Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-28 / 270. (423.) szám

2 Szerda, november 28♦ &^(&MA(fWR^2g£ Vízkeresztkor lesz a kísantaiii konferenciája? Prága, november 27. A kisantanf belgrádi konferenciájának időpont­ját még nem állapították meg véglegesen és ezért különböző kombinációk látnak napvilágot így egyes belgrádi lapok jelentése szerint a konferen­cia már január 6-án lesz. Január 9-án a királyné születésnapja lesz, amikor is udvari ünnepséget rendeznek, amelyre Benes cseh-szlovák és Dúca román külügyminisztert is meghívják. A január 6-iki terminus ezzel az ünnepséggel áll összefüg­gésben. A belgrádi lapok jelentései szerint Radics elfogadta a londoni jugoszláv követnek meghívá­sát, amely, mint ismeretes, tárgyalások megkez­désére irányul. A belgrádi lapoknak ez a híre a legjobban megcáfolja azokat a korábbi jelentése­ket, hogy Radicsot az angol hatóságok fölszólítot­ták, hogy hagyja el Anglia területét, mert más­különben kiutasítják. Egyre dagad a szeszbotrány A pénziigyminSszíer újabb nyilatkozata — Remes válasza — Följelentés Prásek ellen Prága, november 27. Becska pénzügyminiszter a képviselőház piénurnának tegnap esti ülésén újabb nyilat­kozatot tett az ismert szeszbotrányról és ki­jelentette, hogy erről az ügyről sem Kubi- csekkel, a Pozemkova Banka esetéből jólis­mert igazgatójával és volt képviselővel, sem pedig azzal a társasággal, amelynek élén Prásek szenátusi elnök áll, nem kötött szer­ződést és tagadta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint azzal a társasággal tárgyalt, amelynek elnöke egy Bachrach nevű ur, al- elnöke pedig Röhlicek dr. A miniszternek ez a* nyilatkozata egyáltalában nem kielégítő, mert a miniszter elmulasztotta megmondani, hogy kikkel is tárgyalt tulajdonképpen és el­mulasztotta szóvá tenni Prásek szenátusi elnök nyilatkozatát. Remes szociáldemokrata képviselő, aki a költségvetési bizottságban a botrányt ki­robbantotta, a Nova Dóba vasárnapi számá­ban válaszolt Préseknek a koalició tizes bi­zottsága előtt tett nyilatkozatára és kijelenti, hogy Prásek kimagyarázkodásának csak ötven százalékát hiszi el. Elhiszi ugyan azt, hogy a szocialista pár­toknak nem juttatott semmit a szeszértéke- sitő társaság propagandaalapjából, azonban nem hiszi, hogy ezt az alapot csakis a társa­ságon belül létező gazdasági különbségek kiegyenlítésére akarta fölhasználni, mert akkor miért nevezték ezt az alapot propa­ganda-alapnak. Prásek és Berka igazgatják szerinte a titkos alapokat, amiért is -fölszó­lítja őket. hogy mutassák ki. milyen szesz­főzdetulajdonosoknak fizettek ki „a gazda­sági különbségek kiegyenlítésére" 37 millió koronát. Ugyanekkor a pilseni Ceski Dennikben, egy nemzeti demokrata lapban Pretl Vencel nagybirtokos kijelenti, hogy nem veszi tudo­másul Prásek nyilatkozatát és bejelenti, hogy október 30-án följelentette a prágai államügyészségnél Prásek szenátusi el­nököt, Bachrachot, a szeszéríékesitö tár­saság igazgatósági tagját, valamint Berka Ernőt, a társaság igazgatóját, A cseh nagybirtokos kijelenti, hogy abban az esetben, ha büntetőföljelentése nem járna eredménnyel, amennyiben a valódiság bizonyítását illeti, talál majd megfelelő módot arra, hogy az Igazságot kiderít­sék. Pretl szerint semmi sem változtat­hat Berka igazgató ama vallomásán, hogy az 1920—21. évi cukorkampány idejében 11.8 milliót, a következő kam­pányban pedig 10 millió koronát fordítot­tak a szocialista pártok megveszte­getésére. A szeszpanama ügyében egyébként a kommunista párt sürgős interpellációt nyúj­tott be. Polgári blokk Németországban Albert visszaadta megbízatását — Jarres dr. a polgári blokk kancellár- jelöltje — Erős támadások Ebért birodalmi elnök ellen Berlin, november 27. Albert dr. ma viszaadta Ebért elnök kezébe a kormány­alakításra szóló megbízatását. Scholtz, a német néppárt vezére a centrum megbí­zásából azt a kérdést Intézte a naclonalis. iákhoz, hogy elfogadiák-e a centrum ama feltételeit az egyiittmüködére, hogy a ver- sail’esi békeszerződés érvényességét el­ismerik és beleegyeznek abba, hogy a birodalomban lejátszódott események ne érintsék a poroszországi nagykoalíciót. A nacionalisták erre halandóknak jelentet­ték ki magukat. Időközben azonban más nehézségek tornyosultak a po'gárí koalí­ciós kormány elé. A centrum és a demo­kraták erősen kifogásolják Jarres jelöltsé­gét a Rajnavldék kérdésében elfoglal* ál­láspontja miatt. Már Ismét más kaneeMár- jelölteket emlegetnek, így Stegerwald centrumpárti képviselői és Lefektet, a ba­jor néppárt vezérét. A demokraták kije­lentették, hogy semmi esetre sem vesznek részt oly kormányban, melyben a naciona­listák is benne vannak, azonban bizonyos feltéte-ek mellett hajlandók támogatni oly po'gári kormányt, mely a nacionalisták nélkül alakul meg. Prága, november 27. Albert kormányalakítása meghiúsultnak tekinthető. A S trés emann-kormány négy mi­nisztere, kiket Albert felkért, hogy tárcáikat tartsák meg, visszaírtasitota az ajánlatot s így nyilvánvaló, hogy egyetlen párt sem hajlan­dó az Allb ért-kormányban képviseltetni ma­gát. A polgári munkaközösség pántjai tegnapi; konferenciájukon elhatározták, hogy polgári blokkot alakítanak, mely megalakítaná a ma­ga koalíciós kormányát és ebben az összes polgári pártok a nacionalistákkal együtt részt- vennének. A nacionalisták a megegyezés ér­dekében bizonyos kompromisszumokat tet­tek, nevezetesen elejtették azt a követelésü­ket, hogy az uij kormány semmisnek jelentse ki a versaillesi békeszerződést ,azonban a centrumnak és a néppártnak kötelezniök kel­lett magukat, hogy Poroszországban kilép­ne a nagy koalícióból és ott is polgári blok­kot alakítanak a szociáldemokraták kizárá­sával, mely párt kijelentette, hogy semmiféle polgári koalícióban nem vesz részit. A demo­kraták, kiktől a parlamenti többség függ, a jelek szerint semlegesek lesznek a koalícióval szemben, melyben egyébként a bajor nép­párt is részt venne. A polgári blokk Jarrest akarja kancellárnak. Míg a polgári pártok megegyeztek abban, hogy a parlamentáris kor­mányt alakítanak, addig Albert tovább foly­tatja erőfeszítéseit a hivatalnok-kormány megalakítására. Bizonyos, hogy ha Albert­nak mégis sikerül egy kész miniszteri listá­val lepni meg a pártokat, akkor a birodalmi gyűlés legelső ülésén egy bizalmatlansági szavazattal el fogják seperni a hivatalnok- kormányt. A polgári pártok Albert elleni of- fenzivája most már nyi.vánvaióan Ebért el­nök ellen és irányul, ki a pártok határozott ellenzése dacára bízta meg Albertét a kor­mánya akitással. Németországban tehát a je­len pillanatban két kormányt is alakítanak. Az egyiket Albert, Ebért embere alakit ja, a másikat a birodalmi gyűlés polgári pártjai. Berlin, november 27. (Berlini szerkesz­tőségünk telefonjelöntése.) Albert dr. még a mai nap