Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-13 / 257. (410.) szám

...........■’11—.. . .....I*»»3a»a«— ■WIW ;?c*UrMc.r.MK* •s okban nagyobb szenzációt okozott, mint a müncheni események. A trónörökös Magd-e- burgon, Görlitzen és Ligniiteen keresztül ér­kezik Oelsbe. Paris, november 11. A Petit Párisién je­■ lentése szerint a nagyköveti konferenciának mai ülését, amelynek napirendjén Németor­szágnak a katonai ellenőrzés ujrafölvétele.és a trónörökös hazatérése tárgyában adott vá­lasza szerepel, holnapra halasztották el, mi­vel az érdekelt kormányok nem foglalkoz­hattak részletesen a két kérdéssel. Lemondoiak a kommunista miniszterek Thürmgiában Weimar, november 12. A fihüringiai kor­mány kommunista tagjai: Tenmer államitaná- esos, Ivosoh igazságügymlnis/zter éts Neubaner áSamitamácos ethatározták.'hogy kilépnek a ihtiriragiai kormányból. A pfalzi szeparáció München, november 12. A speyeri püspök eredmény tetemül interveniált a francia meg­szálló hatóságoknál, hogy vessenek véget a szepana'tisták üzeimeinek. A k ormány épület- ;iéí lefolyt harcban két szeparatista elesett A kormányé'pületndk csendőrökből és hiva­talnokokból álló helyőrségét a franciák Ie- iegyverezték. A Neustadíból a speyeriek se­gítségére siető szeparatisfcálkat a neMStaidltí polgárság rmmlkáis'olkfaall és parasztokkal meg­erősített csapata föiltartóztatta és visszaverte. A szeparastistáfk nyolc halottat vesztettek. München, november 12. A Mümcbneir Teaesten Nachrichten jelentése szerint a ■rendőrség a porladd erdőben felfedezte a nemzeti szocialistáknak egy fegyverralktárát, A fegyvereket elkobozták, A berlini nyemdászszfrájk Berlin, november 12. Az államnyomdának ■mintegy tízezer lőre rugó személyzetéből ma reggel mintegy ezer munkába állott. Az állam- nyomdák vezetősége e kevés munkással is igyekszik lehetőség szerint üzemben tartani a baukőprést és reméli, hogy a legközelebbi bérkifizetésekhez szükséges összegeket sike­rülni fog előállítani. Egyezség a ruhrvidéki vasútakról Paris, november 12. A Le Journal jelen­tése szerint a német birodalmi kormány kép­viselői aláírták az. egyezményt a francia- belga vasutigazgatósággal. Az egyezmény főbb határozatai a következők: 1. A német 'birodalom az ipari üzemek teljes megkezdé­séhez szükséges vagonmennyiséget a fran­cia-belga vasutigazgatóság rendelkezésére bocsátja. 2. A szövetségesek maguk intézik a vasúti alkalmazottak újbóli alkalmazását. 3. A Ifölni vas u í igazg a tó s ágo t alárendelik a francia-belga vasutigazgatóságnak. A napi munkaidőt a német vasutigazgaíóságokkal együtt fogják szabályozni. A ruszinszkói földreform és Frankenberger Ungvár, november 12. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ru- szdiszkói földreform előmunkálatai — úgy látszik —- már a befejezés felé közelednek, mert Frankenberger kilépett megszokott passzivitásából és cikket irt a földreformról, mely mására vonta egész Ruszinszikó érdek­lődését. A cikk, amelynek egyik sarkalatos téte­le az, hogy a ruszin földmives földhöz jus­son, a ruszinszkói agrárpolitikát igy jellemzi: — A ruszinszkói agrárpolitikának célja az, hogy a ruszin földmivesek részére kielé­gítő és fejlődésképes exisztenciát teremtsen, hogy saját földjén nemcsak meg tudjon élni, hanem életszínvonalát, valamint kultúráját is fejleszteni tudja. Elsősorban földhöz keli jut­tatni a ruszin földművest és pedig olyan mér­tékben, hogy ezzel exisztenciája biztosítva legyen. Ehhez szükséges, hogy a földreform­ban körülírt földek s ha csak lehet, az összes nagybirtokok és állami birtokok a földmives ruszinok kezére jussanak. Ebből az idézetből megállapíthatjuk, hogy Frankenberger kortescélból irta ezeket és pedig az ellenzéki érzelmű ruszimság szá­mára: mert ha a földreform valódi célját akarta volna bemutatni, akikor hozzá kellett volna tennie, hogy a felosztásra kerülő birto­kokat elsősorban nem a zseléremberek kap­ják, hanem egészen mások. Egy kormánypénzen szerkesztett ruszin- szik ói lap ezzel szemben már sokkal őszin­tébben tárja fel a birtokreform intencióit, mi­kor igy ír: — Hodzsa Milán kijelentése szerint a földnélküliek földhőzjutása elsőrendű állam­érdek. 34.338 kát aszí ralis hold föld áll a kor­mány rendelkezésére, hogy a földreformot végrehajtsa, nagyobbára Ruszimszkó magyar vidékein. így nyer az állam valóban hűséges, a köztársasághoz minden körülmények közt ragaszkodó polgárokat. * Ez már őszinte és leplezetlen beszéd, mert a földreformot nem mint szociális és közgazdasági szükségességet, de mint politi­kai célt állítja be. Erre a célra áldoznak föl 34.338 katasztrális hold földet Ruszinszkó ■magyar vidékéin. Frankenberger kijelentése szerint ehhez még 60.000 katasztrális hold földet szemelt ki a íöldmive'ésűgyi miniszter az állami birtokokból, melyet az egyes ru­szin községek között fognak felosztani. Utol­jára jön a Szenye-mocsár lecsa.polása, me­lyet Frankenberger okvetlenül szükségesnek tart „úgy nemzetgazdasági, mint politikai okokból". Megállapításunk szerint az a bizo­nyos 34.338 katasztrális hold földbirtok ma­gyar vidéken van és felosztása kizárólag po­litikai célt szolgál. Hogy ezt világosabbá te­gyük, hivatalos adatok alapján felsoroljuk a földbirtokokat,. amelyeket a felosztásra elő­készítettek. Ezer holdon felül vannak: Reismanm He miaun Eszeny, 1407 kát. hold; Wetzler íTTiTnnmri—liTrrnmnrTrirT i-m nnirnrnnii'ir-Tiirirnwr mr n i mi mmiemmi Bemét Harangláb és Bótrágy, 1193 kát. hold; Braun Zsigmond Zápszony, Beregszász, Sá- rosoroszi, Beregsom, Magosliget, 1022 kai. hold, Lőuyai Menyhért Niagylónya és Bátya, 1241 kát. hold, Lónyai Gábor Nagylónya, 2631 kát. hold; Bótrágy! uradalom 1369 kát. hold; Ocskay-Gerlisy Nagybakta, 1172 kát. hold; Karas Ivómé Rafajnaujfalu, Zápszony, Bótrágy, Szörnye, Mezőkászony, 1810 kát. hold, Aczél Lászlóné Nagyszőlős, Verőce, Szászfáin, Csorna, 1350 kát. hold, Percnyi János Nagy sző Hős, 1092 kát. hold, Kappel- brenner Kistarna, 1225 kai. hold, Szalay Lászlóné Krajnikovo, 1019 kát. hold és Zse­lé nszky Róbert Szailánk és Kígyós 6162 kát. hold. Ötszáz holdon felül nyolc birtokot Ítéltek felosztásra, úgymint: Eszényi Jenő Eszeny, 599 kát. hold, Forgáoh Lászlóné Eszeny, 602 kát. hold, Sidhermann Ignác Nagydiobrony, 525 kát. hold, Jesztrebszky Kálmán Nagy­lónya 524 kát. hold, Butykay Ferenc Bereg­szász, 501 kát. hold, Fritsche Artúr Tisza- csorna 962 kát. hold, Munkácsi zárda Bereg- déda, 550 kát. hold és Gutmann Bmánuel Nagyszőlős, 538 kát. hold. A felosztásra kerülő ötszáz holdon aluli birtokok a következők: Eötvös Sándor Me- zőkaszony, 229 kát. hold, Bngel Adolf Nagy- muzsaly, 176 kát. hold, Nemes József Nagy- bégány 135 kát. hold, Pogány Pálné Balazsér, 335 kát. hold, Vokurka örökösei Beregdéda, 491 kát. hold, Szunyogh István Beregszász, 115 kai. hold, Szaploncay-birtok Macsola, 291 kát. hold, Pogány Jáhosné Nagybégány, ‘ 196 kát. hold, Weisz Jenő Péterfalva, 307 kát. hold, Fintha Sándor Tiszaujheiy, 138 kát. hold, Tabak Mayer Fertősalmás 390 kát. hold, Csolnoky Imre Nagypalásd, 499 kát. .hold, Nagyiday Ferenc Tiszakeresztur, 425 kát. hold, György Endre Péterfalva, 170 kát. hold, Róth Gerzson Tiszakeresztur 136 kát. hold, Újhelyi Jusztin Tdszaujhely, 241 kát. hold. Lator István Fancsika, 241 kát. hold, Mermelstein Mór Csepe, 111 kát. hold,, Foga- rassy Mik'ós Csepe, 113 kai. hold, Troknya Fefencné Urmező, 495 kát. hold. Száz holdon aluli birtokok: Weisz Sá­muel és társa Beregszász, 28 kát. hold, Weisz Sámuel és Ferenc Nagymuzsaly 57 kát. hold, Mermelstein Benjámin Csepe 81 kát. hold és Foga.rassy István Farkasfalva, 51 kát. hold. Ha ezen a hstán végigtekintünk, azonnal látjuk, hogy a kormánysajtónak igaza van. Csupa magyar vidéken lévő birtokot fognak telepítésre fölhasználni és ugyanakkor nem lesz, aki a birtokokon lévő ezernyi ezer zsel­lércsaládiról gondoskodjék. nténr fkosxénDr í«ffo*of. trsrts*! fiSlefeM’éáedíneft iij ftiveftel Is--------- ----------------------------------=-----­Ba sch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JmdriSska 6. szám »0BS ____ Tá rcára vaíunk: Szerda: Farkas Jenő dr.: Hubay: Karenin Anna. Csütörtök: Törköly A. Géza: Csillaghullás. (Vers.) Diósy Béla dr.: Hubay Jenő. Péntek: Radnay Oszkár: Szodoma ég! Szorroat: Schöpflin Aladár: Shakespeare si­kere Budapesten. Vasárnap: Féja Géza: Porladó ember. (Vers.) Lőrinczy György: Bosszút áll az erdő. Kezdet és vég- A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. írta: Maróthy Jenő A kétszáz lóerős, nagy, sötétzöld gép­kocsi mint valami Őskori csodalény bömbölt bele .az András,sy-ut szélesre nyitott torkába « nesztelen iram,!ássál surrant tova tömör kockákra osztott gumimitalpain. Ha ez — mondjuk — az őserdőben tör­tént volna, a hirtelen összeröffent majmok •serege már a fák tetején tanácskoznék azóta, hogy mi a tennivaló a hatalmas ragadozóval szemben. Az Amdrássy-ut járókelői pedig mind­össze annyit tettek, hogy irigykedő sóhajtás­sal pillantottak a benzint pöfögő ia lkaimat os­ság után s azt mondták: — Né, Stamm Gyula, istenem, de jó neki! Lám, lám, milyen melegen hangzik: Stamim Gyufa, Július Stramm, mint valami an­dalító fuvolaszóló. Fogadni lehetne rá, hogy ez a Stamim Gyula valami közjótékonysági intézet feje, melegszívű irányítója, akinek vi­lág nyílik aoléptei nyomán s népszerűség a homloka körül. Hát hiszen a virágban nincs hiány, az igaz ..s a népszerűség — ej, a népszerűség olyan relatív fogalom, hogy kár is beszélni róla: Stamim Gyula, ha virág kell neki: meg­veszi —s ha népszerűségre szomjazik: meg­veszi azt is. Megveszi s úgy látszik megeszi aztán, különben hogy szerezte volna azt a hármas redőzetü tokát, mely gallért, nyakkendőt el­borítva, természetes hullámokban szakad a kabát mesteri kidolgozású hajtókájára. Ó, Stamm Gyulának kitűnő étvágya van. Legutóbb például gondolt egyet s megette früstökre — úgy, amint találta: a tőzsdét. Nragy ía’aí volt, de nem fogott készületlenül a íeifhabzsolásához. Valahogy úgy járt el, mint Nero idejében a lakomázó rómafaik. Elő­ször 'kiadott mindent s tenger papírjával le­nyomta az árfolyamokat, aztán következett az üres gyomor megtöltése: olcsó pénzen összevásárolta az egész piangó frekvenciát s most már ő a tőzsde hermeíinpalástos kirá­lya. Hogy korona is kellene? Hol az a koro­na? Hadd vegye meg magáinak! A monstruózus, basszushangu zöld auto­mobil is e sikerült manőver egy jelentéktelen gyümölcse. Pompás, amerikai gyártmány. Ford talán a lelkét adta bele: annyira tökéle­tes. Zajtalan, gyors, elpusztíthatatlan. Éppen ilyen nagy ragadozó alá való. Micsoda édes érzés is hanyattdőlni a dagadó bőrpárnák közé s félig leeresztett szemhéjjal figyelni a tova repülő villák sorát —■ ha közben azt gondolhatja az ember: — Ez is az enyém — ez is — meg ez is. Csak az ujjamat kell érte kinyújtanom, Stamim Gyula most beérte azzal, hogy zsebredugta a kezét s elégedetlen mérte ma­gát végig. Minden más között mégis csak ez volt a legszebb látnivaló, Alul a hegyes cipők — olyan nemes Íve­léssel, hogy az ember széttörhette a fejét, aimig rájött, hogy hová tűnt a két otromba krumplizuzó bunkó, melyeiket gazdájuk vala­mikor öt év előtt még lábai gyanánt viselt. S a harisnyák! Hosszú, szivárványszínű, ro­pogós selyemből; mit sem tesz, hogy olyan távolságban kénytelenek egymástól élni, mint az egyenes szög két szára; nem Stamim Gyufa a hibás ebben, hanem a hasa: az tiltja el a testvéreiket ellentmondást nem tűrő felü­lettel egymás közeiéiből. Természetes, hogy ezek után a hozzájuk tartozó ruhát London­ban készítették s hogy az anyaga nem vas­tag „honi posztó", hanem sűrű szövésű, bár pókháló-vékony gyürhetetlen kelme: igazán karcsú csak ilyenben lehet a nagyvilági ga­vallér. Stamm Gyula annak érezte magát tető­től ta’pig. És ugyan miért ne? Hol az az em­ber, akinek több pénze van az országban, mint neki? Hiszen nem származott valami magas he'yröi: ér is az valamit! Világra jön­ni, mint a birka s elkölteni az ősök vagyonát s dicsőségét egyaránt. Rá bizony nem hagy­tak semmit az elődei. Csak a szemét, de azt szúrósan; csak a fülét, de azt élesen; csak a markát, de azt körmösen. Akárki mit mond, ez az igazi örökség! Megszerzett velük nún- denit, aminek értéke van az életben. S hozzá mindössze nyolc-tiz évig tartott az egész. Alig kezdődött cl a háború s már észre­vette, hogy az emberek valahogy a tarkóju­kon viselik a szeműiket. Még a legokosabb is csak hátrafelé kacsintgat, ö nemi tanult tör­ténelmet, de azért előre látta, hogy ml lesz ennek a marakodásnak a vége. — Te Gyula - - mondta magúban , ha most vigyázol, becsaphatod az egész vilá­got 1 Tempói A brit birodalmi konferencia mérlege London, november 12. Az angol lapok összefoglaló cikkben fog­lalkoznak a birodalmi konferencia munkás­ságának mérlegével. Eszerint a konferencia összesén tizenhat plenáris ülést tartott, me­nyeken a belpolitikai kérdések mellett beha­tóan tanácskoztak a nemzetközi helyzetről is. A konferencia az eddigi angol politika gondos mérlegelése után arra a megállapítás­ra jutott, hogy az európai helyzetet csak olyan tervezet alapján lehet megoldani, inelvnek végre­hajtásán Amerika is közreműködik Ha a szakértői bizottság tervét közös a?-c5óval nem sikerül megvalósítani, akkor ennek a világbéke és a világ pénzügyi restaurálja adja meg az árát. A konferencia szükségesnek tartotta, hogy az angol kormány Európa gazdasági problémáinak megvizsgálnára korfereir'át hívjon össze. A birodalmi konferencia ta­nácskozott arról a poEtikáról is. melyet ak­kor kellene követni, ha a német birodalom egysége megszűnnék s megállapította4; hogy a német birodalmi egység fö’bom’ása ösz- szeegyezfeíhe letien a b4>o?v'i-^”'íéssel és a német jóvátétel megfizetésével. A konferencia örömmel állapította meg, hogy a washingtoni szerződés határozatait lassankint végrehajtják. Anglia és Japán vi­szonya a jövőben nem kevésbé szívélyesnek és őszintének igérkez;k, mint amilyen volt akkor, amikor a két ország kormára™5 kö­zött írásbeli megállapodások állottak fönn. \ konferencfa a népszövetségről tartott vitábon egyhangúan megállapította, hogy a népszö­vetség a nemzetközi békének értékes eszvö- ze és az egyedül alkalmas szerv a nemzet­közi kérdéseknek harmonikus szabá’yozá'á- ra. A konferencia különös figyelmet szentelt a honvédelem kérdésére és tanácskozott azokról a módokról, melyek segítségével az anyaország a do nőni ónokkal tekmtettel azok különleges földrajzi és politika’ föl tételei ra. a honvédelmet megszervezfbeti. A konferencia megállapította, hogy csupán a domimonok ér­dekelt parlamentiéi dönthetnek a honvédel­mi akciók jellegéről és méreteiről A konfe­rencia s. következő elvekben ál apód ott meg: 1. A brit impérium minden egyes ré­sze elsősorban felelős saját honvédelméért és elsősorban köteles megfejelő fűié "kedé­seket tenni azoknak a tengeri támaszpontok" nak tekintetében, melyek a hajóhad moz­gásképességét. valamint az anyaországnak a dóm Ilonokkal való tengeri összekötte­tését biztosítják. 2. Fontos, hogy a washingtoni egyez­mény határozTTiánypivai összhangban egv minimumban állapítsák meg a tengeri haderőt. 3. Szükséges, Jiogy megfelelő figyel­met fordítsanak a 'légi haderők fejleszté­sére is. Kedd, november 13. Húsz forinttal indult, sokat ért az abban az időben, de nem is tette az újságok vezér­cikkeire. Lótott, futott, közvetített. Tele volt vele a város. Aztán jött, hogy a pénz értéke •hanyatilam kezdett, ekkor érezte csak magát elemében, Venni! Adni! — Venni! Adni! — Úgy ment minden, mint a karikacsapás. — Egy-két ember útjába állt: valami c-salást akartak rásütni. Csalás? Bah! Lefizette őket. Mindjárt ő 'lett a legbecsületesebb polgár. Azóta is ez a filozófiája: Gyula! Aki lárrná- zik, a zsebén keresztül fogd be a száját. Min­den pénzt megér, ha az embereket meg lehet vesztegetni! Hanem a feleségét . . . rosszul válasz­totta ki. Antóniának nincs intelligenciája. Pénze volt valami, de műveltsége . . . Iiüh! nem lelhet azt semmire megtanítani. Lármás, egész fogsornál nevet, féltékeny s parancsol­ni akar neki. Neki! A börze fejedé lnnének. Nem látja be ez a suta nő, hogy ilyen magas társadalmi polcon az asszonynak szemet kell hunynia a férfi gáláns dolgai előtt. A múltkor is, mikor abban a budai villában ra.jtacs.ipte, Szent József irgalma zz, olyan patáliát csa­pott, hogy három utca nézte a hhzaíkadá­sukat. Most szerencsére a szabónőjénél van, A Váci-utcában tette le az autóról: ez hárcxm- ncgyórai szabadságot jelent. Antóniának má­niája, hogy ö Pesten a legelegánsabb asz- sísony s nem akarja a szerzett előnyt elveszí­teni, inkább fél napig ül minden héten ímdam Gelée szalonjában. Azalatt körül lehet nézni egy kicsit. Ta­lán Hamuié remének is lesznek újabb tippjei... A Szépművészeti Muzeutn előtt egy fia­tal, tizennyolc-húszéves lényt pillantott meg. Jól szemügyre vette minden oldalról s (kiszólt a soffőmek: 2

Next

/
Thumbnails
Contents