Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-28 / 293. (446.) szám

Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. —ba Hatszázkilométeres beszélgetés (g.) Prága, december 27. Mikor a karácsonyias szív hazaparan­csolt a munka prágai műhelyéből, haza, mesz- sze Szlovenszkó magyarjai közé, úgy ro­hant, lihegett velem a gyorsvonat, mint egy nagy ujongás... Az utazásban társam is volt, akit sohasem láttam, de akinek az arca odatoppant elém a szűk, szárazán meleg fül­kébe s aki szembeült velem és megváltotta a jegyét ahhoz is, hogy a vasúti ismeretsé­gek konvenciói szerint beszélgethessen velem. Beszélgettünk hatszáz kilométer inegfu- tásánák hosszú ideje alatt. Az ntitársam kezében másnyelvü újság zörgött, mint az én ölemben, az utitársam otthonosan beszélt a vonat kalauzával, tudta, hogy Pardubitz után hol és mikor állunk meg és ha azt kérdeztem, milyen gyár az, ami mellett elrobog a napi életem, akkor bő­ségesen tudott fölviiágositásokat adni. így ment ez egészen addig, amig estébe sötéte­dett a nappal, amig meg nem gyűlt a cérna- vékonyságú fémszál a fülke villanykörtéjé­ben, míg el* nem jutottunk Oderbergig. Onnan kezdve azután 5 kérdezett és én válaszol­tam neki. Mert az utitársam cseh volt, akit először hajtott á ktparancsplísö^ ^'oyeti- sükó relé. Amit az útnak ezen a szakaszán beszél­gettünk, az természetesen politika volt, Po­litika, mert enélkül nincs ma Szlovenszkóval összefüggő kérdés egy az állami lét nagy, szenzációs örömét érező cseh és egy a nem­zeti lét szomorúságba hajló érzését magában hordozó magyar számára. — Nem szeretek politizálni — mondotta ö — és mégis azt kell kérdeznem, amikor először járok ezen a földön, miképpen kép­zeli el ennek az országrésznek politikai ki­alakulását, mert a mai helyzet sem nyugal­masnak, sem egészségesnek nem tekinthető. — Szeretek politizálni — mondottam én —, mert ma a politika kérdéseibe kapcsoló­dik bele egy millió testvérem sorsa és annak kérdése: leszünk-e, vagy sem, éliink-e, vagy sem, lesz-e kenyerünk, vagy csak koldusfca- risznyánk. És mégsem tudok pozitív, egy­szerű állító mondatba foglalt feleletet adni a. kérdésére, mert egy .mesterségesen össze­bogozott problémát a politika egyszerű logi­kájával rendbeszedni lehetetlen dolog. Talán csak egy elv ván, ami irányadó lehet e kér­dés jövő kialakulásának perspektívájából s ezt az elvet kénytelen vagyok az önök nagy és legnagyobb gondolkodójának, a cseh­szlovák haza bölcsének, a köztársaság elnö­kének múltjából és a múltbeli publicisztikájá­ból kihalászni s mint igaz és helyes akpelvet magam elé tiizni. Ez az elv Így hangzott, amikor Masaryk a cseh nemzet és az osztrák nép közötti életviszony föltételeit kutatta: én itt vagyok ur, te ott vagy ur!... Ez az elv, ma ideplántáltan a cseh nemzet és a szloven­szkói nemzetek közötti viszony szakaszán is eleven és egészséges erőt mutató valami, mert higyje el nekem, hogy addig minden kapcsolat keresett, mesterséges, mechanikus és kegyetlen lesz, amig Prága Szlovenszkó fölött csak „ur“ akar lenni és amig a szlo­venszkói nemzetek őserejéből kifakadó kö­veteléseket a politika mesterkedéseivel le­nyesegeti, az adminisztráció gőzmasinájával lehengereli, a terror szöges korbácsával el- püfföli s amig nem deferál a szlovenszkói ős­lakosságnak amaz egyszerű és egészen ter­mészetes kívánsága előtt, hogy azon a föl­dön, melyen ő él, ő akar ur is lenni. Ne mondja nekem azt, hogy Szlovenszkót nevelni és a cseh kulturmunkával előkészíteni kell erre az Önjogu életre s hogy önök ezért jönnek ide ós ezért tartják rövidre fogva a gyeplőt, mert én nem hiszek abban, hogy azokat az idepréselt nemzeteket, amelyek hosszú év­százados történelmi fejlődés során kiérlelték önmagukban az egyéniséget, az öntudatot és amelyek előtt világos és természetes a jö­vőbe vezető ut iránya, az önök egészen egoista ideológiája kovászolbaíja csak át az uj Európa hasznos és életképes tartozékává, mert én nem tudok hinni abban, hogy az önök politikája csak átmenetileg olyan, mint amilyen s hogy az javítóintézeti metódus akar lenni a vásott és fegyelmezetlen s a de­mokrácia önök által Íratott olvasókönyveit a sarokba dobó Szlovenszkó számára. Én nem lehetek teljesen elfogulatlan, mert magyar vagyok, az önök céljaival és törekvéseivel szemben, de semmiesetre sem vagyok any- nyira elfogult, hogy meg ne látnám azt, ha az önök politikájának meg lennének a köz­vetett, például gazdasági és kulturális ered­ményeik. De nincsenek, uram! Mert ha ön itt nyitott. szemmel néz szét, liá meglátja és áléra azt, hogy minden nemzeti kulturális | törekvés számára halálos Ítéletet hord magá- Iban az önök szlovenszkói expanziója, ha be­szél majd emberekkel, akik a hasznothajtás és a hasznotszerzés mesterségét folytatják s akik a „hogy van?“-ra azzal válaszolnak majd, hogy köszönöm, most még meg van a ruhám, de nem tudom, lesz-e a jövőre — bő­röm, akkor majd meglátja a politikájuk prak­tikus eredményeit, amely nemzeteket és exisztenciákat irt s a romokból potemkin- palotákat emel egy festett világ számára. Az utitársam nagyot nyelt és hallgatott. És amikor én továbbra sem hallgattam, ásí­tott egyet és gunyoros mosolygással szakí­totta félbe a mondókámat. — Csúnya dolog az a politika, — mon­dotta. — Csúnya dolog, — mondottam én s arra gondoltam, hogy hatszáz kilométeren át rohanva, okosabb konklúzióra igazán nem juthattunk volna. vettek a nyugatmagyarországi mozgalomban s azóta minden foglalkozás nélkül lézengtek a fővárosiban. Ezek tagjai voltak a titokzatos 101-es bizottságnak, amelynek, mint a rend­őrség megállapította, huszonkét tagja volt. A százegyes bizottság ügyében a rend­őrség befejezte a kihallgatásokat; ma befe­jezi a szembesítéseket is. Ezek után Marosit átkisérik a honvédhadbirósághoz, a többieket pedig az ügyészséghez. Hlinka nem tárgyal Prága, december 27. Hlinka a 28. Ri jenben nyilatkozott a po­litikai helyzetről és a szlovák néppárt maga­tartásáról. Kijelentette, hogy a történelem a szlovák nemzet önállóságra törekvését bizo­nyltja, amiért is az államot, a szerb, horvát és szlovén királyság mintájára, a csehek és szlovákok köztársaságának kellene elne­vezni, a pittsburgi szerződést pedig az al­kotmánylevélbe becikkelyezni. Addig, amig ez meg nem történik, a szlovák néppárt nem támogathat egyetlen kormányt sem. Szlo­venszkót ma úgy kezelik, mint valami haiti-i, vagy teheráni gyarmatot. A szlovákokat el­nyomják. A kormány például a megyei kép­viseletek tagjainak egy harmadrészét ott is kinevezte, ahol csaknem kizáróan szlovák néppárt képviselők voltak. Ezeket á tagokat a szlovák néppárt bitorlóknak tekinti, akik­kel nem tárgyal. A párt elsősorban szabad szlovák iskolákat,' vallás- és sajtószabadsá­got követel. A cenzúra megszüntetése elke­rülhetetlen. Fegyverszünetről, vagy a kor­mányba való belépésről addig nem lehet sző, amig a nemzetgyűlés nem lesz hü képe a szeptember: váalsztások eredményének. Ennek az eredménynek alapján « szocialis­táknak csak két‘és fél mandátum jutna, nem pedig huszonkilenc. F.zérf szükséges az uj választások kiírása. Köztársasági összeesküvés Jugoszláviában Bécs, december 27. A Reichspost jelentése szerint Jugoszlá­viában nagyarányú tiszti összeesküvésnek jöttek a nyomára, mely a monarchiának meg­szüntetését és a köztársaság kikiáltását tűzte ki programjául. Az Odjek nevű jugoszláv lap jelentése szerint eddig harminckét tisztet tartóztattak le Belgrádban s Nisben. Az ösz­szeesküvésben kompromitált több törzstiszt­nek állítólag sikerűit Magyarországba mene­küld. Kommunista összeesküvés Spanyolországban Madrid, december 27. A Spanyolország­ban iieieplezcitt komimuuMsta összeesküvés, melynek kitörése úgy Spanyolországban, m'hty Portugáliában december 28-ára volt megálla­pítva. Házban tartja -a sipanyol és portugál közvéleményt. Madridban, Sevillában, Pál­mában, San Sebas jüanban, Bilbaoban és az astuiri bányaműink ások között számos okirat jutott a rendőrség kezére, amelyek utján, si­kerüli a sportegye sülietek álneve alatt meg­szervezett kommunista szervezetieket lelep­lezni. A forradaílimi mozgalom vezéreit letar­tóztatták. A spanyol és portugál rendőrség közösen dolgozik az összeesküvés •teljes le­leplezése érdekében. EHogtöh a „l©í-cs bizottság" í&gfoií Rassay Károly és Miklós Andor bombamerénylői rendőrkézen Budapest, december 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefon je­lentése.) A Reviczky-utcai bombamerénylet kiderítése óta is tovább folyt a rendőri nyo­mozás és megfigyelés, hogy a többi merény­letre is világosságot derítsen. A nyomozás eredménnyel járt: néhány nappal ezelőtt a rendőrség kézrekeritette azokat az embere­ket, akik annakidején Miklós Andornak és Rassay Károíynak dobozban bombát küldtek és azokat is, akik időnkint a titokza­tos „101-es bizottság" néven szerepeltek. A rendőri nyomozás a Reviczky- és Ko- háry-utcai merénylet tisztázása után oda­irányult, hogy Márffy József további össze­köttetéseit kinyomozzák. Az eredményről a rendőrség a következőket jelenti: A rendőrség kinyomozta, előállította és letartóztatta Marosi Károly 30 éves dro- guistasegédet, jelenleg vámőrt és Szász Jó­zsef 20 éves tanulót, mint Rassay Károly és Miklós Andor eMeni bombamerénylet! kí­sérletek tetteseit. Kinyomozta a rendőrség ezeken kivül a 101-es bizottság cim alatt irt levelek szerzőjét ifj. Drenka Bé’a hivatal­nok személyében. Drenka beismerte, hogy a nemzetgyűlés e'nökéhez, Szcitovszky Bé­lához, a főkapitánysághoz és a francia kö­vetséghez küldött leveleket ö Irta. A rend­őrség öt is letartóztatta. Egyébként az ösz- szes vallomásokban ismét megnyilvánul az, hogy a bombák kürdésében és a levelek Írásában az intéző és kezdeményező Márffy József volt. A Miklós Andornak és Rassay Károíynak küldött bombákat két ember vit­te. Úgy Marosinak, mint Szász Józsefnek egy-egy ellenőrző kísérője volt, aki távol­ból figyelte, vájjon a két ember a rájuk bí­zott dolgokat elvégzik-e. Történt ez azért, mert Márffy egyikben sem bízott meg. ügy Szász, mint Marosi Márffy lakásán, mielőtt a bombákkal elindultak, kísérőjükkel ruhát cseréltek, hogy személyleirás esetén a bombavivő személyleirása a valóságtól eltérjen. Miután pedig a bombákat elhe­lyezték, a kísérővel együtt visszamentek Márffy lakására és ott jelentést tettek. A rendőrség hétfőn délután a letartóztatottak fakásán házkutatást tartott, amelynek so­rán robbanóanyagokat és fegyveralkatré­szeket talált. A letartóztatottak azt vallják, hogy a katonai felszerelési anyagok a nyu­gatmagyarországi felkelés idejéből valók, amelyeket azóta lakásukon tartottak. A bombamerényletekben nagy szerep jutott Adorján Gázának, az ÉME nemzetvé­delmi osztálya vezetőjének is, akit a külön­böző nyomozások alkalmával több ízben elő­állítottak a rendőrségen, de minden alkalom­mal tisztázni tudta miagát. A legutóbbi bűn- cselekményekkel kapcsolatban Adorján Gé­zát szintén letartóztatták, de bizonyitékok hi­ányában ismét megszüntették ellene az eljá­rást. Elbocsátották a rendőrségről, de a to- loncházba vitték, hogy internálási eljárást in­dítsanak meg ellene. A tolomcházból sikerült kiszabadulnia Adorjánnak s ettől az időtől kezdve nem érezte magát biztonságban. Ha­misított útlevelet szerzett és megkísérelte, hogy külföldre szökjön . A detektívek azon­ban állandóan nyomon követték, szökés köz­ben lefogták és ismét őrizetbe vették. A Rassay és Miklós Andor elleni bomba- merénylet tettesein kívül még öten vannak a rendőrségen őrizetben. Ez az ct egyén a 101- <$s bizottságnak volt a tagja: két egyetemi Hallgató, egy fővárosi napidijas és egy foglal- kpzásnélküli egyén, akik annakidején részt- j Jugoszlávia normális kapcsolatot kíván Oroszországgal Moszkva, december 27. Dimitrievics belgrádi egyetemi tanár a jugoszláv pátriárka képviseletében Moszkvába érkezett, hogy az orosz szinódussal tárgyaljon. Dimitrievics a szovjetköztársaság végrehajtó bizottságának Smidovícs nevű tagjával való beszélgetés kapcsán kijelentette, hogy a szerb nép nor­mális kapcsolatba kiván jutni a szovjeíköz- társasággal. Dimitrievics hangsúlyozta, hogy az orosz emigránsokat Jugoszlávia ellen­szenvvel fogadta 3 azok terhére vannak a jugoszláv népnek. Bombamerénylet Csongrádion Egy halott, tizenhét sebesült Csongrád, december 27. Karácsony másodnapján a csongrádi iz­raelita nőegylet bálján íéltizenkét órakor a bálterem utca felőli ablakán ismeretlen tettes bombát hajított be. A bomba íölrobbant. Nagy Julianna huszonnégyéves cselédleány meg­halt. Tizenheten megsebesültek. Ezek közül heten súlyosan. A csongrádi csendőrörs je­lentést tett táviratilag a belügyminisztérium­nak. A nyomozás folyik. 100 csensz!. koronáért fizettek ma, december 27-én: Zürichben 16.625 svájci frankot Budapesten 62 300.— magyar koronát Pécsben 206700.— osztrák koronát Berlinijén 122090000000(10.— német márkát ssk-. Prága, péntek, 1923 december 28 unni,.,,i-in ■ -- Mm Éggr — - - --------- Előfizetési árak bel- és külföldön: 71' (SWM$&4:tí¥$T/¥¥2 msmm 3^1iEWSF ff Mg WL dffl ^ - Kiadóhivatal: Prága. I.. Liliova | _ fllfr nlice 18. sz^ Telefon 6797. szám. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha.

Next

/
Thumbnails
Contents