Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-13 / 257. (410.) szám

&&&rJfa<jVÓt7fÍRM£ Kedd, november 13. — (Az ipari tisztviselők kollektív szerződésé­ben nincs bérleszállitás.) Pozsonyi .tudósítónk je­lenti: Jelentettük már, hogy az ipari tisztviselők 4 gyáriparosokkal uj kollektív szerződést kötőt­űk, amelyet a gyárosok csak egyénileg fogadtak ei. A szerződés október 1-ig visszamenőleg szól és 1924 május 31-ig érvényes. Bérredukcióról a szerződéiben nincs szó. Mindössze a felmondási időnél és a végkielégítésnél történtek a tisztvise­lők részéről engedmények, valamint közös meg­egyezéssel elmaradt a minden év január 1-én szo­kásos automatikus előléptetés. Eddig tizennégy gyár irta alá a szerződést. A kábelgyár nincs az aláírók között. —. (Szomaházy — a tőzsdéről.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Szomaházy István az ..Esti Élet“-ben megjelenő „napos tárcák" egyiké­ben igy nyilatkozik a tőzsdéről: — Jelentem, hogy tizenöt év előtt véletlenül kerültem fel a tőzs­dére, melynek zsibongó, számomra varázslatos élete annyira megtetszett, hogy hű látogatója let­tem. Láttam ott dúsgazdag embereket, akik nem tették rám a legkiválóbb koponyák hatását. Úgy gondoltam, amit ők tudnak, én is megtanulhatom. Es ma már tudom is. A bessz véleményem szerint addig tart, mig három egymást követő tőzsdena­pon nem lesz hossz. Mert a tőzsdén három kate­gória volt érdekelve. Az egyik, amely már min­dent elvesztett, a másik, mely most van azon az ütött, hogy teljesen kész legyen és a harmadik, melynek kifizetett papírjai vaunak. Ezek a leg­veszedelmesebbek, mert az első hosszra várnak, hogy eladják papírjaikat. Ezért lehet nehezen há­rom egymást követő tőzsdenapon hossz-tenden­cia. Véleményem szerint, ha a bankok akarják, olyan hossz lesz, aminőre még a pesti tőzsdén nem volt példa. — (Milliós pór egy állítólagos Napoíeon- iróflsztai körül.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: A pozsonyi törvényszék egy annakidején Keletszlovenszkón nagy port fölvert ügy epilógusát tárgyalta a minap. Izrael Jakab kassai gombgyáros lakásában 1922 novem­ber 1-én tűz támadt, amelynek a gyáros an­tik íróasztala esett áldozatul. Izrael néhány hónappal a tűz előtt bebiztosította lakásának berendezését az Angol Elemi Biztosító Inté­zetnél egy millió nyolcszázezer koronára. Az íróasztal maga egy millió négyszázezer ko­rona értékkel szerepelt. A kassai rendőrség Izraelt letartóztatta, de hetek múlva sza­badlábra helyezte, sőt 1923 januárjában a biztositó intézetnek bemutatandó „ártatlan- sági“ bizonyítványt is kiadta neki. Izrael a másfél millióra biztosított íróasztalért negy­venhatezer korona biztosítási összeget foga­dott el az Angol Elemitől, amely nem volt hajtandó többet fizetni, miután a szakértők mindössze 60—70.000 koronára becsülték az Íróasztalt, amely nem is pusztult el teljesen. A gombgyáros később polgári port indított 800.000 korona erejéig az Angol Biztosító el­len, hogy az íróasztal, amely szerinte Napó­leon tulajdona volt, Polák József dr. kassai múzeumi igazgató szekértő becslése szerint két év előtt még három millió cseh koronát érti!). Miután az Angol Elemi Biztosítónak Pozsonyban van a székhelye, itt indult meg a por. Kiábránditólag hatott a sokat emlege­tett, legendáshírű íróasztalt illetően Glückse- lig főtanácsosnak, a bécsi Landesgericht és a volt „Schatzkammer“ szakértőjének ki­hallgatása, aki azt vallotta, hogy az Íróasztal Weininger ismert bécsi müasztalos műhelyé­ből került ki vagy ötven év előtt. Izrael Ja­kab fölolvasott vallomásából kiderült, hogy félmillió lebélyegezetlen magyar koronát fi­zetett 1918-ban az asztalért. Az Angol Elemi igazgatója azt vitatta, hogy túlbiztosítás tör­tént. Az intézet jogi képviselője kérte a ke­reset elutasítását. A bíróság az Ítéletet no­vember 23-ikán hirdeti ki. — (A fehérbőrű, szökehaju indián törzs.) Ro­cliesterből, N. Y. jelentik: A Rockportba való Ri- chard C. Marsh híres felfedező most tért vissza Panama keleti részének úgyszólván megközelithe- íetlen rengetegeiből, amelyeket a legnagyobb ne­hézségek árán járt be. Erről az útjáról a híres kutató nagyon érdekes felfedezéssel tért vissza: fehér indiánokat talált a rengetegben, akiknek lenszőke a hajuk! Mr. Marsh, aki Balboa óta az egyetlen íehérember, aki Közép-Amerika rengete­geit megjárta, a fehér indiánokról fotográfiákat hozott magával. — Az egyik bensziilött faluban tartózkodtam — mondja Mr. Marsh a Rochester Journalba Írott cikkében —■ mikor három leányt láttam, akik bementek a dzsungelbe. Mind a há­rom úgy festett, mint a fehér leányok napfürdő után. A hajuk szőke volt — e sötét-feketebörii emberek között csodálatosan szokatlan látvány. A feketék aztán elmondták, hogy a Chucanaquc- rolyó mentén csupa ilyen fehérbőrű és szőke vagy világosbarna liaju ember lakik. Ezek az indiánok vadak és nagyon harciasak. —• (Coolidge elnök medvéi.) Tudvalevő, hogy Masaryk elnöknek, a Hradzsinnak úgynevezett Szarvasárkában hét szelídített medvéje van. Ame­rikai kollégájának most hasonló kedvtelésben le­het része. Mint Washingtonból jelentik, Coolidge elnöknek szokatlan ajándékot hozott B. R. Pcar- ■;on oregoni vadölő. Elhozott Washingtonba két medvét, amelyeket Mexikóban fogott és felaján­lotta az elnöknek. Coolidge megnézte a két med­vét. s az egyikei elfogadta az Országos Állatkert' i észére. «& SZÍNHÁZ ÉS_ZENE (♦) Az „őrdög" Prágában. Mindig különös örömünk telik benne, ha magyar irók darabjait látjuk a prágai német színpadon, mert ez annak a jele, hogy a magyar irodalom európai viszonyla­tokban is tud maradandó értékeket alkotni. Prá­gában Molnár Ferencet szeretik különösképpen, té­máin kivid főként talán azért, mert Kramer Lipó-t, a német szinház igazgatója a Molnár-darabokban mindig legjavát adja értékes művészetének. Az „Ördög" pedig — mint általában elismerik — en­nek a kitűnő művésznek legjobb alakítása. Vasár­nap este mi is erre a meggyőződésre jutottunk. Kramer intelligenciájához, elegánciájához és tem­peramentumához nagyszerűen illik ez a kitűnő szerep, amelynek megalkotása Molnár eddigi mű­ködésében a zenitet jelzi. (Sajnos, hogy ez a rend­kívül szép ígéretekkel megindult magyar író az­óta nem tud hasonló nagyot alkotni!) Herder Hedvig mindenképpen tökéletes Jolán volt, Diercko Irma (Elza) ugyancsak jó alakítást nyúj­tott, Medelsky Henriin a modell szerepében ön­magát ismételte meg és Hölzlinnél (a festő) szin­tén nélkülöztük az eredetiséget. A szinház folyo­sóin a szünetek alatt feltűnően sok magyar szó hallatszott föl jeléül annak, hogy a Prágában ta­nuló magyar diákok kötelességüknek tartják, hogy a miagyar darabok előadását megnézzék, a pá­holyokban ellenben — sajnos — egyetlenegy ma Prágában lakó magj'art sem láttunk. (fi.) (♦) Bohnen mint MeHsztó. önmagát is felül­múlta szombaton este ez az egészen kivételes tehetséggel megáldott nagy művész. Ismét bebi­zonyosodott, hogy Bohnen a hang szép csengését nem tekinti öncélnak, hanem csak eszköznek egy magasabbrendii művészeti törekvés szolgálatában,, amikor az énekművészeiét és a színjátékot a ma­ga individualitásának meleg kohójában egységes harmóniába olvasztja. Meíisztója is egészen egyéni alakítás volt, tökéletes úgy az énekművé­szet, mint a színművészet szempontjából. Kottá­val sokszor ki sem fejezhető hangmodulációinak hihetetlenül széles- skálája a nüanszirozásnak számtalan lehetőségét adia meg és mindig uj szí­neket csillogtat meg. Bohnen Meíisztója félelme­tes, cinikus és titokzatos volt, ahol a szerep igy kivánta, a legnagyobb hatást azonban az arany­borjúról szóló románccal érte el, amelynél a mü- vész maga a megtestesült fölény volt. A prágai német szinház közönsége ez alkalommal különö­sen melegen ünnepelte a berlini énekest és a ro­mánc után föl vonásközben percekig tartó, szokat­lanul zajos tapssal jutalmazta. A prágai opera­együttes meglepően jó keretet adott ennek a Me- íisztónak. A nagyon tehetséges Hússá Mária igen bájos, majd sziveket megrázó Margarethet adott. Hagen (Valentin) kitűnő volt, mig Macha (Faust) jól állotta meg helyét, olyan partner mellett, mint amilyen Bohnen. Fuclis Márta kedves, bájos Sie- bel volt. A férfikar ellen sok jogos kifogás me­rült fel. Az ötödik fölvonásbeli bacchanál-jelenet bátran elmaradhatott volna. Ezektől az apró kifo­gásoktól eltekintve az igazságnak tartozunk azzal a megállapítással, hogy a szombati Faust-előadás egyike volt a legjobb operai előadásoknak, ame­lyeket az elmúlt években a prágai német szín­házban hallottunk. (H.) (*) „Karemii Anna" főpróbája az Operaház­iján. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Doh- nányi „A vajda tornyáénak bemutatója óta nem volt oly nevezetes művészi eseménye a magyar zenei életnek, mint Hubay Jenő „Karenin Anná‘‘- jának szombati bemutatója. Az óriási érdeklődés­sel várt operának sajtófőpróbája szerdán délelőtt foly.t le. Az Operaházban csupán meghívott kö­zönség volt. A földszint első soraiban a sajtó kép­viselői foglaltak helyet. A páholyokban ott láttuk a kultuszminisztérium képviseletében Kertész K. Róbert államtitkárt, az egyik földszinti páholyban Berzeviczy Albertét, a Magyar Tudományos Aka­démia elnökét, Négyessy László és Kéky Lajos egyetemi tanárokat és Bartóky József földműve­lésügyi államtitkárt. Ott volt még Ferenczy Zol­tán, a Petőfi-Társaség elnöke, Vojnovich Géza egyetemi tanár, Bosnyák Zoltán államtitkár, to­vábbá a Zeneművészeti Főiskola tanári kara. A főpróbán megjelentek: Wlassics Gyula báró, Góth Sándor, a darab fordítója, Rákosi Jenő, Hevesi Sándor, Márkus László. Néhány perccel az elő­adás megkezdése előtt az egyik elsőemeleti pá­holyban feltűnt Hubay Jenő alakja. A nézőtér lámpái elsötétültek és Tittel Bernát karnagy ve­zénylésével megkezdődött a főpróba. A „Karenin Anna" nyitány nélkül kezdődik, leeresztett füg­göny mellett, a színfalak mögül halkan átszürödö báli zenével. A függöny felgördülte után hatalmas bálterem tárul a nézőtér elé. A háttérben bieder- ineyer-kosztümös-alakok. A színpad előterében pedig, úgy mint Tolstoj regényében, megindul a dráma a fiatal Levin jelenésével, akit Szentmi- hályi Tibor személyesít. A címszerepben Medek Anna játékban is kitűnőt produkált. Karcniut Ven- czell, Kittyt Halász Gitta, Vronszkyt Székelyhidy énekelte. Áz előadás sokkal különb, mint az Ope- raház előadásai általában, meglátszik rajta, hogy nagy gonddal készültek rá. (♦) Lenkeffy Ica újból férjhez megy. Parisból jelentik: Lenkeffy Ica, a budapesti magyar filto- müvésznő legközelebb újból férjhez megy egy pá­risi bankigazgatóhoz, Mannheim Eugénhcz. (♦) Emelték a színházi helyárakat. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése szerint a szín­házi helyárakat ma újból emelték. A páholyok­éra 45.000, a zsöllye 24.000, a karzat pedig 1000 magyar korona körül van. (♦) Kolbay Ildikó Budapesten. Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelemtése szerint Kolbay Il­dikó november 17-én érkezik Budapestre és a „Menyasszonyháboru" operettből a Városi Szín­házban megkezdi a próbákat. (*) A budapesti sajtó Hubay Karenin Annájá­ról. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az Ope- raliázban szombaton volt Hubay Karenin Annájá­nak premiérje, melynek librettóját Góth Sáncmr irta. A sajtó kritikája úgy a librettóról, mint a partitúráról meglehetősen megoszlik.'A Világ, Az Újság, a Magyarság az opera szövegével meg van elégedve, amely e lapok szerint jó színpadi ér­zékkel, kitűnő hatások helyes kiszámításával je­lenítette meg az elbeszélést, bár Tolstoj irodalmi értékeiből keveset vett át Góth, éles szemmel meglátta a mozzanatokat:, amelyek színpadra vive megkapják a közönség lelkét és érdekesen, hatá­sosan fokozza a cselekményt megrázó befejezé­séig. A Világ szerint azonban hibája a szöveg­könyvnek, hogy kevéssé egyesül a zenével és muzsikája helyenként feltűnően szólal ki a librettó és a zenei rész közötti űrből. A Budapesti Hirlap szerint szinszeriitlenebbül aligha dramatizálták még Tolstoj remekét. A darab muzsikája sem ta­lálkozik egységes kirtikával. Belőle a múlt mu­zsikája szól — mondja a Világ és kritikáját igy folytatja: „A muzsika nem konzervatív, nem mo­dern, nem andalító, nem izgató, nem bánt és nem simogat, nem ad, nem old meg problémákat, nem emel föl és nem sújt le, szóval nem érdekel. A lírai részek jobban sikerültek, a drámai részek azonban hangosságuk mellett is erőtlenek. Itt-ott előcsillan Wagner meg Puccini. A hangszerelés sokszínű dús kolorittal, Wagnerét is felülmúló nagy zenekarral dolgozik, de gyakran tűi vaskos." Körülbelül a Világ álláspontjával egyezően véle­kedik a Budapesti Hirlap kritikusa, aki még eze­ket fűzi hozzá: „Hubay zenéjének az ellanyhulás- ra, a csendes bánatra, az érzelmek halk fojtó só­hajaira meglepő akcentusai vannak." A darab ze­néjével legjobban Az Újság van megengedve, amely szerint az opera bizonyos mértékig kon­zervatív, de -ahol kell harmóniai nehézségektől sem riad vissza, motívumai kifejezők, nem kö­zönséges ötletességről tanúskodnak. A szerző gon­dosan ügyelt arra, hogy régi, dallamos zenei n vei ven tudjon utat mondani és az uj opera me­todikája mesterkéletlen, simán, természetesen öm­lő, mindenki részére könnyen érthető. (*) Az Unio-szinházak uj igazgatót kapnak. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az Unio-szín- ház üzemi részvénytársaság igazgatósága komo­lyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy színházai­nak élére mihamarabb arravaló irodalmi és admi- nisztrtiv igazgatókat fog kinevezni. így a Király- Színház igazgatói állására Szabolcs Ernő, a Fő­városi Operett-szinház jelenlegi főrendezője van kiszemelve, aki már azelőtt, éveken keresztül volt tagja a Király-Szinháznak. — A Magyar Szinház uj direktora, mint hirlik, Hajó Sándor író lesz, akinek néhány darabját jelentékeny sikerrel játszották annak idején ebben a színházban. — A Belvárosi Szinház igazgatását Vajda Ernő kezébe óhajtja tenni az Unió, jóllehet Vajda Ernő nagyobb sikert elért darabjait (igy például a Szerelem vásárát is) más színházaknál helvezte el s csak i legutóbbi müve: a „Válóperes hölgy" került a Magyar Színházban színre. A Blaha Lujza-Szin- és Andrássy-uti-Szinház élén továbbra is az ed­digi igazgatók Szirmai Imre és Ernőd Tamás fog­nak állani. míg az Unio-Szinházak főfelügyelete a jövőben is Beöthy László vezérigazgató kezében marad meg. (♦) A kassai társulat uj primadonnájának be- j muíatkozása. Kassai tudósítónk jelenti: A „Három I a kislány" szombati előadásán mutatkozott be a kassal társulat uj primadonnája: Ághy Edith. A fiatal, bájos megjelenésű, kellemesen csengő szop­ránnal rendelkező művésznő Médi szerepében debütált. Első fellépésekor megállapíthatjuk róla, hogy hangja az összes regiszterekben érvénye­sül csak a játékrutinja hiányzik még. Ághy Edith sokat trémázott első este. A közönség me­legen fogadta a művésznőt. Schubertét Mihályi Ernő sok érzéssel alakította, Galetta Schober báró szerepében aratott hálás tapsokat. A zene­kart Fischer karnagy vezényelte. (*) Lőtte Lehmann hangversenye. Vasárnap délelőtt a prágai német színházban Lőtte Leh­mann, a bécsi állami Operaház művésznője jóté- konycélu hangversenyen énekelt, melyet a német orvostanhallgatók egyesülete rendezett a prágai diáknyomor enyhítésére. A finom Ízléssel össze­válogatott műsort Freischütz Agathe áriája nyi­totta meg, mely után Schumann négy dala követ­kezett. Lőtte Lehmann, aki amellett, hogy nagy­szerű énekesnő, izig-vérig színésznő is, mély ér­zéssel, a költői alkotás lázát átélt és Igazán át­értett művészettel interpretálta a dalokat, mint ahogy nívós volt Zemlinszky zongorakisérete is. Még a Schumann-daloknál is nagyobb sikerrel Strauss-dalolcat énekelt a művésznő. Brahms két dala és Mimi áriája a Bohémekből zárta le a si­került hangversenyt, melyen szépszámú közönség volt jelen. (—y* —O (♦) Marlnka, a táncosnő. A prágai német ál­latni hivatalnokok egyesületének rendezésében Jean Gilbert ismert operettjét, „Marinka, a tán- cosnö“-t adták elő vasárnap délután a prágai né­met színházban. Az előadáson, melyet zsúfolásig tolt ház nézett végig, mindenki ki akart tenni ma­gáért: a színészek, a karmester és a rendező. A főbb szerepeket Siklóssy Berta (Marinka). Fcrry Lőtte (Maud), Köbér (Sara) és Leopold Gabcl (Bili) játszották, — I. (♦) Ivette Gilbert Budapesten. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti: A'világhírű párisi kabarédi- sense, mint már befejezett tény, december végén éjjeli előadások keretében önálló kabarémüsorá- val háromszor fog vendégszerepelni a Renaissan- ce-Szinházban. (♦) Két színész — közös darabja — egyetlen előadásban., Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Érdekes előadás lesz december 2-ikán a Belvárosi Színházban. Gellért Lajos és Somiár Zsignsond, az Unio-Szinházalc tagjai együttesen darabot ír­tak. A cime „Ouartett" s a'szerzők „házassági gunyjáték“-nak keresztelték el. A darab csak egy estén fog szinrekerülni s ennek az előadásnak tel­jes bevételét a Budapesti Szfnészszövetség jóléti alapja javara fordítják. A kassai magyar szinház műsora: Kedd: Legénybucsu. Szerda: Bajadár. Csütörtök: Mint teve a fü fokán. Péntek: Tangóklrálynö. Az ungvári magyar szinház műsora: Kedd: Talfun. Szerda: Orfeusz a pokolban. Csütörtök délután: Ifjúsági előadás. Péntek: Szépasszony kocsisa. Szo’mbat: Tangóklrálynö. A prágai német színház műsora: Kedd: A merész úszó. Szerda: Monna Llsa. Szerda: Flórian Geyer. Péntek: A bolygó hollandi. Szombat: Manón Lescaut. Vasárnap délelőtt: Dalos egyesületi hangv«#» seny. Vasárnap délután: Káthchen von Heilbronn. Vasárnap este: Madame Pompadour. SPOItT Labdarúgás Spárta—DFC 4:1 (1:1). A Spárta—DFC-mér- kőzésen a szezon legdurvább játékát láttuk. A Spárta ismét bebizonyította, hogy csak addig tud fairen játszani, mig nem lífnyegeti vereség, mi­helyt játéktudása csődöt mond, azonnal tiltott já­tékhoz folyamodik és a legfantasztikusabb brutali­tásokkal igyekszik ellenfelét legázolni. Aki a Spárta tegnapi játékát látta, többé életében meg nem nézi ezt a csapatot, mely mindent mutat, csak semmi sportot s amellyel csupán a rendőr­ségnek szabadna kiállani, nem pedig sportembe­reknek. Matúra cseh bíró Ítélkezései minden fan­táziát felülmúltak a pártoskodás szempontjából. A Spárta-matadoroknak ugyancsak szükségük volt Matúra ítélkezéseire, különben a DFC embereinek teljes demolálása dacára is vereséggel vonultak volna le a pályáról. Kassa: KSC—Vasas 4:í (2:0). Az FTE-vel fu­zionált Vasas derekas ellentállást tanúsított a biz­tosan győző KSC-vel szemben. — Slavia-r-Eper- jesi AFK 12:1 (2:1). A vendégcsapat a második félidőben teljesen összeroppant. Prága: Smichovi Sport-Klub—Sturm Deutsche Fussball-Kiub 5:2 (1:). A mérkőzés elejétől vé­gig fair és szép sportot nyújtott A cseh csapat megérdemelt győzelmet aratott. A mérkőzést Katona Gyula kifogástalanul és erélyesen vezette. — Viktória Zizkov—Nusle 3:2. Hogy értelmezi az AFK a sportot. A közel­múltban az eperjesi magyar és cseh-szlovák sportklubok (közöttük egy ad hoc íüzércsapat) körmérkőzés megrendezésében állapodtak meg és szép sorjában papírra vetették a kontraktus pont­jait. A dolgok megvalósításánál már előkerült a futball jellemző kórtünete, a fehér asztal mellett annyira unfair dribli s igy az ETVE meg az Eperjesi Törekvés azon vették észre magukat, hogy serényen hadakoznak egymás ellen az eló- mérkőzsek során szembe kerülve egymással, meg a tüzérekkel, mig a legifjabb sportalakulat, az AFK pihenten várja az úgynevezett döntő küzde­lemnek gyümölcseit. Sebaj, az ETVE kisesett, a többiek is lemaradtak, de az Eperjesi Törekvés bejutott a döntőbe. Itt derült ki azután, hogy az AFK miképpen értelmezi a sportot és a demokra­tikus szabadságot a saját javára. Az „első" dön­tő-meccsen, az Ep. Tör. legnagyobb meglepetésé­re, az AFK színeiben 5—6 olyan játékos is megje­lent újra „dönteni", akiket már az elömérkőzések so­rán a katonai csapatban játszani láttak. Mind­amellett lejátszották a mérkőzést, mely döntetlen eredményével nem billentette sem jobbra, sem balra a körmérkőzés sorsát. Az Eperjesi Törek­vés természetesen megóvta a meccset és várja, hogy a cseh-szlovák zsupa neki Ítélje ilyenfor­mán a végső győzelmet; egyebekben pedig nem volt hajlandó kállani a „második" döntő küzde­lemre! A szabadság hasonló értelmezésére Kas­sán is találunk számos esetet. így például Cser- venyák több éven át volt KSC játékosnak a CsAF egy esztendeig nem adott játékengedélyt a Slavia színeiben, hová „átorientálódott". A Slavia fut- ballvezetöi ily csekélységeken tultették magukat és Cservényük két legutóbbi meccsükön bravúro­san védett. Időközben a kitiltást a CsAF hivata­los közléseiben több játékosra vonatkozólag meg­ismételte s az egyesület elleti Is fellép. * A Slavia kettős győzelme. A Slavia tegnap két kombinált csapattal Pozsonyban és Karlsbadban mérkőzött az ottani válogatott csapatokkal. Po­zsonyban 5:2, Karlsbadban pedig 3:1 arányú győ­zelmet aratott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents