Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-25 / 268. (421.) szám
\ m A pártszervezetek figyelmébe! (ESŐ.) Az állandó választói névjegyzé- : - keket a választókörletenkint megalakított helyi választási bizottságok állítják össze. ügy e helyi bizottságok, mint a fölszólamlási, v-bizottságoknak tagjait is az 1919. évi 663. ” szánra törvény 5. és 11. szakaszai értelmében az illetékes politikai felügyelő hatóságok há-< romé venként a pártok jelölései alapján neve- ’zik ki. A jelenleg működő bizottságok mán- dátuma 1923. év december hó 31-én lejár és ;rTgy az uj bizottságok tagjainak (az ülnökök- ' bek) kinevezése már aktuálissá vált, A pártok a törvény érteimében legké- v sobb 1923. év december hó 1-ig tartoznak mindkét bizottságba tagjelöléselket az ifteté- kes politikai iölfígyelefí hatóságokhoz be- nyílj tani. ; Mivel fontos közérdek az, hogy az Ősalak osság vakmiennyj Pártja a törvény által ' biztosított mérvben képviseletet nyerjen e bizottságokban, a szövetkezett ellenzéki pártok összes szervezeteinek figyelmét, fölhívjuk v a december 1-i határnapra! E napig az egyes pártok minden község, illetőleg választókörzet részéről legalább ; Tégy-négy párttagot jelöljenek a helyi bízott- ságokbá és járásonként legalább hat pártta- "gót a fölszólamlási bizottságba. A jelöléseket december 1-ig írásban kell benyújtani az illetékes kerületi főnökökhöz Oly községek, amelyek ötezernél több ' lakossal nem bírnak, egyetlenegy választ ó- ’ körzetet alkotnak; ezekből csak egy-egy helyi választási bizottságba történik a jelölés. fÁz ötezernél több lékossal bíró községek é több választókörzetre vannak fölosztva és így ezekben minden választókörzet részére H;ítüíön-küíön kell :helyi bizottsági tagokat 'jelölni. ' Á helyi választási bizottságokba négy- nyolc rendes tagot és ugyanannyi póttagot, '% fölszólamlási bizottságokba pedig nyolc- tizénkét rendes tagot és ugyanannyi póttagot neveznek ki. A kerület: főnökök (Pozsonyban, és Kásásán a zsupánok) á bizottságok tagjainak kinevezéséről hivatalosan kiértesítik a jelölő ;(javaslattevő) pártokat A kiértesítéstől szántott „hapcim • napon belül a hatósági döntés l’kinfeyézes) ^11 eh a pártok panaszt adhatnak ^béíaiíizsTipám hivatalokhoz (Pozsonyban és Kassán- a teljhatalmú miniszterhez). A panaszokról e hatóságok végérvényesen döntenek. Az összes pártszervezetek figyelmébe -ajánljuk még azt is, hogy az állandó választói névjegyzékek legújabb összeállításának • hatósági előmunkálatai* már folyamatban vannak és hogy az összeállítás nunkája a helyi -.választási , bizottságokban december 1-én kéz-dóiét veszi. Minden községi pártszervezetnek kötelessége az 1919. évi 663. számú • törvény rendelkezéseinek szemmeltartásával -gondoskodni arról, hogy minden párttag és •választói jogra jogosult őslakos a választói ‘'-'névjegyzékekbe fölvétessék. ________ „El azokkal, akik kalappal állnak Poincaré előtt" Anglia nem tap©dfa lábbal legyőzött ellenfelét — Baldwm KÖzépearápa tifjáépiiésérői — Törvény az angol trösztök ellen London, november 23. (Saját tedósMóflík- tói.) A Poincaré politikáját Londonban nép- ( szerüsiieni hivatott lapok rendkívül heves támadást intéznek Baldwiinnak választási, programja ellen s kijelentik, hogy ez a jelszó: Franciaország ellen védővámokkal ‘keli védekezni, nem helyes, de sokkal jobban nnegfe- lefoe a választási jelszó gyanánt a következő: — El azokkal, akik föltett kiafctppa1! állanak Poinoaré elölt. A Daily Mail ágy i*r: — Minden szvázái a Baldwin pártjára, egy szavazat a Franciaországgal való szakítás elten. Baldwin rendkívül veszedelmes a francia politikára nézve, mert állandóan a íüszurások politikáját folytatja s tiszta szerencse az, hogy a francia kormány türelme oly hosszú, mint, egy nyárs nap. A lap szerint •az angol politikában Baldwin csak labda, a tulajdonképpeni bűnösök kezében, mert ezeket ott kell keresni a külügyi hivatalban és annak fedezékében, Cur/on a föbünös — állapítja meg a lap — mert megmérgezte a francia—angol jóviszonyt és mellette Lord Róbert Cecil végzi az Intrikus szerepét. A lap arra figyelmezteti az angol közvéleményt, hogy Baldwinból hiányzik a messzeláíás képessége s könnyen hajolhat esetleg arra. hogy a hatalmi megbízatás megújítását agy magyarázza, mint fölhatalmazást a FniciországgaS való dvódásra. London, november 24, (Havas.) Baldwin miniszterelnök Tambturyban beszédet mondott, melyben kijelentette, hogy Franciaországnak Németországhoz való viszonya I megakadályozza Középemőpa gazdasági ujU jáépitését \London, anovetitftier 24. (Reuter.) Az ösz- szes pántok föszónokai körufcak-ra indiukak és beszédeket mondáinak a mittiídeuiütít erősen látogatott gyűléseken. Hogy egyidejűén több teremben is hallhassák a beszédeket és azáltal minden eddigit íeliükmió nagyszámú közönség előtt beszélhessen a szónok, hatalmas szócsöveikét helyeznek d a szónoki emelvény körül. Valamennyi jelölt beszédének mgvát az alkotja, hogy vájjon a védő- ; vámpolitika ' vagy a szabadker eskedeleim előnyösebb-e Anglia számára. A Labmur-párt jelöltjei másodsorban azt követelik, hogy az 50.000 fontnál nagyobb vagyonokra vagyon- váltságo't rójjanak. A liberálisok és konzervatívok erősen ellenzik a pártnak szívósan ^képviselt vagyonváltsiáigi követelését. London, november 24. Johnson Ricks jólétügyi miniszter Evangportban mondott J beszédében a németo-rszággi szükségre utalva kijelentette, hogy Nagybrit&nnia sohasem tapodta lábba! legyőzött ellenfelét, de nem felejtheti el azt, hogy a háború alatt együtt küzdött szövetségeseivel. Ama reményének adott kifejezést, hogy Amerika Angliával együtt részt fog venni Európa újjáépítésében, London, november 24. Hősre íéghajőzá- sügyi miniszter tegnap mondott beszédében kijelentette, hogy a kormánynak nincs szándékában általánosan magas vámokat bevezetni. Egy szakértőbizottság fogja a vámkérdést minden iparra nézve külön megvizsgálni. Általánosságban alacsony vámokat vezetnek be, kivéve akkor, mikor egyes esetekben megállapíthatják, hogy szokatlanul erős a külföldi olcsóbb áruk beözönlése. Szükség esetén a kormány a trösztökre vonatkozóan törvényt fog kidolgozni. Ptijicait iien írlci cli€l a MMmmMimi Taráién és Poincaré szőcsatája — Az angol választások után ismét megvizsgálják a klálosan beteg antantot Prága, november^ 24. A francia kamara tegnapi ülésén Poincaré háromórás külpolitikai beszédet tartott, amelyre Tardieu rendkívül éles támadással felelt. Poincaré főképpen azt domborította ki beszédében, hogy Franciaország biztonságát a békeszerződés csak nagyon tökéletlenül garantálja. A békeszerződés garanciája ugyanis főképpen abban áll. hogy Anglia és Amerika aláírja Franciaországgal az ismeretes garanciaegyezmény. Amerika azonban nem ratifikálta a békeszerződést és így a ga- ranciaegyezinény már eleve a kútba esett. Franciaországnak tehát magának kell biztonságáról gondoskodni, amit a megszállott területek konszolidálásával kíván' elérni Mindaddig, amíg a béke nincsen tökéletesen bizJpsítya,. nem fogják kiüríteni- a. Rajna .bal- pártját. Poincaré beszédére Tardieu .válaszolt, aki a legélesebb kritikával illette Poincaré poHíikáját Szemére vetette a miniszterelnöknek, hogy mostam politikája homlok- egyenest ellenkezik előbbi kijelentéseivel. Mint a francia köztársaság elnöke aláírta a Versailles: békeszerződést, amelyet most, mint miniszter elnök, igen tökéletlennek jelent ki. Tardieu beszéde a legkínosabb benyomást tette a parlament tagjaira és arra késztette Poincaré t, hogy egy újabb kétórás beszéddel kápráztassa el híveit, akik erre a napirendet nagy szótöbbséggel megszavazták. London, november 23. (Saját tudósítónktól.) A nagyköveid konferencia döntését az angol lapok majdnem egy értelműén úgy msm Tárcarovatunks . kedd: N. J'aczkó Olga: Tüszurás. Szerda: Aixinger László: A nagy lóverseny.L Csütörtök: Aixinger László: A nagy lóverseny. II. Péntek: Darvas János: Első hó. (Vers.! Zsoldos ^László: Az igazi apa. Szombat: Molnár Jenő tréfái: A termeszét c ölén, ■..Vasárnap: Donászy Kálmán: Az ember tragédiája. (Vers.) G! in: Hrbay Jenő Prágában. ______________ Kö vek Kövek ülnek a földben, d nehéz agyagban múlt csodái, !