Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-24 / 267. (420.) szám

J V 9 'jnja> ÉÍ& Ér ®* évfolyam 267. (420.) szám ^ Prága, szombat, 1^23 Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszmszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR ár. politikai napilapja ^ FLACHBARTH ERNŐ dr. A fügefalevél (fi.) Prága, november 23, Elvi szempontból a német trónörökös hazatérésének kérdése igen egyszerű, külö­nösen akkor, ha a demokrácia eszményi ho­rizontjáról tekintjük. Frigyes Vilmos német állampolgár és a versaillesi szerződés nem tiltotta meg, hogy német földön tartózkod­jék. Jogi tekintetben tehát vitán fölül áll, hogy a berlini kormány nem követett el jog­talanságot, amikor hágai követsége utján né­met útlevelet állíttatott ki a herceg számára, ami különben kitűnik már abból is, hogy Hol­landia, amely mindenkor igen kifejlett jogi érzéket tanúsított, egy pillanatig sem akarta megakadályozni Frigyes Vilmost övéihez való hazatérésében. Politikailag ugyan kissé komplikálja az esetet, hogy II. Vilmos leg­idősebb fiáról van szó, aki egy fél évtizeddel ezelőtt tnég a német császári és a porosz királyi korona jogszerű várományosa volt. Ha azonban a tiszta demokrácia magaslatára emelkedünk, úgy ennek a helyzetnek is ha­marosan megtaláljuk a kiutját. A demokrácia magában foglalja az önrendelkezési jogot, ez pedig azt jelenti, hogy minden országnak jo­gában áll szabad belátása szerint megválasz­tania az államformáját és kormányformáját. Lehet, hogy ez egy más országnak talán ké­nyelmetlen, de abból még korántsem követ­kezik, hogyha kényeimetlensíg ér -k.’tol jog­talan eszközökkel .igyekezzék szabadulni A trónörökös-incidens fölvetődése óta eddig szükségtelennek éreztük, hogy ezeket a maguktól értetődő, szinte közhelyszámba menő igazságokat újból elmondjuk. Ameddig a diplomáciai csata csak a nyugati hatalmak között folyt, közvetlenül nem is voltunk ér­dekelve az esetben, amelynek kiemelkedő jelentőséget csak az adott, hogy Anglia és Franciaország ismét élesen szembekerültek egymással, mig a német kormány ez alka­lommal olyan hangot használt, amely rokon­szenvesen ütött el az eddigi német kabine­teknek gyakran nagyon meghunyászkodó tónusától. Közvetlenül csak azóta érdekel bennünket a konfliktus, amióta külügyminisz­terünk jóvoltából szerepet kezd játszani benne az a kis ország is, amelynek a csalfa sors rendeléséből mi is polgárai vagyunk. Benes. miután egy alkalommal röviden már nyilatkozott, tegnap részletesen fejtette ki fölfogását az incidensről, amikor a ház külügyi bizottságának idézésére szint kellett vallania. Benes szeret fölülni a magas lóra, szeret a humanitás tógájába öltözni, szereti fölvenni a demokrácia kotumusát és a leg­egyszerűbb dolgokat is szereti doktriner for­mában előadni. Tegnap azonban nem hoza­kodott elő kedvenc szólamával, a demokrá­ciával, nyilván azért, mert érezte, hogy eb­ben az esetben egészen nevetséges volna, ha a meztelen valóságot a szemérineíesség fü­gefalevelével igyekeznék eltakarni. Ismét egy eset, amelyből kitűnik, hogy a demokrá­cia elvének ez a prédikátora vígan szürcsöl­get a legveszedelmesebb antidemokrácia bo­rából és ezért — bármily furcsának is lás­sák — mi, akiket Benesék gyakran mondanak a. demokratikus haladás fanatikus ellenségé­nek, kénytelenek vagyunk vele szeméten vé­delmünkbe venni a demokrácia tízparancso­latát. Nem demokrácia az. amely egy