folyamán visszaadja a birodalmi el­nöknek a kabineíalakitásra vonatkozó meg­bízását. Ezután hír szerint Jarres dr., a pol­gári blokk jelöltje kap megbízatást a kab’net- alakilásra. A német nemzetlek csodálatos módon megelégesznek a közé elmezési mi­niszteri tárcával s ennek a viselkedésnek magyarázatául azt hozzák föl egyes politikai bennfentesek, hogy a német nemzetiek kifelé nem akarják annak felelősségét válla'ni, hogy m’aíluk a polgári kabinet alakítása meghiú­suljon. Berlin, november 27. A Vossische Zei­tung már befejezettnek tekinti a polgári koa­líció mega'akulását és a Berliner Tageblattal együtt megállapítja, hogy a demokraták semleges magatartást fognak tanúsítani a polgári kormánnyal szemben, melynek több­sége tehát iyen körülmények között bizto­sítva van. — A Berliner LokaIanze:ger és a többi joboldaü lapok a legélesebben állást foglalnak minden Albert kombinációval Tárcarovatunk: Csütörtök: Aixinger László: A nagy lóver­seny. II. Péntek: Darvas János: Első hó. (Vers.) Zsoldos László: Az igazi apa. Szombat: Molnár Jenő tréfái: A természet ölén. Vasárnap: Donászy Kálmán: Az ember tragé­diája. (Vers.) Glin: Hubay Jenő Prágában. A nagy lóverseny — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Aixinger László. I. Hetek óta folytaik már a száz tizennyolca­dik genfi nagy nemzetközi konferencia ta­nácskozásai. Ha Géni nem volna oly bűbájo­sán kies hely, ha a különböző banketteknek, teáknak és egyéb szórakozásoknak töménte­len sora nem gyakorolt volna szintén nem lebecsülendő vonzóerőt, ha nem seregietek volna a világ m'nden tájáról a szépek szép- jei ugyancsak Gcníbe, akkor bizonyosan megunták volna a sokhetes együttíilést és egymás unalmasabbnál unalmasabb beszé­deinek helyeslését és meghallgatását. Vagy talán mégsem? A száztizennyolcadik konferenciának az volt ugyanis kimondott célja hosry m-~t már végérvényesen békét teremtsen az örökké nyugtalankodó világon, E célból minden ország odaküldte legkiválóbb minisz­terét. Törték is hol kisebb, hol nagyobb iné retii, de mindig bölcs fejüket, sajnos azon­ban — mindhiába. Pedig talán nem Is lett volna olyan nehéz a megoldás, ha valamenv- nyien a békét igazában akarták volna Csakhogy éppen az volt a baj. hogy nem akarták . . . Napsütéses, szabudbacsalogató délután volt, amikor a gyülekezet ismét együtt ült. Az elkerülhetetlen eredménytelenség borús feHegeket vont a diplomaták kifejezéstelen és a politikusok moziképszerüen mozgékony arcára. A pápai nuncius állott fel szólásra. Ki­mérten, monoton hangon azt kívánta, hogy a konferenciára alkalmazzák a konikláve szi­gorú törvényeit: teljes eljárást a külvilágtól és súlyos böjtöt mindaddig, amíg a határozat létre nem jön. Több résztvevő — már megszokásból — helyeslőén bólintott, de csakhamar o’yan felzúdulás támadt, amire a fényes terem­ben még nem volt példa. A világ m'nden nyelvén harsogott a tiltakozás: — Akármit inkább, csak ezt nem! Lord Horace Beolchensfield, az angol premier, a konferencia illusztris elnöke, a nagy zúgásra felriadt békés szundikálásá­ból. Nem tudta ugyan miről van szó, de lát­ta a szokatlan kavarodást és közepette a vil­logó szemmel mereven álló nuncius sz'kár alakját. Ravasz róka volt a nemes lord. Rutinja azonnal elmondatta vele a mindenkor kiengesztelést hozó frázist: — Javaslom, hogy az elhangzót* ind t- ványt közelebbi megvizsgálás céT'hól n tizenharmadik albizottsághoz utaljuk. (Ez annyit jelent, hogy örökre el van temetve.) Elfogad tátik ? Igen. Az ülést 15 percre felfüg­gesztem. A 15 perc alatt a felzaklatott kedélyek I szerencsésen megnyugodtak, amiben jó ré­sze volt az eísőrangu büffének, amelyben a hűsítők és frissítők ínyencségei garmadá­ban állottak rendelkezésre és gyorsan elfe­ledtették a konlclávéval járó szörnyűséges böjtnek dermesztő gondolatát. Am’kor azután az elnöki csengő h vő szavára a társaság újra bevonult a terembe, a széles ablakok függönyei között beszűrő­dő napsugár csupa megnyugodott arcvoná­son sétálhatott végig. Beoldhensflield lord hosszasan megrázta csengőjét, hátra dőlt öblös támlásszékében, levonta ezüstös szemöldökének bozontjalt, szeméből kiejtette monokl'ját . . . — Elnöki enunciáció lesz ... — suttog­ták egymásnak áhítattal a teremben. Halálos csend támadt. Az újságírók, mint a prédára leső vad, szemüket az e’nöki emelvényre meresztették és elszántan szo­rongatták hegyes ceruzájukat. Hja nem is kicsiség az, ha az elnök megszólal! An^vlt jelent: Hallgass ide vén Európa. csa'Viiria Amerika, sárga Ázsia, sötét Afrika és te is kis Ausztrália, egy szóval egész világ, mert ilyent még nem hallották — Uraim — mondotta az elnök — a nun­cius ur ő enrnenc’ájának indítványa is c*ak azt bizonyltja, hogy ez :gy tovább nem mehet (helyeslés). Valaminek történnie kell vallani5 * * * * * fog is történni (általános helyeslés diszkrét halljuk! halljuk! kiáltások). Az fog pedig történni, hogy a konferenciát ina be­fejezzük (viharos helyeslés). De ne tessék korán örülni . . . M'nden nemzet, amely sor­sával elégedetlen (feszült csend) e’kti'dii hat hónap múlva az epsom5 lóversenytérre leg­jobb lovát és lovasát. Ezek versenyre kel­nek egymással. A beérkezés sorrendle ^sze­rint fogjuk azután a nemzetek kivánség'Tt teljesíteni. Akkor le^z azután va’óban az utolsó konferencia. Kérem javaslatom elfő Tadását . . . A szavakra zugás keletkezett: csodálko­zás, megdöbbenés, de ellenzés is volt belőle kiérezhető. Csomó résztvevő azonban felug­rott helyéről és harsányan kiáltotta: — Elfogadjuk! Elfogadjuk! _ A nem érdekelt államok képviselői. Könnyű n ekik. Valószínűleg előre rnegdol­szemben. — A D. A. Z. hangsúlyozza, hogy a nemzet végre szocialistáktól mentes kor­mányt aka*. — A Lokalanzeiger élesen támadja Ebért birodalm elnököt, ki szerinte merész játé­kot üz, «ert az Albertnek adott megbízás nemcsak nyílt kihívása a birodalmi gyű­lésnek, hanem a népben észlelhető jobbol­dali orientálódásnak is, melynek a szocia­lista orientálódással való alkotmányos egyenjogúságát nem akarja Ebért elis­merni, mert meggyőződéséhez közelebb áll a szocialisták akarata. A lap a Vossische Zeitunggal együtt kü­lönösnek találja, hogy Ebért elnök tegnap nem fogadta a centrum és a német néppárt frakcióinak elnökeit, kik közölni akarták vele, hogy Albert nem bírja a polgári munka- közösség bizalmát. — A Vorwárts az alakuló polgári blokkot szánalmas torzszülöttnek nevezi és kijelenti, hogy mindazoknak, kik alkotmányos alapon állanak, nem szabad támogatni ezeket a kulisszamögötti üzelme­ket, melyeknek célja nyilvánvalóan az, hogy minden a'kotmányos negoldást lehetetlenné tegyenek és ezáltal a jobboldali diktatúra úját egyengessék. A nyelvtörvény vésrehajtásl rendelete. Az 1920. évi oyelvtörvény végrehajtási rendelete a mai napig sem jelent meg, noha azt évek óta szüntelenül sürgetjük, mert mindaddig, amig a kormány a rendeletet közzé nem teszi, a nyelvi ■törvény igazságtalanságainak enyhítéséről nem is álmodhatunk. Jellemző, hogy a törvény köteles­ségévé tette a kormánynak, hogy az átmeneti idő nehézségeit a rendelettel hidalja át, azonban a kormány három év óta egyre halogatja a rende­let kiadásár, valószínűen abból az okból, hogy az ötévi átmeneti időben ne is kelljen semmit sem tenni a törvény Igazságtalanságainak kiküszöbö­lésére. Az utóbbi napokban egy prágai német lap azt jelentette, hogy a kormány még ebben az évben kiadja a végrehajtási rendeletet. A Lidové Listy értesülése szerint eddig még nem állapí­tottak meg semmiféle határidőt, amelyen belül a végrehajtási rendeletet kibocsátják, úgy hogy le­hetséges, hogy a rendeletet még ebben az eszten­dőben kiadják, de nincs kizárva, hogy az csak a jövő év elején fog megjelenni. A lap szerint azonban a nyelvi rendelet első és legterjedelme­sebb végrehajtási rendeletének megszövegezésén már mostan dolgoznak. Ez a rendelet a belügyi, pénzügyi, igazságügyi, egészségügyi és kereske­delemügyi, e.setleg más minisztériumokra, így pl. a földmiv«lésügyi és szociáis minisztériumokra is fog vonatkozni és mintegy alapját fogja alkotni a hivatalos nyelvi jognak. Azonkívül még egyéb rendeletek is hozzá fognak járulni ehhez, de ez iránj'adó mindazokra a minisztériumokra nézve, amelyekben külön rendeletet nem fognak kiadni. Külön rendeletet fognak kibocsátani az iskola­ügyi, nemzetvédelmi, valamint a postai és vasut- ügyi minisztériumokra nézve. Ezek a rendeletek már elkészültek és már csak az utolsó szövege­zésre várnak. Eddg még nem állapították meg. vájjon a belügyminisztériumban már elkészített általános rendelettel egyidőben vagy később ad­ják-e ki a különös rendeleteket gezta őket az elnök — jegyezte meg sebté­ben egy újságíró. Beochensfield ügyet sem vetett a zugo- lódókra, felállott és ünnepiesen kimondotta a határozatot: — Javaslatomat a mélyen tisztelt kon­ferencia egyhangúlag elfogadni méltóztatott. A konferenciát berekesztem. Viszontlátásra hat hónap múlva — és nem törődve a sza­vaira támadt káosszal kisietett a teremből. Autója már várta: szép kirándulást terve­zett erre az estére. A vihar hullámai azonban a fegyelme­zett társaságban csakhamar elsimultak. Ami határozat, az határozat. Azon változtatni nem lehet. A mostani határozathoz hasonlót ugyan még nem látott a történelem, d°hát­miért ne történhetnék meg az is egyszer, hogy lóversenyen dőljön el a világ co~sa? 6s utóvégre a legelső és leghatalmasabb ál­lam premierjével nem tanácsos mjat huzni... Legjobb tehát barátságos arccal bevárri a fejleményeket. Amikor azután a nevezetes társaság szétoszlott, mosolygó ábrázatíal szorongat­ták egymás kezét: _ Valóban fenomenális, igazán beol- chensfleldi gondolat . . .! Tehát viszontlá­tásra Epsomban! A résztvevők gyorsan elutazta1- csak az úgynevezett „association forte11 hi'gv nagyratörő kis állam szövetsége) tartotta még rövid utókoníerenciáját. Határozatuk­ról nem jelent meg hivatalos kommiJn'ké be­avatottak azonban tudni vélték hogy n ta­nácskozás rezüméje az volt: vannak °’ég megvesztegethető lovasok, megsántvfó lo­vak. van doping és végül valami alk" más pillanatban elsülő kis bomba is szoUá'nt -kat tehet ... A reményt tehát nem kell feladni. (Vége következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents