Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-17 / 235. (388.) szám

Bethlen szolnoki beszéde

(fi.) Prága, október 16.

Régóta meggyőződésünk, hogy a magyarországi politika nyugtalan zajlásában Bethlen István jelenti az egyedüli fix pontot, az egyetlen szilárd értéket, amelyet nem taszít ki a helyéből sem az örökösen hullámzó események ereje, sem pedig a többi politikai, társadalmi és gazdasági értékek ide-oda lengő ingája. Bethlen ma is ott áll, ahová harmadfél esztendővel ezelőtt, Teleki Pál rövid kormányzása és számos kérészéletű kormány bukása után állította a nemzet bizalma és a köte'lességérzet parancsszava. Államférfiul teljesítményeiről csak a történelem fog ítéletet mondani, de annyi már ma is bizonyos, — ezt különben ellenfelei is elismerik —■ hogy rendkívül nehéz időkben az igazi státusférfiak intuíciójával és a reálpoliíiku- scfk villámgyors elhatározásával, pótolhatatlan szolgálatot tesz a viharverte, átcksujtotta országnak.

A szJovenszkói magyarságunknak egyik vezető egyénisége a választási küzdelem során egy frappánsan ható jellemzéssel úgy festette meg a jó politr'kus képét, hogy az melegen érez, de hideg, józan fejjel mérlegeli cselekvéseit. Rossz politikus az, aki érzelmeinek forró'Ságáiól elveszti fejét, aminthogy viszont sohasem válik nagy politikussá az aki csak az ész rideg parancsait követi, de elhidegült szivévé! nem tudja mevérezn' a tömegpszüchének századokat irány hó im- ponderabiliáit. A magyar nemzetnek soha sem volt nagyobb szüksége arra. hogy ezeket az igazságokat megszívlelje, mint most, arrrkor minden pillanat sorsdöntő jelentőséggel nehezedhetik rá egész jövőjére. Ilyen időkben nem élég az oroszlán botorsága, ilyenkor szükség van — a bibliai hasonlat szerint— a kígyó ravaszságára és a galamb szerűségére is. A nemzetünk jövendője miatt érzett aggodalom mondatja ezeket a szavakat, amelyeket — úgy tesszük — jó megszívlelni, akár a cseh-szlovák köztársaságba szakadt töredék magyarságot nézzük, akár pedig a kultúrájában egységes és ebben egyetemes magyar nemzetre tekintünk.

A meleg szívvel érző 5s hideg aggyal mérlegelő reá!politika hu vallása csendült, föl Bethlen szolnoki beszédében, amelynek ez az eszmei tartalom ad minden konkrét nyilatkozatot fölülmúló igazi nagy jel. n tőséget. Amikor a higgadt objektivitás elvét hangoztatta Bethlen, amikor úgy szólt, hogy háttérbe ke1! szórtam azokat az érzelmeket, amelyek ellentétben állanak a pillanat parancsaival és szembe kel! szállani az érzelmek politikáiéval; amikor gyönyörű hasonlattal arra a szü’őre emlékeztetett, akinek gvermeke érdekében az önmegtagadás erényét kell gyakorolnia: akkor a gondolkodó és megfontoló ész embere szólt az agyhoz. De Bethlen nemcsak gondolkodó, hanem érző poh'tikus is. Számol a p;!lnnat kényszerűségével, de azt nem rendeli fölé az eszménynek, amelyet a sivár jelen miatt kesergők vigaszára szőtt remekbe a nemzetnek soha el nem szunnvadó géniusza. Azt mondotta Bethlen, hogy ő azért ment a külföldre, mert ott nyugalmat akab szerezni az örökös nyugtalanságban vergődő országnak, nem pedig ízért, hegy ott érvényt szerezzen a magyar igazságnak. A magyarság igazságába vetett hit tehát az az érzés, amely a nemzet minden igaz fiával e^niE Beíhlíen szi ét is hevíti, de mert a gondolkodó écz tudja, hogy ez az igazság a leien p:l- lanatban adott viszonyok között nem érvényesülhet. legalább a rég óhaitott nyugalom biztosítását tűzte ki céljául. Ebben a törekvésében pedig számíthat a magyarság túlnyomó többségének rokonszenvére. Csak a forró védi desperádók találhatnak . kiyetn' valót Bcíhl nek ama megáll a’ hasábon hogy törekvései csak akkor számíthatnak

eredményre, ha Magyarország Európa szemében nem tűnik föl békerontó elem gyanánt. A szlovenszkói magyarság ezt a következtetést egészen természetesnek találja, hiszen többször volt már alkalma a külföld felé kifejezni abbeli véleményét, i hogy az adott viszonyok között minden békerontást a nemzet elleni bűnnek tekint. És ki ne hinné komolyan, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság, amely oly keményen harcol jogaiért, deféizmusból, vagy igazságérzetének megrendülése miatt gondolkodik ekképpen?

Helyes, igaz és bo cs szavak voltak azok is, amelyeket a belpolitikai és közgazdasági kérdésekről mondott a magyar miniszterelnök, amint hogy véleményünk szerint a határokon tűi élő testvéreink megnyugtatására szolgáltak azok a mondatai, amelyekben a belföldi és külföldi tendenciózus hírekkel szemben kijelentette, hogy a genfi tárgy a.á- sok nem érintették az ország szuverénitását, nem érintették annak belső politikáját és a kölcsön biztosítását nem kötötték olyan feltételekhez, amelyek elviselhetetlen ellenőrzés alá vonnák az ország pénzügyeit. Mindezeket a megállapít ásókat azonban messzire taharsogja Bethlennek a magyar társadalomhoz intézett az az intelme, hogy a kiiföld nem elégszik meg a hivatalos körök korrekt magatartásával, liánéiig figyelemmel kiséri a társadalom miniden megmozdulását is. Meglelhet, hogy ez a mondat csupán az eiső lépés a genfi kommünikéi ama dodonai részlétének végrehajtása te rém amely a propaganda kölcsönös megszüntetéséről szól. Mi azonban úgy érezzük, hogy ebben a mondatban nemcsak a maigyar társadalom, hanem a szomszédos államok részére is foglaltatik figyelmeztetés; az a figyelmeztetés, hegy ime, a magyar kormány mindent megtesz a társadalom pacifikálására s ezért nem rajta múlik, ha ez a társadalom a szomszédból feléje suhintott bstorcsapások miatt megnyugodni nem képes.

A magyarországi társadalom ugyanis,

amint pár nappal ezelőtt alapos információd alapján módunkban állott közölni, egyhan- guan egyetért abban, hogy az ő részéről minden biztosíték meg van arra nézve, hogy a kölcsönt nem fogják támadó célra fordítani. Ámde a közvélemény egy része úgy véli, hogy a Bethlen-kormány tűiment azon a határon, melyet ez a szempont megkövetel. Mentői kevésbbá ingerük föl a közvé.e- ményt, annál kevesebb lesz az elégedetlenek száma, akiknek tömege viszont mértani arányban nő, ha uj olajat öntenek a tűzre. Erre ügyelnie kellene a cseh-szlovák 'kormányzatnak is, ha valóban óhajtja a kedélyek lecsillapodását. Minden elvett szlovenszkói iskola, minden kiutasított magyar ember, minden magyarellenes cselekvés egy- egy forró olajcsöpp, amely odaát újból föléleszti a susforgó -parazsat. A kormány sajtója éppen az elmúlt’ napokban számtalanszor tett rossz szolgálatot annak az ügynek, amelyet szo'gálni vélt. A Hodzsa sajtója be- lefuijt a vészkürtbe, amikor híre járt, hogy a cseh-szlovák—magyar gazdasági tárgya- .ásókat Budapesten fogják folytatni és a magyar közvélemény megalázása " végett azt követelte, hogy a kormány semmi szín alatt ne járuljon hozzá a tárgyalásoknak magyar területen való folytatásához. Svehla miniszterelnök lapja a komoly zsurnalisztikában dívó illemszabályok durva megsértésével oly oíróimba módon támadta meg a magyar álla fejét, hogy minden jóérzésü ember Ízlése föllázadt e hang ellen. A viszonosság föltétele nélkül egyik állam sem pacifikaiiat. Be- nes, a sima diplomata ezt bizonyára tudja és ezért kevés öröme telhetik benne, ha főnökénél!: s egyik minisztertársának, sőt talán prezumiptiv utódjának lapjai részéről oly kevés tapintattal s éppen nem nyugateurópai modorral vezetett támadások netalán felbontássá! fenyegetik azt a müvet, amelynek alapjait Bethlennel együtt Géniben lerakta. Vagy talán mindez az 0 hallgatólagos beleegyezésével történik?.

Kamlnszku ruszin miniszter?

Beszkid a szó]mi választásokig lesz kormányzó — Ehrenfeld bukása

befejezeti dolog

Prága, október 16.

Frankemberg, a ruszinszkói kormányzóság földimiveíésügyi előadója, továbbá Rózsival, a kormányzóság politikai osztályának főnöke és Kaminszky József dr, a ruszinszkói köztársasági földénivespárt főtitkára tegnap óta Prágában tartózkodnak és a ruszinszkói zavaros helyzet kialakulására nézve rendkívül nagyjelentőségű tárgyalásokat folytatnak úgy a kormány tagjaival, mint a kormányhoz közel álló körökkel. A tárgyalások a ruszinszkói nemzetgyűlési választások kiírásának időpontjáról, a kormányzói méltóság betöltéséről és az ukrán irányzat likvidálásáról, valamint több adminisztratív jellegű kérdésről folynak. Hodzsa fölidlmivelés- ügyi miniszter ma délután tanácskozott Ka- nVnszkyval, akit holnap Svehla miniszterelnök fog fogadni.

Rendszerint jól értesült körökben a folyamatban lévő tárgyalások anyagáról a következőkben informáltak:

A ruszinszkói köztársasági Söldmives- párt Hödzsáékkal való kooperálásának nagy ára van. A párt ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány még ebben az évben írja ki és ejtse meg a nemzetgyűlési váaszíásokat Ruszinszkóban. Teljesen b'zonyosra vehető, hogy a nemzetgyűlési választásokat Ruszin- szkóban még az idén megejtik.

— Ugyancsak a párt kívánságának engedve betöltik a kormányzói méltóságot is, még pedig úgy, hogy Beszkid Antalt ideiglenes kormányzóvá nevezik ki, aki a szojmi

választások megejtéséig maradna hivatalában. Ehrenfeld bukása küszöbön áll, utóda Rozsipa! jelenlegi politikai főnök lesz. Ehrenfeld távozása egyszersmind az ukrán irányzat bukását is jelenti, aminek természetes következménye az lesz, hogy az edd'gi ukrán irányt kulturális téren is az orosz irányzat fogja fölváltani.

— A nemzetgyűlési választásoknak még ebben az esztendőben való kiírása befejezett tény, nol/Q a szociáldemokraták a balsikertől való félelmükben a választást mindinkább

kitolni szeretnék.

— Illetékes körökben a cseh-szlovák kormányt a ruszinszkói nemzetgyűlési és szojmi választások lezajlása után egy ruszin miniszterrel akarják kiegészíteni, aki az autonóm Ruszinszkőnak a köztársaság többi területeivel való közös ügyelt intézné. A kormányhoz közel álló körök nézete szerint erre a méltóságra Kaminszky dr.-í szemelték ki.

— Minden azonban attól függ, — fejezte be informátorom nagyjelentőségű nyilatkozatát — hogy a kormány teljesiti-e a párt követeléseit, mert ha nem, akkor Kaminszkyék ellenzékbe mennék. t. e.

*

Brascsajkó Mihály dr., az ismert ruszin pártvezér, aki Volosinnal együtt most ellenzékben van, legutóbb fölvétette azt a kérdést, hogy vájjon a prágai nemzetgyűlésbe, vagy az ungvári szojmba kell előbb megejteni a választásokat. Brascsajkó úgy véli,

hogy ha előbb a nemzetgyűlési választásokat ejtenék meg, akkor ez Ruszinszkó jogainak elnyomását, semmibevevését és Ruszinszkó autonómiájának megnyirbálását jelentené. Brascsajkó álláspontját azzal okolja meg, hogy a békeszerződés és az alkotmány értelmében az ungvári szojmba kell előbb a választást kiirni, amely azután minden külön választás nélkül bizonyos számú tagot delegál a prágai Itepviselőházba és szenátusba. Ez a nézet nem uj, már egy évvel ezelőtt is fölmerült. A szociáldemokrata párt is a szojmba való választások azonnali kiírását követeli.

Radics pártja továbbra is passzivitásban marad

Belgrád, október 16. (Jugoszláviai szerkesztőségünk jelentése.) A horvát köztársasági parasztpárínok az a terve, hogy föladja passzivitását és Belgrádban részt vesz a szkupstina ülésem, hirtelen lekerült a napirendről. Valószínűen maga Radics fújta le az akciót, miután éppen ezidőszerint kezdi elérni angliai propagandájának legszebb sikereit a Balkán-komitéban tartott előadássorozatával. Radicsnak egyszerre eszébe jutott, hogy a hetven horvát képviselő, a horvát nemzet népképviseletének összessége, nem hajthat térdet-fejef Bel- grád előtt, hanem mint vele egyenlő értékű, sztiverén testületnek kell viselkednie.

Úgy látszik, hogy ez az uj taktika helyes, mert egy, a radikális párthoz közelálló, de jelenleg nem szereplő politikus, akinek Horvátország felé is jó összeköttetései vannak, a következőket jelentette ki:

— A Radics-párti képviselők Belgrádba jövetelét egyáltalában nem tartottam veszélyesnek a kormányra nézve, mert a Radics- pártnak Belgrádban jóval engedékenyebb magatartást kellett volna tanusitaina, mint odahaza Zágrábban. Ha ugyanis a Radics- párt nem megfelelő irányban akart volna állást foglalni, úgy számolnia kellett volna azzal, hogy a demokraták többsége a kormány mellé áll. Radicsék sokkal több engedményt tudnának kicsikarni a kormánytól, ha mérsékeltebb irányt követnének. Ellenkező esetben koalícióba kényszerítenek a radikálisokat a demokratákkal, ez pedig nem érdeke a horvát parasztpártnak, mert hiszen ebben az esetben sokkal kevesebbet érne el. mint eddig. Korosecék szintén kerékkötőivé válnának a Radics-párt törekvéseinek, mert Koro- sec már annyira belebonyolódott a belgrádi politika labirintusaiba, hogy Radicsék akciói okvetlenül kereszteznék a számításait és így ellenük foglalna állást. Ilyen körülmények között a horvát köztársaságiak semmit sem tudnának elérni Belgrádban, sőt megerősítenék a Pasics-korrnány heizetét.

Ezzel egyidejűén arról is tudnak a belgrádi politikai körök, hogy a Radics-párt belgrádi kirándulása azért maradt el, mert a kormány újabb ajánlatokat tett a Ilonkátoknak. A híresztelést megerősítette Radics lapjának, a „Szlobodni Dom“-nak egy cikke, amelyben bejelenti, hogy

Csimics dr. horvátországi helytartó a kormány megbízásából ajánlatot tett a lárvátoknak uj tárgyalások megkezdésére.

Csiimics helytartó egy megbízottja utján közölte a párt vezetőségével, hogy a nadiká10® cseh-szl. korenACrl

fizettek ma, október 16’án: Zürichben 16.6125 svájci frankot Budapestem 57 800.— magyar koronát Bécsben 211500.— osztrák koronát Berlinben I2W500Ö0.— német márkát

H,....Jfif M W' R* évfolyam 235. (388,) szám.

Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő:

PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.