Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-25 / 268. (421.) szám
4 jpwiEggpaaMjfctvanggiBfl^^ qggjo Z^$irJfy6Z4.£7$nmP Vasárnap, november 25. fffwm.it raruMi:/* wafiramar maessmmtrasaa .során bizonyos nehézségek merültek föl A román kormány ugyanis visszautasította azt a kívánságok hogy a tárgyalások a reciprocitás elve alánján folyjanak, hanem a békeszerződésből kifolyólag a győztes állam jogainak alapján kivan tárgyalni. Ezenkívül a román kormány a pénzügyi kérdések ér'Sembeni tárgyalásának megkezdése élőit Kom-’uh budapesti megszállása jellegének pontos megalapítását kívánja, mivel eddig Magyarország képviselői számos nemzetközi konferencia'.’, megtagadták a hadjárat, legitim voltának eíisrve"é"éi nedig ezre! a kérdéssel áll kapcsolatban a Magyarországom történt rékv’rúiáso-kért iáró kárpótlás ügye. Á jóvátételi bizottság *a13 r illésé A szeparaíiráák e:fogták a pSafzi kormányt — Aláírtak á Síinues-egyezmiay t — Újabb zavargások Paris/november 24. A jóvátétel! bizottság tegnapi üléséről kiadott hivatalos kommüniké szerint a jóváíeieli bizottság meghallgatta a német kormány képviselőit, kiknek nevében Fb'dier áriam titkár tartott előadást. Vázolta Németország pénzügyi és gazdasági helyzetét, hangsúlyozta a német kormánynak azt az álláspontját, hogy a Ruhr- m égsz ál lás jogtalan és hogy csak a német gazdaság egysége állíthatja helyre Németország pénzügyeit és teljesitöképeseégét. Vázolta ezután a német kormány rendszabs- v:; r, melyekkel ;> pénzügyeket rendbe akarna hozni. Fischsr végű! kijelentette, hogy a belga em’ék'rat a benne jelzett előfeltételek •mellett alkalmas alap volna a jóvátétel! probléma mg oldására. Berlin, november 24. A Vossische Zeitung ludwígshafeni jelentése szerint a szepa- ratisták letartóztatták az alkotmányos pfaízi kormányt, amely Speyern megszállása után Ludwigshámenbe költözött át Düsseldorf, november 24. (Havas.) Düsseldorfban újból zavargásokra és fosztogatásokra került a sor. Hasonló liirek érkeznek Kölnből, Steelből és Roíhansenből. Düsseldorfban a zavargók egy rendőrt megöltek. Essenben mintegy tizezer főből álló munka- nélküli tömeg összeütközött a rendőrséggel. T:gy rendprt... tnegöltek. kettőt,megsebesítet-! tek, iiuszmimkás megsebesült Berlin, november 24. Berlinben a késő éjjeli órákban vált ismeretessé, hogy a Stin- nes-evyezményt aláírták s igy alapos remény van, hogy megegyezés jön létre a kémiai iparral is. A Stinnes-egyezménynek résztelei még ismeretlenek, bár bizonyos, hogy a Stinnes-konzern által eszközölt szállításokat a jóvátét-eli számlára fogják írni. Drezda, november 23. A Reichswehr ma házkutatást tartóit a szász országgyűlés épületében a kommunista frakcióik helyiségeiben. Winkier elnök állítólag kedden összehívj aí a szász nrsrévgy ülést. ta: — pé.dáu!... példáiul... de nem jurát eszébe valami példa. Egy vásott kölyök erre közbeszólt: — Például tanár ur, mikor Putt- iárné asszony Józsefei akarta és csak a köntöse marad, a kezében, ez is pars pro totó volt. Az egész osztály eszeveszetten röhögött. Ez jutott eszembe, százados ur. Az ni hadnagy hátba ütötte Horvátot, ez vek a üregre ve tietésért a fizetség. Lemtiényi százados szerre pedig megelégedetten sirno- satta a gyereket. — Gyógyul már, — gondolta ürömmel — vágj’ már ki is gyógyult abból a leányból. Aki éleiket mond a bajára és nem ned vésődik meg egyúttal a szeme, annak megszűnt már a lelke bánata. Olyan a szív, mint a fa törzse. Sebet kap, die uj kérge nö és minél fiatalabb a fa, annál hamarabb gyógyul a sebe ...Karácsony éjszakáján történt. Együtt ültek a ■ bajtársink a fedezékben egy domboldalon a föld. alatt. A százados, az uj hadnagy és Morvát Pál, a hada pr ód és az otthon válókról beszéltek. Karácsony van, a szeretet ünnepe. ; Ekkor belépett hozzájuk egy közlegény és feszesen megállva tisztelgett.- Százados urunk alázatosan jelenítem, hogy a fedezékbe gyhitem — mondta a közvitéz. — No, miért jöttél, Vég Miska; valami baj van? — Nem, százados ur, jelentem alássan Csak lóvéét kaptam a postán, jó vastag a lóvéi, valami van benne; hát lessen megengedni, hogy itt bontsam fel, mert m iné künk nincs gyertyánk, százados ur. — Mát csak lépj közelebb, fiam és bontsd 'el Valami jó meleg hősapka lesz a levélben. Egy gyerckujjnyi kis fenyő lomb és egy i arácsonyfa-gyertya volt benne. És azt irta Mókának az ö Tórája, hogy Jlarácsoufáit díEurópa légi országútiam .... A vifágkereskedelemnek oj fejezete kezdődik — a* általános légi forgalom ltáfcatán Nemzetköz légfea’óz 'slgyj meíietrendkonferencia A P. M. H. tudósítása Berlin, november 2Lö A légi személyszállító forgalomnak az utolsó öt év alatt történt fellendülése nemzetközi megsz-ervezetíensége dacára is olyan hatalmas, hogy már a köze! jövőben számolni kell az általános légj szeméiyszál" ó forgalom megteremtésével. A napilapok jelentéseiből csak azt tudjuk, hogy repülőjáratok létesültek példáid Gcnf—B'rlin—R'ga—Dan- zlg—Moszkva, vagy Hamburg—München-— Bécs—Budapest között. De megmozgatják az újságolvasó fantáziáját a Páris—Budapest—Belgrád-—Konstantinápoly vonal gigászi méretei is. Londonnak szintén számtalan összeköttetése van Európa íegforto a1'b kereskedelmi gócpontjaival. E vonalak gépjeit egyelőre még csak kereskedők, orvotok, tudósok, művészek és turisták haszna1 lék de ha a transzkontinentális forgatom megszervezése egységes nemzef özi íé hajózásügyi egyezmény alapján sikerül, akkor a vüáráorgatom történetében uj fejezethez érkeztünk ei A német Jmikerswerk-e iéghajózárügyi osztályának egyik vezető személyisége emlékre atett adott ki, mely a jövő európai légi forgatom problémájával foglalkozó. Az emlékirat rendkívül érdekes közléseit az alábbiakban foglalhatjuk össze: — Európa gazdasági egysége nyilvánvaló. Ennek az egységnek létérdeke, hovy megteremtsük Európa közlekedési egységét is, mert a világkereskedelem össze kötő vonalai .a világkereskedelem tartós kára nélkül nem tűrhetik, hogy a nrnderrkori békeszerződései: alkotta mesterséges határok roeg- szikítsák. Európa légi közlekedési hálózatát csak egy nemzetközi légi menetrevdkonfe- rencián lehetne megszervezni, mint ahogy az a vasutügy terén a háború előtt és a bábon; után már megtörtént. A légi forgalmi hálózatot éjszakai gyorsvonatjáratokkal keli kombinálni, mert az éjszakai repülések egyelőre még csak a tengerek fölött vannak kipróbálva. — A Junkersmüvek memoranduma részletesen kidolgozott egy európai légiforgalmi hálózatot, melyet négy főcsoportra •oszt. A,z első csoport a Londonból kiinduló tTattSzkönfinentá'iis vonalakat foglalja magába, melyeknek végállomásai Teherán, .Moszkva, Stockholm, Krisztiánia, Szmirna, Alexandria. A második csoport Kőzépeurópa forgalmi hálózatára vonatkozik melynek gerince a Köln—Konstantinápoly vonal volna, melynek Kölnben csatlakozása volna Anglia felé. A harmadik csoport a délkeleti forgalmi hálózat, melynek két párhuzamos fővonala volna. Az egyik a Lissabon—Madrid—Barcelona, Mar se ülés—Genua—T rieszí—Becs—• Varsó—Moszkva vonal, míg a másik Madszi'töttem, ieí'köm és mindén kis gyertyáitól, gyiónál te rád gondilláim, Miisi, ki ojan retesszé vágy. Letszivesebbem, leiköm, az egész ksa- rácsonfát adtaim várta postára, de mórt azt nem lőhetett, mer iigön nagy vót, hát egy ágacskáját ködöm ei rtéköd. Mög egy gyér- tyácskáját, gyújtsd mög és gopdufj rám“ Vég Miska boldogan elment, a hadnagy is meleget érzett, pedig nem volt ott kályha a föld alatt, Lerríhényi és Horvái mag önkéntelenül egymásra nézett. Mint például két utas a vasúton, aki nyugodalmasan egymással szemben ül, azután nagyot zökken a. gőzszekér és erre az egy lökésre a két ember egyszerre felriad. Egymásra néztek és kettejük szemében ugyamegy gondolat mélázott. Az a karácsonyfa-galyacska és az a gyertya, aurát Vég Miska egy leánytól 'kapott, az is egy pars pro totó, de micsoda különbség van a falusi parasztleány és a Sacré Coerben nevelkedett ama másik között! Mimi az örökzöld ünnepi fenyő és a sivatag egy agyooperzseit kórója között. Lomhényi százados elkomorult, Morvát hadapród pedig, kinek megrázta a lelkét ez a gondolat, mint a. vihar a fészkét á lombok közt, egyszerre csak lehajtotta a fejét és görcsösen zokogni kezdett. A gyermek zokog úgy, aki már^már elfelejtette az anyját, azután eszébe jut valahogy, hogy meghalt. A bamíiífagy a századosra nézett és mondani akart valamit Horvátinak, de Lemihényi intett neki, hogy ne szóljon. Ne zavarja a gyéreiket, hadd sírjon. Majd gondolatokba merült és tűnődött Hogy mégsem olyan a szív, mint a fa törzse. A fa törzse, ha megvágják akár baltával is, hamarabb gyógyul, mint az ember, akinek szivét csak egy tüskével is karcolták. Háit még, ha azt a tüskét egy leány szarta belénk, akit szerettünk! : ridon át Páris—Berlin—Darteg—Königsberg —Riga—Révai érintésével Pétérvárig vezetne. E vonalak mellékágai behálóznák a volt osztrák-magyar monarchia területét és Brai- , Iában végződnének. A negyedik csoport az oroszországi hálózat vo’na. Az Arráah- gajszfo — Novgorod — Szamara — Zarycin — Aszt.rahSn—Baku—Teherán és Pétervár— Moszkva—Csarkov—Roszíov—Batum fővonalakkal. E fővonalak mellett természetesen megmaradnának az összes államok közötti kisebb vonalak is. — A memorandumban kifejtett tervezet szerint például London és a Kasp'tenger mellett levő Bázeli között az ut egy Berlin— Gíeiwitz közötti gyorsvonat bekapcsolásával nrndössze hatvan óráig tartana, ami azért volna tehetséges, mert a Fekete-tengert éjszakai rengéssel repütoé át a reriil"g'p. Berlinből Konstaníinápolyba mindössze huszonhét és fél órág tartana az ut, mert éjé i gyorsvonat bekapcsolása fölösleges. A L:s- sabon—Braüa útra negyven óra elég, mig a Krisztiánja—Enzeii közötti horribii's ut két éjit gyorsvonatjárat bekapcsolásával 74 órát venne igénybe. Bizonyos, hogv ha a ke- reskedovilág azt látná, hogy a hajózási szái- íitólevele.k. számlák, áruküldemények, uj á- gok és képek elküldése például Londorböl Teheránba az eddigi 270 óra heyett csak 55 órát, Lissabonból Moszkvába pedig 180 óra helyett csak 53 órát venne igénybe, akkor I b'zonyos. hogy teljes mértékben használni . fel a tökéletesített légi forgalmat ügyei e’üi- | tésére s igy annak fejlődését lehe'ővé tenné. ; A légi forgalom egyáltalában nem ká"os ta- ná a vasúti forgalmat, melyen ezentúl a tömegforgalmat bonyolítanák ie és ame'ynek \ csak előnyére válna, ha kikapcsolnák belőle & forszírozott expTesszvonatjáratokat Eddig szólnak a nagyszerű fejtegetések. Gyönyörű terv ez, de félő, hogy a békeszerződések őreinek szuronyai az égig ér-! uek és megakadályozzák az emberi géníus inerészálnru11 röptét. (—) Ezeken az ünnepi ruhákon gyakran Iáim arany, ezüst vagy bronz szálakat beszőve vagy pompás ráhimzéseket szalagd'iszsekkeí, melyeknek egyik fele vüágosabb, a. másik sötétebb árnyatetu. Ezeknek a díszeknek érdekes az elhelyezése, amennyiben csak az egyik oldalon vannak a csak egy oldalas harangon s a bő redőkben összefogott alsórészt a harang közepén értékes gyönígycsatt — rendesen tenyérnyi nagyságú — tartja össze. Estélyi ruhához csak selyem-cipőt hordanak mély kivágással, dús gyöngydiszités- sel és kivétet nélkül több úgynevezett spáng- nSval s így élénken emlékeztet a rokokó korszákra. V. 8. dr. *♦»♦■»♦♦»»♦»*«»»»»»»»»»»»»»♦♦»»»♦♦»♦■♦-»»♦♦»»♦»»»♦» lAPIiilPgii i | !: Novsmbef | ! *11? t | Vasárnap 1 Baseli Tivadar utóda órás és ékszerész Prásfa, Jmdrílska é« szánt 1038 A divat boszorkány konyhái ábál A téli szezon divatujdonságas Páriában --- Hogy öltözködnek a dámák? A Prágai Magyar Hírlap eredeti divatr'poríja Budapest, november 24. Itt a szezon. És eljöttek vele együtt a szenzációs diva-tkreációk is. A divat egyik budapesti nagymestere, aki most tért vissza Párásból, igy nyilatkozott a magáival! hozott újdonságokról: •— A Szajna-partö metrapohsiban soha fioiii észlelt buzgalommal dolgoznak a divat kreálói és kifogyhatatlanok uj forrnák alRQ- íásában, akár a kosztümöket, akár a ruháját nézzük. A ruihákíiiái az egyszerűbb k'Mtelütől kezdve a legdíszesebbig sok újítás és merész eredetiség nyilatkozik. A forma egyenes, testihez álló és természetesen hosszú, alul Szűk, majdnem bokáig érő, de szőrme már egyáltalán nincs rajta sem alul, sem másutt. Eltűnt a tavaly annyira felkapott majomszőr díszítés is. Ez az ízléstelen divat csak rövid életű volt. Elegáns körökben legfeljebb egyetlen kis boa van a nyakon, rendesen coboly, nyest vagy utánzatai, melyek előállításában a francia szűcsök versenyre keltek a németekkel. Estélyi és délutáni ruhák, hol az ujjak rövidek, egy igen érdekes újítást hoztak' be, mely csakhamar nagy kedvességnek örvendett. Mivel a ruhán nincs zseb, a hölgyek csuklójukon díszes kivitelű bőrkarkötőt hordanak, melyhez hozzá van kötve a ruha színével harmonizáló, batikolt selyemkendő. Ebbe ügyesem bele van dolgozva a necesser- késztet: púder, pamacs és pirosító, persze miniatűr, de használatra alkalmas kiáiitás- ba<ft. Kedvelt színek: a sötétzöld minden árnyalatban és a sötétbarna. A három éve szám. Űzött sötétkék színű ruha még mindig nem kedvelt. A fekete is csak ünnepios alkalmakon látható. A ruha. anyagja veilour, ga bar din, gyakori a hur-berry és a cower-coat zöldes-barnás árnyalatokban. Előkelő gála és estélyi ruhák onéip-sartiinból,. maroqniin-bö! készülnek és ren- ctesca a&öéiküléek. elég mély. dekoltázzsal Elsejéig a2 előfizetést :: meg’ keli újítanom :í Sohöpflín Aladár uj regénye a Prágai Magyar Hírlapban Szederkényi Anna regényének befej zése után, jövő vasárnap, december 2-án uj regény közlését kezdjük meg a Prágai Magyar Hírlapban. Örömmel jelentjük be, hogy e célra sikerült megszereznünk kitűnő munkatársunk SchöpiHn Aladár uj, még eddig sehol meg nem jelent regényét, melynek cime Kiül János szerencséje Schöpfün Aladár tudvalévőén csak újabban, nagy hatású kritikai munkássága dele- lőjén fogott regényíráshoz, kiegyenlített, flo- zőfiailag megalapozott világnézettel, érett és kész stilusmüvészetteí, az írói formák biztos kezelésével. A piros ruhás nő és Ma- csóczy Fái szép nyara cimü regényeivel egyszerre legelső regényíróink közé jutott. Az irodalom lelkes tapssal fogadta regényeit, a közönség pedig nagy érdeklődéssel olvasta: mindenkit magával ragadott finom lélektani belátása, társadalmi képeinek szinessége, csöndes, fölényes humora, leginkább pedig a magyar élét magvából kimetszett alakjainak plasztikus rajza, A Kifli János szerencséje uj oldaláról mutatja be a#irót: mint a ma? •élet legfrissebb jelenségeinek szatirikus kémlelőjét és ábrázolóját. A régeny egészen a mai, háború utáni levegőből való. Foatokiában a hirtelen, konjunkturálisán meggazdagodott emberek egy eredeti típusát mutatja be, akiben a véletlen gazdagság fölébreszti a társadalmi kapaszkodás, a sznobizmus ösztönét s ezzel könnyű prédájává lesz a köréje gyűlő élősdi kalandoroknak. Kiábrándul-. va, kifosztva, jó tulajdonságaiban megcSu- folva kerül vissza régi egyszerű élerkőrébe s csak itt találja meg a nekivaló életformát. Az egész témát humoros • fölénryef fogja meg, a regény nemcsak eleven képet ad a mai élet egy különös zugáról, hanem diszkVét és finom eszközökkel szórakoztatja is az olvasót. Tudtunkkal ez az első magyar regény, mely az aktuális társadalmi élet forrongó zűrzavarába próbál némi bepillantást .nyújtani a szatíra révén át. Schöpflin Aladár i regényírói pályájának újabb nagy sikerét je« lenti ez a regény sa Prágai Magyar Hírlap szerencséjének tekinti, hogy elsőüí van alkalma bemutatni az olvasóközönségnek azt a regényt, mely a magyarországi karácsonyi könyvpiacnak lesz szenzációs újdonsága. — (A prágai meteorológiai intézet ldö)óslá«a) november 25-ére: A most uralkodó időjárásban változta nem várlu»*A