• . Be szomorú, bús siralom örökké várni, várni! Hiába jönnek évek szűz hóval, pillangós virággal! Hiába ég, színűi a föld, a nap amerre szárnyal! A domb lábán rögökben most érik munka és verejték, Nem tudták, mit kacagnak pacsirták és a fecskék. Nem tudják, mért virulnak ^ fehér njdrfák, karcsii leányok. Húsukba hűlt tűz és tavasz * a gyors idő megállóit. Mogorván rőt mohából hámulják élet nagy csatáit, mint dói nőstény ölébe hím s a rögre gyönge pázsit! Halállal szerelem dacol, dallal teremtő emberekben. Mire vártok öreg kövek, sötétek, mini a tenger? Bany»» Korúéi. Pars pro toto —-• A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Csermely Gyula jj A háború ötödik havában a századi tisztjei és altisztjei közül már csak Leauhé-Í nyi kapitány és hadapródörmestere Horváti volt a csapatnál. A többinek egy része kórházban, egy része meg otthon volt, de csak félig, mert keze, Iába vagy szeme a harctéren maradt. Egy része pedig egészen otthon volt: átlőtt testtel mélyen a föld alatt. Lemhényi százados, még mikor nem is álmodtak róla, hogy háború lesz, rendkívül szerette hadapródörmesíerét, Horvátot. Intelligens, tanult, gimnáziumi érettségit tett fiú volt, aki — letelvén az önkéntesi éve — bent maradt és aktív szolgáló katona lett, Alig negyedesztendő múlva hadapród lett és olyan rendet tartott a századnál, olyan pontosságot és fegyelmet, hogy öreg továbbszolgáló őrmesterek — katonanyei- ven: zapusok — sem produkálhattak tökéletesebbek és többet. Mintaszázad volt a százada: elösmerte ezt többször maga az ezredes is. Hát, Lemhényi kapitány nagyon szerette Horvátot, szolgálaton kívül tegezte és csak Pali fiamnak hitta és mikor kitört a nagy háború és közembernek, altisztnek, tisztnek egyforma rész jutott belőle; egyenlő fáradalmak és kockázat, egyenlő nélkülözések és veszélyek: a viszony a százados és a kis hadapród között még • sok fokkal testvéribb és bensőbb lett. Sokszor ugyan- egy kenyérből ettek, úgy a négy zsupszab mán háltak, vagy az utolsó szivart előbb a százados szíttá el Télig, a másik félét meg utána a had apród. Csak egyszer, de még' békeidőben tör-, teni, hogy nagyon teltem í c-iíene a haragja. j Egy tavaszi éjszaka, történt, mikor lélekzef- | fogytán, lihegve, azzal rontott be hozzá a jl napos, hogy Morvát Pál hadapród ur meíi- • belőtte magát. — Hol és mikor és miiért? | — A szobájában, jelentem. Fertály órafvai ezelőtt, de miért, azt senki se tudja. — Es hol van most a hadapród? — A helyőrségi kórházban van, százados ur, ‘ Lemhényi a kórházba sietett. Orvosok keze alatt, eszmélet nélkül találta Horvátot — Halálos? — kérdezte fojtottam I Megmentjük — mondták az orvosok. — A fegyvert a szivének szegezte, de a lövedék, hála istennek, deviáit Lemhényi egész éjszaka a hadapród ágya mellett 'virrasztóit és töprengett fölötte, de hiába, hogy mi késztethette a gyereket erre a lépésre? A századraktárban csak a napokban rovancsoit, ott az utolsó ka- I pocsig minden rendben volt és a menázsi- pénz meg a zso'd körül sem esett hiba. Hát ml adta a kezébe a fegyvert -miért akart megválni az élettől? Levelet nőm hagyott hátra ... leány és szerelem tett volna a motívum? Nagyon felforrt ekkor a haragja ti köny- nyehmi kis hadapród ellen és szerette volna rnegcibálni a. fülét. — Adta meggondolatlan frátere dörmögte. — Huszonegy éves és már meg akart halni! Azután lelohadt a nagy haragja; szánakozás lett belőle és ahogy részvéttel nézte Horvátot, ez sebiazas állapotában nyugtalankodni,; majd félrebeszélni kezdett. Vagy harmincszor is Suttogta és nevetésre torzult ét arca: Azt: mondta: par>,' pro totco azt mondta; pars pro totuí •-• . Vasárnap, november 3S. kommentálják, hogy az nem jetent mást, msat az anfartit válságámak elodázását. Az Ewemtng Standard gúnyosan válaszol a párisi lapok a-nta közlésére., hogy a létrehozott kompromisszum megmentette