Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-28 / 270. (423.) szám
(TÓRÁfrA t ff Prága, szerda, 1923 november 28 # /s/í^ jzs^rw #°i _ »._ — - -. Is^C/ y UmrlrtÉt1 iMM%i/^É\ s®£Sffiiís£ 'WyifiiEfe '^grjmr alic« 18 Telefon 8797 szám ~ Sürgönyeim? Hírlap, Praha — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Raszinszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Beszél az olló : (g.) Prága, november 27. A sokszor kigunyolt s az ujságiijás szimbólumaként emlegetett olló beszéljen ma e helyeh. Beszéljen arról a témáról, Hogy milyen egységes és harmonikus alapelveken épült föl a középeurópai politika győzelmi trösztje: a kisantant s az olló segítségével összeszedett politikai és publicisztika! megnyilatkozások ittközlésének aktualitását adja meg az a körülmény, hogy a kisantant a reánk következő hetek egyikében konferenciát tart Belgrádban. Mi számtalanszor elmondottuk azt, hogy a kisantant, mint politikai és- hatalmi alakulás, az elvek és a középeurőpai politikába belejátszó eseményekkel szembeni álláspontok tekintetében a 1 egrendezettíenebb összevisszaság, amelyet csak a momentán fölhívott és erőszakoltan bemagyarázott érdekek tartanak össze. Megírtuk azt, hogy á kisantant számára veszedelmes robbahtéanya- got hord magában az orosz kérdés s hogy a természetes létbázist erősen problematikussá teszi számára az a lekötelezettség, amellyel a francia politika szoknyájához varrta magát s amellyel elszegődött a Poincaré előtt levett kalappal aiázatoskodó zsellérnek. Tudjuk jól, hogy erre a megállapításunkra, erre a pozitív külpolitikai elvekből fakadó meg- nyilatkozásunkra, a hivatalos külsőprvtika a bársonyszék és a pá'rriás ajtók köíc. jnbzfe fensőbbséggel azt a kézlegyintő kvalifikációt adta: ez mind irredenta akadékoskodás, komolytalan okveteti enkedés. Nos, ma nem mi fogunk megállapításokat tenni, de idesorakoztatunk egy pár lapszemelvényt a kisantantbeli berkekből, amelyek azt igazolják, hogy mégis csak volt igazság abban, amit mi mondottunk s hogy politikánk elveit nem kapkodtuk össze abból a levegőből, amit még meghagyott körülöttünk a demokratikus szabadság rendszere. Kezdjük a kisantantnsk egyik Aohilles- sarkán, az orosz kérdésen s nézzük, miket írnak erről a román lapok. Tekintsünk el a román nemzeti párt hivatalos lapjainak: a kolozsvári Pátriának és a bukaresti Romániának ama cikkei fölött, amelyek erősen ostorozzák Cseh-Szlovákiát a pánszlávizmus eszméjének ápolgatása miatt s figyeljünk inkább arra, hogy mit ir a legnagyobb és legelterjedtebb bukaresti lap: az Adeverul, amely ellenzéki programja mellett külpolitikailag gyakran a kormány nemhivatalos szócsöve. Ez a lap Ma- saryk elnöknek és Benesnek a köztársaság ötéves évfordulója alkalmával tett s a szláv i problémáról mondott nyilatkozatait ismer-1 teti s megállapítja, hogy a hivatalos cseh | politika megindította a pánszlávizmus újabb politikáját, amelyet a majdan hatalmas , Oroszországgal való összefogásra épít s ki- J jelenti, hogy ez a politika a latin Romániát elszigetelni igyekszik a szláv tenderben s erős kétkedéssé kérdezi, vájjon elég lesz-e akkor, ha ez a terv megvalósul a két szomszédos szláv állammal való jelenlegi barátsága ahhoz, hogy az északkeleti viharok ellen védelmet nyuitson. S amig az Adeverul így aggodalmaskodik, addig az Auróra tovább megy és a román—jugoszláv szövetség fölbontását és más szövetség kötését kö-' vetelí. Ezek a hangok mindenesetre érdekes mellékizt adnak ama belgrádi közlésnek, hogy a kisantant konferenciáján az orosz kérdés is szóba kerül. De még érdekesebbek azok a sajtómegnyilatkozások, amelyek a kisantant kimondott francia orientációjának kérdésével esnek össze. Ezek a hangok a belgrádi sajtóból hangzanak föl legdisszonánsabban s legerőteljesebb közöttük az erős nemzeti s a kormány egyes fényezőire támaszkodó Balkan cikke, amely „Megőrültek Párisban?“ cim alatt tör pálcát a poincaréi politika fölött, kijelentve azt, hogy a szerbek nem nézhetik szimpatikusán azt a francia politikát, amely Németország elpusztítására tör, mert a szer- bek igazságosak és az ellenségtől sem vonják meg az élet jogát. Keserű igazságot mond: Ha a. németek győztek volna, akkor a németeken kívül senkinek sem lenne szabadsága, de lenne munka, kenyér, rend, nyugalom és béke. Hasznos és méltó-e — kérdezi —, ha mi, a szabadság harcosai és győzői kompromittáljuk a szabadságot és a morálisan és materiálisain elbukott népekkel megutáltatjuk a szabadságot azzal, hogy öt év alatt nem voltunk képesek Európának munkát, kenyeret, nyugalmat és békét adni. Mit ér a szabadság kenyér és rend nélkül? Páris ezt nem látja — állapítja meg a lap —, de London tudja s így nyíltan, hirdeti a Balkan, hogy Franciaország helyett London felé keli irányítani a belgrádi politika szekerét. Hogy a román közvélemény is észrevette a kisantant orientációs flörtjére való hajlandóságot, erről egy tegnapi táviratunk számolt be s hogy ez a közvélemény most, a francia kölcsön meghiúsulása után, még akkor sincs elragadtatva a nagy protektor- tól, ha Benes minden francia füttyszóra táncra kész, ez természetes és a román sajtóban is megnyilatkozó következmény. A kisantant következő konferenciája elé tehát zavaros és kuszáit problémák tornyosulnak, amelyeket plasztikusan domborít ki a kisantant államok lapjai között kalandozó olló. A szenilis t% a Praseft-ügu krata párt még külön ülést is tartott, amelynek határozatát valószínűen a koalíció elé viszik. Kevés a reménye annak, hogy a koalíció hozzá fog járulni a bizottság kiküldéséhez. A házassági törvény módosítása A miniszterelnök és az igazságai gyimi- E zter javaslatot terjesztettek elő a magyar házassági'törvény 113. szakasza 3-ik bekezdéséinek módosításáról, hogy a jövőben ama külföldieknek, akik a törvény hatályosságának területén akarnak házasságot kötni, a szükséges bizonyítványt arról, hogy a házasság nem ellenkezik hazájuk törvényével, nem az igazságiügymiinlszter, hanem a zsupán állíthassa ki. A javaslat kifejezetten Ruszin- szkóra is kiterjeszteni óhajtja az 1919 május 22-én 320. szám alatt kelt törvény 26. szakaszát, melynek értelmében nem az igazság- ügymini’Sater, hanem a.zsupán ad fölmentést a házassági akadályok alól. \ Prága, november 27. A szenátus mai ülését, noha a napirenden csak a csehországi mezőgazdasági járási pénztárakról szóló javaslat és a köz- gazdasági bizottságnak számos csehországi képviselőnek az ez évi elemi csapások tárgyában benyújtott javaslatai szerepeitek, igen nagy érdeklődés előzte meg, mert mindenki kiváncsi volt arra, hogy Prasek szenátusi elnököt nem fogja-e feszélyezni a szeszbotrányban viselt szerepe. Az ülést ugyan 4 órára tűzték ki; de mikoi? e sorokat írjuk már fél 7 óra is elmúlt anélkül, hogy remény volna az ülés megnyitására. Ének oka az, hogy He’ler német szociáldemokrata szenátor azt az indítványt szándékozik előterjeszteni a házban, hogy a árgyalási ügyrend értelmében a szenátus küldiön ki oizsgálób’szottságot a szeszbotrány körülményesek megvizsgálására. Amikor ez szóba került, a koalíciós pártok szenátusi petkája azonnal összeült és hosszasan tanácskozott a követendő magatartásról. A petka ülése után a szociáledmoIskolaügyi vita a képviselőházban Prága, november 27. A kiépviselőhiájz mai ülésén, miután tegnap a pénzügyi fejezet vitája véget ért, hozzákezdett a kulíiuirá.is fejezet vitájához, amely meglehetősen egyhangú és lélektelen volt. Az ülésről alábbi részletes jelentésünk számol be: Az ülést 10 óna 15 perckor nyitotta meg Tomasek elnök. Bejelentette, hogy áttérnek a költségvetés kulturális fejezetének vitájára. Sollich (német nemzeti): Az iskolaügyre a költségvetésnek csak 4 és fél százalékát fordítják, noha a hadügyminisztériumra-! az állami kiadások 14 százalékát költik. Az iskolákon való takarékoskodás meg fogja magát bosszulni, ismertette a németek iskolaügyi panaszait. Követeli, hogy az iskola- ügyi minisztérium a kisebbségi iskolákról pontos kimutatást terjesszen a nemzetgyűlés elé és biztosítsa az iskolák nemzeti autonómiáját. Beszédének 'végét azzal fejezte be. hogy a németeknek céljuk elérésére műiden törvényes és törvénytelen eszközt igénybe kell vénülök. Végül indítványozta, hogy a prágai négaet egyetemem vezessék be a numerus clausust. Svetky (cseh nemzeti szocialista): Az újságírók súlyos helyzetével foglalkozik. Követeli, hogy az újságírók részére szociális törvényeket hozzanak, törvényileg . szabályozzák az újságíróknak a kiadóhoz való jogviszonyát, az aggkori és rokkantbiztositást terjesszék ki az újságírókra is, az elaggott újságírók részére valamelyik lefoglalt nagybirtokon rendezzenek be menházat, létesítsenek újságírói kamarát és állami újságíró- otthont. Követelte továbbá, hogy az állami hírszolgálatot újjászervezzék és a sajtószabadságot törvényhozási utón kellőképpen oiztositsák. Tomasek elnök a gyorsírói jegyzetekből megállapítja, hogy Sollich beszéde végén azt mondotta, hogy a németeknek minden törvényes, vagy törvénytelen eszköz igénybevételével kell küzdeniük céljok elérésére. Ezért a kijelentésért a szónokot utólag rendreutaSitja. Spin a (német agrárius): Tiltakozott az ellen, hogy noha az állam lakosságának 31 százaléka német, az iskolaügyi minisztérium kiadásainak csak 18 százalékát fordítják kulturális célokra. Hosszasan foglalkozik a főiskolai oktatással és összehasonlította 'a prágai német és cseh egyetemeken uralkodó állapotokat. Hibáztatta a költségvetés technikáját, mert nem tűnik ki belőle világosan, hogy mennyit fordít az állam a német iskolákra. Fölemlítette azt a kulturbotrányt, hogy a prágai német egyetem klinikáján az anyagi eszközök elégtelensége miatt a beteg gyermekek fürdőkádakban feküsznek. (Nagy megbotránkozás a németek soraiban.) Követelte, hogy Prágában német erdészeti és állatorvosi fakultást létesítsenek. Végül fölhívta a többség figyelmét Masaryk elnök következő szavaira: „Az emberiesség első .követelménye és a szocializmus alaptörvénye az. hogy mindenkinek megadják a lehetőségét önmagának képzésére. Aki a népek, vagy egyesek eme törekvése elé akadályokat gördít, az halálos bűnt követ el. A kiképzés jogát éppen úgy meg kell védeni, mint az élet jogát." R y p á r (cseh néppárti) a materializmussal és a szocializmussal szemben a keresztény eszmék igazságát hirdette. Houser (kommunista) szerint a költségvetés a cseh-szlovák államban uralkodó osztáljmralmat tükrözted vissza. Charvat (szociális egyesülés pártja): Az állam és az egyház szétválasztását sürgeti. U1 r i e h (cseh-szlovák szociáldemokrata):. A szlovenszkói iskolaügy rendkívül primitív. Ennek oka a szónok szerint az, hogy a magyar kormány annak idején nemcsak magyarosított, hanem elhanyagolta (?) az iskolaügyet. D e u t s cih (német szociáldemokrata) a németek iskolaügyi sérelmeiről beszélt. Az ülés még tart. Novak a vámpolitikáról Navák kereskedelemügyi miniszter az ipari és kereskedelmi bizottságban ma délelőtt beszédet tartott a vámpolitikáról és a köztársaság kereskedelmi és ipari helyzetéről. Az országban megnyilvánuló egyik irányzat a szabad kereskedelmet kivánja. a másik pedig a fokozottabb vámvédelmet. A miniszter az arany középutat tartja' a legcélszerűbbnek. Erre az elhatározásra főképpen a cseh-szlovák korona stabilizált helyzete bírta, és az, hogy a köztársaság bel- viszonyai is már eléggé rendezettek. A külkereskedelmet teljesen lehetetlen szabaddá tenni a jelen viszonyok között. Ezzel szemben azonban a kereskedelmi szerződések kötésével igyekszik a kormány piacot teremteni a cseh-szlovák iparcikkeknek. Ezután részletesen ismertette a cseh-szlovák vámtarifa történetét, amely tulajdonképpen a régi osztrák-magyar vámtarifán alap: '. A vámtarifa nem védte meg kellőképpen a cseh-szlovák ipar érdekeit, kénytelen volt tehát ezeket szerződéskötésekkel biztosítani. Beszédét azzal fejezi be, hogy a Francia- országgal kötött kereskedelmi szerződés a legteljesebben védi a cseh-szlovák kereskedelmi érdekeket. Az 1920. évi zárszámadás A legfelsőbb állami számvevőszék tegnap nyújtotta be a képviselőháznak az 1920. évi állami zárszámadást, amelyet még 1922 júniusában kellett volna benyújtani. Az 1920. évi költségvetés 15.283,427.327 korona kiadást és 10.426,500.794 korona bevételt pre- liminált, úgy, hogy a költségvetési hiány 4.859,926.238 koronát tett ki. A költségvetés fölhatalmazta a kormányt, hogy a hiányból 3,795.908 korona fedezéséről hitelműveletekkel gondoskodjék. Az 1920. évi zárszámadás szerint a valóságos rendes kiadás 13.538,402.828.09 koronát tett ki, a rendkívüli kiadás' pedig 1.244,685.355.20 koronát, összesen tehát 14.783,088.139.29 koronát. A valóságos bevétel volt 12.735,729.281 88 korona, előre nem látott kiadás pedig 325.941.69 korona, összesen tehát 12.736.055 223.57 korona. A valóságos hiány tehát 2.047,032.959.72 koronát tett ki. Bizottsági ülések Az ipari és kereskedelmi bizotttság ma délelőtt tartott ülésén a Franciaországgal kötött kereskedelmi szerződésről szóló javaslatot vita nélkül elfogadta. 100 cseti-szl. horonflírl fizettek ma, november 27-én: Zürichben 16.6375 svájci rrankot Budapesten 58 209.— magsat koronát Becsben 206100.— osztrák koronát Berlinijén 12169500000 000.— német márkát
