Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-25 / 292. (445.) Távirati kiadás

Kedd, december 25. — (Az amerikai kivándorlás szabályozása a jövő évre.) Az 1924—25-iki pénzügyi évre, 1924 julius 1-étöi kezdődően az északamerikai beván­dorlók számát redukálni fogják. A cseh-szlovák hatóságok tehát a kivándorlást szociális és biz­tonsági okokból szabályozni fogják. A rendőrigaz- gatóságok felhívják mindazokat, akiknek utazási okmányaik már eddig rendben vannak, hogy leg­később 1924 február elsejéig az illetékes útlevél- hivatalnál okmányaihkka) jelentkezzenek. Az út­levélhez mellékelendő egy lap, amelyen a tulajdo­nos neve, foglalkozása és pontos lakhelye van feltüntetve. Akik ennek a felhívásnak nem tesz­nek eleget, elvesztik az 1924—25. évben való ki­vándorlási jogosultságukat. —i (Felfedeztek egy föníciai királysírt.) Páriából jelentik: Montéi francia kutató Byb- los régi fönicai város kiásatásánál egy körül­belül a Krisztus előtti tizenharmadik század­ból származó több részből. áÜó királysírra bukkant. Bybios, Berytosz és Tripolisz között a tengerparton fekszik, virágkorát a szindó- niak korában élte és királya a perzsáknak volt adófizető vazallusa. — (A magyar daí és a rendőrkapitány.) Jugo­szláviai szerkesztőségünk jelenti: A szabadkai Salome-bar színpadán néhány nap óta föllépett egy magyarországi artistanő, aki rövid, aktuális kuplékat adott elő magyar nyelven. Noha a szö­vegben semmiféle politikai vonatkozás nem volt, a szabadkai rendőrség mégis betiltotta a műsor­nak ezt a számát és csak úgy vo’t hajlandó megengedni az artistahölgy föllépését, ha ez a kupié szövegét szerbül is elénekli, a magyar szö­veg előtt. A bar vezetősége, hogy minden kePe- metlenségei elkerüljön, eleget tett a rendelkezés­nek és ettől kezdve a kupiét e'őször szerbül, az­után magyarul adták elő. De Így is baj történt. Jovánovics Vazul rendőrkapitány — akit most ne­veztek ki a prágai jugoszláv követséghez — teg­nap este megbotránkozva akadt fönn azon, hogy az énekesnő a. szerb szöveg után magyarul is mer énekelni és félbeszakittatva az előadást, a szín­padra rohant. Jovánovics rendőrkapitány az ar­tistanőt letartóztatta az ártatlan magyar kupié miatt, azonnal a rendőrségre vitette és lezáratta. A szegény nőt, akinek az érdekében minden köz­benjárás hiábavaló volt, a szabadkai rendőrség Magyarországba fogja boncolni. mimimsw — A novemberi export Cseh-Szlovákia no­vemberi exportja 1.233,414.123 korona értékű volt s mivel az októberi export 1.014,982.494 koronát tett ki, a gyarapodás 218,431.674 koronára rúg. A novemberi export nagyarányú gyarapodása a na­gyobb cukorkivitelen alapul, amely cikkben 250 millió korona volt az emelkedés. Országok szerint felemlíti a hivatalos kimutatás, hogy Angliába, Olaszországba és Magyarországba je'entékenyen emelkedett az export, viszont a Németországba irányuló export erősen csökkent. Az év első ti­zenegy hónapjában a cseh-szlovákiai export ösz- szesen 10.061,521.284 koronára rúg.-f- Magyarország szabaddá teszi a rlzsbeho- zatalt. A Berichte aus den Neuen Staaten közlése szerint a magyar kormány 1924 elejétől kezdve szabaddá teszi a rizsbehozatalt. Irma bárónő kezét és aztán szerelmes te­kintettel nézett fel rá. Irma bárónő csöndes diadalérzettel néz­te vőlegénye magaviseletét. Mégis ö neki van igaza, jól száimitotit, ebben az ostoba fiúban annyi lovaglás érzés van, hogy az ő jól kiszámított elbeszélésében nem kételke­dik egy pillanatra sem. Söl csak annál szo­rosabban fűződött hozzá Szinte megsajnálta Kitli Jánost az ő jóhiszeműségéért. Eszébe jutottak a férfiak, akikkel eddig dolga volt, az a bizonyos első fiú Becsben, akivel bizony az első éjszaka bizonyos kél eme tlens egei után még egy hónapot töltött el igen kelle­mes formában, aztán a második, a harmadik, a negyedik, erre a bizalomra egyik se leit volna képes közülük. Ebben a tekintetben Kiéi János különb valamennyiüknél. Szinte megsajnálta ezt a derék féut, akinek a becsü­letesség most szinte kiütközött az arcára, igazán megérdemelné, hegy kissé kevéssé át­játszotta n kerüljön a nő kezére. Egyelőre azonban benne kellett maradni a szerepben, ahogy gyöngén sikerült színésznői kísérlete­zéseikor megtanulta, halk páthosszal nyúj­totta ki a két karját és úgy mondta: — Most tehát meggyóntam magának, ítéljen felettem, hat feloldoz, hűséges élet­társa leszek. Ha elmarasztal, visszaadom a szavát. Hagyjon el, meneküjön tőlem, maga tisztább, jobb nőt érdemel .. Kitli Jánost ekkor megszállta a hősi iti- duíliat. Feszesen, ügyetlenül ült fő; ülőhelyén, megragadta írma bárónő kéé kezét és szen­timentális páthosszal nézett Irina bárónőre. A helyzet, amelybe került, határozottan fe­lette állott az ő színvonalának, nem (tudott a maga nyelvén sem szavakat, sem mozdula­tokat találni hozzá. Nem is erezte éppen ez­ért reálisnak az egészet, valahogy mintha nem ks történnék vele, hanem csak színházait játszanának s neki is úgy kellene viselkednie, mint a szereplőnek a színpadon. Nem tudott-f* A Magyar Földhitelintézet részvénytársa­sággá alakul át. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti táviratban: A Magyar Földhiteuntezet rész­vénytársasággá alakul át és a jövőben a teteá- loghitelüzieten kívül a rendes banküzletekkel is fog foglalkozni, valamint ipari vállalatok finanszírozá­sát is vállalja. A részvények aranykoronára fog­nak szólni.-jr A magyar Pénzintézeti Központ az uj bankalakulások ellen. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Pénzintézeti Központ választmánya ülést tartott, amelyen ismét a tagfelvételek ügye került tárgyalásra. A választmány elhatározta, hogy ezentúl csak olyan intézetek tagfelvételi kérelmével foglalkozik érdemileg, amelyek leg­alább hathónapos múltra tekinthetnek vissza és üzleteredményükről már készítettek mérleget Csak igy kerülhet az intézet a tagfelvételi kére­lem benyújtása után a Pénzintézeti Központ re­víziója alá. Ez a revizió az intézet tőkeerején kí­vül számos más momentumra is ki fog terjesz­kedni. Ezen a választmányi ülésen általában az a tendencia érvényesült, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel gátat kell vetni a Pénzintézetek további elszaporodásának, amelyben a Pénzinté­zeti Központ vezetősége igen veszedelmes tüne­tet lát. A választmány harminc jelentkező intézet közül nyolcat vett fel a Pénzintézeti Központ tagjai közé. A többi intézet ügye függőben ma­radt. Ezután a Pénzintézeti Központ küszöbön álló alaptőkeemelésének feltételeit vitatta meg a vá­lasztmány. Elhatározták, hogy a Pénzintézeti Köz­pont tagjai saját tőkéjük minden 250.000 koronája után 4000 korona értékű üzletrészt tartoznak je­gyezni. — Bácskai terményárak. Jugoszláviai szer­kesztőségünk jelenti: Normális forgalommal, tar­tott irányzat mellett, a következő árak a'akultak ki: búza 340—350, ótengeri 235, uj tengeri 230, ja­nuár—márciusi 235, december—januári 236, korpa papirzsákkai 135—140 dinár. Lisztfélék: nullás 530, főző 475, 6-os 315, 7 és feles 275, 8-as 195 dinár. —• Árpa: 64 kilogramos 250—260 dinár. — Bab: fehér, vajdasági 605 dinár. — Káposzta: fejes, vaj­dasági 140 dinár. = A román liszt- és gabonaexport hírére te­temesen emelkednek az árak. Bukarestből jelentik: A brailai fővámhivafca! jelentése szerint a liszt­es gabonaexport megengedése következtében az ottani kikötőben a gabona- és lisztárak vagonté­telenként 2—3 ezer leijei emelkedtek. A jelek szerint előreláthatóan újabb emelkedésre is lehet számítani. Bascb Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSsba 6. szám 1088 — A bécsi Dunaparton szabad román kikötő épül Bécsi szerkesztőségünk jelenti: A bécsi Dunaparton Románia szabad kikötő építésére ka­pott engedélyt. A bécsi román kikötő építése a tavasszal kezdetét veszi. = A bolgár Nemzeti Bank külföldi betétei. Szófiából jelentik táviratban: A bolgár Nemzeti Bank hirdetést tesz közzé, mely szerint a külföldi bankok és kereskedelmi cégek december 11-ike előtt érkezett pénzbetéteit nem zárolták és en­nek folytán ezeket idegen devizákkal korlátozás nélkül fedezni lehet A december 11-ike után el­helyezett pénzbetétek fedezetét a bolgár Nem­zeti Bank nem garantálhatja, ha okmányszerűen nem igazolják, hogy ezeket valóságos szükség­letek alapján létesítették. Hirdetéseket a Prágai Magyar Hírlap, valamint az összes lapok részére napi áron felvesz „ M iá is fi 11 s “ szlovenszSfői hirdetés! és reklám vállalat Praha II., Václaské nám. 53. III. yx?mtxxxxmx»XKXXXxxxmxx»n RnggipittaEéEuegzCgBár. ^ vésnök! ntflíniézef. pecsét bélyeg címke (vilnefla) és eonkormtinyoRMa. Művészies ki­vitelben a vés­nök! szakma minden ápába vágó munkát, úgy acél. mint rézbélyegzőt, pecsétnyomót, I k 6 s z I t I zománc- és réztáblák, arany és ezüst vésését, vala­mint számozó gépet és an­nak javítását a legrövidebb idő alatt HERZ06 I. mavésnök Praha l„ Rqbna olice ll h. Egyedüli magyar vésnök Prágáiban! nooorv 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* 5 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ | \ Saját készitményü finom férfi £ j\ és női fehérnemű, asztal- m* £ < \ térítők és mindennemű lenáru £ 3 \ ► « Árusítás nagyban és kicsinyben £ APS0 ti I RÜHESEK Minden szó egyszeri közlése fii fillér, vásár- es ünnep­napokon TI fillér. A legkisebb hirdetés ára fi korona. A hirdetés alatt levő kis szám alapján megtudható a cím a kiadóhivatalban. — Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges póstabélyeget. Vidékről beküldött apróhirdetést csak a hirdetés dijának előzetes megküldése esetén közlünk. Apróhirdetéseket postautalvánnyal is lehet feladni, a süveget a szelvényre lehet Írni. — Apróhirdetést íelvw ■* VisdAhlvptjiI' T UHaví nÜA# 'ft vt.ár*' jeligés leveleket csak akkor továbbítunk, ha a portóköltség mellékelve van. HÁZASSÁGOKAT legelő­nyösebben közvetít Klein Mór házasságközvetitő Aiud-Nagyenyed (Romá nia). Váliiszköltségre 2 Kő melléklendő 108< NŐSÜLNE azonnal, vallás- külömbsóg nélkül 30 eves keresztény, iutelhgens, önálló, nagykereskedő, megfelelő hozománnval. Teljes cimü sürgős aján­latokat ..Fénves parti" jeligere a kiadó továbbit Iti2(i TEKINTÉLYES vagyonnal rendelkező 50 éven felüli önálló iparos, kinek Szlo- venszkó egyik legszebb városában saját üzlete van, ismeretség hiányá­ban ez úton keresi oly tisztességes es iómódn keresztény urtnő isme- rettségét házasság céljá­ból. ki két felnőtt leány á- nab jószívű any.ia lenne Teljes eimmel és fény­képpel ellátott leveleket a kiadó továbbit ,,-Jószi vü anya 1532" jelige alatt 1592 RUSZINSZKÓI hivatásos házasság - közvetítőkkel összeköttetést keres Klein Mór házasság-köz vetítő Aind Nagyenved (Románia) 1088 KI FOGADNA ÖRÖKBE eg.v 10-éves rom. kath. egészséges, árva gyere­ket. Citn a kiadóban 1080 IKARACSONYI AJÁNDÉK­NAK legalkalmasab i a fényképnag.vitás, melyet művészies kivitelben ké­szít és küld. bármilyen fénykép után . előleg es utánvét nélkül, ppnz utó­lagos beküldésével M k- ray fénvkepuagyitó tiiú- int-zete Kfemmcán Ár­jegyzék ingyen és tier- mentve. .' ' 1370 SZARVAS- es OZAGGANCS talpazatokat fegyveráll­ványokat, képkereteket, emléktárgyakat, művészi kiállításban. jutányos áron készít J akti bek József, müfaragó. Kaiee z. Tre.nőiauska. Képes ár­jegyzék iiiirven. 1.117 HÖLGYEK A íeg’obb par­tiak (mérnökök, orvosok ügyvédek, főtisztvisetők és nagykereskedők stb.) egész tömege ' au elő te­gyezve Klein Mór házas­ság-közvetítőnél. Aind- Nagyenycd (Románia). Válaszköltsógekre Kő mellek eudő i089 IDŐSEBB nővéremnek sze­retnék házvezetőnői ál­lást szerezni, keresztény intell. családnál, vagy ku osárnői megbízatást nagyoDb háztartásban. Néni annyira a nagy fi­zetés, mint jó bánásmód es csendes életre vágyik Levelet 1 K-ás vála-zbe- lveggel ellátva „Gyógyó 8zeresz‘‘ jeligere a kiad- továbnit lnlO osztóiméi cselekedni, amely azt mondta neki, ragadja a karjába Irma bárónőt, szoritoa ma­gához és aat mondta neki: akármi: történt ve­led, kívánlak, enyém vagy, mit bánom én. Kény telem volt a pózba menekülni, mondán: valamit, ami nem a szivéből jön, ami frázis. De semmi ilyesforma n:m jutott az eszébe; a szentimentáfe színdarabok és regények, me­lyeket ismert, csak a magatartását sugallták neki, szavakat nem adtak hozzá. Zavarodot­tan., dadogva, a saját komikus voltát egy­szerre megé re zve zavartan szót: — Irma, egyetlen, én nem bánok sem­mit, tied vagy ok ... Irma bárónő ekkor elérkezaünék látta az időt, hogy hűséges lovagját megjutalmaz­za. Odahajolt Kifli Jánoshoz, szájával egész közel a szájához és agy suttogta neki: — János, nem utá.sz? Akarsz igy is? Kitli János egy pillanatnyi szédülést ér­zett, aztán — végre — maigához ragadta Irma bárónőt, erősen a mellére szorította, a száját oda tapasztott a a szájához. Most elő­ször csókolta meg a menyasszonyait az auto­mobil csók óta, most először érezte igazán a magáénak; a távolság, amelyet eddig ket­tőjük között érzett, összezsugorodott sem­mivé, a választófalak komlóitok, Irma báró­nő már nem állott magas csúcsokon föötte. mellette volt, vele egy szín vonalon, együtt voltak, az övé volt, az ő menyasszonya, csalk most igazán az ö menyasszonya. Most az egyszer nem nézték ito-e az ideje a Ger- beaudba menni, csókoóztalk, egészen elfe­ledkeztek az időről. Irma bárónő i;s végül már egészen átengedte magát, Kitli János csókjainak, már nemcsak csókol tatta magát, hanem csókolt is, nem tudott hűvös maradni, vőlegénye forrósóga öt is fölforralta. Aztán Kií.i János arra kérte, ne menje­nek ma a cukrászdába, hol idegenek között, társaságban kellene ktlmldk, maradjanak kefctesrtxtn egyedül, sétáljanak, vacsoráljának meg valahol egyedü.. Irma bárónő elfogadta az ötletet, csak a mamájával kellett elintéz­ni a dolgot. Átment a másik szobába, ahol az öreg bárónő elaludt a divánon. Mikor Irma bárónő felgyújtotta a villanyt, nagynethezen föltápászkodott