Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-07 / 252. (405.) szám
2 Szerda, november 7. tése szerint a rendőrség nem avatkozott be mindenütt a kellő eréllyel. A polgárháború és a teljes felfordulás gyors cselekvésre ösztönzi a pártokat. A koalíciós pártok tegnap bizottságot küldtek ki a német néphez intézendő közös kiáltvány megszövegezése céljaiból. A bizottság azonban arra a megállapodásra jutott, hogy minden párt külön kiáltvánnyal forduljon a néphez és szólítsa föl a polgárság alkotmány hit elemeit, hogy a kormány mögé tömörüljön. A szakszervezetek közös kiáltványban szólít* jáik föl tagjaikat, hogy készüljenek’ fel a harcra a 'köztársaság megvédésére. A kormány pedig ugyancsak, proklamációt adott ki, a melyben bejelentette, hogy a birodalmi egység érdekében minden pnccsot meg fog akadályozni. A D. A. Z. jelentése szerint Strese- mann a néppárt tegnapi ülésén kijelentette, hogy a hatalmat nem adja ki a kezéből, mert nein vállalhatja a felösséget a kormányzásnél- kiili átmeneti idő eseményeiért. Kijelentette azt is, hogy nem tudja megvalósítani a német nemzetiekkel a koalíciót, azonban szeretné kormányát nemzeti gondolkozást! emberekkel kiegésziteni. A vita során a frakció beleegyezett abba, hogy Strese- mann a parlamenten kívül álló olyan emberekkel egészítse ki kormányát, akik a polgári frakciók bizalmát élvezik. A kombinációba jövő személyek neveit a vita alkalmával nem említették meg. — A Berliner Tagebíatt megjegyzi, hogy Strese- matm frakcióján belül is nagy nehézségekkel küzd. A frakció egyes körei visszalépésre akarják bírná a kancellárit, hogy egy Minoiix vezetése alatt álló direktórium útját egyengessék. Ami végül a szakértői konferenciát illeti, Anglia, Belgium és Olaszország megegyeztek annak a meghívónak a szövegében, amellyel Amerikát a szakértői konferencián való részvételre meghívják. A meghívó alap- eflvei megegyeznek az amerikai javaslattal, ami különösen Belgiumnak Franciországhoz való viszonya tekintetében érdekes. A belga távirati ügynökség már szükségesnek is tartja hangsúlyozni, hogy Belgium és Franciaország között nincsen szó feszültségről és nem lehet szó arról sem, hogy a belga kormány politikája eltér a francia állásponttól és az angol állásponthoz közeledik. A belga távirati ügynökség cáfolata csak megerősíti azt a benyomást, hogy Franciaország rövidesen teljesen magára marad Ruhr-politikájával. A Rithr-vidéken csak nagyon lassan javul a helyzet. A szövetségközi rajnai bizottság mai gyűlésén a bizottság elnöke jelentési tett az aacheni eseményekről. A bizottságnak az a benyomása, hogy a Ruhr-vidóken a feszültség enyhült. A bányák helyzetére Tárcarovatunk: Csütörtök: Lázár István: Jégvirág. II. Dutkó Zoltán: Könnyű búcsú. (Vers.) Péntek: Lázár István: Jégvi/ág III. Szombat: Zsoldos László: őszutó. Vasárnap: Nyáry Andor: Az aranyostollu tyuk. Ül.vedi László: Sorsom. Jégvirág (Pályanyertes novella.) — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája —- Irta: Lázár István 1. Be burkolózott kopottas bundájába. A három fekete csikó kiragadta a szánkót az udvarról s nagy táncolással vitte végig a faliul, az erdők irányába. Hideg volt. Szél indult. Éppen szcmberujdogált s éles hószilánkot verdesett a képébe. Nem sok ügyet vetett rá Molnár Gergely urain: nagy, erős gondolatok és érzések háborogtak a belsejében. Végre hát tönkre tudta tenni azt az embert! Kihúzta lába alól a nagy földeket, a szilva siker tét, a házat. S most az ingóságokon a sor . . . Széles mosoly borította be rideg arcát: négy licitúció volt eddig; összeíoiit karral, megvető mosollyal ment ki Elekes István a birtokából, de holnap . . . holnap összetöri szivét a gyermekek sirása, mikor kivezetik a ház udvaráról a Riska tehenet. Az apró, sárga csengettyűk nótát csilingeltek a háinszerszámon. Mintha gyermekek jajgatnának ... A fogai egy pillanatig kilátszottak, mint a rókáé, amikor harapni alkar. Álmos, szürke felhők ereszkedtek le a havasok felöl, a közepükbe nézett, aztán a szemét lehunyta és elgondolkozott. Amikor fiatal volt, amikor koldus volt, amikor lélekben- becsületben mega!áztatott! Behunyt szemmel is lát az ember. Kedves, mO'Solygó leánya re jelent meg az emlőazonban jellemző a Thyssen-müveik igazgatóságának ama bejelentése, hogy november 10-én összes üzemeiben beszünteti a munkát, mert a vállai.at pénzügyi helyzete olyan katasztrofális, hogy lehetetlenné teszi a termelést. Egy Havas-jelentés szerint az angol nagykövet tegnap fölkereste Poincaxét s arról tanácskozott vele, hogy a francia hatóságok teljes semlegességet tanúsítsanak a szeparatista mozgalommal szemben. Kaiserlauternben ezalatt tegnap este a járási hivatal kikiáltotta a pfaüzi köztársaságot, mint a rajnai köztársaság részét. Á szeparatisták falragaszokon közíik a lakossággal, hogy a megszálló hatóságok elismerték őket. A város francia parancsnoka betiltotta az éjszakai forgalmat és a gyűléseket. A szeparatisták csapatai több üzieíeí kiraboltak és a járókelőket megtámadták. Legújabb távirataink: Hoover-akció Németország megsegítésére Washington, november 6. Az amerikai jótékonysági egyesületek nagy akciót készítenek elő a német ínségesek segélyezésére. Hoover államtitkár kijelentette egy újságírónak, hogy hasonló tervet dolgozott ki Németország részére, mint amilyen az oroszországi Ínségesek felősegítésére irányult akció volt Vízbe esett a szakértői konferencia London, november 6. A Times szerint az angol kormány komolyan mérlegeli, hogy tekintettel Poincaré ellenjavaslataira, egyáltalán érdemes-e a szakértői konferencia összehívásával tovább foglalkoznia. Bonnban lefegyverezték a szeparatistákat Berlin, november 6. A franciák Bonnban lőfegyver ez fcék a szeparatistákat. Nem lehet tudni, hogy ez a körülmény a franciáik eddigi magatartásának alapvető megváltzotatását jelenti-e, vagy pedig elszigetelt jelenség marad. A megszállás ellen Paris, november 6. Az emberi jogok ligájának nemzetközi kongresszusa befejezte működését Párisban. A kongresszus egy határozatban állást foglal a Ruhr-megszállás ellen, mely nemcsak káoszt okoz a jóvátétel! kérdésben, hanem lehetetlenné teszi a népek közeledését és a világbékét. Csapatősszevonások Thüringiában Berlin, november 6. (Wolff.) Tlmring'ában a végrehajtó hatalmat Reinhardt tábornokra ruházták és a Reichswehr megerősítésére több zászlóaljat küldöttek tüzérséggel és lovassággal. A Wolfí-ügynökség jeientése szerint Erbardt állítólag Kóburgban tartózkodik. Megválasztották a keresztényszociális párt elnöki tanácsát Pozsony, november 6. (Saját tudósitónktól.) Tegnap délelőtt, amint már jelentettük, tartotta meg a vasárnapi kongresszuson megválasztott országos páríyezetőség alakuló ülését, amelyen az aktuális kérdések letárgyalása után megválasztották a part országos elnöki tanácsát, amelynek tagjai lették: J á n o ky-M. a d o c sá n y i Gyula nyugalmazott főispán és M é r e y Lajos nyugalmazott ítélőtáblái biró (nyugatszlovenszkói magyar részről), T o s z t Barna kassai apát- plébános és Grosschmied Géza dr., a kassai ügyvédi kamara volt alelnöke (keiet- szlovenszkói magyar részről). Petrásek Ágoston plébános és Knyha János plébános (nyugatszlovenszkói szlovák részről), Dobránszky János dr- plébános és F e. dór Miklós lapszerkesztő (keleíszlovenszkó! szlovák részről), J arabek Rezső kereskedő és Bellic Hugó hivatalnok (nyugatszlovenszkói német részről), T e s c h 1 e r Antal dr. orvos és Wolff Károly dr. ügyvéd (ke- letszlovenszkói német részről). Az elnöki tanács tagjai hivatalból: nyugaton Varga Ferenc (Pozsony) földmunkás, a keresztényszocialista iöldmunkásszak- szervezetek elnöke és C s e s z k ó Péter (Pozsony) az ipari munkaszervezetek elnöke. Keleti részről: Kerekes János vasmunkás (Kassa) és Illés István földmunkás (Sza- lánc). Az elnöki tanács azután M é r e y Lajo1' indítványára Lelley Jenő dr. nemzetgyűlési képviselőt megválasztotta az országos párt elnökévé három évi időtartamra. Az elnöki tanács határozatát a pártvezetőség egyhangúan magáévá tette, mire Lelley Jenő dr. országos pártelnök a jövő politikai irányára és a párt követendő magatartására nézve nagyobb beszédet mondott. Magyarul is tanítsanak a pozsonyi líceumban Beehyne a pénzhiányra hivatkozik — Pedig , csak háromszáz koronába kerül az átszervezés Prága, november 6. A pozsonyi ínagya-r szülők, valamint a pozsonyi evangélikus egyház, mint a pozsonyi líceum föntartója, kérvényt intézték az iskolaügyi miniszterhez, melyben a líceum ! magyar tannyelvű párhuzamos osztályainak önálló magyar középiskolává leendő átszervezését sürgetik. A kérelem megokolása az 1 1921. évi népszámlálás eredményeire hivatkezetében. A nevetését is hallotta. Húsz esztendeje hallja. A jegyese volt — s elvette tőle Elekes István, elvitte zeneszóval, három fekete csikóvá!. . . . Azt hitte akkor, hogy a szégyen és a fájdalom megöli. Nem ölte meg. Erőt adott. Lángo't ontott a szivébe. Erős, nagy gondolatot gyújtott az agyában: pénzt szerezni! És nekifogott. Első száz forintját kiadta uzsoria- intereszre. Egyszázból kettő lett, kettőből négy, tiz, busz, ötven, száz. És ettől kezdve senkit sem kiméit, a bőrt is levette az emberekről s kerülő utakon csapdába verte Elekes Istvánt is, hogy megfizessen neki! Megfizetett. Holnap az utolsó ráta . . . hadd emlékezzék, mikor meglátja ezt a három fekete csikót! A hómezők baromiul kezdtek. Közeledett az alkonyat. Sötét felhők gyiildostek a távoli havasok fölött. A kocsis hát rászólt: — Vihar lesz! Molnár Gergely fölrezzenit. — Éjfélre a Czirják-korosmáihoz érünk. A havastetön meghálunk s kora reggel Gyer- gyóbain leszünk! A kocsis a csikók közé csörditctt s a Szán csak úgy röpült a síkos utón. Molnár Gergely föllhajtotta a bunda szélfogó-gallérját s magába mélyedt isimét a féderes ülésen. Mennyit küzdött, mennyit fáradt, hány éjszakát töltött ál ma ti ami 1, mrig haltaimat nyert az emberek fölött! Mennyi könny és átok tiapad az ő nevéhez, de megéri, hiszen bosszút vehet azon az emberen s megmutathatja annak az asszonynak, hogy melyik a különb! A nnjj^Ő elmaradt. A három csikó prüszkölve robogott az erdők alatt. A nyárfák is elmaradtak. A meredek utón vágtatva törtettek föl az örökzöld fenyvesek alá. . . . Micsoda harcot vívott Elekes Istvánnal, mig a lievederdombi nagy szántó fölött mcgperdült a dob! Móst az övó. S tán sohi-i sem lett volna az, ha öreg Nyl'kó Sándor, a leány apja, akkor azt nem mondja: hja, fiam, te szegény vagy, a másak meg nagygazda- legény! Csöndesen nevetett bundája alatt. Be szép is, ha gazdag lesz az ágrólszakadtból! Be jó! S a titka? Keresztültönii minden akadályon, sziveket taposni, emberek sápadt fájdalmát arannyá, asszonyok és gyermekek könnyét gyémánttá sűríteni. Miért ur a Halál? Mert elvesz minden életet. Aki éJnui akar, annak nem szabad ismernie könyörületet. S vájjon könyörült-e valaki rajta, almikor zsebe, szive, lelke, mindene nyomorult volt? Besötétedett. Csak a hó világított. Bent vágtattak már az erdő közepén. A szél fuijt. A fenyők sötéten sóhajtoztak. Érdes, szúrós hócsillagok estek s a hideget vágni lehetett volna. De nem fázott Molnár Gergely. A prém alól kikukucskált az erdőre s térdei között szorongatta a fegyvert, ha netán farkasok -jönnének elő. Farkasok? Miért is félne? Hiszen mik azok ő hozzá képest? Sze.id bárányok. Mit akarnának az erdő kicsiny éhesei tőle, miikor ö egymaga éhesebb, mint a rengeteg összes ordasfalkája? Éhes! Olyan éhes, hogy nemcsak a Riska tehenet falja föl, hanem még a párnákat is elnyeli, nyomorba és fájdalomba jutott emberek utolsó vánkosát! Gyönyörködött a saját gonoszságában. Rengő szélhullám csapott le a tölgyerdőből s utat fújt keresztül a havas utón. Nagy felhőt hömipölygetett le a hegyoldalról, a felhő megakadt a hegyek csúcsán, kihasadt, mint egy párna s omlani kezdett belőle a nagy pihe-hó . . . Jó volna azért most meleg szobában üldögélni, kontrák tusokat és zálogleveleket nézegetni. adósok könyvébe számokat jegyez- getmi s nagy, szép, surrogó bankókat szám- lálgatni. De jobb lesz holnap reggel dobpergést halhatni, bele-beíekiátlani az árverezők zajába, látni azt a. sápadt férfi ic-rt. azt a köntiyb eborult asszonyszcinot s hal'gatní kozik, mely szerint Pozsony magyar lakosainak Száma oly nagy, hogy az önálló magyar középiskola létalapja' adva van. A jelenleg működő párhuzamos magyar osztályok túl vannak zsúfolva, amin szintén csak az önálló intézet létesítése utján lehet segíteni. Az ezer szülő aláírásával ellátott kérvényt ma délben nyújtották át Jabloniczky János dr. és Pailkovich Viktor képviselők Beehyne Rudolf iskolaügyi miniszternek, aki megígérte, hogy az . ügyet tanulmányozni fogja s már előre kijelentette, hogy az egész ügy tulajdonképpen pénzkérdés. Jabloniczky rámutatott arra, hogy a kincstárnak csupán háromszáz korona kiadástöbbletet jelent a kérelem teljesítése, mely összeg az önálló intézet igazgatójának működési pótléka volna. A képviselők külön kérelmére a miniszter megígérte, hogy az ügy áttanulmányozásának eredményét az érdekelteikkel közölni fogja. A német keresztényszocialista párt kongresszusa Prága, november 6. A szlovenszkói és ruszinszkói keresztényszocialista kongresszussal egyidöben tartotta meg Zwittauban a német keresztényszocialista néppárt igen nagyszámú delegátus részvételével országos kongresszust, Mayr Harting szenátor politikai beszámolója után határozatot fogadtak el, amelynek értelmében a párt továbbra is követelni fogja az önkormányzatot és e cél elérésére rrrndén politikai erejét latba fogia vetni. A párt követeli a német nép teljes egyenjogúságát, különösen nyelvének használata tekintetében. Követeli a földbirtokreformmal űzött visszaélések megszüntetését és hogy a német hivatalnokok rendszeres kiszorításával hagyjanak föl. A kongresszus tiltakozott az ellen ho^y a vallási szabadság korlátozásával és a német iskolák megszüntetésével a Kérhetek kulturális és gazdasági életét továbbra is veszélyeztessék. A párt arra fog törekedni, hogy a német népet gazdaságilag egv^res- sen megszervezzék. Schakky. Feierte'1 és Lusahka képviselők beszédei után a kongresszus hozzájárulását.adta a német munka- közösség létesítéséhez. A déltiroli német képviselet távirata Mussolinihoz Insbuck, november 6. Lapjelenté.'ek szerint a német déltiroli képviselők táviratot intéztek Mussoliniihoz, melyben kérik, hogy vonja vissza az olasz tanítási nyeivnek a német iskolákba való bevezetéséről szóló rendeletét. gyermekek bús sírását, mikor árverezik a Riska tehenet! Szinte hörgőtt .a gyönyörűségtől. A húsz- esztendős bosszú vad lánggal égett a szivében. Érezte, hogy meg tudná ölni azt az embert, aki elvette minden örömét, reménységét, fiatalságát! És az asszony? Iránta sem érez könyörületet. Bűnhődjék az is. Ha az ég miniden angyala leszállana s bocsánatért könyörögne, allékor sem tenné meg. Nem, mert nem tudná. Nem, mert tele van a szive gyűlölettel és keserűséggel, haraggal és fájdalommal, hogy onnan csak a sir veheti ki. II. A fenyőik orma megsuhant. Nagy zugás hallatszott. A faágak recsegmii-ropogni kezdtek. Teljes erejével kitört a vihar! Ordító szélhuliámok rohantak a völgybe, nekídöndültek az utmenti sziklának s verték, rázták óriás erővel. Az utat belepte a hó. A vihar szárnya fölkavarta, tölcsérré sodorta s nagy, fantasztikus fehér bálványok forogtok az éjszakában. — Hajts! Megpattant az ostor s a három táltos nyiihogva tört előre. Valahonnan szitok sühö- gött s utána mély orgonaibugá^ hallatszott íi rengetegben. A szelek zsoltára betöltötte a hegyoldalakat, mélyen, panaszosan, sötét fájdalommal s megdöbbenve hallgatta Molnár Gergely a fekete zsolozsmát. Vad. tagolatlan, ugató hangok kezdtek üvöltözni a rohanó szán mellett. Elöl a háan- fák tompán csattogtak a nagy vágtatásban. Hosszú fenyőkarok nyaldostak ki a töretlen útra: állj! állj! — Hajts! ... A három csikó vad Irammal rohant a viiharban. A szám mögött élesen vihogtak. Megborzadt erre a vihogásra Molnár Gergely minden iidoge. Ismerte ezt a hangot: András Páhié hangja, aki megőrül1 « mind m nap ezzel a vihogással állitött be az ö udvarára:
