Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-23 / 266. (419.) szám

8 Péntek, november 23. Amiért egy asszony-visszafordul A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Szederkényt Anna. (50) •A láda nőtt, nőtt és már aiktoona volt, minit a mozísné stzenes ládája a konyháiban. .Judit lábai meggör bűitek térdben, álmában egész testével lendült és fölemelkedett. Ne­héz sóhaj, felugrott a ládára... azután le ró­la. De mintha nem a konyha padlójára, ha­nem sokkal mélyebbre. A mélyből újból a lá­dára és újra le... Sokszor egymásután, har­mincszor is ... Mikor utoljára ugrott, kiesük- tott a Iáiba bokában, nem bírt fölkelni, lassan 'kúszott tovább. Körül a szoba padlóján. Eszé­be. jutott, hogy otvia'sta ezt egyszer az angol nőkről. Gúnyosam említették ezt az őrületü­ket. Reggelemként háromszor csússzak iigy körül a szobát hogy laposak maradijának. Csúszott ő is... már véresre dörzsölte ma­gát, amerre vonszolta, piros csllk maradt a nyomában és a szálkák behatoltuk eleven testébe. Fájt, a könnye és vére összevegyült. Felsírt álmában és fölébredt a salját sí­rására. Kinyitotta a szemét, csak a sötétséget, látta. Tapogatód zott. a villany lámpa csavar­ját kereste. Világosságot! Világosságot! Mindig a körben Judit nem mert felfedni az ágyból és a tükörbe nézni/ tudta, hogy évekkel öregedett ezen az éjszakám, A bélyeget érezte a hom­lokán: a gondolatiban elkövetett bűn jegyét. Az éjjeli szekrényén ott hevert az angol iro­dalom története: Talmié-tői és néhány müve- lodésiör.ténieffimi könyv. A tanár ur könyvtárá­ból hozta be ezeket Most először jutott hoz­zá, hogy bizonyos rendszert követhessen ol­vasmányaiban és először jutott ahhoz is, hogy valakivel megvitathatta az olvasotta­kat komolyan. Olyan aggyal, ki mindem kö­rülötte létezőt egy elfogadott erkölcsi rend alapján állva bírál, mindent magasabb szem­pontból iát és mindenek felett és mindeneken dtíí olyan eszmék felé halad, amelyeket egész életen át ápolt- fésült, szépitgetett és növelt nagyra magában. De soha meg nem valósít­hatott, éppen ezért töretlenül, híven, kristá­lyosodva őrzött meg. Anélkül, hogy tudta volna, a. tanár iii* kmcsesházát nyitott meg Judit előtt és anélkül/ hogy ez tudta volna, dúsam látta el magát belőle későbbi időkre, is. Ezen a reggelen nem bírta érinteni a köny­veket, úgy mint máskor. Némely megjdzett sorokat elvinni egé-sz napra magával, hogy jártában-keltében zengjenek benne és zsong­janak, mint visszatérő kedves melódiák. —■ Minek minden? — mondta magában, —■ Meghalni volna jó... Meghalni.. meghalni... Belemenni egy beláthatatlan, sima napos víztükörbe, mindig beljebb és egyszerre eltűnni nyomtalanul... Mert valaminek kellett már történnie... Ömenjen utána? Hiszen féléje sem nézett ez az ember... Talán gondolja/ hogy ő hogyan van? Ki tudja, talán már tud róla? És éppen ezért nem megyen a tájékára sem Juditnak... Majd viaszukéredzkedi ma­gát ... Majd utána csúszik alázatosan a meg­vert kutya. Mi mást telhetne? Vagy pedig? Vagy pedig? ... Az óra már kilencet ütött és neki tízre je­lentkeznie kellett Gergelffy gróínénál. A ke­gyelmes asszony egyesületet alapított akkor, valami szokatlant a mágnásvilágban. Törvénytelen anyák otthonát. A szerkesztő megbízta vele, hogy járjon utána és kapcsolódják, bele az egész esetbe, amennyire lehet. Mosolyogni tudott volna ezen. Hogy amerre járt-kelt, most mindig effélébe ütkö­zött. Vagy eddig is úgy volt talán', csak ő írem figyelt rá! Kapcsolódjék bele. Kezdett rááliméfkodni a dolgokra/ amint csudálatosképpen egymás­ba fűződnek, kereszteződnek, torlódnak, lát­szólag rendszer nélküli, véletlenek alapján és mégis elrendezetten. Egyfelől a véres, fájdalmas valóságok; végeredményben oly kicsik a mindenségben amilyen nagyok annak, akivel megtörténnek. Ezzel szemben ők ott a szerkesztőségben a másik oldalon. Fölül úszva az eseményeken, mint olaj a vizen. Kapcsolódjék bele... Miért? Mi köze hozzá? Miért is nem hagyta már abba az egészet és ment volna egyenesen a oéö. felé! Hiszen e! fog ez dőlni minél előbb, erre vagy arra. Hiszen nem fontos semmi más, csak egyetlen egy a fontos: Mi lesz azzal, aki még nem volt és már­is ott volt mindenütt? Eh! Az óra elütötte a kilencet! 1$ e v i z cb á r f o 119 *ai m <t& i« Devizák PRÁGA 1 BUDAPEST BÉCS BERLIN | ZÜRICH November 22 November 21 XI/23 XI/21 XI/22 XI/21 XI/22 XI/20 XI/22 XI2 f Prága. csehszlovák korossá . .--.--­— — ^__ 585..— 580.— 2057— 2057— 121695 121695 16.75 16.71 v Amsterdam, hollandi íorisst . 1316.— 1320.­1305 — 1309.— 7550.— 7500.— 27050— 26650— 1590000 1569090 218.25 216.625 1 Berlin, német márka ..... O.OOői 04053 0.0064 02)066 9.50 9.50 —­— Buenos Aires peso....... 1133 — 1137.­1133­1137.­__ 1296750 1276800 173’50 178.50 j Brossé!, belga frank ...... 164 25 165.75 158.75 160.25 970.— 930!— 3440— 3254— 199500 189525 27 A 5 26.65 ? Eejsiogfors, finn márka. ... 93. "5 93.75 93.75 94.25 107730 111720 Ciíristiania. norvég korona . . DUÓ. / J 510.75 609.25 513.25 601 *75 505.75 604.25 303.25 3440.— 2960.— 3440— 2950— 12375.— 10180.— 12325— 10180.— 1281 7 5 616A55 722190 608475 84.50 _ jjj! Ko penhága, dán korona.... 602.50 605.50 594.50 597.50 3470.­3430— 12380-— 12130.­726180 718200 99.50 98-75 I London, 1 font sterling .... 151.75 153.25 151A0 152.75 87500.— 87200— 309500— 306700— 1835400C 17955000 25.13 24.94.-' ? £i Madrid, spanyol peseta .... k55.— 457.­433.— 455.­9230— 9080— 546630 — 75— 75-125 i 5 Milano, olasz líra ....... 151.50 153.— 149.25 150.75 895— 885— 3104— 3069— 183340 542640 24.975 24.773 & I New York, dollár (kábel) • * © 3450c— 3500.— 3460.— 3500.­20600— 20200— 70935— 70935— 418s500 1795550 573.30i» 376— 1 H Párig, francia frank . ..... 192.50 194.— 1 86.625 188.125 1125— 1090.­3907.— 3817— 231420 223440 31.525 30.775 M I Stockholm, svéd korona .... 915.50 918.S0 913.50 916.50 5230— 5260.— 18470— 18470— 1101240 1097250 150 75 151.50 m I Belgréd, ingoszláv dinár ... 39.375 39.875 39.— 39.50 226— 224— 803— 794— 47481 46284 6425 6.425 1 | Budapest, magyar korona . » 0.1737 0.1937 0.175 0.195 3.68 3.67 219 217 0.030 o.o3 a H Bukarest, román lei ................» 102— 101 — 349— 349— —­13432 2 87ö 2875 1 Konstantinápoly, török font • 19.60 20.40 19.60 20.40 — — m Riga, lett lat ................... * 68 8.50 691.50 6S8.5Ö 691.30 —.--­. __ — — .-----­3 Sofla, bolgár leva ....... 27.55 27.95 23.55 29.95 162— 163— 585— 590— 34314 33915 4.75 4.75 M 3 Varsó, lengve! márka ..... 0.135 0.155 0.16 0.175 0-06 0.01 0.21 0.02 —­§ Bécs, osztrák korona ..... 0.0462 0.0512 0.0465 0.05:3 0.2825 0.23 59 58 0.00807 0.0GS1 B I Rio de Janeiro, Brazil', millreis 367.— 349.­347.— 349.­—— 359100 351120 | Prága és Zürich 100-as, Budapest, Bécs és Berlin pedig 1-es alapon jegyeznek. A márkát mindenütt milliárdos alapon iegyzik.| A berlini jegyzés számai milliókban értendők.­_____1 Kiugrott az ágyból é® gyorsan/ lázasan kezdett öltözködni. Egyszerre csak beleka­paszkodott a rábizot dologba. Most első a kö­telesség. Elódózmí... EÜadózmá.. Megmenekülni megint őt percre, kitérni, meliékotra terelőd­ni. Vaknak és süketnek tettetni magát ön­maga előtt, úgy tenni, mintha egy szó sem volna igaz az egészből... Hanem, ez az álom az ételit éjszakán... Arra gondolt, amikor a gr óménál becsönge­tett Együtt mentek a leendő otthonba, A grófné tengerzöld bársonyruhában volt. A ruha angolosan szabva/ térdig érő kabáttal és kerek, bokáig érő alj. A kalapja mellett kicsit kuszáit rozsdabarna tol, a nya­kában hosszú sál, Kiás színű. Az arca kes­keny és tojásdad volt a grófnéinak, de a fe­hér bőrön itt-ott vöröses szeplök. A fáradt szemek kékje, szürkére fakult, a polgári sza­bású/ de szép orr alatt vöröses egyenlőtlen szálaik ütköztek ki és itt-ott elszórtan az ál­lón is. A haja őszesen bodrosodott a kalap alól a halántékára. Judit sokáig és figyelmesen nézte a ke­gyelmes asszonyt, amint ott állott a magas, barna-piros áron főorvos ur mellett. Bodor főorvos «r. ᣠ_ .uj _ égésűiét.,, alapszábályaíi magyarázta és . azt,, hogy . Emfe,..hercegnő végre valahára elfogadta, a védnökséget, ez pedig teljes diadal mert a hercegnő maga után vonja a többi mágnásasszonyokat még azokat is. akik eddig kissé húzódoztak, mert teljesen feleslegesnek tartották olyan nagy lármát csapni a rossza Kárt cseíédlteányok miaitt... Ami pedig a dolog másik részét il­leti, berendezni egy termet a középosztály elcsúszott leányainak, no hiszen, még csalt ez hiányoznék! Megsegíteni őket. Annál több lesz a tköninyelmüS’ég/ különben is az ilyen leányok többnyire „feminis!tálk“, azokért pe­dig nem kár, nem parancsolt rájuk senki, hogy a szabad szerelmet hirdessék. Vissza­térve a többi törvénytelenekre, akad ilyen szép számmal az elhagyott iparosasszonyok, munkásnők stb., hivatalnoknak közül is, csak legyen, alká megmentse őket. De csakugyan olyan fontos a társad alomnak megmenteni őket? így beszéltek a mágnásasszonyok. A grófnő nyugodt arccal hálgatta a fő­orvost, de azután élénken szólt közbe: —- Szóval húzódnak. — Igen. Azt mondják, hogy a zsidólá- nyokért nem kár. A grófnő nevetett, de azután elkoniolyo- dott: — Nagy tévedés. A legkevesebb azotc közül fog idekerülni — és kis hallgatás után hozzátette: — Mert azok tudnak számiíani és várni az esküvő utánig. — Végül élénken fejezte be: — Fölkereste azokat az izraelita vallása úrnőket is, akiket felírtam? — Amint parancsolta, kegyelmes asz- szony. — És? — Az agyúik egész őszintén kérdezte: „Kedves főorvos ur, mennyit kell adnom? Hiszen ez a fontos és nem az én személyem/* — Mit mondott főorvos ur? — Természetesep tiltakoztam és kértem, jöjjön el. — El fognak jönni? — Talán arra a teára, amelyiken a her­cegnő is jelen lesz. A grófnő mormogott valatmiit nem lehe­tett megérteni. Kifelé indult, Judit és a fő­orvos ur utána. Kis földszintes ház volt az, két nagy szobával, a keleti pályaudvar kör­nyékén, a kültelken. De jó nagy kert tarto­zott hozzá* a kertben gyümölcsfák környé­kén a kültelken.. De jó nagy kert. tartozott hozzá, a kertben gyümölcsfák lézengtek és az udvar végén apróbb fa épületek malacnak, baromfinak. A konyha, és egyéb mellékhelyi­ség a pincében volt* — Baromfit fogunk tartani malacot hiz­lalni és pár kocsikét is lehet majd legeltetni. Egyszerűen fogjuk kezdeni, nem bánom, akár tizenkét ággyal is, akár hattal is, de elkez­dem. Majd megnő ez később magától is. El kell kezdeni. A kegyelmes azt mondja, a leg­több ideje, hogy a mágnás-osztály valami módon érdeklődni kezdjen a negyedik rend iránt. At kell hidalni a távolságot, mert már túlságosan nagy. Fltaísfrom kell a sebre... Igen, egy kis flastroan. Vasárnap tehát egy cikket Írunk majd a lapba Majd én írom, az ép nevem alatt jön — tette hozzá. Judit elnézte a flasfromot. Rendkívül kémikusnak találta, hogy mennyi igyekezet­tel tárgyalnak, hogyan fontoskodnak körű- jötte. Ezt a babaházat akarják odállítani abba a bizonyos szakadékba és azt hiszik, tele­tömik vele. Ezt a ládát alkarjaik odatolni és akkor már nem fog áfcszakódul a gát. Meg­mentenek hatot, tizenkettőt, ötvenet és hol­napután már nem tizenötöt szed össze a fe­kete kocsi -a szemétdombról csatornából kertek aljából, kérésztutakről az időnap előtt elküldött emberférgekből, csak tizennégyet. Visszafelé mentek a házba az ellenkező oldalról. A ház végében régi módi kívülről ragasztott padlás-feljáró. Judit megáit hir­telen, elvörösödött. — Mi ez, főorvos üst? — Padlásfeljárő, — Milyen furcsa. Otthon ilyen volt a mienk is. Még nem láttam Ilyet Pesten, — Igen. Ez egészen olyan kis vidéki ház... — Ilyen volt —- ismételte ö görcsösen és ■még mindig ott állt és felfelé nézett. — Egy­szer öt kis macska volt a padláson — mond­ta ki akarata ellenére — és miind az ötöt megette az anyja. A főorvos ránézett, de azután elmoso­lyodott.- _ Milyen furcsák maguk írók... Per- j sze, az eszmetársitás... | ■ — Az eszmetársitás — ismételte ő gé­piesen. Mire visszatértéik, volt ott már . egy sző- ke. bárónő is a két leányával; aztán egymás­után érkeztek többen, valamennyien régi ne­vek viselői. Nem tudni hogyan, de öt perc múlva már a hercegnővel kombinált teáról tárgyal­tak ó’s valamennyi nagy odaadással, érdek­lődött. (Folyt köv.) PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Sziovenszkói szerkesztő: Rusziaszkói szerkesztő: TELLÉRY GYULA, RÁCZ PÁL, IGLÓ. UNO VÁR. Kiadja. Flacbbartb Ernödr. - Nyomatott a Deutsche Zeítungs-Aktlen-GeseHschaff nyomdá­jában Prágában. — A nyomásért felelős: O. Hottk. Szives figyelmébe ajánljuk A híres gömöri bőr- vadászbundát (Orosz stíl) ( Készítője: Ácséi Andor utóda Fefeér Boldizsár és Társa 1520 :: Rozsnyó, Gömőr megye., :: .............i.__________.__________________1__________________ .. Ho vá megyünk ina este? §B Magyarok és szlovákok látogassátok meg Prága jjj ■ Telsz.:4645 — központjában a *— jjj 1 ..Neuiin Roui# bari 1 | Národnf tffda. Palals Loovre I H Cigányzene — Modern láncok — Ének számok jj WHSTE STAR LIHE rCHER CSilLAfi VONAl 3 ■ MAJESTIC S6.S51 tonna. OLVMPIC 46.439 tonna. HOMERIC 34.692 tonna. EUROPA-AMERi^A-KANADA Hajók: irány: indulás: Canada Halifai:, Portiam) decembert, Majestic Mew-Yorii » 5. Haverlord Boston, Philadelphia » 5, Caxtopic Hallíax, Mew-Yorh » 6. Adriatic New-YorR « 8. Celttc New-Yorh .. 15. Baltié New-YorH „ 22. Cedric Mew-Yorh „ 29. Malestic New-York Január 2. Cedric New-YorR » 5. Pittsburgh Halííax, New-YorR „ 9. Megan f te New-YorR »• 12. Bal te New-YorR „ 19. Majestic New-YorR 23* WH1TE STAR L9NE, Telefon: 3482. VÁCIAVSKE NAM. 66. Telegr: Homeric Praha. • PKAHA II.

Next

/
Thumbnails
Contents