly pré­dikátor. Cselles akcentussal beszél németül, de jól érteni. Előtte a biblia. Ezt magyarázza Vaczuldv atya vagy jó félórán át. A síz Ölö­tökéről és a venyigéről szóló példázatot boncolgatja. Mikor a biblia-ima gyár ázásnak véig-e van, a harmóniáimon játszanak. Meg­mondják, hogy a 289-iik zsoltárt kell énekel­ni. Az előzékeny sekrestyés az ér kezembe is egy imakönyvet ad és felüti a 289. zsol­tárt. Föláll az egész gyülekezet. Eléneklik a zsoltárt. A prédikátor felszólítására aztán a hívek egyilke — egy hajlott hátú, eszes, ipa­ros kinézésű ember — imát mond íenhangon. Utána nagy, síri csönd, a fejeket áijtafosam lehajtják és -- vége az istentiszteletnek. A prédikátor lejön a szószékről, minden hívé­vel kezet szőrit, az isinkre ütemeknek pedig bemutatkozik. Az istentisztelet alatt -adomá­nyokat gyűjtenek az egyházközség céljaira. Nem csengős persellyel, hanem nyiliotf kis szaimako.rarr.il. * Pár perc múlva fönt vagyok a hitköz­ség irodájában. V-elera szemben Vaczu.ik Ká­roly, • a prédikátor, ül. Két év óta van a po­zsonyi egyházközség élén. Igen sokoldalúan képzett, intelliligens embernek látszik, aki külföldön is sokat járt. Negyvennyolc-ötven év körüli férfin. Prédikátor társa Szára-pon Ádám, egy amerikai szlovák. Mindketten itt laknak családostól a hitközség házában. — Baptista görög szó, — magyarázza Vaczuilk páter — a.zt jelenti, hogy „megke­resztelt44. Helytelenül hívnak bennünket „-új­ra ke r ész tel Éknek", mert mi csak azt a ke- reszíeliést ismerjük el, amelyet mi végzünk: az aláimeritás utján való kérész telest, mini ahogy Keresztelő Szent János a Jo-rdán-ío- lyóban aMirnorittés utján keresztelte meg Jé­zust. Ezeken testvéries szellem uralkodik. Papot a mi egyházunk nem ismer, én sem vagyok az, csak prédikátor, bibliamiagyarázó, aki akármelyik hívünk lehet, ha arra rátermett­sége van. Szlov-ems zik óban huszonöt baptista egyházközség van és pedig főként Liiptó, Lo­sonc, Nógrád környékén, de a Csallóközben és Ruszin szívóban Munkácson, Jablonieán vannak fináléink. Egész Cseh-Szl-ováki-ában mintegy négyezer hívünk van, az egész vi­lágon pedig húsz millióra teszik a baptisták számát. Svédországban a kormányban is több baptis-ta vallása férfiú van. A németor­szági baptisták száma hatvanezer Lelhet. A pozsonyi egyházközség a prágaival áll ön­kéntes, ik-ét évre szóló szövetségben, de igen barátságos összeköttetésben vagyunk a ma­gyarországi és -anszdriiaii baptistákkal is. Prá­gából nemrég Kraim ár érdeklődő ti, hogy küldjem meg a szlovenszíkói baptisták sta­tisztikáját, de bizony még nem állítottam össze. A pozsonyi egyházközség élére két év előtt kerültem. Most németi és szlovák az egyházközség nyelve, azelőtt volt néhány _ magyar tag is, most! a tagok száma körül­belül száz. * ■ Délután keresztelő volt az taaházban. A pad -első sorában ültek a megk ere sztélén - dők tetőtől talpig fehér ruhában, fehér vá- szonc-ipőben. Mint megtudtam, a ruhát, cipőt az egyházközség adományozza erre a célra a kereszitekndőllcnek. Azért késett egy héttel a keresztelő, mert a ruháikat Kassára köl­csönözték ki. Keresztszülők baptista keresz- Jelésnél nincsenek. A gyermek az anyaköny­vi hivatalban kapott nevét tartja meg to­vábbra is. VaczulLk, aki erre az alkalomra fekete felárt .öltött magára, rövid prédikációt tar­tott, maiid je-lt ' adott, hogy a rniegikereszte- iiendck kövessék' a medencébe. Először ő maga lépett bele jó térdig. Utána egy öreg néni ment. Bátran lépett bele a vízbe, á-jla­tos, derűs mosollyal az ajiakán. A prédikátor a keresztelő szavak elmondása után bal kar­jával gyengéden megfogta és teljesen alá­nra-ri tette a meleg vÍzzel elviselhetővé tett vízvezetéki vízben. Csuromvizesen került ki onnan a megk-ere-sztelíti Szolgák várták fehér lepedőkkel, beburkolták és befutott szobába vezették, ahol átöltözött. * O-diaikünn a sáros Magas-ütem egy boro­zóból duhaj ének hallatszik: „E,j, haj, so-hse halunk meg!...“ Vaozulilk prédikátor kicsiny táborával együtt bizonyára nagyon-nagyon megbotránkoznék ezen az istenkáromláson... Rehorovszky Jenő. i---------------------------------------------------------------­Ba scb Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, Jindriü&ka 6. szám ms — Vabáismink, szertartásaink nagyon egyszerűek. Az ember egyesülése az Isten­nel és az emberek közötti igazi testvéri vi­szony megteremtése. Mi mindenekelőtt a szabad akarat elvét hirdetjük, nem kénysze­rítünk senkit semmire és éppen ezért nem veszünk fel egyházunk kebelébe olyan ta­gokat, akik nem saját jőszámlüköüil jönnek, Mi a gyermekeket az uj testáirrneintum szelle­mében neveljük és csak felnőtt korukban kere-sz Elljiüik őket, amikor saját akaratuk fe­lett rendelkeznek. Ebben a nagy ön áiF óság­ban rejlik a mi erőnk. — Istentiszteletet mii tulajdoniképpen nem is tartunk. Mi az istent az emberikben tiszteljük és éppen ezért sietünk az ember segítségére szellemi és anyagi szükségében. A szociális nwmka éppen ezért nálunk na­gyon kifejlett. Az alkoholtól tartózkodunk. A mi egyházközségünk tartja fenn a „Zach- rana“ nevű m-entőegyesületet, amely sze­gény leányok és asszonyok fölkarolásávul foglalkozik. Ugyané név alatt) -most elbukott leányok és asszonyok részére -otthont épí­tünk. Dolgozunk csendben az árvákért, gyűj­tőiünk az éhező Oroszország számára cs most ugyanezt tesszük Németország részé­re. Nagy akció van folyamatban részünkről a hadiözvegyek, árváik és munkámélküllek részére, les mindezt a legnagyobb csöndben, minden reklám nélkül tesszük. Összejőve te­lünk hetenként kétszer-háromszor vaunak. A dunai államok magyar / közgazdasági újságja / /i Állandó és kimeritő cseh- / / 1 szlovák, román, jngo- / / |j szláv és német-osztr. / I^f I rovatok. Megjelenik / í 4 S hetenként. Pontos^f XElőfize- 1 zavartalan pós-. /%?/ tés I évre i tál szállítás ^z/0^^ / ^ KC. ^ B összes utód-/ /Magyar Lloyd i államok- / /a legolcsóbb és I ba. / / legalkalmasabb h f I / hirdetési orgánum 9 i / / bankok, gyárak, ex- I / / P°rtörö^ stb* számára, i / / Szerk. kiadóhivatal: I f WIEN. ¥11, Siebenslerngasse Rr. 13 ff / BÜBIPEST, ¥111., Rákóczii! 73. szám 1 Január 14-én tárgyalják az Ulain-iigyet Budapest, december 29. (Budapesti szerkesztőségünk teleíonje- lentése.) Az Ulan-ügyben január 14-re kitűz­ték a főtárgyalást. A tárgyalást Langer Jenő, a budapesti büntetőtörvényszék elnöke veze­ti. A tárgyalás előreláthatóan több napig el fog tartani. Lapjelentések szerint a tárgyalás javarésze zárt ajtók mögött fog lefolyn. • Kormánybiztost kapott Budapest A kormányzó Terstyánsziky Kálmán mi­niszteri tanácsost, a belügyminisztérium fő­városi osztályának vezetőjét, Budupes-t kor­mánybiztosává nevezte ki. Sipőcz polgár­mestert fölmérniük a főpolgármesteri teendők­től. Gartner nem kell a románoknak Gartner Maróéi, a-kit a Tisza-gyilkosság- b-an való részvétel miatt jogerősen tizen- négyévi fegyházra Ítéltek el, a budapesti ro­mán követségnél azt kérte, hogy vegye fői a kicserélendő politikai foglyok listájára. Iga­zolta, hogy temesvári illetőségű és hogy a román megszálláskor a XVII. román had­osztály utievélláttamozási osztályában volt- A román követség a kérelmet elutasította azzal a megokolással, -hogy az optálási határ­idő- lejárt, Gartner pedig a törvényes határ­időn belül nem jelentkezett. A magyar kor­mánnyal való megállapodás értelmében egyébként is csak a politikai foglyokat cse­rélik ki. Belgrád fekete éiszakája Pánik a jugoszláv fővárosban — Katonaság védi a királyt, a minisztereket és a főtiszte­ket— Véres események küszöbén Bécs, december 29 A Reichspost jelenti Zágrábból: Csaknem az egész jugoszláv, főképpen azonban a szerb sajtó szenzációs cikkekben foglalkozik a jugoszláv király születésnapján történt föl - tűnést keltő eseményekkel. Ezen a napon a jugoszláv fővárost valósággal elárasztották a gyalogos és lovas katonai és csendőrcsa­patok. A magas állású tisztek lakásait, a hi­vatalos épületeket, a miniszterek -és a:szárny­segédek lakásait erős katonai osztagok szál- Ictták meg. A várost betöltő vészhirektől megrémült lakosság csak annyit tudott, hogy a Topcsideren „a fehér kéz44 egy újabb ösz- szeesküvé’sét fedezték föl. amely a merény­letek egész sorát tervezte. A „kritikus44 éj­szakán a tiszti kaszinóban összegyűlt tiszte­ket éjjeli 11 órakor külön futárokkal rendel­ték be a kaszárnyákba. A belgrádi Pravda különféle verziókat közöl a nagy izgalom okáról. Állítólag az egyik „kéz44 a diktatúrára törekszik, a másik „kéz“ azonban ebben a tervében megakadá­lyozza. Reggelre ismeretessé vált. hogy Ziv- kovics tábornokot, akinek feje elsősorban forgott kockán, egész éjszaka erős katonai osztag őrizte. Egyes hírek egy tüzérezred lá­zadásáról számolnak be. Mindenesetre jellemző a helyzetre, hogy az egyes minisztériumokat még most is állig fölfegyverzett katonai csapatok tartják meg­szállva s Pasics házát egy csendőrosztag őrzi. — A „Jugoslovenske List44 értesülése szerint Belgrádban már régebb idő óta véres események beköszöntését harangozzák be. Az egész belgrádi helyőrség állandó szigorú készültségben van. Rövid táviratok Wrangel tábornok Belgáidból az Egyesült Államokba utazott. Elutazásának oka az volt, hogy Szovjetoroszország addig nem akart tárgyalások­ba kezdeni a jugoszláviai kormánnyal, inig a tá­bornok az országban tartózkodik és ezért a kor­mány határozott formában tudomására hozta, hogy elutazását kívánatosnak tartja. Kina visszautasította Finnország ama követe­lését, hogy az 1901 évi boxerlázadás anyagi kár­pótlását aranyban fizesse. A déitiroll német képviselők értekezletét, melyen a trienti prefektusi dekrétum ellen akartak tilta­kozni. mely az olasz nyelv használatát teszi kö­telezővé a hivatalokban ésa n yilvános gyűléseken, az olasz hatóságok nem engedélyezték. A Journal des Debats szerint a Venizeloszhoz küldött görög deputádó tegnap reggel érkezett Párisba. Párisi görög körökben remélik, hogy Ve- nizelosz el fogja fogadni a neki felkínált külügy­miniszteri tárcát. A szász országgyűlés tegnapi ülésén elhatá­rozta. hogy a miniszterelnök választását leveszi a napirendről. A házfeloszlatásra vonatkozó javas­latot külön bizottsághoz utalták. Az országgyűlés január 4-én megtartandó legközelebbi ülésen mind­két kérdésről dönteni fognak. 41

Next

/
Thumbnails
Contents