más nemzetet megakadályoz abban, hogy azt tegye meg szultánjának, császárának, maha­radzsájának. királyának, köztársasági elnöké­nek. vagy diktátorának, akit akar. Még ke- vdsbbé lehet fölkent lovagja a demokráciá­nak az. aki már erélyes rendszabályokat, már szankciókat követel akkor, amikor még vol­taképpen semmi sem történt. Nevezzük ezt az eljárást bárminek, csak ne csúfoljuk de­mokráciának! Ismételjük, hogy Benes' ez alkalommal, noha egy Hohenzollern-sarjról van szó, nem mert előhozakodni a demokrácia frázisával. mert ez általános nevetést váltott volna ki. Mivel azonban neki a fügefalevélre okvetle­nül szüksége van, elővette a békeszeretet szólamát. Nem kételkedünk benne, hogy kül­ügyminiszterünk szereti a békét, igen: szereti a versaillesi, saintgermaini, trianoni, neuilly-i és sévresi békét, mert ez a béke emelte a magasba, ennek köszönheti, hogy egy „ma­gas szerződő fél“ képviselőjének dicső sze­repét játszhatjá. De nem hisszük, hogy az igazi pacifisták, a Cecil Róbert, az Aulard, vagy a boldogult Giesswein Sándor céhéből való pacifisták, az örök emberi fejlődés har­cosai, azonosítanák magukat Benessel, aki a holt és rideg betű békéjét, a quieta non mo- vere elvét hangoztatják unos-nntalam. Nem azonosíthatják magukat vele, mert azon a napon, amikor a nagykövetek konferenciájá­nak jegyzéke Anglia párisi nagykövetének befolyására a kavargó hullámokat lecsönde- sitette azzal, hogy beérte egy igen mérsé­kelt figyelmeztetéssel, ő nem örült a sima elintézésnek, hanem a nemzetközi konfliktus állítólagos veszélyét, a szankciókat, a harcos Franciaországgal való egyetértését, a puszta tiltakozás elégtelenségét és a német kor­mány felelősségét domborította' ki. Mindez élénken emlékeztet a békének arra a fölfogá­sára, amelyet II. Vilmosnak „Scliimmernde Wehr“ kifejezése jelképezett: az agresszív védekezés hohenzollerni módszerére., A szlovenszkói és ruszmszköí magyaxr; ság 192Í októberében kifejezte abbeli még-' gyözödését, hogy Benes politikája beavatko­zást jelent egy másik állam belügyeibe. Ál­láspontjának föladására ma sincs oka, sőt akkori fölfogásának hevességét csak meg­erősíti a tegnapi nyilatkozat égy odavetett mondata, amely sejteni engedi, hogy két esz­1 telidével ezelőtt egyes hatalmak is illetékte­len beavatkozásnak'1 tekintették a kis antant eljárását. A kisantant azóta sem mon­dott le az intervenció politikájáról. Sztam- bulínszki letörése után erőnek erejével be akart elegyedni Bulgária belső ügyeibe, most pedig a Hoheuzollernek restau­rálásának esetére súlyos következményeket helyez kilátásba. Az intervenció gondolata a cseh közvéleményben is népszerűvé vált és igen élénk benne az a törekvés, hogy más ország ügyeibe beleszóljon. Az elmúlt na­pokban is élesen fölzugott a cseh sajtó annak hallatára, hogy néhai IV. Károly legidősebb fiának születésnapján ünnepi istentiszteletet tartottak Budapesten a. legitimisták. A cseh­szlovákiai magyarság természetesen nem lehet érdekelve a magyar királykérdésben, de joggal követelheti kormányától annak az elv­nek tiszteletbentartását. hogy más államok belügyeibe ne avatkozzék be. A különben egyáltalában nem aktuális ki rálykérdes pe­dig Magyarország helügye, éppen úgy, ahogy a Hohenzollern-probléma megoldása a nemet birodalom szuverén jogkörébe tarto­zik. Az 1921: XLI. magyar törvény érvény- bentartása, vagy megváltoztatása tehát — amint erre tegnapelőtt Bethlen is utalt — el­vileg a magyar alkotmányos tényezőktől függ. mint ahogy a német alkotmány esetle­ges megváltoztatása a tisztultabb dettiokra- í-fjkus fölfogás szerint egyes-egye.áül a német I bírodalni gyűlés hatáskörébe tartozik. Ha valaki ezt az elvet akár á demokráciára, akár a békeszeretetre, akár a nemzetközi érde­kekre hivatkozva, tiszteletben tartani nem akarná, úgy a demokráciát, a békeszeretetet és a nemzetközi érdeket csak fügefalevélnek 1 tekinti önző érdekeinek leplezésére. j ludja e szellemben szolgálni - a ház ; erde- S keit. - ' Nem tűzik napirendre a Petőfi -törvényjavaslatot A nemzetgyűlés mai ülésén az elnök ama I napirendi indítványával szemben, hogy a Ház legközelebbi ülésén, kedden az Ulai.n- iigyet tárgyalják, Takács Andor ellenindiívá- ban azt javasolta, hogy' a legközelebbi illést szenteljék a Petőfi emlékéről szóló törvény- jaavslat tárgyalásának. Pakots Gyula a ja- ' vas lathoz hozzászólva, kijelentette, hogy Pé­kár Gyula, mint a Petőfi-ünnepek rendezőié és a javaslat előadója, kötelességének tart- ! háttá volna, hogy gondoskodjon a javaslat í tető alá hozataláról Pékár fölszólalásábán kijelenti, hogy maga is a sürgősség mellett van s azt a módosító indítványt teszi, hogy javaslatot a keddi napirend első pontjának tűzzék ki. A Ház csekély szótöbbséggel az elnök napirendi indítvány át fogadta el. Szemere Bélát szabadlábra helyezték Balassa vizsgálóbíró Szemere Bélát ma szabadlábra helyezte mig Ulain Ferenc és Bobula Titusz továbbra is fogva maradnak. Szemere ügyében az ügyészség még nem döntött arról, hogy fölfolyamodással é!-c, vágy. sem. ,A mentelmi biz ottság . ,ma, .tárgyalta {tegnap* határozatától függetlenül Gömbös bejelentését Ulain mentelmi jogának megsér­tése tárgyában és nyolc szavazatták hát ■ el- ’ éné ben úgy határozott:' hogy Ulain men­telmi jogát nem sértették meg, mert a 'tet­tenérés esete forog fönn. ■ A nemzetgyűlés mai ülésén a szünet után N'ikovényi előadó bejelentette a Ház­nak a mentelmi bizottságnak az Ulain ügy­.1 itápszdvefs&g fcaiigil bl2®íi§űgáiitf lengeni tírg|pM§a a magtior Kölcsönről Magyarország nemzeti vagyona garantálja a kölcsönt — Két éven belül törlesztik — Szemere Bélát szabadlábra helyezték Budapest, november 23. A mai napnak legfontosabb eseménye a népszövetség pénzügyi bizottságának lon­doni üléséről érkezett jelentés, amelyet a nap egyéb eseményeivel alább ismertetünk: Tiz4izenkét millió fontos lesz a kölcsön A Magyar Távirati Iroda jelenti London­ból: A népszövetség pénzügyi bizottsága Kál- lay Tibor pénzügyminiszter meghallgatása után azt az határozatot hozta, hogy a ma­gyar kölcsön az osztrák kölcsönnel ellentét­ben nem külföldi államok fogják garantálni, hanem a magyar állam biztos aktívákat je­lentő jövedelmei. A kölcsön összege 10—20 millió font között mozog. Londonban méltá­nyolják a magyar kormány sikeres törekvé­seit ,melyekkel megakadályozta, hogy a ma­gyar korona a márka sorsára jusson. A Reuter-ügynökség londoni jelentése szerint a népszövetség pénzügyi bizottsági meghallgatta Saiter és Avendl jelentéseit Magyarországon tért látogatásukról. Egyes híreik szerint a bizottság azt javasolja, hogy a kölcsön törlesztésének időtartama két év legyen. A tárgyalásokat valószínűen a jövő héten folytatják, most az albizottságok tár­gyalnak a részletekről. A népszövetség pínzügyi bizottságának ülése London, november 23. (Havas.) A nép- szövetség pénzügyi bizottsága.' amely a magyar kölcsön kérdésével foglalkozik, meghallgatta Avenolt és Sir Artliur Sartert, lakik jelentést tettek a Magyarország pénz­ügyi és gazdasági föltételeiről tartott ankét­ről. A magyar delegátusok nagyobb össze­gei követeltek, mint amennyit a bizottság ajánl és követelik, hogy a kölcsöntervezet hosszabb időszakra terjedjen ki. A bizottság véleménye az, hogy két esztendő elegendő lesz. A kölcsönt meghatározott magyar va­gyon garantálná. Idegen államok nem fog­ják garantálni a magyar kölcsönt. A szociáldemokraták szabad kezet tartanak fenn Á szociáldemokrata párt ma délelőtt tíz órakor konferenciát tartott. A konferencián Peyer Károly és Propper Sándor azt han­goztatták, hogy nem lehet szó treuge Dél­ről, mert a párt már sokszor csalatkozott a kormányban. A konferencia a követekező határozatot hozta: „A párt az ország első­rangú érdekének tartja az általános amnesz­tiát, az internálórendszer megszüntetését, az emigráció likvidálását, a közszabadságok helyreállítását és oly gazdasági és szociális politika inaugurálását, mely a dolgozók sú­lyos helyzetét jó irányba változtatná meg.' A párt tehát teljesen szabad kezet tart fönn magának további magatartását illetően. Nagy Emil a bírói ítéletek tiszteletbentartásáról Nagy Emil igazságügyül iniszter a leg­magasabb rangú bírák és ügyészek banket­jén tartott beszédében elítélően nyilatkozott a legutóbb hozott bírói Ítéletek ellen a nem­zetgyűlésen elhangzott bírálatokról, melyek sértik a nemzetgyűlés méltóságát. A bírói és ügyészi kar politikával nem foglalkozik, csak nemzeti eszmét ismer és azt a magyar igazságot, mely a keresztény civilizációnak megszentelt talaján épült fel. Mikor a mi­niszteri tárcát elvállalta, fogadalmat tett, hogy sohasem engedi magát a törvényes igazságtól eltéríteni. Abban a pillanatban leköszön állásáról, mikor azt érzi hogy nem ben hozott döntését. Békésen elintéződött a Klebelsbcrg-Rakovszkv affér A Ki ebelsberg-Rakovszky lovaglás ügy békés elintézést nyert. Rakovszky segédei ki­jelentették, hogy megbizójuk -kijelentéseit törvényhozói minőségben tette és így azok egyáltalában nem érintik Klebelsberg egyéni jellemét. Az affér ügyében egyébként Pakots József ma interpellációt terjesztett a nem­zetgyűlés elé. Az interpellációban hangsú­lyozza, hogy Rakovszky törvényhozói köte­lességét teljesítette, mikor a miniszter eljá­rását bírálta és amikor ezért lovagias elég­tételt kérnek tőle, korlátozták törvényho­zói működésében. Pakots ebben Rakovszky István mentelmi jogának megsértését látja. Az ügyet kiadták a mentelmi bizottságnak, A Lidové Noviny kövér kacsája Prága, november 23. A Lidové Noviny mai számának vezércikke azt a kacsát tá­lalja fel olvasóinak, hogy Bethlen István gróf minden törekvése arra irányul, hogy Magyarország kormányzója legyen és azt a jövendölést kockáztatja meg, hogy a.z 1924. év vége Horthy Miklóst már nem fogja a kormányzói székben találni. A cseh-szlovák—magyar vasúti tárgyalások Prága, november 23. A Ceské Sfovo je­lenti: November 27-én Hidasnémetiben cseh­szlovák—magyar konferencia lesz a vasúti összeköttetés rendezéséről és közös határ ál­lom ások építéséről. 100 cseb-szl. koronáin fizettek ma, november 23-án: Zürichben 16.675 svájci frankot Budapesten 58100.— magyar koronát Becsben 205700.— osztrák koronát [Berlinben 12169 500 300 000*— német márkát

Next

/
Thumbnails
Contents