Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-10 / 255. (408.) szám

Kramértk fHltifO é I1CPÖÍÍ1CS€ Éles támadások Kramár eilen — Masaryk 1915-ben királyságot akart? Prága, november 9. Kramár hívei, amint a Národni Listyben olvassuk, tegnap este tiltakozó népgyülést tartottak a prágai Zsőíia-szigeten, amelyen élesen tiltakoztak azok ellen a támadások ellen, amelyek Kramárt az utóbbi napokban érték. A cseh sajtónak az a része ugyanis, amelynek pártállása miatt nem rokonszenves Kramár személye, az elmúlt héten ismét igen élesen támadta Kramárt és alaposan megté­pázta az öreg nemzeti demokratavezér nim­buszát. Kramár a Národni Listy október 28-iki számában a belföldi cseh forradalmat fonto­sabbnak mondotta a külföldi forradalmi munkánál, tehát Masaryk és Beiies működé­sénél. A Cas, Kramárnak erre a cikkére vá­laszolva, azt irta, hogy a csehek fölszabadí­tása érdekében legföljebb annyit tett, hogy becsukatta rnagát. Kramár e lap szerint Prá­gában akarta bevárni az oroszok bevonulá­sát és noha Masaryk őt óva intette, gondta­lanul viselkedett és elkobozhatta bizalmas leveleit. Kramár védekezése politikai pőré­ben nem imponál a Casnak, mert Kramár mindig azt hitte, hogy meg fog menekülni. Kramárné mindent elkövetett, hogy urát megmentse és azzal vádolta Rasint, hogy tévútra vezette a férjét. Az amnesztia után Kramár semmit sem tett, Rasin ellenben igen. A forradalom után Kramár olyan sebet kapott, amit sohasem fog kiheverni: nem vá­lasztották meg köztársasági elnökké. He­lyette egy olyan férfi lett az elnök, akit Kra- rnár az akadémia elnöki székébe .akart ül­tetni, vagy akiben legföljebb tekintélyes sze­nátusi elnököt látott. A forradalom óta Ma­saryk és Benes okoznak egyedül fájdalmat Kramárnak, aki egy alkalmat sem mulasz­tott el, hogy tekintélyüket aláássa. A Cas után nemsokára megszólalt' a Právo Lidu, amely a Cas-szaí ellentétben úgy véli, hogy Kramár nem járt gondtalanul Prágában és nem várt az oroszokra, hanem liebstadti gyárában maradt és nem akart hallani sem egy külföldi útról, sem arról, hogy Prágába menjen, mert itt részt kelleti volna venni valamely politikai mozgalomban. Ezalatt Rasin fáradhatatlanul dolgozott, szer­vezett és állandóan veszélynek tette ki rna­gát. J9Í5 márciusában JVfcisaryktól az az uta­sítás jött Prágába, hogy Kramár menjen ki a külföldre. Rasin erre mindent beszerzett, amire a szökés céliából szükség volt., auto­mobilt is szerzett és fölszólította Kramárt, hogy meiijen ki Masaryk után. Kramár azon­ban, barátainak és Rasinnak legnagyobb meglepetésére, megtagadta a kérés teljesíté­sét és Liebstadtban maradt. Letartóztatása után minden elképzelhető segítséget igénybe akart venni, hogy megmenekülhessen. Ö volt az egyetlen a cseh foglyok között, aki Fe­renc József halálakor elment imádkozni az elhunyt császár lelkiüdvéért. A íotárgyalá- son DenisrŐl úgy nyilatkozott, hogy terhelt ember és lélektani rejtély. A Národni Listy erre a cikkre úgy vá­laszolt, hogy a Právo Lidu cikkét egy To- boíka nevű írótól szerezte, amire a Právo Lidu ezt tagadta és hivatkozott arra, hogy Tobolka a Právo Lidunak nem akarta ren­delkezésére- bocsátani azt az anyagot, ame­lyet a háború alatti cseh politikáról irt köny­vében nem használt föl. A Národni Listy vi­szont azt állítja, hogy Tobolka egy óra hosz-- szat beszélgetett a Právo Lidu szerkesztőjé­vel azokról a részletekről, amelyeket a szo­ciáldemokrata lep leközölt. A lap nagyon fáj­lalja, hogy a szocialista sajtó Kramár, a petka egyik tagia ellen kelt ki. A nemzeti demokrata vezért különben a Ceske Slovo is erősen támadta. Erek után az előzmények után tartották meg Kramárék tiltakozó gyűlésüket. Miuán a gyűlés elnöke éleseen ehtélte a Kramár el­len intézett támadásokat, egy Srb nevű tanár szólalt föl, aki a szoc;al?sta sajtó támadásai­nak ismertetése után a lobbi között az alábbi rendkívül érdekes részleteket mondott el a bábom alatti és utáni cseh poétikáról: Kramárnak szemére vetik, hogy monar- chista. A szónok emlékeztet arra. hogy 1914- ben mindenki várta az oroszok jövetelét és emlékeztet arra a memorandumra, amelyet Masaryk 1915 áprilisában adott át Greynek és amelyben arról volt szó, hogy a cseh­szlovák állam megalakulása esetén egyedül a monarchia lehet az alkalmas áhamforma. továbbá hogy a legmegfele’obb volna a szö­vetséges hatalmak egyikétől számarzó di­nasztia. vagy ha az uj állam korridort kap Szerbia felé. a perszonális unió Szerbával. Arra való tekintettel, hogy a cseh nép orosz- barát, a legnagyobb Örömmel a Romauovok Szombat, november 10, dinasztiáját látnák. A nemzeti demokraták nem ítélik el ezt az állásfoglalását, mivel a köztársaság jelenlegi elnöke akkor helyesen nem volt lehetséges, azonban nem tűrik, hogy a felszabaditási legendába támadásokat ve­gyítsenek olyan kiváló férfiak ellen, mint amilyen Kramár, aki 1920-ban egy beszédé­ben azt mondotta, hogy neki ugyan kedve­sebb volna a monarchia angol mintára, mint egy bomladozó köztársság orosz mintára, azonban a cseh nemzet számára mégis a köz- társaszgot tartaj megfelelőbbnek, mert kicsi és demokratikus nemzet A szónok végül til­takozott azok ellen a vádak ellen, hogy Kra­lnál- klerikális és kapitalista és név vélte, Prága, november 9. A szenátus mai ülése annak a beszédnek a hatása alatt állott, amelyet tegnap az előre­haladott esti órákban mondott Ledebur- Wichein keresztény-szocialista szenátor. Lede- bur ugyanis kijelentette, hogy egy Francia- ország ösztönzésére elrendelt mozgósítás esetén a németek között senki sem fog akad­ni, aki az ágyukat és fegyvereket elsüsse, majd egy irónikus szójátékban összefüggés­be hozta a demokráciát a lopással. A koalí­ció soraiban erre igen nagy fölzúdulás tá­madt, haza-árulónak mondták a szónokot és nem nyugodtak addig, amíg az elnök Lede- burtól a szót meg nem vonta. Ledebur, aki a nagy zajban szavait nem tudta megmagya­rázni, erre levelet intézett a szenátus elnök­ségéhez, amelyben sajnálatát fejezte ki a tegnapi események miatt és kéne, hogy a ház fejezze ki rosszalását azokkal a szená­torokkal szemben, akik közbeszólásaikkal őt megsértették. A szenátus ezt a riyilaíozatot tudomásul vette azzal, hogy az elnök már tegnap reud'reutasitoíta azokat, akik sértő ki­fejezéseket használtak. Az affér ezzel hiva­talosan elintéződött, de néhány szónok ma új­ból szóvátefíe az ügyet, sőt a cseh agrárius Krojiher