Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-13 / 257. (410.) szám

Uzsoraár (—ki—) Kassa, november 12. Járok szerte Szlovenszkón. Nincs város, ahol ne. ismerném, a viszonyokat, nincs hely, ahol ne láttam volna meg az idecsatolt ma­gyarság ezernyi sebét. Nincs falu, város, ahol szomorúság ne ülne a lelkeken és a sok­sok szomorúságnak mindenütt egy a közös forrása. A szűkkeblű kormánypolitika, mely következetesen megtagadja azoknak a jo­goknak érvényesítését, melyeket az alkot­mány s egyéb törvények oikkelyeztek be számunkra, mint nemzeti kisebbség számára. Közös a baj, közös a veszedelem. Igen. veszedelem, mert a nemzeti érzés és gondo­lat elnyomása nemcsak az egyéneket fenye­geti, de bennük és általuk az egész idecsa­tolt nemzettöredéket támadja meg gyökeré­ben. És a közös baj, közös veszedelem vala­hogy közelebb hozza a lelkeket egymáshoz. Jót esik szomszédotok jól esik társaságba gyűlve legalább azon vigasztalódni, hogy -- má's is szomorú. Jól esik együtt várni a zord idp múlását, együtt reménykedni, hogy a szükkebíüségnek egyszer talán csak vége lesz! Jól esik árva nyelvünket, koldussorba szegényedett kultúránkat társaságban ápol­ni, csak hallgatni más ajkáról a magyar szót, csak megbizonyosodni, hogy élünk, hogy még vagyunk! Ma a kaszinókba nem csak pagáíot ker­getni jár .az ember s a kávéház nem ’ "puritán szórakozó hely, ahol a munkában- megfáradt ember semmitevésben pihenteti a telkét. Em­beri keresünk, társat keresünk a bánatunk részeséül egymást keressük, hogy .egymás­ban találjuk meg a magunk hitét. És. még ez a sovány öröm, ez .a - vérsze­gény vígasztalás is tilos, be sokaknak! Járom Szlovenszkót. És minden város­ban találok számkivetetteked az emberi tár­sadalom száműző ttjeit. Busán róják az utcát. Régen vidám emberek voltak, a magyar, sző hivatott apostolai, az élet szeretői, a. társa­ság kedvencei. Lényük tiszta intelligencia, műveltségük páratlan, önzetlenségük köz­mondásos. Vérükben van a másért élés,. a társasiénységük — és ma magukba zárkó­zottad kerülik testvérnek, ióbarátnak a sze­mét is. Ha megszólítod őket. körülnéznek riadva, nem figyelik-e őket. még az otthonuk se bátorságos: magyar újságra nem fizethet­nek elő, lopva kell megvenniük az utcasar­kon, ha magyar szóval akarnak találkozni Az „átveti" volt magyar köztisztviselő! Ahányat kérdezel: „Miért nem íösz kö­zénk a. körbe?" „Nem lehet, — mondja — ál­lami alkalmazott vagyok, nem jó szemmel nézné a főnököm!" — „De hisz a minisztéri­um, jóváhagyta az alapszabályokat." — Re­zignált bús mosoly: „Az mindegy, intést kap­tunk felülről!" Nem szabad tovább plántálni anyáitól örökölt nyelvét. Gyermekét tilos magyar is­kolába íratnia. Hogy fájhat a lelkének az a szemrehányó tekintet, mely az értelmetlen szómagolás után teste-vére, gyermeke sze­méből a szivébe szúr! A toll kiesett kezéből. A magyar szó elakadt a nyelvén. Tudása be- zápul. Tudománya elvész a köz számára, meri mint fenyegető rém feje fölött lebeg a fegyelmi vizsgálat, az áilamellenesség vád­ja, a kenyérvesztés. Nincs joga szomszédo!- nl nem mehet a sorsban osztályos társai közé. nem örülhet annak, hogy rnég va­gyunk, egyszerűen azért, mert „átvett" ma­gyar tisztviselő! Sok .mindent meg tudok érteni, mert em­ber vagyok. A nagyok és kicsinyek „nemzeti misszióját", mely a magyar szó ellen való küz­delmet kötelességnek, hazafiul cselekedetnek képzeli. Megértem n türelmetlenséget az erőszakos, a lázas túlfűtöttség eltévelyedéseit, Gsak azt az önzést nem, mely irigyli azt, ami másnak hasznos, magának meg nem árt. És a köztisztviselő egyéni és társaséteté- nck megbénítása ilyen, leghatártalanabb önzés. A magyar hivatalnak munkabírása, hiva­talában való pontossága, k ötele s sé g t el j e sités e világhírű. Az „átvett" tisztviselők nélkül megállt volna az állam gépezete. Amit elron­tottak az idegenből ideszakadt tudatlanok, a magyar tisztviselő hozta helyre, őszülő fej­jel ábécés könyvhöz ült, hogy megtanulja uj kenyéradója nyelvét. Föláldozta éjjeli nyu­galmát, megvonta magától a szórakozást. El­altatta még a teikiismeretét is, mert a köte- les'ségtudása még ennél is erősebb. És a jutalma? Örök bizalmatlanság, csúf­ságba járatás, mellőztetés az emelkedésben, alárendelés olyanoknak, akik mélyen alant járnak tudásban és őszinteségben és megrö­vidítés fizetésben és kiérdemelt nyugdíjban. És még ez sem elég. Az életben tilalomfák állanak élTébe': „Kerüld a testvéredet, mer? magyarul él, magyarul beszél. Kerüld régi barátaidat, inért nem hajtott térdet-feiet a hatalmon levőiknek. Az állam azért ad ke­nyeret neked, hogy tagadd meg magyar vol­todat, tépj el minden szálat, mely nemzeted­hez fűz!" Milyen uzsora-ár ez a szolgakenyérért! Egy derékbatört, föláldozott életre adott rá­adás! Ilyet követelni a legsötétebb önzés egy emberrel szemben. De önzés a többiekkel, az államtól köz­vetlenül nem függő magyarsággal szemben' is. A magyar kisebbség egyetemének legér­tékesebb részit vágjak ki a szellőit}! éleiéből, meglopják mimkátarsáítő?, az emberi j íodés önzetíén napszámosaitól. » Önzés, kegyetlen, sivár önzés! És ész­szerű-e vájjon ez a tilalom? Mi tesz abból az energiából, mely ezekben a remeteéíletre kény- szeritett gazdag telkekben fölhalmozódik? Mert óh. — a magyar tisztviselő nem terem­tődött igavonó baromnak, mely munkája le­teltén renyheségbe tesped. Nem úgy van be­rendezve, hogy a legpontosabb kötelességteí- jesités mellett is ne jutott volna ereje, ideje másra, szépre, nemesre, emberi tettre, mun­kára az emberi haladás érdekében. A magyar tisztviselő nem csak egy lelketlen srófja a hivatalos gépezetnek, mely tehetetlenül meg­áll a (hivatalos zakatolás munkaszünetében. A magyar tisztviselőnek lelke van! Keserűség, lefojtott vágy, lelket bénító elnyomottság lesz a ki nem élt energiából, közöny, nemtörődömség, cinizmus. Keli-e ez, hasznos-e ez egy államnak, mely természet­szerűleg őrizője és hordozója kellene, hogy tegyen a, magasabb erkölcsi értékeknek? Nemcsak a törvény papi rj án, mely szerint „a cseh-szlovák köztársaság minden polgára a törvény előtt egymással teljesen egyenlő és ugyanazokat a polgári és politikai jogokat él­vezi fajra, nyelvre, vagy vallásra való tekin­tet nélkül" — és „vallási, hitbeli, felekezeti és nyelvi különbség egyik cseh-szlovák ál­lampolgárnak sincs akadályára ... a köz- szolgálatba, hivatalokba és tisztségekbe Való lépés tekintetében." — de az életben is! Égy humánus államban a kenyér nem le­het ára a léleknek, az-étet teljességének, íbi­szen „nemcsak kenyéren él az ember . . "v Hitlert . A puccsisták népszerűsége nottőn-nő — Anglia nem követeli a trónörökös kiszolgáltatását Prága, november 12. Az anitaininaik nem sikerült megakadá­lyozni a német trónörökös visszatérését Né­metországba a hollandiai Wier ingen sziget­ről. Frigyes Vilmos szombat óta Németország területén tartózkodik. A holland kormányhoz intézett antant jegyzék nem fél említ ette meg a holland kormányt, mely válaszában kije­lentette, hogy a holland törvények, alapján a német trónörököst nem tehet megakadályozni aima tervének megvalósításában, hogy az- or­szág területét elhagyja, már csak azért sem, mert a hollandi kormány fölfogása szerint a nemzetközi jognak az intervenciókra vo­natkozó szabályait sem lehet alkalmazni erre az esetre. A nagyköveti konferenciának Povn- caré által jegyzett s a német kormányhoz in­tézett jegyzékére a német kormány szűksza­vú válasz-jegyzékében azzal a rövid és ki­mért íöivilágositájsisai szolgált, hogy a német trónörökösnek mint német álampoigámak ioga van Németországba visszatérni. A. német kormány tehát —úgy látszik — ni ás hang­nemet kezd használni, hiszen emlékezetes, az ellenőrző bizottság kiküldetésére vonatko­zó javaslatban is úgy válaszolt, hogy a fran­cia és belga delegátusok személyi biztonságá­ért nem vállalhatna felelősséget. Siresemanin kancellár vasárnap járrés, az uj birodalmi belügyminiszter kíséretében Halléban járt, hol a német néppárt országos párfcnapján nagy beszédeit tartott. A rajna- vidéki munkanélküliségért a megszálló hatal­makra hárította a felelősséget és úgy véleke­dett, hogy a német belpolitikai viszonyok lé­nyegesen megváltoznának, ha a francia poli­tika élni engedné az országot. Á szeparatista mozgalomról a kancellárnak az a fölfogása, hogy ha Franciaország nem támogatná a sze- paratistákat és nem akadályozná m.eg a né­met rendőrség működését, akkor a Rajna- viiclék lakossága huszonnégy óra alatt végez­ne velük, viszont örömmel üdvözli Belgium és Anglia magatartását a szeparációval szem­ben. Beszédének végén a berlini nyomdász- sztrájkról kijelentette, hogy a bankóprés mun­kásainak sztrájkját semmi körülmények kö­zött sem fogja eltűnni a kormány. Időközben megjelent Seeckt - tábornok rendeleté, mely megtiltja a sztrájkot a bankóprés üzemeiben. A pártok tevékenységében figyelmet érdemel a demokrata pártvezetőségnek tegnap hozott határozata, mely felszólítja a kormányt, hogy a birodalom nemzeti egységét minden erővel tartsa fönn és 'kérlelhetetlen energiával járjon el a nemzetellenes és partíkuladsztikns ele­mek ellenében. A hitározat azonkívül köve­teli a valutareform sürgős megvalósítását és az alkotmány tekintélyének a megvédelmezé- sét. A párt a belső és külső politika okaiból határozottan visszautasütja a kormány kibő­vítésének tervét A bajorországi puccs likvidálása befeje­zése felé Iközekdik. München utcái ugyan még minidig igen mozgalmasak, a fővárostól délre fekvő országrészek puccsiszervezetei- nek feloszlatása teljes erővel folyik. A főkor- mánybizitos a bajor kommunista pánt működé­sét betiltotta éis feloszlatta s betiltotta a szo­cialista sajtóit i;s. A puccsban résztvett szer­vezetek között az Oberlaod takaródét fuj és óva inti vidéki híveit minden újabb akciótól.- Azokat a híreiket is, hogy az Eirhardi-diamdár emberei együttműködnének Hitlerrel, meg­cáfolták. Az utóbbi egyébként Rosemheimban tartózkodik. Ludendorffra, aki szabadon vá­laszthatja meg tartózkodási helyét, szigorúan felügyelnek. Az a mendemonda, hogy Lu- dendorff öngyilkosságot követett el, nem bi­zonyult valónák. Végül még meg kell említeni, hogy Kahr egy proklamáció iában Hitler elteni éllel kije­lenti, hogy őt nem fogják megzavarni azok a társaságok, amelyeknek törekvései Német­ország bukásához vezetnek, mivel utópiákon épülnek föl. A proklamáció azonban Hitler és Lttdendorff hazafias (törekvéseit tisztáknak mondja. Mai jelentéseiimk: Hitler letartóztatása után München, november 12. Hitlert, a nemzeti szocialisták vezérét a felső bajorországi Staf- felseeben elfogták. Hitler letartóztatásakor semmi ellenállást nem tanúsított, ' A letartóztatáshoz még ezeket jelentik: A rendőrségnek tudomására jutott, hogy me­lyik házban tartózkodik Hitler, akit letartóz­tatása után a Lech melletti Landbergbe szál­lítottak. Ludendorff kihalgatásáréi még sem­mi részlet nem szivárgott ki. Vele is, Hitler­rel is a legkíméletesebben bánnak. München, november 12. (Wolff.) Az a remény, hogy a puccs leverése a helyzetet tisztázni fogja, nem vált valóra. Münchenben az izgalom egyre növekszik és úgy látszik, hogy Hitler tekintélye csak nyert a puccs leverésével. Különösen a diákság tüntet mel­lette és Kahr elein. A főkormánybiztos szál­lása előtt, amely átmenetileg egy kaszárnyá­ban van, zajos tüntetésekre került a sor, úgy, hogy a rendőrség a lőfegyvert is kénytelen volt használni. Két diákot megöltek. A város belsejében a rendőrség egy tisztviselőjét tőr­rel megölték. Attól tartanak, hogy Kahr helyzete megingott. A trónörökös hazatérése nem nyugtalanítja Angliát London, november 12. A Westminster Gaz ette szerint a német trónörökösnek visz- szatérése Németországba egyáltalán nem nyugtalanítja a londoni mértékadó köröket. A német .kormány nem engedte volna vissza a német trónörököst Németországba, ha oka tenne föltenni, hogy jelentéie nyugtalanságo­kat fog előidézni. Stresemann szilárdan el van határozva, hogy tekintélyéi megőrzi, ha tehát a volt trónörökös visszatérésébe bele­egyezett, akkor ezt nem azért tette, hogy egy monarohiSita puccs gyülekezési helyét lé­tesítse a trónörökös lakhelyén >Kérdés, hogy •az angol kormány csatlakozni fog-e a szö­vetségesek ama követeléséhez, hogy a né­met kormány szolgáltassa ki a trónörököst, mint háborús bűnöst. Ha a németek ezt meg­tenni kényszerülnének, akkor ezáltal az an­tanthatalmak nemzeti hőst csinálnának a trónörökösből. Meglehet, hogy a nagyköveti konferencia tiltakozni fog a visszatérés ellen, azonban egyéb az ügyben nem igen történ­hetik. Berlin, november 12. A volt trónörökös tegnapelőtt délután négy’ órakor lépte át a ■hollandiai határt. Utazásának irányát af utolsó pillanatban megváltoztatta és az éj­szakát egy ismerős arisztokrata család bir­tokán töltötte Lüneburgba.n. Tegnap hajnal­ban Höfer őrnagy, egy holland szolga és a berlini rendőrség egy hivatalnokának kísére­tében tovább utazott. Öccsével, Oszkár her­ceggel, aki elébe utazott, a herceg sógorá­nak, Bassewitz grófnak birtokán találkozott. Itt azt hiszik, hogy a trónörökös még aznap délután egy másik birtokon találkozott három legidősebb fiával, kik & potsdami gimnázium tanulói. Az ut irányát úgy állapították meg. hogy a trónörökös sem Potsdamot sem Ber­lint nem érinti. Oelsben azt hiszik, hogy a trónörökös hétfő esténél hamarább nem ér­kezik meg oda, A trónörökösné, ki három legifjabb gyermekével három év óta lakik az oelsi kastélyban, fölkérte a városka lakossá­gát, hogy tartózkodjon minden tüntetéstől a trónörökös megérkezése alkalmával. Férte - nek az a kívánsága, hogy mint magánember éljen Oelsben. Oelsnek olyan a külső képe. mintha konferenciát tartanának benne. A kül­földi újságírók tömegei, köztük több mint egy tucat angol és amerikai újságíró, való­sággal ellepik a várost. Úgy látszik, hogy a trónörökös hazaérkezése ezekben az orszá­100 cseti-szl. koronáért fizettek ma, november 12-én: Zürichben 16.45 svájci frankot Budapesten 57 300.— magvat koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 1,835.40(1,1)00.000—•—• német márkát CfdRÁGAI _ MÍ jgm Prága, kedd, 1923 november 13. i J/Vv&friÁJÍTrFffT/bJ*5§a£$$ wyAXjrJfXMy/ ÍMmXmSXmA _ — Sürgönyeim* Hírlap, Praha -­Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Rnszinszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR őr. politikai napilapja FiACHBARTH ERNŐ ér.

Next

/
Thumbnails
Contents