az antant létót és egy- • siégét. A nagyköveti.konferencia egész fór-’ nruláipéja arra van 'ápitfcve, — iirjia a lap hogy időt kei! nyerni, amíg Anglia fcuií lesz az alsó- . házi választásokon. Azután ismét megvizsgálják a halálosan beteg antantot és ennek kérész tüh#ele vagy Baldgrirniak vagy az utódjának lesz első kötelessége. Párís, november 24. (Havas.) A francia kamara tegnapi ülésén Poincaré Tardieimak válaszolva kijelentette, h<ogy 6 a békekonferencián .sok tekintetben nem értett egyel a francia delegátusokkal. Kijelentette, hogy Fach marsai sem értett egye velük’. Egy képviselőnek arra a megjegyzésére, hogy akkor te keltett volna mondania & köztársasági elnökségről, kijelentette Poincaré, hogy 1919-ben tényleg foglalkozott lemondási* ( gondolatokkal, mikor nem tudott megegye-1 zésre jutni Gemenc emuval a garanciaszerződés kérdésében. A kamara és a szenátus ; elnökével és Focb marsallal folytatott tár* | gyaMsok után s lelkiismeretének szavára hallgatva azonban elhatározta, hogy fölhagy ezzel a gondolattal Decemlier 16-ára halasztották ®l # a görög választásokat Athén, november 24. (Havas.) A kor* mány a választásokat rendeletileg december l6.-ára halasztotta el és a nemzetgyűlési 1924 január Lére fogja egybehívni. Á spanyol királyi pár Florenzhen Róma, november 23. A spanyol királyi pár ma éjszaka Florenzbe utazott. A forgalmi adó ügye a minisztertanács efőtt A csütörtöki minisztertanács több fontos adókérdéssel foglalkozott. így a forgalmi adó kérdése is szóba került, azonban határozatot nem hoztak és az ügyet ismét vissza- . terelték a koalíciós pártokhoz, amelynek határozata alapján fog azután a minisztertanács dönteni. Azonkívül foglalkoztak a vizierök adójának háborús pótlékával is, amelyet négy fillérről 'két fillérre fognak leszáíHumi. Cáfolják az olasz—albán—bolgár—torok szövetség hírét. Belgrádiból jelentik: A olasg •követség tegnap megcáfolta azt a hirt, mint- ha Olaszország, Albánia, Bulgária és Törökország között szövetséget készítene elő, Elutasították a szlovák néppártnak a honvédő egyesületek betiltása miatt beuyuik tóit panaszát. A szlovák néppárt annakidején honvédelmi szervezeteket (rodobranci) alakított, amelyek föladata volt a rend fönntartása a párt gyűlésein. A szlovenszkói teli* hatalmú minisziérram ezeket az egyesületeket föloszlatta, amire a néppárt panaszt »de ti be a közigazgatási bírósághoz, amely a p»* riaszt formai okokból elutasította. — Mi lehet ez? — gondoHa Lemhényr.. — Ez a retorikai terniinus ósszefüggésbevíí volna azzal, hogy magára lőtt? Semmi esetre sem, nem,. Ezt a kifejezést a gimnázium- • bán tanulta és lázálmában ő most megint ® padiban ük Négy hét múlva helyre jött a kis had- apród és mikor előírás szerint kihallgatásra jelentkezett a századnál, Lemhényi kapitány újraéledt haraggal csak annyit mondott: — Jól van. Meg fogom büntetni, amiér* el akarta magától dobni az életét. De ebben a haragban és fenyegetésben! is több szeretet volt, mint sok más embernek ekár mézédes szavában és a büntetés is különben csak az volt, hogy szolgálaton kívül is magázta Horvátot. Pali fiam helyett: hé, ide figyeljen, hadapród. De aki ismeri * magyart az tudja, hogy ez jobban fáj a lelkének, mint a fékomadía, a szobafogság vagy akár a kurtavas. Nem is szenvedte ezt Horvát, csak egy hétig. A második hét elején töredelmes bocsánatot kért az öregtől és katonaszavára fogadta, hogy többé nem teszi. — Különben pedig, százados ur — folytatta — megmondhatom az okot is, miért... — Eiih. csacsiságokra nem vagyok kiváncsi .. dörmögte a már őszbajszu százados ur. — Minden öngyilkosság ostobaság: is, bűn is. Aki szerelmes volt, felejtsen, akt elvesztette a vagyonát, dolgozzék, die méff aki elvesztette a becsületét is, újat .szerezzen magának. Megbocsátani különben megbocsátok, de ina. uiégcgyszer eszedbe jut. fiam... — Nem fog. százados ur — mondt# Morvát és egy könnycsepp jelent meg a szemében. — Ostobaság volt csakugyan, be^l.átoan. . A kwmycsopj) * ii« uü4íUp