Ledebur birtokainak parcellázását is követelte. Az ülésen egyébként befejezték a külügyi vitát és tudomásul vették Benes ex­pozéját. Jelentősebb beszédet csak Klofács mondott, aki a szlovenszkói és ruszinszköi viszonyokról érdekesen, de elfogultan nyilat­kozott. Részletes iilésjelentésünk alább követke­zik: A szenátus mai ülését 10 óra 45 perc­kor nyitotta m^g Soukup aleinök. Földivasta Ledebur-Wickheln szenátornak a szenátus elnökéhez intézett levelét, mely a következő­képpen szól: „A tegnapi bszédem alkalmával történt botrányos jelenetekkel kapcsolatban, amelyeket őszintén sajnálok, kijelentem, hogy távol állottam attól, hogy azokat a sér­tő kifejezéseket használjam, amelyeket egyes cseh lapok nekem tulajdonítanak, A közbeszólások következtében beszédem ért­hetetlenné vált. Beszédem időelőtti bélbe sza­kítása lehetetlenné tette, hogy félreértett ki­fejezéseim miatt a szenátusnak sajnálatomat tolmácsoljam. Arra kérem az elnökséget hogy fejezze ki nemtetszését azoknak a sze­nátoroknak eljárása fölött is, akik velem szemben sértő kifejezéseket használtak." A levél fölolvasása közben számtalan közbe­szólás hangzott el. Az elnök javasolta, hogy a szenátus a levelet vegye tudomásul. íli.ru- by közbeszól: De csak a záiadák nélkül.) A levelet ezután a szenátus tudomásul vette, majd folytatták a kiuigy5 vitáz Z-imák (szlovák szociáldemokrata^ Ohlumeckyuek, aki kijelentette, hogy a miíi- tarizmust a köztársaság jobban ápolja, mint a kultúrát, azt válaszolja, hogy állandóan el kell készülve lennünk arra, hogy megvédel­mezzük (0 kultúránkat a szomszédaink el­len, akik irigylik önálló politikai életünket. Szlovenszkón a szónok szerint nagy kultu­rális munkát végeztek. AA szlovák néppárti Durcsánszkynak azt válaszolja, hogy a tör­ténelmi országokból kerülnek ki azok, akik a szlovák nemzet önállóságáért küzdenek. A szónok, szerint Tuka Benest a rendtörvény alapján bíróság elé akarja állítani azért, mert elvesztette Glaízot, Lausitzot és a ju­goszláv koridort és veszélyezteti a Jávori­nál is, noha HUnka a Jávoriét a lengyeleknek akarta juttatni, Rucsánszky beszédében föl­említette a piítsburgi szerződést is. Örömmel veszi tudomásul Betiesnek a magyar kölcsön biztosítékairól és arról szóló kijelentéseit, hogy Magyarországon is érvényesülni fognak a 'demokratikus elemek, főképpen az emigrá­ció, mert a Betüem-rezsimet szerinte szer­fölött kopromittáita a múlt, amiért is alig hi­hető, hogy valamit tehene a magyar denio-) krác'a érdekében. A szónok véleménye sze- : rint Magyarország a békeszerződés ellenére ] meg nem engedett katonai szervezeteket j hogy e támadásokkal el akarják felejtetni a gabonahivatal hét milliós deficitjét. Azért tá­madják Kramárt, hogy eltereljék a figyelmet ezekről a dolgokról. Azután Kovarová-Macnová asszony be­szélt, aki a nemzeti demokrata nők nevében kijelentette, hogy ők mindenkor Kramár ide­áljainak: a nemzeti egységnek és a nagy szíávságnak érdekében fognak dolgozni. Ka­cséra titkár szerint a támadásokat olyan em­berek intézik Kramár ellen, mint Stivin, aki a Kun Béla-féle magyar tanácsköztársaság­nak volt a tiszteletbeli elnöke, azután Toboí- ka, aki mindenáron osztrák miniszter akart lenni. A gyűlés e beszéd után végei ért. tart fönn, az államrendőrség, a vámőrség ka­tonailag képzett alakulatokból áll, amelyek- , hez számos politikai és sportegyesület csat­lakozik. igy a többi között az Ébredő Ma­gyarok Egyesülete is. Magyarországon több ízben nagy fegyverraktárakat találtak. A magyar veszéllyel szemben a hadsereg vé­delmezi meg a szlovákok nehezen megszer­zett önállóságát. Klofács (cseh. nemzeti szocialista): Ledebur beszéde annak a bizonyítéka, hogy tisztviselőink és katonáink kiválasztásánál óvatosnak kell lennünk. Cseli-Szlovákia nem fog beavatkozni a németországi események­be, de a bajor események arra figyelmezte­tik, hogy résen kell lennie, nehogy a reakció hullámai átcsapjanak. Visszautasítja a kül­földi szocialisták beavatkozását, tiltakozik a hamburgi internacionalö ellenőrzése ellen, hogy külföldi .,\nztsgálóbirák‘ jöjjenek Cseh­szlovákjába. Svájci utazásával kapcsolatban kijelenti, hogy ott az állam a nemzetiségek fölött áll; ha ez az eszme nálunk is tért hódí­tana, akkor a cseh-szlovák köztársaságból uj Svájc lenne. A cseh-szlovák állam nem ide­ális és a kormánynak különböző hibáik van­Budapesí, november 9. j (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- j leütése.) A Magyar Távirati Iroda illetékes j helyről nyert fölhatalmazás alapján az Uiain- j ügyben hivatalosan a következőket közli: — A rendőrség régebben értesült egy szövetkezésről, amelynek az volt a célja, hogy a bajor irreguíárls csapatok segítsé­gével a kormányrendszert megváltoztassa és uj kormányt juttasson uralomra. Uiain Ferencnél megmotozása alkalmával a kér­déses iratokat megtalálták. A megállapo­dásról szóló tervezetet Szemere és Boguía az „Ungarischer Völkiscbnationaler Aktion- aussehuss" nevében írták alá. A másik megállapodó fél a Bayerischer VöSkischna- íiotiaíer Aktionausschuss lett volna, Ennek aláírásai azonban még hiányoztak a szer­ződéstervezetről és Uiain azokat most akarta megszerezni, A szerződés részlete­sen szabályozta, hogy a bajor szervezetek katonai csapatokat és tiszteket bocsátanak a magyaroknak rendelkezésére, akik no­vember végéig ezek segítségével olyan kormányzatot állítanak föl, amilyet a szer­ződő felek egyedül célravezetőnek tarta­nak. A küldött csapatok fölött a magyar vezetők kizárólagosan rendelkeztek volna, ellenértékű! Bajorország élelmezését vál­lalták, Mindezekből világos, hogy a neve­zettek Idegen fegyverekkel az országban lázadást kívántak előidézni, erre vonatko­zóan az előkészületeket is megtették, amiért Ulaint, Szemerét és Bogulát őri­zetbe kellett venni. Ulaint nem védte a menteim! jog sem, mert in fJagranti tetten érték. A nyomozás folyik. Rakovszky és Nagy miniszterek nyilatkozatai Az egységes párt tegnap este értekezle­tet tartott, amelyen az Ulain-ügyet beszél­ték meg. Rakovszky Iván belügyminiszter a hivatalos közleménnyel egybevágó szóbeli felvilágosítást adótt. Beavatott helyen azt mondják, hogy az Uk.Lnmál lefoglalt szerződésnek a címe a következő: „Staatsvertrag zwisclaen Bayern und llngarn^ Rendkívül érdekes és fontos a szerződés melléklete, mely részletes rendelkezése­3 nak, de nézete szerint a helyzet javulna, ha. az ellenzék a konstruktív munkára nézve megértést mutatna. A kormány szlovenszkói és ruszinszköi programja még nem elég szi­lárd. Szlovenszkón végre kell hajtani a me­gyei autonómiát. Gondoskodni kel! . arról, hogy Szlovenszkót és Ruszinszkőt jobb vas­úti közlekedés kösse a történelmi országok­hoz. A népet nem szabad azzal ingerelni, hogy Ruszinszkóban olyan elemeket támo­gatnak, akik az osztrák parlamentben a csehek ellen foglaltak állást, a háború alatt kíméletlen küzdelmet folytattak minden el­len, ami szláv és előkészítik a rusznszkói ír- rendentizmust, hogy Ruszin szkot Keletgali- ciához csatolják. A „nemzet" világosán be­szélt a legutóbbi választások alkalmával, de a minisztertanács nem akarja ennek a követ­kezményeit levonni, úgy hogy elveszítjük mindazokat, akik a köztársaság alapján ál­lanak. Magyarországnak támogatásra van szüksége, de lojálisnak kell lennie, meg kell tartania a békeszerződéseket, föl kell hagy­nia az irrendentizmussal. A legjobb ellenőr­zés az lenne, ha a „becsületes magyar szo­ciáldemokraták" hazatérhessenek. Heller (német szociáldemokrata): A német munkásság a leghatározottabban tilta­kozik az ellen, hogy Ledeburral azonosítsák, akinek Magyarországról szóló fejtegetései el­árulták, hogy merről fuj a szél. Arra az esetre, ha Németországban rövidesen jobb­oldali diktatúra lesz, elvárja, hogy a cseh­szlovák kormány vendégszerető menedéket nyújt majd a politikai menekülteknek. Kojher (agrárius): Ledebur tegnapi beszéde az ellenzékiség minden mértékét túl­haladja és megsértette a cseh nemzetet és a demokrácia eszméjét. Ledebur kifogásait nem lehet komolyan venni. Kifogásolja, hogy a földbirtokhivatal figyelme eddig nem ter­jedt ki Ledebur birtokára. A szenátus erre tudomásul vette a kül­ügyminiszter expozéját, mire az ülés véget ért . A legközelebbi ülést írásban fogják ösz- szehivni. két és utasításokat tartalmaz arról, hogy fogják végrehajtani a rendszerváltozást, A kölcsönös biztosítékokat is megállapí­tották az gyütíesen végrehajtandó kato­nai és politikai természetű cselekmé­nyekre, Akciójuk végrehajtásának idejét november végére állapították meg. Nagy Emil igazságügyminiszter tegnap este a főkapitányságon áttanulmányozta az iratokat. Az igazságügyi intézkedéseket ma­ga az igazságügyminiszter irányítja. Uiain letartóztatásának ügyében .a.z ügyészség valószínűen szombaton dönt. Nagy Emil igazságügyminiszter kijelen­tette, hogy az eddig kapott jelentések szerint na­gyon komoly lázadás és politikai össze­esküvés előkészítéséről van szó. A belügyminiszter is hasonló értelmű kijelentést tett. — A kormány jól tudja ugyan — mon­dotta —, hogy olyan csoportoknak, ame­lyek fegyveres rendszerváltozást akarnak kereszíülvinnií, az országban egyáltalában nincsen gyökerük, de az ilyen szervezke­dést nem szabad eltűrni. Nyilvánvaló, hogy Ulainék külföldi segítséggel akarták A. szenátus tudomásul vette Benes expozéját A Ledebur-affér elmtáződött ™— Klofács ismét az ni Svájcról beszéli .Államszerződés Ffiöisrtrsiií t$Dtijororszag hdzütt" Ulainék november végére tervezték a pnccsot — Hivatalos jelentés a nyomozás eredményéről — Gombos össze akarja hivatni a Házat

Next

/
Thumbnails
Contents