Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-17 / 261. (414.) szám
Sirjunk-e vagy kacagjunk?! (ti.) Prága, november 16. .,Az ideális állaim — imigyen mondotta Bedhyaue iskola ügyi miniszter — számomra az volna, ha a középiskolák ügyét nem a nemzeti, hanem a szükségletek szempontjából Ítélik meg..." Kitűnő és . értelmes szavak s nincsen okunk kételkedni benne, hogy az állam iskolaiigyeírnek legfőbb vezetője ezt az igazságot nem korlátozza csupán a. középiskoláikra, amelyekkel kapcsolatban talán a retorikai fordulat kedvéért említette, hanem kiterjeszti az iiskólaügy széles nieziej érnek minden vonatkozására, sőt a kulturális étet- itak minden ágára. Ha a miniszter tir így érti szavait, akkor szóról-szóra az az elvi fölfogása, amelyet mi már régen hangoztatunk. Tessék a valóságos szükségletet alapul venni! MiéHtóz tessék megállapítana hogy mennyi magyar ember él a cseh-szlovák köztársaságban, ezek közül hány akarja magyar iskolába járatni a gyermekét, azután elővenni a ceruzát s kizárni tani, hogy a meglevő niagyar iskolák száma, megfelel-e nemzetünk kulturális szükségletének és hogy az ál- lamí költégvetésben magyar iskolai célokra fölvett tételek arányban államnak-e a magyar- ság -számával, . szükségelte ivei lg az .általa ' űzetett adókkal. Mindezekre a. kérdéseke az e^ogulátlan .vizsgálat kategórikué nemmel felelne. A cseh-szlovák államban a legminimálisabb becslés szerint nyolc százalék magyarság él. Teleljen a miniszter un valamennyi iskolai nemből van-e nyolc százaléknyi vagy akárcsak megközelítő számú iskolánk és az iskolaügyi költségvetés kiadási oldalán szereplő összegből fordítanak-e nyolc százalékot, vagy legalább ezt megközeiitő összeget a mi iskolai!gyünkre? Igaz-e, hogy főiskolai oktatásra szánt, több mint sz/áztizen- négy miliő koronából százezer koronánál is jóval kevesebbet, azt is fölszámolás cimén, juttatnak a magyar Ságnak ? Megtelek-e a valóságnak, hogy a sZloveuszkói tani tőké p zésre előirányzott barma diái millióból egy garast se>m kap a mi kultúráink?- Helyes-e az a megállapításunk, hogy a kilencven milliónyi szak- oktatási költségvetésből a lego-ptémisztiku- sabb számítás szerint legfeljebb egy miffió korona jut a magyar iskolaügynök? Vagy talán nyugodt IdkilspiC'rette! jelenthetné-e ki Böchyne ur, hogy a magyar kultúra alacsonyabb rendű és a magyarság kultirráliis szomjúsága kisebb a cseh, szlovák vagy ru- szin nemzetéinél? Végül pedig merrjé-e álltam az istelaügyi miniszter ur, hogy a magyar kultúra olyan arányban részesül állami támogatásban, amilyen arányban ennek az álamnak miagyar polgárai hozzájárulnának a horribilis adók terhe hez? , Ám cáfolják meg az iskolaügyi hatóságok és a kormány sajtója az említett adatokat, ha tudják! Sajnáljuk, hogy Beohyne miniszter nr a költségvetési bizottságban, bizonyosan azért, mert az aránytalanul kevésszámú magyar képviselő nem kapott helyet e fontos bizottságban, a magyar iskola ügy problémája fölött úgy e Isiik! ott, mintha számára nem is léteznék a világon. Reméljük azonban, hogy a képviselőház plénumában a miniszter fog alkalmat találni, hogy akár egy önálló fölszólal ás alakjában, akár az előadó utján félreérthetetlen feleletet adjon azokra a kérdésekre, amelyeket ismételten föltettünk. Ha a iraniiszter ur hallgat, akkor kénytelenek leszünk föltenni, hogy erről nyilvános polémiába bocsákozni nem tud, vagy nem mer. Beues egy nappal kollégájának expozéja irtán ugyancsak a költségvetési bizottságban ártatlan arccail szemére vetette a német képviselőknek, hogy panaszaikkal minduntalan a külföldre szaladgálnak és ezzel arra kényszerítik a külügyminisztériumot, hogy tu1 óntól magas összegeiket fordítson a külföldi propagandára. Valóban nagyszerű ember ez a Beues! A németeknek véka áld keltene rejteniük kulturális sérelmeiket, mert mégsem járja, hogy az ö akadékoskodásuk miatt milliókat kel fizetni a P-rager Presse és a Gazette de Prague föotartására, vailatmiini: a Journal des Debats támogatására. Ezért kerül olyan sokba ez a propaganda, amely miet- lékosen megjegyezve, ha nem is olcsó, de legalább 'rossz, a-mínt arról egy estek-szlovák népszövetségi memoár a szlovemszkói iiskoía- ügyre vonatkozó borzalmasan konfuzus adataiból nemrég meggyőződhettünk. Ami a németekre vonatkozik, az természetesen fokozott mértékben áh a magyarokról is. Egy különbség mégis van. A németeknek van 'legalább egyetemük, van elég sok szakiskolájuk és tanítóképzőjük, a magyarság panaszai ellenben még súlyosabbak. Benes logikája szerint tékáit a magyarok még könnyelműbb költekezésre kényszerítik az államot, mert ngy-e: minél alaposabb egy panasz, annál nehezebb a megcáfolása, következésíképpen annál több pénzbe kerti!. Igaz viszont, hogy1 ez a megoldás végedemzésbem mégis csak olcsóbb, ment a propaganda kevesebbe kerül, mint a magyar iskolaügy tatpraáffitá'Sa, amikor nem volna szükség propagandára. A pro- pos: propaganda. Az idkotllaügyi költségvetés' csinos summákat áldoz a szláv népekkel való kulturális kapcsoíMök ápolására- Ez a gyönyörű cél persze Benosnefe fs rogyom á sziPrága, november 16. | A képviselöház költségvetési bizottsága ma a költségvetésnek még két le nem tárgyalt fejezetét: a pénzügyminisztérium és a repatriálások költségvetését vette tárgyalás alá. (A repatriálási hivatal főfeladata a légionisták hazaszállítása.) A vitában először Bobok (szlovák néppárti) szólalt föl: Eölpanaszolta, hogy még mindig nagy különbség van a történelmi országok és Szlo- venszkó adózása között, még pedig Szfo- venszkó kárára. A régi magyar törvényekből csak azokat hagyták érvényben, amelyek a szlo- venszkói lakosságra aránytalanul nagyobb kötelezettségeket rónak. Szlovenszkóban a kereseti adó 20 százalékos, a történelmi országokban azonban csak 2 százalékos. Követeli a boradó jelentős leszállítását és azt, hogy egyenlő mértékkel mérjenek az Malmérési engedélyek szétosztásánál. R e m e s (cseh-szlovák szociáldemokrata): Hosszú beszédében elmondja az állami szeszgazdálkodás egész történetét. A forradalom idejében megalakították az úgynevezett szeszbizoitságot, amely magánvállalkozás volt. A szeszbizottság a szeszt akkor ketoliterenként 200 koronás árban vette át és 350 koronával árusította. A bizottság to- tumfak'tuma Berka Ernő igazgató volt, akinek révén a bizottság az első hónapokban az álfám kárára 18 millió koronát vágott zsebre. 1920 május 7-én a szeszbizottság föloszlatását tervezték. De nem tudni, hogy milyen okból, a szeszbizottság vigan tovább működött. A szesz átvételi és eladási árát a pénzügyminisztérium állapította meg Berka javaslata alapján, akit Rasin egy Ízben igy jellemzett: „Ember még sohasem csapott be engem úgy, mint ez a Berka." A kormányrendelet értelmében a fogyasztók nem a termelőknek, hanem a szeszbizottságnak kötelesek a vételárat megfizetni. Ugyanabban az időben fiák miniszteri tanácsos 2000 vagon drága tengerit hozott be és fordított szeszgyártásra akkor, amikor Szlovenszkóban 3000 vagon burgonya elrothadt. ven fekszik és hogy áldo-zutkészségben ö sej maradiján hátra kollégája mögött, aki csakj „nemzetközi" szociáMiemofkrata, inig ő igazi, hanrlsióattlau nemzeti szocialista hát szívesen hoz áldozatot az orosz bolsevista diákok támogatására. így adódiilk elő az a furcsa eset, hogy az orosz bolsevista ifjak tekintélyes tá- ; megállásban részesülhetnek, addig a magyar diákok a belföldön nem találnak főiskolát, ahol anyanyelvűké,n folytathatnák tanulmányaikat. Külföldiek támogatáséra tehát semilyen összeg sem sok, de ha a pozsonyi líceum magyar osztályairól van szó, Bechynie ur fejcsóválva a pénzhiányra hivatkozik, noha a magyar tömítés Pozsonyban alig egy pár ezer koronát emésztene föl. Nem tudjuk, hogy, sírjunk-e vagy kacagjunk mindezek láttára?! Tegnap volt az évfordulója Com?riius ' Ámos János halálának, amiről a cseh sajtó ünneplésen megemlékezett. Comeuius Amios Jánosról, az emelkedett szellemű cseh h>u~ marás tárol tudjuk, hogy Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György özvegye bőkezű támogatásban részesítette, amikor a sárospataki főiskolában ttanttatt. Nem jut-e eszükbe a hivatalos köröknek, akik Komensky nevét állandóan az ajkukon hordják, hogy az a bánásmód, amelyben a magyar itsikdaügyet részesítik, nem valami méltó bála a magyar, nagy- assT&miynak az üldözött cseh tudóssal szeim- ióték'onyságáért?! Kiderült, hogy ugyanez a Hák íőbbizben a képviselöház pénzügyi bizottságát is hamisan informálta, de ahelyett, hogy megbüntet- , ték volna, a IV. fizetési osztályba léptették , elő, ami a parlament lekicsinylését jelenti. Egy másik kormányrendelet úgy a fogyasztási, mint az ipari szesz átvételi árát 530 koronában állapította meg, a gazdasági szesz • ellenben 145 koronával olcsóbb volt hekíoli■ terenkint, ami az államnak 38 millió koroná- jába került. 1921 októberében végre sikerült Berkát eltávolitani a szeszbizottságból, de ■ az tovább folytatta üzelmeit. A szónok azt • állítja, hogy Berka a pénzügyminisztériumban i többeket megvesztegetett, hogy magasabb megváltási árakat állapítsanak meg. A szó■ r.ok később Sajdl képviselővel arra kérte : Novak Alajos akkori pénzügyminisztert,- hogy a szesz fogyasztási árát 838 koronában { állapítsa meg. A minisztérium ennek ellenére- a szesz fogyasztási árát 1049 koronában állapította meg, ami a szeszközpontnak újabb . 84 millió korona hasznot hozott. Végül ez év i nyarán sikerült megteremteni a szeszértéke- siló társaságot, amellyel az állam szerződést- kötött. Az 1923 augusztus 1-én megjelent ren- deleiben azonban egy szégyenteljes szakasz r van, amely úgy szól, hogy minden szeszgyá- t ros köteles belépni a szeszkartellbe, mert aki- nem lép be, minden hektoliter után 10 koro- nát köteles fizetni. A szeptember 1-e óta mü- t, ködő szeszértékesitő társaság az államtól 536 !, koronával vette át a szesz hektoliterjét és t gy az állam 16.5 millió korona kárt szenve- [, dett. A társaság, amely két hónap alatt 60 ^ millió koronát keresett, az államnak 175 mil- . lió koronával tartozik, amelyet két év alatt a tartozik megfizetni. Adóssága után mindössze : 5 százalékos kamatot fizet, noha az állam a -, pénzt 7 százalékos kamatra vette föl. A szer- . ződést a törvény súlyos megsértésének kell . tekinten . Végül elmondja a szőnek, hogy az . ügyet azért hozta föl, mert vele kapcsolatban a sajtó az 5 személyét is kombinációba vette. *i Nem tudja elhallgatni, hogy teljesen It megbízható információi szerint Prasek sze- t- nátusi elnök, ak egyúttal a szeszértékesitő a társaság elnöki tisztét is viseli, maga tett 1 ajánlatot arra, hogy a társaság rendelkezési alapját egy háromtagú bizottság kezelje. Ennek a bizottságnak Prasek is tagja. Amikor a szeszfőzők egyrésze azt kérdezte Prasektól, hogy a rendelkezési alap részére adott 10 millió koronát milyen célra használta föl, Prasek megtagadta a fölvilá- gosiíást. A szónok elvárja, hogy a szenátus elnöke a legrövidebb időn belül a nyilvánosság előtt fog erről a tiz millió koronáról elszámolni és közölni fogja, hogy kiknek megvesztegetésére fordította ezt a pénzt. Taub (német szociáldemokrata): Követelte, hogy a pénzügyminiszter haladéktalanul adjon fölvilágositást az ügyről. Beosika pénzügyminiszter válaszában! ,a többi között ezeket fejtette k.i: A szeszbizottság eljárása mindig korrekt volt. A szeszüzletet azonban nem gyakorolhatja egy hatóság, mivel az nagy ügyességet és szakértelmet követel. A miniszter azt találta, hogy a szeszkészletünk 330—360,000 hektoliterre rúgott, vagyis olyan nagy volt, hogy a következő kampányban a szeszfőzdék nem nyitották volna meg az üzemüket. A kontingens 400 ezer hektoliter volt, azonkívül régi készleteink voltak olyan időben, amikor a belföldi fogyasztás csökkent. A külföldi üzletet akkor nem lehetett nyélbeüíni, noha a bizofság erre törekedett. Ezért arra a meggyőződésre jutottak, hogy jobb volna a szeszgazdálkodást egy magánvállalatra bízni. Abban az időben a szesz ára a külföldön 200 korona, nálunk ellenben ‘dorong volt hektoliterenként. Az árak azután 170—200 koronára estek, ami nagy veszteséget okozott az államnak. A minisztérium ezért fölszólította a szeszbizottságot, hogy társaságot alapítson, amely át vegye a szeszgazdálkodást. A megállapított feltételek mellett azonban nem lehetett tárgyalni, mivel az állam 8 koronát akart hektoliterenként keresni, míg a társaság eredetileg csak 4 koronát ajánlott föl. Később, hosszú tárgyalások után 530 koronás árban állapodtak meg azzal a feltétellel, hogy a készleteket ezen az áron vegyék át, A biztosíték csupán 50 százalékot tett ki, azonkívül 50 százalékos bizositékban állapodtak meg arra az esetre, ha az árak 500 korona alá esnének, ugv hogy a biztosíték összesen Í00 százalékot tett ki, azonfelül pedig még 50 százalék bankbiztosítók gyanánt. Ami a megvesztegetések hírét illeti, a miniszter megígérte, Remesiiek, hogy a megvesztegetök nevét meg fogják állapítani. A miniszter az ügyet a miniszterelnöknek is előterjesztette, A parlament elé azért nem lehetett az ügyet előterjeszteni, mivel a második kampány már megkezdődött. A miniszterelnök kijelentette, hogy Remes ajánlatait teljes terjedelmükben mérlegelni fogja és a pénzügyminisztériummal is tárgyalt. IJgy határoztak, hogy a szerződéseket a minisztertanács elé terjesztik, amely azokat jóváhagyta. Taub (német szociáldemokrata): Újabb felszólalásában követelte, hogy a miniszter részletesebb felvilágosít ásókat adjon a szerződésről. Az ülés még tart. A belügyi- és kőzmunkaügyi miniszter nyilatkozata A bizottság tegnapi ülésén, miután a belügyi költségvetés részletes vitaiját befejezték, Malypetr belügyminiszter szólalt fel és a szónokok különböző kérdéseire és kifogásaira nagyjában ezeket válaszolta: A 'minisztérium nem utasította a politikai hatóságokat .arra, hogy az állampolgársági kérvényeket politikai okokból elutasítsák Per100 cseh-szi. Koronáén fizettek ma, november 16-án: Zürichben 16.5125 svájci frankot Budapesten 57 409.— magyar koronát Becsben 20.40 osztrák koronát Berlinben 7,381,500,000.000—.— német márkát A szcszbotráng a költségvetési bizottság előtt Becska miniszter gyönge védekezése I 261,4141 ^ ^ Prága, szombat, 1923 november 17 i, Jmf ......... ^ — Clőfijctésl Ara* b«l> és külföldül ____ ^ mm ^*'«*^* ^4 oUce 18. 8JL, Telefon 6797. szám íH HP’"" - Sflrsrőnyoim ? Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Raszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. ■ , / .. .. ri,: ' <0 ■»!; ;'!I " ’VOí'f ú
