Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-11 / 230. (383.) szám

Csütörtök, október 11. 5 SPORT Az MTK—Spárta találkozásának terve ismét felvetette a magyar—cseh közeledés kérdését, A Nemzeti Sport e kérdésről többek között a kő­vetkezőket iria: Most, hogy az MLSz-ben újra felvetődött a már egyszer elintézett terv, ismét vizsgálat alá kell venni a kérdést: vájjon elérkc- zeít-e már az ideje a csehekkel való sportérintke­zés felvételének? A kérdést elvi és praktikus szempontból kell vizsgálnunk. Ami az elvi részt illeti, itt továbbra is meg kell állapítanunk, hogy addig nem lehet kibékülnünk a csehekkel, amíg a szlovenszkói magyar egyletek fel nem szabadul­nak a cseh önkény alól. Elvi szempont az ís, hogy olyan országok fiai, amelyek az adott helyzetből kifolyólag nincsenek jó viszonyban egymással, nem találkozhatnak sportbeli küzdelmekben anél­kül, hogy ebbe a sportbeli küzdelembe ne hozza­nak magukkal olyan nagy ütköző felületet, amely- joggal kétséget támaszthat a küzdelem sima lefo­lyása iránt. Es itt kapcsolódik bele az egész kér­désbe a praktikus szempont. Mert ha meggondol­juk, hogy már a sokkal hidegebb vérmérsékletű Bécsben is állandóan attól tartanak, hogy a pub­likum súlyos demonstrációkra fogja elragadtatni magát a vendégszerető cseh csapatok ellen, ak­kor joggal félhetünk súlyos excussusoktól, ame­lyek az első csapat megjelenését kísérnék buda­pesti pályán. Még ha a cseh csapatok játékmodora valami különösen szimpatikus lenne, akkor köny- nyebb volna a helyzet. De ha végiggondoljuk azt a sok kellemetlen szcénát, amelyek a cseh csapa­tok külföldi szereplését kísérték, akkor jogos az aggodalmunk. Hiszen már az antwerpeni olimpiá­don olyan parázs botránnyal tették nevezetessé magukat a csehek, hogy hosszú tárgyalások után tudták csak megbékíteni szövetségeseiket. Leg­utoljára a bécsi Prága—Bécs meccsen olyan dur­va játékot és olyan modortalan viselkedést tanú­sítottak a csehek, hogy Mutters, a hollandus biró, a mérkőzés utáni banketten a legsúlyosabb sza­vakkal rótta meg őket. Pedig a fehér asztal mel­lett sok mindent elhallgatnak az emberek, amit pedig szeretnének megmondani! A Spárta-—Vien- na-meccsen olyan jelenetek játszódtak le, ame­lyeknek hullámai még most is gyűrűznek Béc.s és Prága sportsajtójában. Veszedelmes dolog volna tehát a heves temperamentumu cseh játékosokat kitenni a könnyen hevülő magyar közönség eset­leges inzultusainak. Igen előkelő helyen informá­lódtunk arról, hogy ebben a kérdésben az orszá­gos politika vezetőinek mi a felfogása. Mert hi­szen ma a sport a nemzeti propaganda egyik esz­köze. lett és hatalmasan fejlődve már túlnőtt a régi, szűk kereteken. Nemcsak néhány ember szó­rakozása ma már és ezért nemcsak a sportolók kedvétől függ az, hogy kivel és mikor játszanak. A „salus rei publicae ..törvénye kell, hogy döntő legyen itt is, ennek kell alárendelnünk a szimpátiánkat és az ellenszenvünket. Magasrangu informátorunk a következőket mondotta: — A nagypolitikában is még csak tárgyalások folynak, végleges eredmény nincs. A sportolók jól teszik, Jia ehhez irányítják cselekedeteiket. Tárgyalások ellen elvben kifogást nem lehet tenni, az érint­kezés felvételére azonban jelen időpont még nem látszik alkalmasnak. Amennyiben a helyzetről in­formálva vagyok, úgy látom, hogjr nem vagyunk annyira rászorulva a csehekr^, hogy ez a kérdés ránk nézve különleges sürgősséggel bírna. Két­ségtelen, hogy örökösen a negáció álláspontjára nem helyezkedhetünk, ismétlem azonban, nem szabad elsietni a dolgot. — A fenti nyilatkozat klasszikus tömörsége mutatja meg a követendő utat és minden kommentálása felesleges. Csak an­nak a reményünknek adunk kifejezést, hogy ezek után ez a kínos ügy le fog kerülni a sportpolitika napirendjéről. Magyar válogatott Pozsonyban. A pozsonyi magyar egyesületek anyagi bajokkal küzdenek és ennek megszüntetésére vagy legalább is enyhíté­sére a Bécsben élő magyar játékosok válogatott­ja fog játszani a pozsonyi magyar egyesületek válogatottjaival. A bécsi csapatot már össze is állították a következőképpen: Kemény (Amateure) — Schulz (Simmering), Maszlonka (Vienna) — Kohut II. (Simmering), Guttrrann II. (Hakoah), Konrád I. (Amateure) — Nemes (Hakoah), Kon- rád II. (Amateure), Schafter (Amateure), Bulla (Vienna), Horváth (Vienna). A meccs 17-én, jövő szerdán lesz Pozsonyban. Nem oszlik fel a Nagyszőllösi Torna Klub. Az NTK elnöksége arról értesit bennünket, hogy a Nagyszőllösi Torna Klub feloszlatásáról terjesztett hírek nem felelnek meg a valóságnak. A kitűnő hírnévnek örvendő klub egyáltalában nem foglal­kozik ily gondolattal, sőt ellenkezőleg k’ubtevc- kenységének mind grandiózisabb kiépítésére tö­rekszik. A kuchelbadi lóversenyek kedd' eredményei: I. futam: Berauni-dij: 1. Jó reggelt. 2. Persze barna. 3. Astoria. Tót: 20:60, 20 26, 30. — II. futam: Pohozseleci-dij: 1. Szeged. 2. Gamotus 3. Babus. Tót.: 20:23, 20, 34, 60. — III. futam: Októ­beri hendikep: 1. Muslinca. 2. Wallada. 3. Arna. Tót: 20:76, 22, 23, 24. — IV. futam: Napajedli-dij: ;1. Darling. 2. Licinius. 3. Swcet Heart. Tót.: 20:30, 31, 28, 25. — V. futam: Háromévesek akadály- versenye: 1. Flaggensee. 2. Udine. 3. Moravia. Tót.: 20:24, 22, 20. — VI. futam: Leányasszony- gátverseny: 1. Turcio. 2. Popáncz. 3. Bóbita, Tót.: 20:39, 28, 26. — VII. Welter-hendikep: 1. Ada T, 2. Lux II. 3. Kékrózsa. Tót: 20:2600. 220, 64, 32. Bascb Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, jindrisska 6. szám 1038 SZÍNHÁZ ÉS ZENE (*) A filharmónHoisok jubileumi hangverse­nye. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A ma­gyar filharmónia ismét jubilál; 1903 májusában négy napig tartó zcneiinnepéllyel ülte meg ötven­éves fönnállásának aranylakodalmát; hétfő este pedig a hetvenedik évfordulónak gyémántlakodal- mát ünnepelte minden jubilánsnak például szol­gáló írisseségben és munkakedvvel. A Filharmó­niai Társaság fennállásának hetvenedik évfordu­lójának november 20-ika volna pontos dátuma, minthogy azonban akkor Budapest ünnepli ötven­éves születése napját, a filharmonikusok a fővá­ros kérésére már hétfőn, idei első hangverse­nyükön megemlékeztek a nevezetes évfordulóról. A megemlékezés azzal történt, hogy a kitűnő zenei testület hétfő este ugyanazt a műsort 'szó­laltatta meg Dohnányi Ernő pálcája alatt, amelyet Erkel Ferenc dirigált a hetven év előtti legelső •JbarmónLi hangversenyen 1S53 november 20-án. Mikor Erkel Ferenc első műsorát összeállította, nem gondolhatott másra, mint Beethovenre, Mo­zartra, Mendelssohnra, Meyerbeerre. Ma azonban itt vannak a mi nagyjaink. Itt van Bartók. Kodály, Weiner, hogy csak ezt a három nevet említsük. Egyik sem szerepel az idei tiz filharmóniai hang­versenyen. Ma, amikor egyre-másra érkeznek liirek arról, hogyan arat diadalt a külföldön a ma­gyar zenei géniusz, alig megbocsátható mulasz­tás a Filharmóniai Társaságtól, hogy idei műso­rát nívón szürke egyoldalúsággal állította össze. (*) Kurz Zelma Újvidéken. Újvidékről jelen­tik: A jelenkor kétségtelenül még mindig legna­gyobb koloratur-énekesnője, Kurz Zelma qktóber 13-án Újvidéken egyetlen dal- és táncestéit tart az Apolló-móziban. Kurz Zelma neve fogalom a XX. század zenevilágában, a bécsi udvari Opera művésznője ma épp oly ismert név egész Európa első színpadain és koncerttermeiben, mint a new- yorki Metropolitan Opera közönsége élőit. Újvi­déknek már évtizedek óta Kurz Zelmához méltó vendége nem volt. (*) Sztrájkol a kolozsvári román Opera. Ko­lozsvári tudósítónk jelenti: A kolozsvári román Opera állandó gazdasági válsággal küzd. A szó­listák és a kórus tagjai sem szeptemberre, sem •októberre nem kapták meg a fizetésüket, ami a személyzetet annyira elkeserítette, hogy legutóbb az „Aida* ‘előadása előtt kimondották az általá­nos sztrájkot és elhatározták, hogy mindaddig nem játszanak, amig kívánságaikat nem teljesítik. Az amúgy is nyomorúságos helyzetben levő kar­személyzet tagjai valósággal éhínség előtt álla­nak. A sztrájkoló Opera személyzete abban biza­kodik, hogy Károly trónörökös kolozsvári tartóz­kodása alkalmából sikerül a válságba jutott Ope­ra helyzetét megmenteni és a tagoknak a fizetést kiutaltatni. A kassai magyar színház műsora: Csütörtök: A makrancos hölgy. (Komjáthy János vendégszereplése.) Péntek: Asszonyok bolondja. Szombat: Asszonyok bolondja. Vasárnap délután: Szépasszony kocsisa. Vasárnap este: Asszonyok bolondja. A prágai német színház műsora: Péntek: Frau Prásidentin. Szombaton délután: Egmont. (Uránia klasszikus előadás.) Szombat este: Varázsfuvoía. Vasárnap délután: A granadai éjjeli szállás és Zsuzsánna titka. Vasárnap este: Médi. A prágai mozgóképszínházak műsora: Koruna: A világ és a nő. (Spanyol dráma.) Lucerna: A drága Anyuskánk. (Az anyai sze- szeretet himnusza.) Passage: Királyi korona és szerelem. (Dumas regényéből készült film.) Sanssouci: A drága Anyuskánk. (Az anyai vetet himnusza.) , KÖZGAZDASÁG A csek-szlovákiai hangszeripar A kis hangszergyártás (háziipar) válsága — Prága, október 10. (E.) A sajtóban naponta kisebb-nagyobb isttiörcetések jelennek meg a csek-szlovákiai ipari válságok. Egyre gyakrabban ismétlőének az olyan kommünikék, melyek egy-egy szak­ma foglaíikoz tatásé ró 1 bes z ámolva, tulajdon­képpen fizetett rekláimihirek, nem ismertetik az általános helyzetet, hanem inkább a nagy- vállalatoknak trgyszólva „személyes ü>gyei“. A vas-, textil-, üveg-, sör- és 'malomipar ve­zetnek ezen a téren. Az érdekképviseletek időszaki jelentésed is rendszerint egyolda­linak. A P. M. H. már megindulása óta füg­getlenül és tárgyilagosain méltatjta a törté­nelmi országok és Sziovenszkó, valamint Rnszinszkó gazdasági jelenségeit, de külö­nösen a prágai minéavásárok ismertetése során ismételten tanúságot tett róla, hogy a lap nem is hederit a hivatalos és félhivatalos színezetű kommünikékre akkor, amikor a gazdasági helyzetet ismerteti. Elhatároztuk, hogy időnként olyan szak­írókról is be fogunk számotok amelyeket hiába keres az olvasó a napilapok gazdaság’ és piaci helyzetjelentéseiben. A hangszeripar Cseh-Szlovákia Németország íeüé eső nyugati határán egy sok ezer embert foglal­koztató iipar virágzik, mely két nagy cso­portba osztható; a nagy hangszerek gyár­iparára és a jóformán kizeáróan háziipar for­májában fejlődött kis hangszeriparra. Ez az utóbbi, különösen a belföldi és németországi valuta viszony ók folytán most nagy válságot él át. Graslitz és Schönbaeh hegedű- és har- monlkakészitöi mostanában éppoly keveset dolgoznak, mint németországi iparos szom­szédjaik és versenytársaik Marknenkirellen­ben. Az elöbbemlitett két községből indult ki az egész csehországi hangszeripar, mely évtizedek előtt vált külön a hatalmas német hangszeripartől, mely a nagy vámok miatt nem tudott versenyre kelni a régi osztrák h angs zergy árt ás sál. Ugyanitt (Georgswaide) fejlődött a nagy hangszeópar is (zongora, orgona és hanmó- niumgyártás), mely a múlt század ötvenes éveiben még csak gyermekkorát élte Cseh­országban, oly fokra, hogy ma már 1000 munkást foglalkoztató telepeket is találunk ebben az iparágban. A csehországi zongora­gyártás évi termelése ma már 10,000 drb. és ezt a nagy produkciót összesen 149 zongora­gyár szolgáltatja. A cseh-szlovák köztársaságban ezen a téren a vezető cégek a következők; August Försíer (Georgswaide), Rössler (Böhm.­A nagy hangszergyártás javuló helyzete De ipa), továbbá Koch und Kor veit, Rachse, Peíroií, Kaspar és a ,,Dalibor“-zongora- gyárak. A csehországi zongoragyártás — amint azt egy fiibarmonikuts zeneművész közlésé­ből tudjuk, — ma már erő's és -szinte egyen­lő értékű versenytársa a felülmúlhatatlan né­met zongoragyártásmak. Csak az alkatrész- gyártás még ma is Németország privilé­giuma. A zongoragyártás úgynevezett bécsi mechanikája (Bécs aránylag olcsó zongo­rákat gyártott) már nem felelt meg a mo­dem zongorát ©eh nókának és a bécsi mecha­nikát már régebben felváltotta az úgyneve­zett ismétlő mechanika, amelyeket előbb Németországban, majd Csehországban hasz­náltak, de amelyet most már a bécsiek is átvettek. A zongoragyártás terén azonban még ma is a németek vezetnek, sőt a világ­piac is a német zongorákat árulja. Néhány kiválóbb német zongoragyár: Steinway es fia (Hamburg), .Jul. Blüthner (Leipzig) C. Bechstein (Berlin), Schmiedmayer (Stuttgart), valamennyi ismert világcég. A mi közönsé­günk inkább a bécsi jóhirü zongoragyárakat ismeri: Bösendoríert, Ehrbart, Laubergert és Gloss und Síingelí, amelyek mellett Magyar- országon a Thék Endre r.-t. is említést ér­deméi mint elismerten jó zongorákat gyártó cég. A német zongoragyártás, kivéve az al­katrészeiket, tulajdoniképpen megalapítója és tanítómestere a csehországi zongoragy óriás­nak is, amint ezt az Aug. Förster cégről és más belföldi zongoragyárról megállapíthat­tuk. Az Aug. Förster zongoragyárüak, me­lyet 1859-ben alapítottak a szászországi Lá­bamban, már évtizedek óta testvérgyára van Georgswáldeban. A cég mostani főnőkéi; Förster Gerhard és Manifród, szintén kiváló szakértők, de naggyá tulajdonképpen Förster Caesar fejlesztette a vállalatot és a cseh zonigora.gyártást a cégalapító Aug. Förster nyomdokain. Ez a cég nemkülönben a meg­nevezett többi vezető zongoragyárosok is, a német hangszergyártás legkomolyabb és egyben legbecsülte-bb versenytársaivá fej­lődtek. A csehországi gyártmányok úgy a mechanikájuk könnyedsége, mint a dallamos hang tekintetéiben elsőrendű hangverseny­zongorák hírében állanak. A zongoragyártás helyzete, mint hall­juk, fokozatosan javul. Minthogy a belföldi szükségletet egyelőre sokkal meghaladó da­rabot készítenek, a vezető cégek exportra dolgoznak. Az Aug. Förster cég évente 1500 darabot (zongorát, harmóniáimat és autorna- tikus zongorái) gyárt^ amelyekből ezidén Olaszországba, Belgiumba, Tuniszba, $ö: Ausztráliába szállított. Es hasonló a helyzet a nagy hangszergyártás többi vezciö válla­latánál is. —■ A kormány és a szénkérdés. A Tri- bmia mértékadó körökből szerzett . értesü­lése szerint a cseh-szlovák állatrivasut a •szénárak leszállítása következtében évente mintegy 150—160 millió koronát fog megta­karítani. Az ánamyasut különben a bányász- sztrájk mia-tt elmaradt szénszáMú- folytán őrösén károsult. Szeptember vegén az állam- vasúi 450 tnifiló koronával kisebb bevéted mutatott ki. mint amennyire a költségvetés számított. A szénszállítás! uniónak lesz ál - íitásá.ról csak a zsáüitási adóról szóló tör­vény megváltoztatása után lehet szó. Ezt a törvényt valószínűen legkésőbb december­ben fogják megváltoztatni és jelentékenyen le csökken tik a 30 százalékos száJlit-Asi ml'. Az ár vizsgáló bizottság holnap délelőtt inért tart a közmunkaügyi minisztériumban. A bi­zottság a szén árának leszállításával fog foglalkozni. A kérdésben nagy szerepet ját­szik a szénadó leszállítása. A szénadót a kiadd ói és mahrisch-osíraui bányavidéken 18, illetve 15 százalékról valószínűen 10 szá­zalékra, a moszíti barnaszén adóját 24 száza­lékról 10-re, a falikenaui szén adóját 20-ról 7 százalékra,, a piheni szénádét 18 százalékról 8 százalékra fogják leszállítani A adóleszál- liítás a mátorisoh-ostraui szénnél körülbelül 3.50—4.30 koronát fog kitenni métermázsán- kitnt. A leszállítást visszaható erővel október 10-től léptetik életbe- •— A közműnk a ügyi minisztériumban a Ceskc Slovo értesülése szer hit az asztraui és az északcsehországi szénbányák tulajdonosat részvételével ér­tekezlet volt a kőszén és barnaszén xtj árá­nak a megállapítása tárgyában. Az október Jl-én életbelépő iij árak az idézett lap sze­rint a következők: Az eddig 21 korona 30 fil­lérbe kerülő kőszén árát métérmázsánkint Í6.SÖ koronára, a barnaszén árát 11 koroná­ról 8.80 koronára szállítják le. A közvetítő kereskedelem jutalékának leszállításával a mimszterközi bizottság fog a legközelebbi ülésen foglalkozni. — A Bankhivatal kimutatása. A Bank­hivatal október 7-íki kimutatása szerint az aranykészletek 18 millióval 1079 millióra sza­porodtak, ezzel szemben a devizakészletek 24 millióval 2408 millióra csökkentek. Csök­kenést mutat a váltótárca is, még pedig 6 millióval 607 millióra, a lombard pedig 12 millióval 902 millióra csökkent. Az értékpa- pirleszámitolás 23.5 millióval 24 millióra emel­kedett. A bankjegyforgalom október első he­tében 148.6 millióval 9162 millióra csökkent. A zsirókövetelések 62.9 millióval 2230 mil­lióra és a vagyonadóra való befizetés 35 mil­lióval 3196 millióra emelkedtek. A bankjegy­tartalék 147 millióval 1862 millióra emelke­dett, ami az utolsó kimutatással szentben 147 milliós növekedésnek felel meg. — A cseh-szlovákiai bankok betétiizlete. Jú­lius végén 6178 milliót tett ki a cseh-szlovákiai bankok betétállománya, rnelv az előző hónappal szemben 164 millióval emelkedett. Folyószámlán 10.000 milliót tettek kt a befizetések (+ 601 mil­lió), úgy hogy a teljes betétállomány júliusban. 16.17S millióra rúgott. — A cseh-szlovák—belga kereskedelmi szerződés. A belga kormány közitudomás' szerint a nyáron rendkívül szigorú intézke­désekéi; léptetett életbe a csehszlovák áru­bevitel ellen. A belga kreseskedelemügyi mi­nisztérium a küszöbön álló kereskedelmi tárgy ail ás okra való tekintettel 'tudomására adta a cseh-szlovák kormánynak az árulis­táikat. Ezeket az érdekképviseleteknek kiad­ták és megállapitották, hogy az árulisták nagyjában megfelelnek a cseh-szlovák fran­cia kereskedelmi szerződésben tartalmazott árulistáknak. Ezekről az árulistákról részle­tes tudósítást közöltünk­— 4 lóhere- és az árpakivitel. A prágai ter­ménytőzsdén tegnap Kostyr elnök vezetésével ülést tartott a terménykereskedelem állandó vá­lasztmánya. Az ülés a lóhere-kivitel kérdésével foglalkozott és elhatározta, hogy a vörös lob: re- kivitel azonnal váló szabaddátételét fogja köve­telni. A földművelésügyi miniszter elismerte e kö­vetelés jogosságát. A külügyminisztérium kezde­ményezésére szóvátették az ülésen az árpakivitel megszervezését is, de éttől az ülés eíálfott. mi­vel a kereskedelem ezen a téren annyira fejlett, hogy külön szervezetre nincsen szükség. Felpa­naszolták az érdekeltek, hogy a zsírt kettős adó terheli, mert a husadót 's beszedik utána. A :'o- gyaszíási adóhivatalok képviselője elismerte a kettős megadóztatás tényét, de ezt csak a tör­vényhozás utján lehet megszüntetni. Az illetékes hivatalokhoz megkeresést intéznek e tárgyban is. de a törvényes szabályozásig adminisztratív könnyítéseket követelnek. — Veszteséges mérleg. A „Köloferta'* kes­keny- és normálvágányu vasút r.-t. október ő-árt Brfinnben tartott közgyűlésén előterjesztették az 1922. évi üzleti mérleget, mely 63.345 korona veszteséggel zárul.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents