Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-28 / 270. (423.) szám

Szerda, november 28. *3 — A BanJíhivatal kimutatása. A pénz­ügyminisztérium bankhivatalának november 234ki kimutatása szerint a felek zsirókövete- lései 80 millióval 1411 millióra tovább csök­kentek. Csökkent a bankjegyforgalom is, még pedig 211 millióval 8789 millió koronára. A devizakészletek 130 millióval 1653 millióra apadtak, amit a nagyobbméretü nyersanyag- fizetésekkel hoznak összefüggésbe. A nemes­fémkészletek 4 millióval 1060 millió koronára apadtak. A váltótárca 8 millióval 509 millióra csökkent és k‘isebbedett az értékpapirköl- csönüzlet is, még pedig 13 millió koronával 853 millió koronára. Az értékpapirleszámito- lás nem változott. Vagyonadóban 34 millió koronát fizettek be és ez a tétel összesen 3382 millióval van kimutatva. A bankhivatal kimutatása szerint a bankjegytartalék 55 millióval 2372 millió koronára emelkedett. —; Baxa polgármester — a Ceska Banka elnöke. Baxa Károly dr.-t, Prága város első polgármesterét a Ceska B.;nka elnökévé vá­lasztották. Az uj elnök beiktatásakor kijelen­tette, hogy ezt a tisztséget közérdekből vál­lalta és hogy a mértékadó körök kifejezett kívánságára áll a bank élére, amiben a bank­hivatal és a Zivnostenska Banka támogatta. Annak a meggyőződésének is kifejezést adott, hogy a közönség bizalma a Ceska Banka iránt meg fog szilárdulni és hogy az ő vezetése alatt ez az intézet a közép- és kiskereskedelmi és ipari körök ‘hiteligényeit fogja teljes mértékben kielégíteni. Bármeny­nyire is méltányoljuk Baxa polgármester közgazdasági tevékenységét, amelyet eddig a prágai mintavásár intézményének kifejlesz­tése érdekében kifejtett,- a magunk részéről az összeférhetetlenség iskolapéldáját látjuk abban, ha a cseh-szlovák köztársaság fővá­rosának első köztisztviselője egy bankintézet élére áll, mivel ez már nem — nobile officium. — Nosztrifiiíá!ások. A miniszterközi nosztrifikáló bizottság elhatározta, hogy a következő vállalatokat fölszólítja székhelyük­nek Gseh-Szlovákiába való áthelyezésére: Kátrány- és Petroleumipar r.-t., Budapest, Betrágyi (?) uradalom r.-i, Ungvölgyi helyi­érdekű vasút r.-t., Murányvölgyi helyiérdekű vasút r.-t., Garamvölgyi—harsberzencei kályha- és samotteárugyár r.-t., ezelőtt fcLardtmuth L. és C„ Bécs. Azonkívül a kö­vetkező cégek nosztrifikációjáról tárgyalt a minisiterközi bizottság: Borovameci kvarc­és agyagmüvek kft., Bécs, a Busi cipőgyár r.-t., Prága, a Fezgyár r.-t„ Strakonitz, 1 tiydroxygén r.-t., Bécs, a Mezőgazdasági ipari vállalatok, Brünn, a Schindler és Stein malátaexport r.-t., Brünn, a Fröhlich A. S. fia r.-t., Warnsdorf és a Szolyvai magyar fa­széntermelő r.-t.-ról Prágában. + Uj szénrétegek Magyarországon, Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti: A somogy- megyei Hajmás és Kaposgyarmat községek környékén, az esztergom-szászvári kőszén­bánya területein uj, gazdag szénrétegeket fedeztek föl. Az Esztergom-szászvári szén­bányatársaság e rétegek kiaknázásához szükséges tökét újabb alaptőkefölemeléssel fogja megszerezni. — Itt jegyezzük meg, hogy a kereskedelemügyi miniszter arról ér­tesítette a budapesti kereskedelmi és iparka­marát, hogy a jövő év márciusától kezdve szabaddá fogja tenni a magyarországi szén­gazdálkodást. + Magyar vasúti szállítások a Balkánra. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A jugo­szláv konmány a Kistarcsai vasútiéi szerelési és gépgyár részvénytársaságnak nagyobb rendeléseket adott különböző gépekre és keskeny vágánya vasúti kocsikra. Ugyanezt a vállalatot a bolgár kormány is nagyobb számú vasúti kocsik szállításával b zta meg a bolgár államvasutak részére. = Valutafizetési tilalom Németországban. Ber­lini szerkesztőségünk jelenti: A november 30-ig érvényes valutában való árufizetést december 31-ig meghosszabbították. De továbbra is tilos fi­zetéseket külföldi valutában követelni. = Egy amerikai nagybank fiókot nyit Bécs- ben. A bécsi pénzügyi körökben nagy érdeklődést keltett az a hir, hogy az Irviiig Bank Columbia Trust, Amerika legtekintélyesebb bankjainak egyi­ke, Bécsben képviseletet állít fel. Az Irving Bank az első amerikai nagybank, amely a bécsi piacon képviselteti magát. = Az arad-hegyaljai borpiac. Az aradi Vitlcul- tura közlése szerint ‘az arad-hegyaljai borvidéken az idei must a szőlőbirtokosok szőlőiben a 22—28 klosterneuburgi fok volt. A bortermést 120.000 hektoliterre becsülik. A borra vevő alig van. Az opálosi termelőszövetkezet tagjainak 1200 hektoli­ternyi borát 7.30 leies áron adta el, de más na­gyobb vásárlás nem fordult elő. A gazdák közül sokan igyekeznek eladni szőlőiket, mert nem bírják a termelési költségeket; az idei őszi napszám 25 —40 lei közölt van. = Uj selyemgyár a Vajdaságban. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti; Az állami selyemgyárak vezetőségéből kiküldött bizottság elhatározta, hogy a selyemgubó beváltási árát száz százalékkal föl­emeli Ugyancsak elhatározták, hogy Törökkan! zsáti újabb állami selyemgyárat állítanak föl, — Aktív a román kereskedelmi mérleg? Bu­karestből jelentik: Bratianu Vintila pénzügyminisz­ter néhány nappal ezelőtt a francia közgazdászok tiszteletére rendezett banketten bemutatta a romá­niai külkereskedelem legújabb satisztikal adatait, amelyek szerint a román közgazdasági élet vissza­nyerte külkereskedelmének békebeli aktivitását, amennyiben 1922-ben a kivitt áruk értéke 363 mil­lió leijei meghaladta a behozott áruk értékét. A statisztikai adatok megbízhatóságát maguk a ro­mán közgazdasági lapok is megtámadták, de még e támadás jogosságának elismerése mellett is el kell ismerni, hogy a számok a romániai külkeres­kedelem erős javulását mutatják. = A nagy köd miatt nem jut fel a román olajpogácsa a Dunán. Pozsonyi tudósítónk jelenti: A hétfői terménytőzsdén nagyon élénk volt a lá­togatottság. Az esős-havas időjárás miatt gaboná­ban a kínálat gyengült. 80 kilós jugoszláv (bács­kai) búzát 158 koronáért adtak el ab slepp Po­zsony. Az árpaüzlet élénk, mert a malátaszindi­kátus nagyobb tételeket vesz fel és külföldről is élénk kereslet mutatkozik. Takarmánynemilekben — tekintettel a magas húsárakra — meglehetősen erős kereslet volt. Nagyon erős az üzlet korpá­ban, amelyben 52—56 koronáig történtek köté­sek. Olajpogácsa szilárd, tekintettel arra, hogy a román áru a ködös idő miatt nem igen tud feljönni a Dunán, a belföldi készlet pedig csekély. Zab továbbra is tartósan szilárd. Az állomásokon 95— 100 koronát fizetnek. Magyar zab 95 koronával kelt el ab s’epp Pozsony. Fehér basot ismét erő­sen keresnek, míg a tarka bab ellanyhult. A magüzletben a forgalom csekély. (r.) = A szlovéniai komlópiacrói. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: Az idei komlótermés Szlovéniában meghaladta a 6000 métermázsát és minőség tekintetében jóval fölülmúlta a múlt esz­tendőt. A termés egyharmada kü’földi vevők ke­zére került, 100—120 dináros kilónkénti árban. A külföldiek vásárlásainak lebonyolítása után a komló ára 105—110 dinárra esett vissza. = Romániai bankhlrek. Kolozsváriról je­lentik: Az Angol—Osztrák-Bank Kolozsvárom fiókot szándékozik nyitni. Ebibe az alapításba hir szerint aiz Erdélyi Jelzálogbank is bele­kapcsolódik. — Román bankok tárgyalásokat folytatnak a magyar kormánnyal, hogy fió­kokat nyithassanak Budapesten. E'hheiz a ma­gyar konmány, hir szerint, csak azzal a fel­tételiéi járulna hozzá, ha a román konmány a magyarországi bankfiókokkal izemben megváltoztatná edídigi politikáját. Téfzsde és árupiac: — Nem egységes a prágai értéktőzsde irány­ba. A tegnapi szilárdság a mai tőzsde elején folytatódott, de a bécsi tőzsde lanyhulása és a világ cukorpiacának gyengébb irányzata miatt az értékpapírpiac csakhamar elgyengült. A forgalmi értékek viszont szilárdultak. A belföldi bankok irányzata tartott, de a bécsiek a végén erősen ellanyhultak. Előfordult kötések: XI/27. XI/26. 1923. évi kínost,Ari utalvány —.— —.— 1924. évi kincstári utalvány 98 55 99.(0 Nyereménykölcsön ................ 91.50 92.10 6%-os beruházási kölcsön . 93.— 93.— 6%-os lisztkölcsön . . . * . 85.40 86.— 6% Államkölcsön ..... 35.50 85.50 Morva orsz -köles. {911 4l/9 °/„ 79,80 79-30 Morva orsz.-kö'os 1017 5%. 85.80 85.85 Prága város 1913 köles. 5 % 91.50 91 50 Práea város 19(9 köles- 4 % 63.40 Briinn város 1921 köles fi °/r, fít'T, Pozsony város-1910 kő les. 4% 59-3“ Prájra városi takrpt. 4 % . " Őst. vörös kereszt eorsíetry 32.75 3—73 Maíryarbfrtos vörös kereszt — • Masryar ielaálosr sorsiesry - _ *_ ~• Bu dapesti Bazilika sorsjegy ,09*_ ~~­Ac rrárhank ........ ^1T‘_ _ Bo hemia.......................................... • ,77'<-n Cs eh Union Bank ..... . " Leszámítoló............................... ÍczoTa Cs eh ............................................. -9 jjj(9.50 Pr ájrai Hitelbank ..... OOj.SO Szlovák Bank ....... JSS-T Zivnostenska........................... ‘tiy ■ j33.50 An srol-Osiov. Bank................ R9"50 Os ztrák hitel........................... Bé csi Unionhank......................... arTn Wi ener Bankv....................... ca’l? fí ^2 Ju goslovenska-bank .... Nordbahn................................... ?f Cs eh Cukor.................. Rio' 2=2*— Ho rvát cukor................... |§2* _ 2??’ Kolim műtrágya ........................ ,,, Ko líni kávé............................ ::::: im- ■ Tejipar .................................... , Első nilseni sörgyár .... 4375. 410U. Breitfeld-Danék................................... £57. Laurin és Klomont .... -jlo. ......................................................... 837.50 8-j5. Cs eh északi szén.................... „ • , • Cs eh nyugati szén................ 0 2.?. Al pine ....................................... 319. 31J.50 ......................................................... 433.— 455.— Pr ájral vasioar ...«•• 1063. 1070.— Skoda........................................... 593.— Pozsonyi kából ....... — Iriwald . ................................ 545.— 545. Pr ágai papir........................... —•— -—-f- Budapesten szilárd a magánforgalom. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai bankközi magánforgalomban szilárdabb irányzat mellett magasabb árfolyamokat jegyeztek. — Élénk és szilárd a prágai terménytőzsde. Élénk látogatottság mellett általában szilárd a ter­ménytőzsde irányzata. A következő árakat je­gyezték: búza 160—165 (november 23-án 160— 168), rozs 110—120 (110—118), árpa 125—135 (125 —132). zab 100—103, nullás búzaliszt 2.90, rozs­liszt 1.80, amerikai liszt 2.72 (270), magyar liszt 2.60 (2.58), búzadara 3, Il-es Burma rizs 2.60, Aracan 2.70, Mulmann 3.75, Rio-kávé 21, Santos 23—24, Guatemala 28—29, borsó 2.50—3.75 (2.50 —3), holland borsó 3.10 (3.25), lencse 4.50—6.50, mák 5, holland kömény 18.75, mandula 18.75—21, mazsola 13.50—17, jugoszláv és román tengeri 1.40, La Plata 1.42 (1.43), burgonya 40, káposzta 40—45, vörös lóhere 10—11 (10—12), fehér lóhere 18—26 (21—27), svéd lóhere 8—9, inkarnát 3—3.25, nyúlszapuka 10—13, ligrus 2, kék Iupine 1.20, francia lucerna 13—15 (13), bükköny 1.20—1.40, Thymothea 6—7 (5—7), angol vörös zab 7—8, mustármag 3—3.25, amerikai zsir 14—14.25 (13.40) ab Tetschen.-f- A budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti- telefonon: A mai ter­ménytőzsdén kissé ellanyhult az irányzat. A kö­vetkező árakat jegyezték: Budapesti búza 107— 108.000, tiszavidéki 103—104.000, budapesti rozs 75.000, tiszavidéki 74 000, budapesti zab 77.000, budapesti árpa 64—65.000, tengeri 74—75.000, prompt korpa 40.000 magyar korona métermázsán­ként. = Bécs irányzata is határozatiam (Prago- radio.) Lanyha nyitás után az irányzat kissé meg­szilárdult. A korlátban nagyobb kínálat volt, de a piac felvevőképesnek bizonyult. Záróirányzat: szilárdabb. A beruházási piac csendes, de szilárd. Előfordult kötések: XI/27. XI/26. Ma^y. koronaiárad................. — 8003 Mapry. aranyjáradók .... 37000 37200 Arurlobank.......................... . 333000 339900 Ba nkverein Wr..................... 173000 1 75000 Bodenkredit ........................... 393000 390203 Kr editanstalt........................... 277500 284000 fJ n}r. Kredit ........ 1272000 1 292000 Lánderbank ...................... 326000 322000 Lo inbard.................. 45000 46600 Me rkúr ................................. 197000 1970 J0 Os ’str.-Maqryar Bank .... — — Union Bank Wr.................. 289500 299000 Cs eh Un,..................................... 900000 900000 Zi vnostenská Banka. ... 830000 390900 Dunagfíz hajózás.................... 2Q50<jQ0 2 J10 0 u 0 Kassa-Oderbersri................... ~ 578 '00 í erdinandsNordb.................... 19700000 20000000 Staatsbahn ......... 807000 822000 Siidbatui .......... 2.0000 219C00 Südbahn prioritat ..... 543000 536,00 Alpine 6+7(700 665C00 Krupp ........... 394000 40^000 Földi.......................................... 910000 915000 Pr asrer Eisen ........ 22^0-00 22250ÜO Hinta ............ 225000 223000 Coburg ........... 9^000 97u00 Balgó .......................................... 12o0000 1285000 Ur ikány .......... 3300000 346^000 Skoda.................. 12O0000 1239900 lt inghoffer............................... ~ 174:>C0p Magi ur cukor ....... 6530000 6730000 Inwaid............................................1035000 1080000 — Gyengébb a berlini tőzsde. (Pargoradio.) A márkaárfolyam külföldi rosszabbodása ellenére a devizaárak változatlanok maradtak. Csak az északi devizák valamivel alacsonyabbak. A ke­reslet nagy volt devizákban. A pénzpiac meg­drágult. Napipénzért 18 százalékig fizettek. Az értékpapírpiacon gyengült az irányzat. S • 4 Ha prágai elintézéseit, \ akáí a központi miniszteri hivataloknál való eljárást, akár egyébb kommerciel­kereskedelmi ügyletek !ebo* nyolitását teljes bizalommal — reám ruházza. — a m : « r • ü ! Megkeresések. „KommerzíaSraíh‘4 jel- i ige alatt e lap kiadóhivatalába kéretnek. Megjelent az összes utódállamok területén levő községek helységnévtára betüsoros rend­ben, a régi és uj elnevezés szerint. Nélkülöz­hetetlen irodák részére. Ara 20 Ke. (portó 3 Ke) Megrendelhető a „Prágai Magyar Hírlap" kiadóhivatalában. P”ága. Liliova ulice 13. sz AAAAAAAAAAAAAAJLAAAAAAAAAAAA*,AáaAAAAAAAAA4AA-«*A.AAAA2>AAAA.AAAA*AAAA » 3 . r £ j \ Menvasasonyi kelengyék áíuhása í 3 ,-yyfl \ ........ :...... ....... ... í J \ Saját készítmény!) finom férfi ^ és női fehérnemű, asztal- ,m J ^ \ térítők és mindennemű lenáru £ J \ Árusítás nagyban és kicsinyben t * í # V ír Ví V ¥ ¥ V V f f 11 % t Amiért egy asszony—visszafordul A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Szederkényi Anna. (54) Senki sem felelt neki. Visszament a szobájába, mosakodni kez­detit, de mos dó vizében is látta a szederjes fol­tokat. Íme! az ö gondolata öltött testet. Ezt harcolta magában, erre készült és most ott fekszik a megölt test. Szederjes foltokkal és hab a szája szé­lén és d ül le dt szemével fenyegeti. Az orvul kivégzett, az útiból félretett harmadik. Ezt hurcolta magáiban. Az ősszörnyefeg életre kelt. Felébredt dermedt alvásából és eléje lépett... Ezt akarod te. Ezt hordoztad magadban, erre készültél. A gondolat, amikor tetté érlelődött.., Ez a te cselekedeted. Egy pillanatig sem bírta tovább. Magára dobálta a ruháit. Futott a halott gyermek elől. Jól van már, elíég volt. Hagyd abba, ne kergess, hiszen én is békében hagylak már. Hagyd abba, hiszen uigy tesz minden, aho­gyan te akarod. Úgy lesz miniden, te banmndlilk. A gyermekért A B -— y-utcában, alacsony ablaka házban lakott Borongós Zalá-rd. Mikor a keskeny, alig lépésnyi kapu alól Judilt belé­pett, ráismert ama a szobára, mintha száz­szor is látta volna. Az asztalon feítomyozva az időrendbe rakott újságok. Az a torony ■nőtt napról-napra; nem fogja elolvasni soha senki, de nem volt szabad egyet sem elvenni belőle, mert aki odarakta, azt hitte, el fog ómi mégis valamikor az akaratáig. A kályha mellett mértani pontossággal összerakott fa- darabkák, aprólékos rendben a legkisebb for­gács Is. Az ágy ellőtt a szék karjára rakott fórfiruíiák és az ágyon elnyúlva a költő, a férj... Fölkelt ajtót nyitni, mondta is, várjon kicsit. Judit azt hitte, felöltözik. Nem öltözött fel. Visszafeküdt az ágyba. Ott várta, hogy bejöjjön hozzá az asz- szony. Az asszony, akii efaemt, elszökött tőle három hónapos házasság után, Most Vissza­tért, bekopogott és ö ott várta az ágyban. Amikor elment az asszony, akkor is az ágyban feküdt. Este idegtépő, vérlázitó sza­vak, égő szemrehányások, számonkérések voltak. Utána Judit a földre terített kabátjára kuporodott, inkább oda. Nem, arra a közös ágyra soha többet, ö pedig elnyúlt, kinyúj­totta utána a kezét, hogy odarántsa magá­hoz. Mi volt ez abban az emberben, az asz- szonyraéhezésnek milyen fokozata, amelyik­nek étvágya volt még olyanok után is? Juditnak az utolsó este jutott eszébe, amikor az ágyon elterülve meglátta. És eszébe jutottak az összes esték, az elsőtől kezdve, minden eszébe jutott, ami odadobta öt annak az embernek a karjaiba, ami elűzte mellőle és eszébe jutott az, ami visszakény- szeritette hozzá! Leroskadt az ággyal szemközt lévő pam- lagra. A pamlag karjához kis vánkoska tá­maszkodott. Régi divatu keresztöltések. Nagy vörös rózsák körül sok süni fekete öltés. A rózsák vörösségét barnára faki tót­tá az idő, a feketét pedig kizölditette. Judit önfeledten nyúlt a vánkoska után, a térdére tette és simogatta a tenyerével. — Miért nem jön közelebb? — kérdezte Borongós Zalárd a szája szélén ismét ott ült gunyorkás, gyámoltalan és most mégis kihívó mosolya. Juditét úgy érintette a hangja, mint a késszurás. — Nem lehet, — villant át rajta —- nem lehet. Nem fogom birni elviselni. — Miért nem öltözködött föl? — kér­dezte, hogy ő is mondjon valamit. Az elnevette magát léhán, közönsége­sen, öntelten. — Inkább maga is vetkőzzék le. Ilyen szóval vágott rajta végig. így fo­gadta. mintha nem is a felesége tért volna vissza hozzá, hanem az utcáról vágódott volna be valamely rosszfajta lány. Az első pillanatban az volt az asszony érzése, hogy menekülnie kell ettől a pestistől, ettől az embertől, aki ebben a pillanatban csak ezt tudja neki mondani, hanem azután ráeszmélt arra, ami miatt ő eljött ide. — Nekem nagyon komoly beszédem van Zalárd. Elgondo’hatja, hogy máskülön­ben nem volnék itt. Kimegyek a ház elé, megvárom, amíg felöltözik, azután elme­gyünk együtt. Akarja?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents