Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-24 / 267. (420.) szám
J V 9 'jnja> ÉÍ& Ér ®* évfolyam 267. (420.) szám ^ Prága, szombat, 1^23 Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszmszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR ár. politikai napilapja ^ FLACHBARTH ERNŐ dr. A fügefalevél (fi.) Prága, november 23, Elvi szempontból a német trónörökös hazatérésének kérdése igen egyszerű, különösen akkor, ha a demokrácia eszményi horizontjáról tekintjük. Frigyes Vilmos német állampolgár és a versaillesi szerződés nem tiltotta meg, hogy német földön tartózkodjék. Jogi tekintetben tehát vitán fölül áll, hogy a berlini kormány nem követett el jogtalanságot, amikor hágai követsége utján német útlevelet állíttatott ki a herceg számára, ami különben kitűnik már abból is, hogy Hollandia, amely mindenkor igen kifejlett jogi érzéket tanúsított, egy pillanatig sem akarta megakadályozni Frigyes Vilmost övéihez való hazatérésében. Politikailag ugyan kissé komplikálja az esetet, hogy II. Vilmos legidősebb fiáról van szó, aki egy fél évtizeddel ezelőtt tnég a német császári és a porosz királyi korona jogszerű várományosa volt. Ha azonban a tiszta demokrácia magaslatára emelkedünk, úgy ennek a helyzetnek is hamarosan megtaláljuk a kiutját. A demokrácia magában foglalja az önrendelkezési jogot, ez pedig azt jelenti, hogy minden országnak jogában áll szabad belátása szerint megválasztania az államformáját és kormányformáját. Lehet, hogy ez egy más országnak talán kényelmetlen, de abból még korántsem következik, hogyha kényeimetlensíg ér -k.’tol jogtalan eszközökkel .igyekezzék szabadulni A trónörökös-incidens fölvetődése óta eddig szükségtelennek éreztük, hogy ezeket a maguktól értetődő, szinte közhelyszámba menő igazságokat újból elmondjuk. Ameddig a diplomáciai csata csak a nyugati hatalmak között folyt, közvetlenül nem is voltunk érdekelve az esetben, amelynek kiemelkedő jelentőséget csak az adott, hogy Anglia és Franciaország ismét élesen szembekerültek egymással, mig a német kormány ez alkalommal olyan hangot használt, amely rokonszenvesen ütött el az eddigi német kabineteknek gyakran nagyon meghunyászkodó tónusától. Közvetlenül csak azóta érdekel bennünket a konfliktus, amióta külügyminiszterünk jóvoltából szerepet kezd játszani benne az a kis ország is, amelynek a csalfa sors rendeléséből mi is polgárai vagyunk. Benes. miután egy alkalommal röviden már nyilatkozott, tegnap részletesen fejtette ki fölfogását az incidensről, amikor a ház külügyi bizottságának idézésére szint kellett vallania. Benes szeret fölülni a magas lóra, szeret a humanitás tógájába öltözni, szereti fölvenni a demokrácia kotumusát és a legegyszerűbb dolgokat is szereti doktriner formában előadni. Tegnap azonban nem hozakodott elő kedvenc szólamával, a demokráciával, nyilván azért, mert érezte, hogy ebben az esetben egészen nevetséges volna, ha a meztelen valóságot a szemérineíesség fügefalevelével igyekeznék eltakarni. Ismét egy eset, amelyből kitűnik, hogy a demokrácia elvének ez a prédikátora vígan szürcsölget a legveszedelmesebb antidemokrácia borából és ezért — bármily furcsának is lássák — mi, akiket Benesék gyakran mondanak a. demokratikus haladás fanatikus ellenségének, kénytelenek vagyunk vele szeméten védelmünkbe venni a demokrácia tízparancsolatát. Nem demokrácia az. amely egy más nemzetet megakadályoz abban, hogy azt tegye meg szultánjának, császárának, maharadzsájának. királyának, köztársasági elnökének. vagy diktátorának, akit akar. Még ke- vdsbbé lehet fölkent lovagja a demokráciának az. aki már erélyes rendszabályokat, már szankciókat követel akkor, amikor még voltaképpen semmi sem történt. Nevezzük ezt az eljárást bárminek, csak ne csúfoljuk demokráciának! Ismételjük, hogy Benes' ez alkalommal, noha egy Hohenzollern-sarjról van szó, nem mert előhozakodni a demokrácia frázisával. mert ez általános nevetést váltott volna ki. Mivel azonban neki a fügefalevélre okvetlenül szüksége van, elővette a békeszeretet szólamát. Nem kételkedünk benne, hogy külügyminiszterünk szereti a békét, igen: szereti a versaillesi, saintgermaini, trianoni, neuilly-i és sévresi békét, mert ez a béke emelte a magasba, ennek köszönheti, hogy egy „magas szerződő fél“ képviselőjének dicső szerepét játszhatjá. De nem hisszük, hogy az igazi pacifisták, a Cecil Róbert, az Aulard, vagy a boldogult Giesswein Sándor céhéből való pacifisták, az örök emberi fejlődés harcosai, azonosítanák magukat Benessel, aki a holt és rideg betű békéjét, a quieta non mo- vere elvét hangoztatják unos-nntalam. Nem azonosíthatják magukat vele, mert azon a napon, amikor a nagykövetek konferenciájának jegyzéke Anglia párisi nagykövetének befolyására a kavargó hullámokat lecsönde- sitette azzal, hogy beérte egy igen mérsékelt figyelmeztetéssel, ő nem örült a sima elintézésnek, hanem a nemzetközi konfliktus állítólagos veszélyét, a szankciókat, a harcos Franciaországgal való egyetértését, a puszta tiltakozás elégtelenségét és a német kormány felelősségét domborította' ki. Mindez élénken emlékeztet a békének arra a fölfogására, amelyet II. Vilmosnak „Scliimmernde Wehr“ kifejezése jelképezett: az agresszív védekezés hohenzollerni módszerére., A szlovenszkói és ruszmszköí magyaxr; ság 192Í októberében kifejezte abbeli még-' gyözödését, hogy Benes politikája beavatkozást jelent egy másik állam belügyeibe. Álláspontjának föladására ma sincs oka, sőt akkori fölfogásának hevességét csak megerősíti a tegnapi nyilatkozat égy odavetett mondata, amely sejteni engedi, hogy két esz1 telidével ezelőtt egyes hatalmak is illetéktelen beavatkozásnak'1 tekintették a kis antant eljárását. A kisantant azóta sem mondott le az intervenció politikájáról. Sztam- bulínszki letörése után erőnek erejével be akart elegyedni Bulgária belső ügyeibe, most pedig a Hoheuzollernek restaurálásának esetére súlyos következményeket helyez kilátásba. Az intervenció gondolata a cseh közvéleményben is népszerűvé vált és igen élénk benne az a törekvés, hogy más ország ügyeibe beleszóljon. Az elmúlt napokban is élesen fölzugott a cseh sajtó annak hallatára, hogy néhai IV. Károly legidősebb fiának születésnapján ünnepi istentiszteletet tartottak Budapesten a. legitimisták. A csehszlovákiai magyarság természetesen nem lehet érdekelve a magyar királykérdésben, de joggal követelheti kormányától annak az elvnek tiszteletbentartását. hogy más államok belügyeibe ne avatkozzék be. A különben egyáltalában nem aktuális ki rálykérdes pedig Magyarország helügye, éppen úgy, ahogy a Hohenzollern-probléma megoldása a nemet birodalom szuverén jogkörébe tartozik. Az 1921: XLI. magyar törvény érvény- bentartása, vagy megváltoztatása tehát — amint erre tegnapelőtt Bethlen is utalt — elvileg a magyar alkotmányos tényezőktől függ. mint ahogy a német alkotmány esetleges megváltoztatása a tisztultabb dettiokra- í-fjkus fölfogás szerint egyes-egye.áül a német I bírodalni gyűlés hatáskörébe tartozik. Ha valaki ezt az elvet akár á demokráciára, akár a békeszeretetre, akár a nemzetközi érdekekre hivatkozva, tiszteletben tartani nem akarná, úgy a demokráciát, a békeszeretetet és a nemzetközi érdeket csak fügefalevélnek 1 tekinti önző érdekeinek leplezésére. j ludja e szellemben szolgálni - a ház ; erde- S keit. - ' Nem tűzik napirendre a Petőfi -törvényjavaslatot A nemzetgyűlés mai ülésén az elnök ama I napirendi indítványával szemben, hogy a Ház legközelebbi ülésén, kedden az Ulai.n- iigyet tárgyalják, Takács Andor ellenindiívá- ban azt javasolta, hogy' a legközelebbi illést szenteljék a Petőfi emlékéről szóló törvény- jaavslat tárgyalásának. Pakots Gyula a ja- ' vas lathoz hozzászólva, kijelentette, hogy Pékár Gyula, mint a Petőfi-ünnepek rendezőié és a javaslat előadója, kötelességének tart- ! háttá volna, hogy gondoskodjon a javaslat í tető alá hozataláról Pékár fölszólalásábán kijelenti, hogy maga is a sürgősség mellett van s azt a módosító indítványt teszi, hogy javaslatot a keddi napirend első pontjának tűzzék ki. A Ház csekély szótöbbséggel az elnök napirendi indítvány át fogadta el. Szemere Bélát szabadlábra helyezték Balassa vizsgálóbíró Szemere Bélát ma szabadlábra helyezte mig Ulain Ferenc és Bobula Titusz továbbra is fogva maradnak. Szemere ügyében az ügyészség még nem döntött arról, hogy fölfolyamodással é!-c, vágy. sem. ,A mentelmi biz ottság . ,ma, .tárgyalta {tegnap* határozatától függetlenül Gömbös bejelentését Ulain mentelmi jogának megsértése tárgyában és nyolc szavazatták hát ■ el- ’ éné ben úgy határozott:' hogy Ulain mentelmi jogát nem sértették meg, mert a 'tettenérés esete forog fönn. ■ A nemzetgyűlés mai ülésén a szünet után N'ikovényi előadó bejelentette a Háznak a mentelmi bizottságnak az Ulain ügy.1 itápszdvefs&g fcaiigil bl2®íi§űgáiitf lengeni tírg|pM§a a magtior Kölcsönről Magyarország nemzeti vagyona garantálja a kölcsönt — Két éven belül törlesztik — Szemere Bélát szabadlábra helyezték Budapest, november 23. A mai napnak legfontosabb eseménye a népszövetség pénzügyi bizottságának londoni üléséről érkezett jelentés, amelyet a nap egyéb eseményeivel alább ismertetünk: Tiz4izenkét millió fontos lesz a kölcsön A Magyar Távirati Iroda jelenti Londonból: A népszövetség pénzügyi bizottsága Kál- lay Tibor pénzügyminiszter meghallgatása után azt az határozatot hozta, hogy a magyar kölcsön az osztrák kölcsönnel ellentétben nem külföldi államok fogják garantálni, hanem a magyar állam biztos aktívákat jelentő jövedelmei. A kölcsön összege 10—20 millió font között mozog. Londonban méltányolják a magyar kormány sikeres törekvéseit ,melyekkel megakadályozta, hogy a magyar korona a márka sorsára jusson. A Reuter-ügynökség londoni jelentése szerint a népszövetség pénzügyi bizottsági meghallgatta Saiter és Avendl jelentéseit Magyarországon tért látogatásukról. Egyes híreik szerint a bizottság azt javasolja, hogy a kölcsön törlesztésének időtartama két év legyen. A tárgyalásokat valószínűen a jövő héten folytatják, most az albizottságok tárgyalnak a részletekről. A népszövetség pínzügyi bizottságának ülése London, november 23. (Havas.) A nép- szövetség pénzügyi bizottsága.' amely a magyar kölcsön kérdésével foglalkozik, meghallgatta Avenolt és Sir Artliur Sartert, lakik jelentést tettek a Magyarország pénzügyi és gazdasági föltételeiről tartott ankétről. A magyar delegátusok nagyobb összegei követeltek, mint amennyit a bizottság ajánl és követelik, hogy a kölcsöntervezet hosszabb időszakra terjedjen ki. A bizottság véleménye az, hogy két esztendő elegendő lesz. A kölcsönt meghatározott magyar vagyon garantálná. Idegen államok nem fogják garantálni a magyar kölcsönt. A szociáldemokraták szabad kezet tartanak fenn Á szociáldemokrata párt ma délelőtt tíz órakor konferenciát tartott. A konferencián Peyer Károly és Propper Sándor azt hangoztatták, hogy nem lehet szó treuge Délről, mert a párt már sokszor csalatkozott a kormányban. A konferencia a követekező határozatot hozta: „A párt az ország elsőrangú érdekének tartja az általános amnesztiát, az internálórendszer megszüntetését, az emigráció likvidálását, a közszabadságok helyreállítását és oly gazdasági és szociális politika inaugurálását, mely a dolgozók súlyos helyzetét jó irányba változtatná meg.' A párt tehát teljesen szabad kezet tart fönn magának további magatartását illetően. Nagy Emil a bírói ítéletek tiszteletbentartásáról Nagy Emil igazságügyül iniszter a legmagasabb rangú bírák és ügyészek banketjén tartott beszédében elítélően nyilatkozott a legutóbb hozott bírói Ítéletek ellen a nemzetgyűlésen elhangzott bírálatokról, melyek sértik a nemzetgyűlés méltóságát. A bírói és ügyészi kar politikával nem foglalkozik, csak nemzeti eszmét ismer és azt a magyar igazságot, mely a keresztény civilizációnak megszentelt talaján épült fel. Mikor a miniszteri tárcát elvállalta, fogadalmat tett, hogy sohasem engedi magát a törvényes igazságtól eltéríteni. Abban a pillanatban leköszön állásáról, mikor azt érzi hogy nem ben hozott döntését. Békésen elintéződött a Klebelsbcrg-Rakovszkv affér A Ki ebelsberg-Rakovszky lovaglás ügy békés elintézést nyert. Rakovszky segédei kijelentették, hogy megbizójuk -kijelentéseit törvényhozói minőségben tette és így azok egyáltalában nem érintik Klebelsberg egyéni jellemét. Az affér ügyében egyébként Pakots József ma interpellációt terjesztett a nemzetgyűlés elé. Az interpellációban hangsúlyozza, hogy Rakovszky törvényhozói kötelességét teljesítette, mikor a miniszter eljárását bírálta és amikor ezért lovagias elégtételt kérnek tőle, korlátozták törvényhozói működésében. Pakots ebben Rakovszky István mentelmi jogának megsértését látja. Az ügyet kiadták a mentelmi bizottságnak, A Lidové Noviny kövér kacsája Prága, november 23. A Lidové Noviny mai számának vezércikke azt a kacsát tálalja fel olvasóinak, hogy Bethlen István gróf minden törekvése arra irányul, hogy Magyarország kormányzója legyen és azt a jövendölést kockáztatja meg, hogy a.z 1924. év vége Horthy Miklóst már nem fogja a kormányzói székben találni. A cseh-szlovák—magyar vasúti tárgyalások Prága, november 23. A Ceské Sfovo jelenti: November 27-én Hidasnémetiben csehszlovák—magyar konferencia lesz a vasúti összeköttetés rendezéséről és közös határ állom ások építéséről. 100 cseb-szl. koronáin fizettek ma, november 23-án: Zürichben 16.675 svájci frankot Budapesten 58100.— magyar koronát Becsben 205700.— osztrák koronát [Berlinben 12169 500 300 000*— német márkát
