Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-07 / 252. (405.) szám
Mankón járó demokrácia (p.) Losonc, november 6. Szép dolog a demokrácia! A demokrácia kifejez mindent A demokrácia a legfőbb jó, ez jelenti a szabadságot, a haladást, a tömeg jólétét, a nép műveltségét, a népeknek és osztályoknak egymás iránti szeretetét. A demokrácia biztosítja a nép uralmát. Ahol demokrácia van, ott a nép akarata szent és sérthetetlen. A demokrácia uralma hirdeti, hogy az állam erejét a nép akaratából meríti és az állam minden intézménye a nép bizalmán épül föl és viszont az államnak minden hatósága, minden intézménye teljes bizalommal van a nép iránt. Olvassuk és halljuk nap-nap után, hogy ez a köztársaság a demokráciának igazi hazája és október 28-án, a köztársaság születésének ötödik évfordulóján számtalan szónok ajkairól hangzott el, hogy a ledöntött monarchiának romjain diadalmasan tört elő a demokrácia és azóta szüntelenül és az állam- élet minden megnyilvánulásánál csak a demokrácia érvényesül. Igen ám, de a demokráciának is vannak lényeges ismérvei, a demokráciának egyik nagy tanítómestere, a köztársaság elnöke hirdette és hirdeti, hogy a demokráciának mellozheden ismérve a kritikának és a vitatkozásnak szabadsága, ő tanítja. ,.,’iGgy hirnSs; 'demokrácia ott, ahol nincs bizalom a nép iránt. A kritikának szabadságáról ezúttal ne beszéljünk. . Majd egyszer szép rendszerbe foglalva napvilágra hozzuk azokat a bűnvádi porokét, amelyek ékesen bizonyítják, hogy mennyire nem respektálják itt a kritika szabadságát. ElméllWdjünk ezúttal egy kicsit afölött, hogy mennyi bizalmat ajándékoznak itt a hatalom urai a népnek? Az autonómiával szemben gyakran halljuk azt az érvelést, hogy a megyék autonómiája fölöslegessé teszi Szlovenszkónak külön autonómiáját. De ugyanakkor hivatkoznak az általuk meghozott törvényre, amely a megyei bizottságok hatásköréből kizárja a politikát. Erre hivatkozva, meglehetősen értelmetlen örömmel és megelégedéssel állapítják meg, hogy az ellenzéknek a választásoknál elért győzelme nem fogja befolyásolni a közigazgatás menetét, mert nem engedik a megválasztott bizottsági tagokat politizálni. Ezzel nem elégedtek meg. A megyei bizottságnak minden határozata ellen a zsupánnak jogában áll halasztó hatállyal bíró fölebbezéssel élni a belügyminiszterhez. A belügyminiszternek pedig jogában áll a megyei bizottságnak minden határozatát érdemben is fölülbírálni, azt megsemmisíteni, vagy megváltoztatni. Ilyen biztonsági rendszabályok elhelyezése után igazán érthetetlen, hogy miért fél mégis a megyei bizottságoknak működésétől a kormány? A törvény, amelyet a forradalmi nemzetgyűlés hozott meg, iparkodott ártalmatlanná tenni a megyei bizottságokat, hatáskörüket pedig megtépázta oly módon, hogy e rendelkezések folytán a köziigyek menetére befolyásuk nincs. A törvényben ugyan létesítettek autonóm testületeket, mert arra volt gondjuk, hogy a köztársaságban a demokráciának formáit és szervezeteit elhelyezzék. De nem volt meg a bátorságuk, sem a becsületes elszántságuk arra, hogy ennek a demokráciának a forma mellett lényeget és tartalmat is adjanak. Mit ér az az autonóm testület, amelynek minden határozatát fölülbírálhatja és megváltoztathatja a központi kormány, akinek fölülbirálási joga nemcsak arra. terjed ki, hogy vájjon a megyebizottsűgi határozat az autonómiának törvényes hatáskörét nem lépte-e át, hanem fölülbírálja egyszer rüen abból a szempontból is, hogy vájjon kellemes-e, hasznos-e a kormány szempontjából a határozat, vagy sem? Az óvatos forradalmi nemzetgyűlés azonban nem állt meg ennél a lépésnél. A megyei hivatalok szervezéséről szóló törvény 12. szakaszába elhelyezte a következő intézkedést: „A XV—XX. számú megyékben .a kormánynak jogában áll. ha azt rendkívüli viszonyok megkívánják, egy bizonyos választási időszak tartaniára további megyebizottsági tagokat kinevezni, ezeknek száma azonban nem haladhatja túl a megválasztott tagok számának egyharmadát. Ez a kinevezési jog 1940 január elsejével meg- sziinik.“ A 20. szakasz pedig megadja a zsupánnak azt a jogot, hogy a megyebizottságban legföljebb öt tisztviselőt szavazati joggal ruházzon föl. Ezeknek az intézkedéseknek fölvételével a forradalmi nemzetgyűlés már teljesen elvetette az álarcot, nem törődött azzal, hogy ezek az itézkedések formailag is ellentétben vannak minden demokráciával és határozottan reakciósok. A népakaratot durvábban kijátszani, egy kormányzatot fönntartani a nép akaratával szemben szemérmetlenebb módon, mint ilyen intézkedésekkel nem lehet. Jőfcrnerjük azt a fölfogást, amely ezeknek az intézkedéseknek a törvénybe való fölvételével érvényesült. Élénken emlékezünk. .azokra a kijelentésekre, amelyek a köztársaság megalakulásának első idejébe nap-nap' után megismétlődték azoknak ajkairól, akik e köztársaság kormányzatában akkor, mint szlovákok,' mint a fölszabadított szlovák nép bizalmának egyedüli letéteményesei vettek részt. Srobár, Hodzsa és a többi dicső államférfin voltak azok, akik állandóan azt javasolták, azt hirdették, hogy Szlovénszkóban belátható időn belül nem szabad engedélyezni alkotmányos életet, ezek az állambölcsek hirdették, hogy Szlo- venszkót tiz-husz éven át ugy kell kormányozni, mint egy okkupált területet, amint kormányozta a monarchia annak idején Boszniát és Hercegovinát. A megoldás, amelyet sikerült nekik keresztülvitetni, igen szellemes: összesen tizenhét kinevezett taggal támasztják alá a népakarat által megalakított harmincöttagu megyebizottságot. Tehát a megyebizottságnak összesen ötvenkét szavazattal biró tagja lesz. Érvényes határozat meghozatalához tehát huszonhat szavazat szükséges. A kormánynak mindig rendelkezésére áll tizenhét szavazat, azaz csak kilenc választott bizottsági tag szavazatára van a kormánynak szüksége, hogy az így elért szavazategyenlőség mellett, a tizennyolcadik kinevezett tag, a zsupán, hozzáadva saját szavazatát, a kormánynak kedves és helyes határozatot hirdessen ki. íme, igy teszi lehetővé a demokratikus népköztársaság, hogy a választók háromnegyedrészének szavazatát, akaratát kijátSza, megsemmisítse. A kormány ezeknek az intézkedéseknek alkalmazásánál nincsen semmi korláthoz kötve. A régi autokratikus világban, ahol a törvényhozótestületekben még olyanok is helyet foglaltak, akiknek tagságukat nem a nép bizalma, hanem születési kiváltságuk biztosította, az uralkodónak meg volt a joga, hogy uj kiváltságosokat nevezzen ki és ezeket bekiildje a törvényhozótestületbe s ezeknek a beküldőiteknek szavazatai hozzák meg a nélkülük hiányzó többséget. De ezt a jogot ritkán alkalmazták és csak nagyon súlyos előföltételek mellett. Ennek a pair-shub- nak rnég meg volt az a jó oldala, hogy régi. antidemokratikus testületek jogkörét. nyirbálta meg s túlnyomó részben olyan esetekben, amikor ez az antidemokratikus intézmény mereven szembehelyezkedett a népnek akaratával és a haladással. így tudjuk, hogy Angliában a király akkor határozta el e jog gyakorlását a lordok házával szemben, amikor az alsóház, a nép parancsára támaszkodva, kizáróan a maga részére kivonta biztosítani az állami költségvetés meg állapítását. A magyar király 1893-ban a főrendiházzal szemben az egyházpolitikai reformok idejében élt ezzel a joggal. A cseh-szlovák köztársaság azonban nem a kiváltságosokkal, hanem a néppel szemben alkalmazza ezit a pair-shub-ot s annak alkalmazását biztosítja magának minden esetben, miikor a- nép a megyebizottságokba .neki nem tetsző többséget küldött. A kitűnő Hodzsa mmiiSizer ur máris helyénvalónak találta cigy interv ju alakjában közzétenni, hogy Szlovén szikon a kormány 1940-ig élni fog azzal a jogával, hogy a megyei bizottságokba tagokat nevezzen ki. Szíovenszkón igy javítják ki a szerencsét. Miután nem használt a megyei területeiknek minden józan felfogás, mindén gazdasági, kulturális és nemzeti szempont ellenére történt niegálOap'itása, és.nem használt az sem, hogy minket, magyarokat és németeket hat megyében ugy szétdaraboltak, hogy sehol 'többségük ne legyen és a mi nemzeti jogainkat felfogásuk szerint képtelenek legyünk érvényesíteni, egyszerűin félretaszit- já.k a népnek Ítéletiét és saját kinevezett embereiket sorakoztatják fel a me<gválasztott képviselők ellen. Az ezeréves járom alól felszabad'tott SZíOvenszkóva! igy bánnak el s miután a kórténekni országokban som találnak megnyugvást a demokráciában (az a három millió német éppen olyan kevéssé hajlandó meg- bajodui a mostani kormányzati rendszer előtt, mint mi), egyszerűen felfüggesztik a demokráciát és nem léptetik életbe a megyei törvényt. Beüss külügyminiszter. ur megszakítás nélkül hirdeti a külföldön a köztársaságnak Prága, november 6. Az antant közvéleményét alapjaiban föl- kavarta az a hír, hogy a német trónörökös, ki egy holland szigeten száműzetésben éli napjait, vissza alkar térni sziléziai birtokaira. Paris, Brüsszel és London veszélyesnek tartja a trónörökös megjelenését német földön, mert a nacionalista és monarchistia mozgalom megerősödésétől fél. Az angol kormány már tanácskozott a szövetségeseknek demarsáról, melynek célja a trónörökös visszatérésének megakadályozása, a Vosslsche Zeitung jelentése szerint pedig Parisban az a hir terjedt el, hogy az angol követ Poincaré- nak egy javaslatot terjesztett elő, mely szerint a szövetséges kormányok közös lépést tennének Hágában és fölszólítanák a holland kormányt, hogy akadályozza meg a trónörökös hazatérését. A szász—jtihürimgiai határon tovább tart egyrészt a bajor ifaoioniaüstia szervezetek, másrészt a Reicbswebr fölvonidása. A negyedik kerületi katonai parancsnokság közlése szerint a Reichswehr most már Szászország egész területén átveszi a rend és nyugalom föntartását. Az országot négy katonai kerületre osztják s a csapatokat ugy helyezik el, hogy azokat mindemkor ott lehessen harcba vetni, ahol szükség van rájuk. A csapatokat autó oszlop okkal látják el, ami lehetővé fogja a csapatok gyors eltolását tenni. A bajor határon, különösen Koburg tájékán, lehet ószllélíni nagy katonai mozdulatokat. Mig a szász- —íhür'iugiai és a bajor határon tovább tart a föl vonulás, addig Berlin, a káosz borzalmait éli. demokratikus berendezkedését és mellét verdesve álltja, hogy a cseh-szlovák kormányzat mindig és mindenütt demokratikus'. Ennek bizonyságára bemutatja a köztársaság törvényeit, igy a választói jogot szabályozó törvényt, reá mutat a köztársaság alkotmányát ismertető közleményeiben, hogy a közigazgatást annak minden formában autonóm, a legdemokratikusabb választójog alapján megalkotott testületek intézik és ellenőrzik.. Mint-a demokrácia főiként .apostola támiadrá azokra az országokra, amelyék iránt haraggal van eltelve. Így megbélyegzi M a gy ár- országot s hirdeti, hogy otthon reakciós kormányzat álC fenn. Különösen hivatkozik arra, hogy Magyarországnak választói joga reakciós. Igaiza van, a mi demokratikus felfogásunk'szerint is, a magyar választói jog nem igazságos és nem felel meg a mai kor szelemének. Elismerjük azt is, hogy a köztársaságnak választói joga tényleg általános és a választási eljárás szabályozása kifogástalan. Nem rékrimmalijuk ez alkalommal, hogy a kerületek megalkotásánál ki játszották a szavazatok egyenlőségét, miért Sz'loyenszkón majdnem két magyar szavazat annyit számit, mint egy szlovák szavazat. De kérdjük, hogy Benes dr. miért ismerteti a törvénynek csak azokat a rendelkezéseit, amelyek tényleg demokratikusak 'és miért hallgatja el azp- kt a rendelkezéseket, amelyek e demokratikus intézkedéseiket klátszák és meghamisítják? Miért nem műfaja be azokat a mankókat, amelyenek . segélyével itt csoszogva- nyögve botorkál a demokrácia, mert járni nem tud. Kell-e nagyobb cinizmus, minit odakény- széritieni az egész népet a szavazási urnához, felszólítani a népet, hegy fejezze ki akaratát és azután féíreilöknii ezt a népakaratot s azt teljesen ignoráM. A Scheunenviertel (Ghetto) kirablása, mely tegnap délután kezdődött, a késő éjszakai órákig tartott. A Münz-, Grenadier-, Dragoner-, Hirten- és Linienstrasse zsidó üzleteit sorra kirabolta a tömeg, mely megrohanta a járdák zsidó közönségét is s mindenüket elszedíe. Sok zsidón csak az alsóruhák maradtak meg. A Friedrichsstras- sen fiatalemberekből álló csoportok megtámadták és kirabolták a járókelő zsidókat. De nemcsak a Scheunenviertelben, hanem a város többi negyedeiben is fosztogatott és rabolt a tömeg. A város északi részeiben is óriási tüntetések és nagyszabású fosztogatások voltak. A tömeg megrohanta a hentes-, vajüzleteket és a divaíáruházakat és azokat teljesen kirabolta. A rendőrség 129 letartóztatást eszközölt. A letartóztatottaknál rablott tárgyakat és élelmiszereket találtak. A rendőrség mindenütt szuronnyal vérié szét a tömeget, lövö'dözésre csak egy helyütt került a sor, ahol is egy embert agyonlőttek. A rendőrigazgató parancsot adott ki, hogy a rendőrség a jövőben minden eszközzel kérlelhetetlenül akadályozza meg a fosztogatást. A nyomozás megállapítja, hogy a tegnapi fosztogatásokat tervszerűen rendezték. A Vossische Zeitung azt írja, hogy a szemtanuk jelen100 csch-szi. (főrendért fizettek ma, november 6-án: Zürichben 16.4375 svájci frankot Budapesten 57 300.— magyar koronát Bécsben 207500.— osztrák koronát Berlinben 12469000001)00.— német márkát M antant tiltakozik a trónörökös hazatérése ellen (Antiszemita zavargások Berlinben — Folvomilás a bajor- szász- thüringiai határon w n- évfol*““ 252- (405-) szám* ^ Prága,szerda^ Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkői Szövetkezeti Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGAE.il OSZKÁR őr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. ;. jf*-* . // y