és álmos hangon kérdezte: — No, mi az, menni kell már? — Maradhatsz, — felelt Irma bárónő. — Én sem megyek a cukrászdába, egyedül me­gyek Kitli vei vacsorázni Az öreg bárónő most ébredt föl egészen. — Hát igazán beszél téli vek? — kérdez­te aggodalmasan. — Beszéltem. Minden rendben van. Min­dent elírsz nekem és mindent nekem hisz. Jobban meg van főzve, mint valaha. — Akkor jól van — mondta a báróné. — Neked volt igazad. Tudtam, hogy jó fin, de nem hittem, hogy ennyire szamár. Annál jobb. Irma bárónő öltözött, egyszerű, szerény ruhába. Az öreg báróné gyanakodva nézte: — Te, Irma, vigyázz magadra. Semmit se többet a kelleténél. Ráértek az esküvő után. Irma bárónő ingerülten felelt: — Csak nem tartasz olyan ostobának... Mindenki inkább, mint ő. Most... Az öreg bárónő megnyugodott. — Hová mentek? — kérdezte. — Nem tudom, — felelt Irma bárónő. —- Oda, ahová Kitli akar, ma az egyszer. — Jól van, én se megyek abba az unal­mas cukrászdába. Inkább elmegyek a kávé- mérésbe... akad ott egy pár barátnőm... úgyis régen nem láttáin őket — hadd mon­dom el, hogy most, hogy vagyunk. — Ahogy gondolod, anyám, — mondta Irma bárónő és már teljesen fölöltözve ki­ment a szobából. Elindultak ketten Kitli Jánossal sétálni. Szép, langyos tavaszi idő volt, átsétáltak a Lánchídon, aztán csöndes, néptclen, kis bu­dai utcákon sétáltak. Nagyon jól érezték magukat, apró kis, kedves titkait fedezték föl az öreg, rozzant házaknak, zeg-zug siká­toroknak, bekukucskáltak jókedvűen a füg­gönyöze tlén földszinti ablakokon, meglesték a becsipett nyárspolgárt, akit a felesége ve­zetett haza a korcsmából és nagyon jókat nevettek rajta. — így foglak én is hezavezetni, — mondta Irma bárónő. — így fogok én is hazajárni, — fenye­getőzött Kitli János. Kitünően érezték magukat, megvacso­ráztak egy budai kis korcsmában, amelynek fehérteritékes szobájában rajtuk kívül egy nagy asztaltársaság ült. csupa férfiak, akik diszkrét kíváncsisággal nézték az idegen- szerű fiatal párt. — Pestiek, — suttogták egymásnak. — Valami asszonyka, elszökött az urá­tól a gavallérjával, — találgatta az egyik suttogva. — Isten éltesse, — mondta rá n másik. Irma bárónő hallotta ezt a beszédet és hangosan einevette magát. Az asztaltársaság tagjai is nevettek vele, a hangulat nagyon kedélyes volt. Már majdnem elkerülhetetlen volt, hogy össze ne barátkozzanak, de Irma bárónő ezt nem akarta A vacsorájukkal ké­szen voltak, fizettek és mentek haza, össze­fogódzkodva, gyalog, jókedvűen Irma bá­rónő hazament a szállodai lakására. Kitli pedig még sétált a Dudaparton egy darabig, boldogan ábrándozva. Sohasem volt olyan boldog menyasszonyával, mint amióta meg­tudta, hogy nem kapja meg érintetlenül. (Folyt köv.) PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP ‘vJovenszkói szerkesztő’ Ruszlnszkői szerkesztő: TELLÉRY GYULA, RÁCZ PÁL. Kiadia. Fia eh bárt h Ernődr - Nyomatott a Deutsche Zeltungs. Aktlen-GcseUschalt nyomdá­jában, Prágában. — A nyomásért felelős. O.Hollk. | Kereskedők m f í ügyeimébe I | a a a a a a H] ÍM fül g t=j Katonai és mindennemű egyenruházaí ­s sapkák, spoit- és gyermeksapkák ‘~ M férfi és női tűzött kalapok, női, férfi JL r=j bőr és szőrmekalapok, sapkák a lég- -== M — jutányosabban szerezhetők be — ^ aXitfítfié Sípéi l LüJ sapkakülönlsgessógek gyárában. ÍJL a JHoSice. Ső-utca 120. sz. I* 0 ______________ [5] [j ] Jíérjen út ajánlaton f|Q A,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents