Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)
1923-12-28 / 293. (446.) szám
Péntek, december 28A Zólyom-nagymegyei szövetkezett ellenzéki bizottsági tagok értekezlete Zólyom, december 27. Zólyommegye szövetkezett ellenzéki bizottsági tagjai december 23-án Zólyomiban tartották meg első értekezletüket. Süteö István bizottsági tagot súlyos betegsége akadályozta a megjelenésben. Az értekezlet kimondotta a megyei klub megalakulását. Elnöknek megválasztották Petrogalli Oszkárt, jegyzőnek Gy.apay Edét. A bizottsági tagok első összejövetelük alkalmából mély hálájukat fejzik ki a választóközönségnek a bizalomért, amellyel pártjainkat a választásoknál megajándékozta. Ez a bizalom tette .lehetővé azt az eredményt, amely megnyugtató bizonyítékát adja népünk nemzeti öntudatának, szervezettségének és fegyelmezettségének. Különös örömmel és büszkeséggel állapítjuk meg, hogy pártjaink jelentékeny számiban kaptak szavazatot tiszta szlovák községekben is. Ezek a szavazatok igazolják, hogy a szlovák nép széles rétegei ma is testvéries együttérzéssel kívánják az együttműködést a magyar néppel a 'közös jogokért és azonos érdekekért. A bizottsági tagok iparkodni fognak igazolni a nép bizalmát. A lapok "híradásai -szerint a kormány >a megye bizottságába 11 tagot nevezett ki. Az értekezlet megállapítja, hogy a kormány e kinevezéssel meghamisitja a nép akaratát. A kinevezések utján a kormány azoknak a pártoknak biztosítja a szavazatok többségét, amelyek a nép ítélete alapján megbuktak. De meghamisította ezáltal a megye lakosságának nemzetiségi számarányát is; a kinevezettek között egy magyar sincs. Természetesen nem kívánjuk, hogy nemzetünk sorából bárki is ilyen dicstelen kinevezés utján tagságot szerezzen, de megállapítani kívánjuk, hogy a kormány — híven általános politikájához — itt is megengedhetőnek találta a magyarság teljes mellőzését. A bizottsági tagok a kinevezés tényét a törvények iránti köteles engedelmességgel tudomásul veszik, de tiltakoznak a kinevezéssel a demokrácia és az alkotmány alapelvei ellen elkövetett durva sértés ellen és bejelentik, hogy a kinevezett tagokkal szemben maguktartását annak megfontolása fogja irányítani, hogy e kinévezett tagok, ,a modern darabontok a megyebizottságiban nem azért kaptak helyet, hogy a nép akaratát érvényre emeljék, hanem azért, hogy annak érvényesüléséit meghiúsítsák. Az értekezlet megütközéssel állapítja •meg, hogy a kormány a megyékről szóló törvény 24. szakasza ellenére mostanig nem bocsátotta ki a megyebizotíság ügyviteli szabályzatát. Megállapítja továbbá, hogy bár a szeptember 30-án megtartott megyei választások óta három hónap már letelt és a törvény 16. szakasza értelmében a megyebizottságot a zsupán negyedévenként legalább egyszer köteles egybehívni, a mai napig sem történt intézkedés a megyegyiilés egybehivására. A kormánynak e mulasztásai a törvény nyilvánvaló megsértését jelentik. Az értekezlet ezután a többi ellenzéki pánttal való együttműködés kérdését tárgyalta. Maga részéről kívánatosnak tartja az összes- ellenzéki pártokkal való együttműködést mindazokban az esetekben, amikor a kormánynak a népakarat meghamisi- tására irányuló törekvéseinek visszaveréséről és az ellenzéki pártok szabadságának megvédelmezéséről van szó. Különösen szükségesnek tartja a szoros és állandó együttműködést a Szlovenszkó autonómiájáért küzdő szlovák néppárttal. Örömmel állapítja meg, hogy a néppárt az együttműködés szükségét a maga részéről is hangoztatja és annak megvalósítása érdekében felhívást bocsátott ki. Az értekezlet kijelenti, hogy teljes harci készséggel és odaadással hajlandó felvenni a közös harcot Szükségesnek tartja, hogy az általános irányelvek és az egységes taktika megálla- pitása érdekében a szövetkezett ellenzéki pártok programjával az összes megyékben megválasztott bizottsági tagok közös értekezletet tartsanak, megbízzák a klub vezetőségét, hogy a közös értekezlet megtartása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. A megyei választmányba a klub a maga részéről Petrogalüt és Gyapayt jelöli. Ezután beható tanácskozást folytattak a részletes taktikáról. Részletesen megállapították a legközelebbi jövő munka- és harci programját. Egymás között felosztották a teendőket s elhatározták, hogy a vármegye népéhez felhívást bocsátanak ki. hogy minden egyes sérelmet a klub elnökségének a losonci központi iroda elmén jelentsék be. A német jegyzék követelései Marx kancellár karácsonyi üzenete — Sfresemann Svájcban tárgyal — A szakértői bizottságok megalakultak Párls, december 27. (Havas.) A Poincaré miniszterelnöknek átnyújtott német emlokiratiban a német kormány a gazdasági adminisztratív problémákat ismerteti, melyeket azonban nem fognak a jóvátétellel összefüggésben tárgyalni. A német kormány azt kívánja, hogy határzárat szüntessék meg, a megszállott területekre irányuló importot ne adóztassák meg, Németországnak engedélyezzék a közreműködést a Rajna-'Wesifái ai Bank alapításánál és a kiutasított hivatalnokokat helyezzék vissza állásaikba. Németország ezenkívül sürgősen ki vámja, hogy az összes német vasutas és hajózási alkalmazottakat vegyék vissza. A francia- és belga kormány meg fogja vizsgálni, vájjon a német javaslatokat az a szándék hatja-e át, hogy a gazdasági élet megújhodását jóváitételi fizetések érdekében óhajtja. Berlin, december 27. Marx német birodalmi kancellár rádión közölt karáoonyi üdvözletében megköszöni a Németországnak nyújtott külföldi segélyt és kijelenti, hogy a volt ellenséges országokból érkező levelek és egyéb megnyilatkozások azt mutatják hegy a sovinista uszítás dacára él még az emberekben a békegondolat. A kancellár ern’é- keztet a megszállott területek börtöneiben szenvedő német állampolgárokra, majd hangsúlyozza, hogy a német kormány és nép a lehető legnagyobb mérteikben teljes'teni akarja jóvátéfeli kötelezettségeit, azonban annak a kellő mérékben nem tud eleget tenni, mert nem engedik, hogy szabadon dolgozhasson a Rajna- és a Ruhrviidéken. A kan cél’ár meg van győződve arról, hogy Németországnak megengedik, hogy fizetési szándékát részben végrehajtsa, akkor meg fognak szűnni a mostani állapotok. Németország ismételten jelét adta megegyezésre való készségének, most Németország és a világ szeme a túloldal felé irányul és onnan várja a megegyezésihez vezető lépést. Berlin, december 27. Stresemann külügyminiszter Délsvájcba utazott. Politikai körökben ugy tudják, hogy Stresemann Svájcban fontos közvetlen tárgyalásokat fog folytatni külföldi országok képviselőivel. Páris, december 27. A New-York Héráid jelentése szerint a párisi politikai körök a német memorandumot riendkivül nagyícmtosságu lépésnek tartják, melyet éppen ezért a legnagyobb elővigyázatossággal kell megvizsgálni. A francia és belga kormány már megkezdte tanácskozásait a német jegyzékről Paris, december 27. A jóvátétel! bizottság hivatalos kommünikéje szerint a jóváté teli bizottság tegnap délutáni ülésén a novemben 30-iki határozat alapján a következőképpen állította össze a két szakértői bizottságot: első bizottság: Kindersley, a Bank of England igazgatója, a Hudson-Oil Company kormányzója és Stamp a Noebel-társaság titkára (Anglia), Parmentier, a Cerdií Fonciére igazgatója. Al'ix, a párisi egyetem iogi fakultásának titkára (Franvlaorsrág), P'reMi gyáros és Flóra, a bolognai egyetem pénztan tanára (Olsazország), Houpart báró bankár a belga kamara tagja és Franqui állmm'ltniiszter. a Banque Generálé de Belge helyettes kormányzója (Belgiumi. Másodiv b;zottság: Ro- b’nson, a los-angelosi First National Bank e’nöke (Amerika). Mac Kenna, volt kincstári kancellár (Anglia). Atkáim, a Banque de Paris et des Pays-Bas igazgatója (Franciaország), Alberti, a Banka Credito Italiano aligazgatója (Oalszország), Jausen a belga nem zeti bank elnöke (Belgium). — Az első bizottság első ülését január 14-én, a második bizottság pedig január 21-én tartja. A kormánysajtó és a ruszinszkói kérdés Prága, december 27. A ruszinszkói események rohamos fejlődése a kormánypárti sajtót valósággal megdöbbentette. A Lidové Novlny például azt Írja, hogy az egyesült agrárpártban a legnagyobb elégedetlenség tapasztalható. A párt ellenzéke palotaforradalomra készül és a pár.t valamennyi követelésének azonnali teljesítését kívánja. Azokét is, melyeket még a legszélsőbb ellenzéki magatartása idején állítottak föl, akkor amikor emlékirattal fordultak a népszövetséghez. Az elégedetlenek Kamln- szky követőiből rekrutálódnak. A lap Beszednek azt az elhatározását, hogy elutasította a Prosvita meghívását, ugy kommentálja, hogy nem volt helyes taktikai lépés. Óriási hóviharok egész Kózépearőpábaa Prága, december 27. A Középeurópa metropolisaiból érkező jelentések szerint egész Középeurópában borzalmas hóviharok dühöngenek. Az osztrák Alpokban e.ő- íorciult lavinaomlások és hófúvások miatt Innsbrucktól nyugatra beszüntették a gyorsvonatok és a D-vonatok közlekedését. A keleti expresszvonatok a Salzburg—München—Lindau segédvonalon köziekednek. — A karácsonyi ünnepnapokon Eszaknémetországban az óriási hóviharok erősen megrongálták a vasútvonalakat. A hóiuvá- sok egész vonalakat zártak el és több vonatot eltemettek. A táviróoszlopok százait tépte ki a vihar, amely Berlintől északra Poranienburg mellett súlyos katasztrófát okozott Egy gyorsvonat, melynek mozdonyvezetője a viharban nem látta a fényjelzést, teljes erővel nekirohant egy heiyivo- natnak. A gyorsvonat mozdonya a helylvonat utolsó kocsiját fölemelte a sínről és keresztülre- pitette a magas vasúti töltésen. A ’v'agon egy gáztartályra zuhant, mely azonnal fölrobbant és lángba bontotta a helyivonat két vagonját. Egy postahivatalnok szénné égett, két másik posta- hivatalnak’'és* egy utas súlyosan megsebesült. — A Riesengebirgeben a hóviharok miatt minden forgalom szünetel. Több vonatot még nem sikerült a hótömegek aló! kiszabadítani. — Cham- beryben egy lavina kilenc embert e'temetett. — A Deutschgabel—Zvvickau, Königgratz— Horitz— Schmiritz—Sadova—Königshan—Schatzlar-vonalat a hófúvás óriási hótömegekkel borította el, mely lehetet’enné teszi a közlekedést. Remélik, hogy* a forgalmat sikerül huszonnégy órán belül helyreállítani. — A hóviharok miatt a Brandeis a. E—* Neratovicz és a Pecek—Beevár, Tauschin—Ce- lakovit-vonalon az egész forgalmat beszüntették. Hifii János szerencséje — A Prágai Magyar Hirlap eredeti regénye — Irta: Schöpflin Aladár XX. Kissé bágyadtén a reggeli langyos fürdőtől, szórakozottan lapozgatta Kitli János az újságot. Csak ugy átfutotta szokásból, nem volt kedve olvasni. A napihirek között kereste a társasági híreket, mindössze egy mágnááesküvőt talált, ami érdekelte. Már le is akarta tenni, de az a homályos érzése volt, mintha valahol, valamelyik cikkből ismerős nevek ütődtek volna hozzá. Lapozott előre vagy kettőt és megütötte a szemét ez a név: Szerecseny Imre. Nézte a cikk cimét, szenzációs, nagybetűs cím volt: MILLIÁRDOS BANKBUKÁS BUDAPESTEN Az Úri Bank hirtelen Összeomlása — Esztelen spekuláció romlásba döntött számos exisztenciát Az első pillanatban ugy olvasta Kitli János ezt a címet teljes biztonságérzéssel, mintha semmi köze sem volna a dologhoz. Csak aztán jutott a tudatára, hogy itten miről van sző. A hirtelen rémület verejtéke gyöngyözött ki a homlokára. Az Úri Bank bukott meg. az ő bankja, amelyben minden pénze benne volt. De még mindig nem értette teljesen, mintha valami fizikai lehetetlenségről volna szó, mintha azt írták volna, hogy leomlott az ég. vagy megnyílt a föld Budapest alatt. Kapkodva, türelmetlenül olvasta ac ikket, nem értette teljesen, de any- nyit kivett belőle, hogy Szerecseny Imrét a rendőrség letartóztatta, mert hűtlenül sáfárkodott megbízóinak pénzével. Mindenféle hangzatos jelszavakkal, amilyenek ma, fájdalom, nagyon divatban vannak —‘ irta az újságíró hálójába kéri tett egy csomó hiszékeny embert, ezek pénzével esztelen kontreminjátékba fogott a tőzsdén és milliár- dokra menő összegeket veszített. Egy darabig ki tudta elégíteni türelmetlenkedő üzletfeleit ugy, hogy uj üzletfeleket szerzett és azoknak a pénzéből kielégítette a régieket, de most már ez sem ment tovább, a tőzsdei veszteségek is egyre magasabbak lettek, az utóbbi hetekben már csak azzal tudta valahogy tartani magát, minthogy egy ismert fiatalembert környékezett meg, aki egy- ügyüen rábízta hirtelen szerzett nagy vagyonát. — Ez én vagyok — egy ügyben rábíztam... szép kis ügy, — motyogta Kitli János és olvasott tovább. — Ennek a tiatafembernek a pénzévé' próbálta visszaér ős zakói ni a szélhámos bankár a szerencsiét, de a mostani balsseben e;- uszitak ezek a milLárdok is. Végre bekövetkezett az összeomlás, egy-két hitelező a rendőrségnél tett föDjcl öntésit, címeik hírére jötték a Ubbi följelentéseik cs a rendőrség őrizetbe vette Szerecseny Imrét, valamint bankjának igazgatóját', Vías&dy Páll Csak eddig olvasott Kitli János, a több' aTiűinres részletek, a hozzájuk fűzőik Elmélkedéseik már nem érdekelteik, már nem futott rájuk a türelméből. Összegyűrte és ideges kézzel lecsapta az újságot a földre. — A bankba! — gondolta és kirohainit a szobából. Már a lépcsőn futott, mikor József utolérte. A kalapját hozta utana. — Nagyságos ur, kaiap nélkül akar elsietni? — kérdezte csodálkozva, hogy mi törtómlictki'íit. Kitti János szó nélküli csapta a fejére a kalapját ós szaladt. Ugy szaladt, hogy az utcán majd elgázolta az embereket. Szórakozott volt, csak homályosam zavargóit a fejében valami lehetetten képzetnek, még mindig nem h’tüe, nem érhette, nem tudta fölérni ésszel, ami történt. Hiszen az lehetetlenség, hogy ő most, csak ugy egyszerre* minden előzmény nélkül tooíkreuiieot ember, csak kápráziat az egész, talán nincs is ébren, csak szörnyű álomban gyötrődik. Az utaa megszokott képei csak homályosan, bizonytalan ; atyáik épként ütődnek az agyába, észrevevé- érteik csak a felületét érintették, nem halottak neki. Egy hordár köszönt neki. Mért köszön ez a hordár? Hiszen nem ismerem, gon- tolta és futóit tovább. Aztán eszébe jutott ézerecseny Imre. Az már csak nem lehet, hogy egy ilyen előkelő embert, egy császári ás királyi kamarást így egyszerűen letartóz- aíssainialk, mint valami csirkefogót. Megjelent előtte' Szerecseny monoklija; ez a monok lj- isibaoás ragadta meg legjobban a figyelmét, mikor a kamarással találkozott, aztiin az a kimondhatatlan gőg. amely Szerecseny egész ‘dákjáról lantit és amely eftöt ő mindég megalázkodással vonult vissza. Hát a rendőrök .3 merték volna fogni ezt a gőgös, erélyes .irat? Hogy letetne ez? A Gerbeaudt érezte maga körül, a nagy csillárokat, sürgölődő kisasszonyokat vele szentben Szerecseny ült, mellette Innia bárónő. Irtóztató ijedség és- kétségbeesés fogta el. Inna bárónő mii* fog szólni a dologhoz... hogy fog előtte megáldani Alig bírt tovább menni Egy tömig ember állott előtte a gyalogjárón, ingerületi vitatkoztak, kiabáltak, Kifli Jánois felnézett, az Úri bank előtt állott. Ráeszmélt, hogy ez a csapat ember, férfiak és tlőflí, mind hozzá hasonló károsulok és most értette meg igazán, hogy minden igaz, az Úri banknak vége és az ő pénzének is vége. Üres fejjel, bután, gondolat nélkül állt meg és csak bámult a bank ajtajára, amelyre todnta volt ragasztva: „rendőrileg zárva4*. Egy epés arou férfi megszól! totita: — Uraságod ts károsult? — Nemi tudom ... Halán ... — fellelt KW* bános szórakozottan. — Volt pénze a bankban? — kérdezte az epés. ember dühösen. — Volt — feledt Kitli János föl se nézve, csak az a cédula volt a szeme előtt. — Nahát, akkor károsult. Nyugodt lehet, nem kap vissza egy vasat se — mondta az epés ember, mintegy kárörömmel és vicsorogva rámosolygott, — Igen, — mondta Kifli János. — Nekem egy millióm úszik — mondta az epés ember. — Két hét eiöft hoztam ide, én szamár. Elfordult Kifli Jánostól és hangosan kezdte a történetet mesélni egy tehetetlenül sir* dogáló öreg asszonynak. Az ő milliója... az volt a födolog. A legnagyobb gazemberség... Kitli János állt ott egy darabig, idegenül, nem f gyei', ve a lármázó és átkozódó többieket. Aztán szörnyen elszégyelte magát, hogy ugy áll itt az utcán, hu tan mutogatva az ostobaságát, hogy így tönkre hagyta magát tenni! Nem volt egy világos gondolata, nem érzett 'ájdalmat sem, tompa fásult érzés volt benne. Csak néha, mint ahogy egy beteg fog meg- ajdul, vágott1 rajta keresztül egy éles, kínzó gondolat: írnia bárónő... Ekkor sem fájdalmat érzett, hanem kimondhatatlan szégyen- ke zést és megaláztatást; Irma bárónő előtt egyelte magát; eddig is elég ostobán viseltetett vele, most aztán... I — Szép kis vőlegény — gondolta marsában. Sarkom fordult és ment vissza haza, most már lassú lépésekkel, kelletlenül, hogy mennél később kelljen hazaérni. Egy buta utcai nóta akadt a fülébe valamelyik verkliből, mneí.y egy háiz udvarán zakatolt, ezt a nótát diudolta, maga se tudva, hogy dúdolja. A Páva-utcából ismerte ezt a verklit a hangjáról... A Páva-utca, Müller ur, meg a Bau- mami, meg Mátyás inas... újra elfogta a kínos, megalázó szégyenkezés, ugy hogy meg kellett állnia. Éppen az előtt a hordár előtt állt meg. aki most szolgálatra készen a sapkáját loemelve sietett elébe:
