Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-12 / 231. (384.) szám

Velünk, a magyar pártokkal szemben ' még ezen fölül különleges rendszabályokat javasolnak. Több cseh lap a bukás okát ab- 1 bán találja föl, hogy enyhén bántak velünk, az „irredentákkal44 szemben. Rá kell térni az „erős kéz44 politikájára, a köztársaság védel­méről szóló törvény mire való? Valahány­szor ilyent olvasok, mindig csökken a cse­hek politikai tehetségéről és komolyságáról alkotott jó véleményem. Ezek gyerekségek, az ilyen fenyegetéseknek nincs értelmük és nincs hasznuk. Kipróbáltak ők már mindent ezen a téren s az „erős kéz44 minden kirán­dulása csak minket erősített. De mindez és ehhez hasonló érvelések csak azt a célt szolgálják, hogy elhomályo­sítsák a valódi helyzetet. Itt másról van szó, a választásoknál a nép ítélt és ez az Ítélet nem mond kevesebbet, mint hogy ezt a mos­tani kormányzati rendszert tovább tűrni nem hajlandó. Ezen ítélettel szemben nem használ semmiféle mesterkedés. Ezt érzi a kormány is. Az már csak a tehetetlen vergődés jele, hogy kísérleteket tesz a néppárt megnyeré­sére. Maga sem veszi ezt a próbálkozást ko­molyan. Föltenni is esztelenség, hogy a nép­párt vezetői, különösen most, nagy győzel­mük kivívása után, elkövessék azt a példát­lan árulást, hogy személyes előnyökért, egy pár szép szóért, elhajított morzsákért elárul­ják az ügyet, amelynek szolgálatába állította őket a nép, hogy azután ugyanaz a dicstelen vég legyen osztályrészük, amely utólérte most a megbukott kormánypártok vezetőit. Ezek a híresztelések is csak napokig tartják magukat, a kísérlet meghiúsul, mielőtt komo­lyan kipróbálnák —.amit bizonyít a Hodzsa- párt főlapjának, a Venkov-nak tegnapi büsz­ke takarodója. Még lehet részünk mindenféle kísérlete­zésekben, de hiába minden, a mostani súlyos válságból csak egy kivezető ut van. Le kell vonni a népitélet következményeit. A de­mokrácia parancsának megfelelően, eleget kell tenni a nép akaratának. A parlament nem képviseli a nép akaratát, tehát föl kell oszlatni, el kell rendelni a törvényhozási vá­lasztásokat és ha a nép akkor is úgy nyi­latkozik, meg kell valósítani az autonómiát. Ez az állami konszolidáció egyedüli útja s minden ezzel szembehelyezkedő törekvés az állam alapjait mossa alá. Pfcöiüfiifffi a Mmrí íüMMmmM tOrvttiQ cls# Mi szakaszát A német birodalmi gyűlés izgalmas ülése — Megalapítják a német valutabankot Németország amerikai kölcsönt kap — Egy esek korona kétszáznégy millió német márka Ügyetlen ügyeskedések (p.) Prága, október 11. Végre mégis beismerik a kormánypár­tok soraiban is, hogy a kormány alaposan megbukott a megyei választásoknál. Néhány napon át ment a dolog, lehetett takargatni a valóságot. A számok össze-visszakeverésé- vel, eredmények elhallgatásával lehetett ideig-óráig úgy föltüntetni az egészet, mintha semmi különös sem történt volna, sőt a tü­relmes papiroson azt is meg lehetett imi, hogy az ellenzék sokkal kevesebb szavaza­tot kapott, mint amennyit remélt és a kor­mánypártok megerősödtek. De ma már ez nem megy, utóvégre még sem hiszi el a kö­zönség, hogy a kormánypárt győzött, amikor mind a hat vármegyében hatalmas ellenzéki többség van. Tehát nem takargatnak tovább. Elisme­résre méltó bátorsággal most, a választások lezajlása után egy héttel, szépen beismerik, hogy megbuktak. De sietve hozzáteszik, hogy ennek a bukásnak nincs jelentősége. Azt mondják, az ellenzék nem azért győzött, mert a nép neki igazat adott, a többségét a terrornak és a felelőtlen, be nem váltható ígéreteinek köszönheti. Hodzsa miniszter ur, aki valahányszor nyilatkozik, mindig állarn- férfiui koturnusba öltözködik, elmondotta, hogy az ellenzék adóleszállitást Ígért, ők pedig azt nem ígérhették s így természetesen a nép az ellenzék után ment. Ha ez igy volna, úgy minden választásnál minden kormány megbuknék s az ellenzéknek nagyon könnyű volna a munkája. De Hodzsa ur rosszul em­lékezik, hisz épp ö és pártja hirdették dob­szóval, hogy keresztülviszik a vagyondézs- ma leszállítását, minden jogerősen kivetett birság törlését és az ö bőkezű támogatásából élő lapok terjesztették a hirt, hogy aki Hod- zsát és pártját követi, az és csak az kap föl­det. Hodzsa ur tehát igazságtalanul panasz­kodik: ők a demagógiának csodálatosan gaz­dag fegyvertárával vonultak a harcba, nincs oka szemrehányásokkal illetni magát és csat-1 lósait, nem azért buktak el, mintha itt mu­lasztás terhelné őket. Azt is mondja Hodzsa ur, hogy Szloven- szkó népe még nem érett meg az általános választói jogra, ez természetesen a régi, hosszú elnyomatás következménye. A nép még nem érti meg az okos szót, még nem emelkedett olyan magaslatra, hogy követni tudná őt, ez csak idővel várható. Ah, hisz ez gyönyörű okfejtés! Szóról-szóra ugyanígy érveitek mindig a haladás és a demokratikus átalakulás ellenségei. Hodzsa ur valóban bá­mulatosan tanulékony. Az állambölcseket gyakran a merész fordulatok jellemzik. Hod­zsa ur egyszerre hideget is, meleget is lehel. A nyilatkozatában elmond frázisokat, ame­lyeket Marat és Robespierre óta annyian szavaltak el hordók tetejéről és ugyanazon nyilatkozatának másik részében Metternich és Galiczin hercegek szónoklataiból vesz kölcsön. Tovább is mehetett volna a sajná­latos bukás okainak föltárásában. Például megállapítja, hogy a kékkői járásban, ahol nincs vasút, pártja szép eredményt ért cl, ugyanígy Homonna környékén, ahol nagyon kevés a vasút. Ezzel szemben ott, ahol sű­rűbb a vasúti hálózat és igy az ellenzéki iz­gatok a területeket könnyen megközelíthetik, már nem lehetett gátat vetni, ott az ellenzék meg nem állítható erővel elterjedt. Tehát a bajt, Hodzsa és társainak bukását meg lehet akadályozni, ha a vasutakat megállítják pél­dául 1940-ig. Igazán nem esnék ez által sokkal na­gyobb sérelem a demokrácián, mintha Hod­zsa másik bölcs tanácsát követik, hogy a kormánynak módiában van 1940-ig parali­zálni az ellenzék többségét akként, hogy al­kalmazzák a forradalmi nemzetgyűlésnek a megyei törvénybe csempészett azon rendel­kezését, hogy a kormány egyszerűen kine­vez megfelelő számban bizottsági tagokat. Prága, október 11. A német közvélemény érdeklődésének homlokterében a birodalmi gyűlés mai ülése és a márka újabb katasztrofális zuhanása áll. A birodalmi gyűlésen a felhatalmazási törvény harmadik olvasásának elején a biro­dalmi kancellár utalni fog a törvény gyors elintézésének szükségességére, hogy a biro­dalom ügyeit zökkenés nélkül lehessen to­vább vezetni. A kormány küszöbön álló rendeletéi közül a legfontosabb a valutabank létesítésére vonatkozó rendelet. A birodalmi kormány hosszas ingadozás után határozta el, hogy kiadja ezt a rendeletet, mert nem lát más lehetőséget arra, hogy Németorszá­got a pénzügyi káoszból kivezesse. A kor­mány e kérdésben számit egy amerikai bankcsoport támogatására, amellyel már ed­dig is fontos megegyezéseket kötött. A bankcsoport által támasztott kölcsönfélté le­lek rendkívül kedvezőek. A kölcsönösszeg nagysága még nem ismeretes, azonban a hí­reik szerint igen tekintélyes összegről van szó. Mértékadó körök véleménye szerint valószínű, hogy a Birodalmi Bank belátható időn bellii megkapja az amerikai kölcsön egy részét. J A márka uj katasztrofális zuhanásának okait különbözőképpen ítélik meg. Ennek egyik főoka az, hogy a nyugat, elsősorban a Rajnavidéik, úgy a hivatalos jegyzéshez, mint a magánforgalomban kizáróan külföldi fizetési eszközöket vásárol. A nagy deviza- vásárlások túlnyomóan a megszállott terüle­tek üzemeinek újbóli megnyitásával vannak kapcsolatban s a devizákra a nyersanyagok és élelmiszerek importja miatt van szükség. A megszállott területek egész fejlődése igen tekintélyes szükségletet mutat külföldi fize­tési eszközökben. A rajnai bizottság politi­kája következtében külföldi fizetési eszkö­zökkel kell ellátnia magát a lakosságnak, mert a birodalmi márkát múlt fizetési esz­közt csaknem teljesen kizárták a forgalom­ból. A francia vasútüzemeknél a fizetések aranyfrankban teljesitendők. A délnémetor­szági valuta- és devizaszükséglet oly jelen­tős, hogy emiatt Frankfurtban és Kölnben a •berlini árfolyamoknak sokszor a kétszeresét kell fizetni. Mai távirataink: Berlin, október 11. Tekintettel arra, hogy a felhatalmazási törvény megváltoz­tatja az alkotmányt, megszavazásához vala­mennyi képviselő kétharmadré’Szének a meg­jelenése és a megjelentek kétharmad részé­nek szavazata szükséges. Mivel az ülés gyé­ren volt látogatva, számolni kellett azzal, hogy a megjelent képviselőkből nem kerül ki a kétharmad többség. A birodalmi gyűlést féltizenegykor nyi­tották meg. Első szónoka Fröhlich kommu­nista volt, aki azt hangoztatta, hogy az al­kotmányosság álarca alatt Stinnes diktatú­ráját akarják megvalósítani. Utána Lede- bour szociáldemokrata képviselő azt java­solta, hogy az ülést függesszék fel, mert a kancellár nincs jelen, indítványához azon­ban nem kapta meg a szükséges harminc szavazatot. Stres-emann, aki a birodalmi el­nökkel tanácskozott, Hening német nemzeti képviselő beszéde alatt jelent meg a terem­ben, aki a felhatalmazási törvény megszava­zása ellen foglalt állást. A parlament folyosóin az a hír terjedt el, hogy Síresemann a birodalmi elnöktől megkapta a fölhatalmazást arra, hogy ha a felhatalmazási törvényt nem szavazzák meg, feloszlathassa a birodalmi gyűlést. A birodalmi gyűlés délután fél három­kor kéíszázötvenhárora szavazattal ki- lencvenhét ellenében elfogadta a felhatal­mazási törvény első szakaszát, mely fel­hatalmazza a kormányt, hogy gazdasági, pénzügyi és szociális téren szükségrende- letekkel foganatosítsa a szükséges rend­szabályokat. A képviselők egy része nem szavazott. Kétségtelen, hogy a ház a tör­vényjavaslat második szakaszát is el­fogadja, mely szerint a felhatalmazási tör­vény a mostani kormány alatt, legfeljebb azonban 1924 március 31-ig marad ér­vényben. Berlin, október 11. A fölhatalmazás! tör­vény második szakaszát egyszerű szavazat- többséggel elfogadták. A német nemzetiek erre elhagyták a termet. A centrumpárti Marx indítványára erre a szavazást a fölha- talmazási törvény egészéről szombatra ha­lasztották eh Berlin, o-kíóbet 11. A birodalmi kormány tegnap este Stinnes és társainak tiz pontból álló követeléseivel foglalkozott és azokról a pénzügy; és gazdaságpolitikai rendszabá­lyokról tanácskozott, amelyeket meg kell hoznia, mihelyt megkapja a felhatalmazási törvényt. Előreláthatóan három rendeletet fognak azonnal kiadni, melyek közül az első a kenyér olcsóbbátételének célját szolgálja, a második a kartelek és szindikátusok ár- egyezményeire fog vonatkozni, inig a har­madik a Földvahitabanknak (uj márka) ere­detileg törvény alakjában megvalósítandó tervezetét fogja rendelet, utján életbe léptet­ni. Egyéb rendeletek a bankjegyek nyomá­sának beszüntetésére, a birodalom kiadá­sainak korlátozására és az importra fognak vonatkozni. Berlin, október 11. A Eerliner Tagebíait ba­jorországi értesülése szerint Erhardt kapitány Bajorországban tartózkodik. Berlin, október 11. A Vorwarts drezdai jelentése szerint a szász szocialista és kom­munista pártvezetőségek tegnap este meg­egyeztek abban, “hogy Böttcher kommunista a pénzügyminiszteri, Heckert chemnitzi kommunista vezér pedig a gazdasági minisz­teri tárcát veszi át, míg Brandler kommu­nista az államiroda miniszteri igazgatója lesz. Berlin, október 11. Berlinben ma a dollár ár- folyamsr kétmilliárd, az angol iont árfolyama pe­dig harminckétrailliárd márka volt a magánforga­lomban. Hivatalosan öt és fél, Illetve huszonöí- milliárd márkával jegyezték a dollárt és a ioníot. Egy cseh korona tehát kétszáznégymillió márkát ér Berlinben, Berlin, október 11. A berlini lapok drez­dai jelentése szerint Schmidt meisseni kerü­leti kapitányt Szászország polgári kormány- biztosává nevezték ki. A lapok a kinevezést a Zeigner miniszterelnök és Gessler birodal­mi miniszter közötti konfliktus elintézésének előfeltételéül tekintik. Páris, október 11. A francia általános szakszervezeti szövetség nemzeti tanácsa egyhangúan visszautasította azt a javaslatot, hogy a szakszervezetek a moszkvai orientá­ció szerint szervezkedjenek, A nemzetközi helyzettel foglalkozva a tanács a következő határozatot hozta: Tekintettel annak szük­ségességére, hogy Európa népei egymás között a normális érintkezést megkezdjék, a tanács helyesli azt a memorandumot, melyet az iníemaeionáíe szakszervezetei a népszö­vetségnek benyújtottak. A határozat hang­súlyozza, hogy sürgősen szükséges, hogy a Ruhr-kaland következtében előállott konilik- íusnak véget vessenek. Abban a pillanatban, amikor Németország a passzív ellenállásra vonatkozó rendeleteket visszavonta, köve­telni kel! a Ruhrvidék katonai megszállásá­nak befejezését, mert ez romlásba dönti Né­metországot és nem válik hasznára a szö­vetségeseknek. \ határozat végül a tárgya­lások azonnali üfegkezdését követeli. Berlin, október 11. A német néppárt par­lamenti frakciója nyilatkozatot közöl a la­pokban. A nyilatkozat szerint a párt a Stinnes elleni sajtótánradásokkal ellentétben azt a nézetet vallja, hogy Stinnesuek a bi­rodalmi kormánnyal való lojális együttmű­ködésiben német szellemben tárgyalt a fran­ciákkal. 100 cseti-szl. koroKiOérf fizettek ma, október 11-én: Zürichben 16.75 svájci frankot Budapesten 58000.— magyar koronát Bécsben 211900.— osztrák koronát Berlinijei) li)í820Ö000fl.— német márkát Jr ü. évfolyam 231. (384.) szám. ^ ^ ~ ^ . Prága, p^^^^923^tő^r 1^. Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő, PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ «lr.

Next

/
Thumbnails
Contents