Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-11 / 230. (383.) szám

Csütörtök, október 11.

cellár, ha. a nyírvidéki passzív ellenállás tényleg meg fog szűnni, közölheti terveit a jóvátétel'! bizottsággal. Csak ezután kerülhet sor a Németország és a szövetségesek közötti diplomáciai tárgyalásokra.

Berlin, október 10. Stinnes tíz pontját és ruhrvidéki tárgyalásait élénken kommentálják a berlini lapok. A Vossische Zeitung Stinnes és társainak követeléseit a birodalmi kancellár példátlan provokációjának tekinti. A Berliner Tagblatt igy ir: „Stinnesék raeg- próbálták, hogy a német politika gazdasági, szociálpolitikai és adóproblémáit a törvényes fórumok megkerülésével diktátum utján intézzék el. Követelésük egy része teljesítendő lesz, azonban eljárásuk módja rendkívül kínosan érintette a német közvéleményt s erősiti azt a látszatot, hogy a iranciák befolyása alatt cselekedtek.4' — A Vossische Zeitung egy másik cikkében megállapítja, hogy Stinnesék akciója a legsúlyosabban károsítja a német birodalmat, nyíltan keresztülhúzza a felelős politika útjait és megkísérli a német népet Páris diktátumának kiszolgáltatni. — A Roíe Fahne „Stinnes hazaárulása" cimii cikkében megállapítja, hogy a köztársaság ellen összeesküvők háta mögött Síin- nes áll ,aki összeköttetésben van Katarral s a rajnai szeparatistákkal, meg akarja teremteni a talajt a maga és Ludendoríf diktatúrája részére, Összevásárolja a valutákat, borzalmas magasságba hajtja fel dollár kurzusát, megszervezi a tőke elrejtését a megadóztatás elől és a munkásságot a kétségbeesésbe akarja hajtani. A munkások és hivatalnokok kötelessége, hogy ez erőszakember rabló és hazaáruló iizelmeinek véget vessenek. A lap egy másik cikkében igy ír: Wolíf szerződése és Stinnes tárgyalásai lerántják a leplet arról, ami az elmúlt napokban a német politikában lejátszódott. A rajnai nagyiparosok Németország ősi ellenségéhez mennek és szerződést kötnek vele, ami azt jelenti, hogy a Ruhrvidékeí eladják iraneia gyarmatnak, ahol Poincaré helytartói Stinnes és Wolíf volnának. A német nehézipar koncentrált támadása megkezdődött, ezt mutatja a Degoutte-íal kötött szerződés és a munkássághoz intézett ultimátum.

Páris, ok .'bér 10. A Petit Párisién közlése szerint von Hösch párisi német ügyvivő tegnap audienciát kért PoincaréíőL azonban azt a választ kapta, hogy Poincaré még nem téri vissza Chamip ingből. Hösch tegnap este Fprster. követségi titkár utján közölte a külügyi hivatallal, hogy személyesen akar Poincaréval beszélni. Az audiencia ma délelőtt lesz a Quai d’Orsayn. A lap szerint a belga és francia kormány teljesen megegyeztek a német lépésre adandó választ illetően és az a nézetük, hogy a Ruhrvidék gazdasági tevékenységének újbóli felvétele tisztán lokális kérdés, mely csak a megszálló hatóságok és a rajnai nagyiparosok, valamint a munkásság között oldható meg és

nem tűrhetik, hogy ebbe az ügybe a birodalmi kormány, mely minden nehézségnek a forrása volt, belekeverődjön.

A német kormány csak arra szőri tkoz- < hátik, hogy a vasúti tizein felvételét megs könnyítse. Ha a Ruhrvidéken az összes helyi a egyezményeket meg fogják kötni, akkor t Franciaország és Belgium meg fogják hal.l- - gatni Németország javaslatait a jóvátétel megfizetésére. E javaslatokat azonban a jó- s vátéteii bizottság elé kell terjeszteni.

Budapest, október 9. A Pesti Hírlap ér- » testi lése szerint Streseanann kancellárnak 1 most egyik főtörekvése, hogy mentői előbb • elhárítson minden akadályt, amely a fran- " dákkal való közvetlen tárgyalások megkez- > désének útjában áll. Ha ez sikerül, akkor 5 nem kisebb embert, mint

Btiíow herceget akarja Parisba küíde- I ni, hogy Poincaréval megvívja a nagy ; diplomáciai csatát.

Az 5 nagy összeköttetéseitől és politikai tapasztalataitól várja, hogy jóvá tegye ’ azt, amit mások eddig elrontottak. Poincaré legújabb beszéde — természetesen ismét hadiemlék leleplezésén — semmi esetre sem könnyíti meg Síresemánn kancellár törekvéseit. — E hirt fentartással közöljük.

Páris, október 10. A düsseldorfi Harpe- ner Bergbauverein közölte a francia rnér- nökibizotísággal, hogy kész a jóvátétel! szál litásokat megkezdeni.

Páris, október 10. A francia kormány a Wolff-szerződést a jóvátétel! bizottság elé utalta.

Essen, október 10. A bányákban plakátokat ragasztottak ki, melyek közük a munkássággal, hogy, mivel a birodalmi kormány és a szakszervezetek állást foglaltak a munkaidő azonnali meghosszabbításával szemben és az idevonatkozó tárgyalások még tartanak, egyelőre megtartják az eddigi •munkaidőt.

Berlin, október 10. A Berliner Tageblatt gel- selkircheni jelentése szerint a keresztény bányamunkások .szakegyesülete memorandumban fölszólította a birodalmi kancellári, hogy a Ruhrvidék bányaigazgatóit tartóztassa le, mert a Degoutie tábornokkal való tárgyalásaik révén súlyos bűnt követtek el a birodalmi alkotmány és a birodaími törvény ellen.

Washington, október 10. Coolidge elnök egy beszéde alkalmával kijelentette, hogy egy nemzetközi gazdasági konferencia jelenleg semmi hasznos eredményt nemi tudna elérni. A jóvátételre vonatkozóan kijelentette Coolídge, hogy az Amerikai Egyesült Államok még mindig kitartanak az európai nemzeteknek annak idején tett ama javaslatuk mellett, hogy nemzetközi bizottságot bízzanak meg Németország fizetőképességének a megállapításával.---------«----------------------------------------------•

A tegnapi minisztertanács. Tegnap este hat órakor minisztertanács volt, melyen a Karlsbadban üdülő Svehla miniszterelnök helyett Bechyne iskolaügyi miniszter elnökölt. A minisztertanács folytatta a legutóbbi minisztertanács tárgysorozatát, melyet Be- nes külügyminiszter terjedelmes külpolitikai jelentése miatt az elmúlt alkalommal nem fejezhetett be. A parlament őszi ülésszakának előkészületeire most sem került sor, amiért csütörtökön délután újabb minisztertanács lesz.

Oroszország csapatokat von össze a lengyel határon

Varsó, október 10. A Piast-néppárí tegnapi ülésén Witos lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Németországban már napokon belül el fog dőlni, hogy a inonar- chisták, vagy a kommunisták kerülnek fölül. Oroszország szerinte nem viselkedik közömbösen, hanem csapatokat koncentrál nyugati határain. Lengyelország földrajzi fekvése következtében olyan helyzetben van, mely nem engedi meg a belső viszonyok meggyöngülését. Kiernik belügyminiszter szerint az áüamellenes agltációnak Lengyel- ország nyugati részében van a középpontja. Dorabal lengyel kommunistavezér, aki jelenleg Oroszországban van, október 6-ikára jövendölte meg a forradalom kitörését Lengyelországban, vagyis arra a napra, amelyen a sztrájknak ki kellett volna törnie.

Bechyne miniszter a politikai helyzetről

Prága, október 10.

A cseh-Szlovák szociáldemokrata párt Marék képviselő elnöklete alatt tegnap gyűlést tartott, amelyen Bechyne miniszter a politikai helyzetről, a községi, járási és megyei választásokról tett jelentést. A gazdasági helyzet fösulya a miniszter szerint a jövő évi költségvetésen van. A kormány azon igyekszik, hogy a jövő évi költségvetést a valuta belső értékéhez és a köztársaság pénzügyi és gazdasági helyzetéhez viszonyítsa. A kormányt két szempont vezeti: nem akarja az állami alkalmazottak fizetését leszállítani, másrészt meg alkarja élénkíteni mindazokat az előseltételeket, amelyek következtében ipari és gazdasági fejlődés állna be. A külföldi helyzet különösképpen pedig a szomszédáMamok bizonytalan fejlődése megköveteli, hogy a belügyi helyzetet szabályozzák. És csak ezután leket a többség támogatása mellett a kormány állandóságát elérni

A miniszter jelentése utáni vita megerősítette a miniszter álláspontját, azonban több adminisztratív jellegű panasz merült, föl. Egyes felszólalások szerint nem helyes, hogy adminisztratív hibák miatt a kormány nagy többségéit híSbáztatják.

Á sz oda Idemokrat a klub kívánja, hogy a költségvetési tárgyalások alkalmával a probléma fontosságát a kormány széni előtt tartsa'.

A'z ülés végén Wínier képviselő a munkások ás az önálló keresettel bíró egyének szociális biztosításáról szóló javaslatról beszélt. Ezután megválasztották az elnökséget és a. párt delegátusait. Elnökül Marék Jaros- l'ávot, pártképviseletí tagokul pedig Lehocky és Marék képviselőket választották meg.

A rózsahegyi szokolcsarnok fölavatása ,

„A szokoiok hozzák a kultúrát Szlovenszkó- ba“ — „Szlovenszkót meg kell tisztítani az idegen népíajtól44 — „Talpra magyar" után „Talpra szokol“

Rózsahegy, október 10.

(Saját tudósítónktól.) A centralistáik miniden igyekezete arra irányiul, hogy a

kormánypártoknak választási kudarcát valamilyen módon, lehetőleg ünnep les keretek között felejtessék. Rózsahegyen is erre igyekeztek, amikor a szokol-csarnok ünneplés felavatását, amely október 7-én ment végbe, nagy dőkészül etekkel akarták fényessé tenni,

A szokolisták a délutáni órákban össze- gyülekezfek- a köztemetőnél, ahonnan né gyes sorokban, lavasbandériurama! és zenekarral az élükön vonultak a főutcán keresztül a szokolcsarnok elé, amelynek udvarán körülbelül 300—400 főnyi hallgatóság gyűlt egybe, amely azonban majdnem kizárólag cseh tisztviselőkből állott. Az ünnepséget Jancsek András, a szokolegyesület elnöke nyitotta meg, maid Bitek, a prágai szo- kolegyesuiet titkára beszélt, aki a többi között ezeket mondotta:

— Nem ismerve fáradságot igazgató, hivatalnok, mérnök, tanár egyaránt kivették a részüket éts csákánnyal a kezükben járultak hozzá a nagy munkához. A szokoiok las- sankint behozzák a kultúrát Szlovenszkóba. (!) A szlovákok ezer éves rabságuk alatt nagyon visszamaradtak kultúrájukban. Sajnos azonban, hogy Szí!ovenszkóban még mindig vannak olyan elemek, akik készek a köztársaság sírját aláásni. Szlovenszkót meg kell tisztítani ettől az idegen népfajtól. (!) Szlövenszkónak először szlováknak kell lenni, hogy azután cseh-szlovák lehessen.

Azután Husek. a Slovensky Dsonik fő- szerkesztője beszélt, alkít Rózsahegyen még igen jól ismernek abból az időből, amikor a magyar nemzeti gondolatnak volt lelkes híve és amikor katonáskodása idején kizárólag magyarul beszélt. A rózsahegyiek nagyon jól emlékeznek arra, hogy a háború kitörésekor a katolikus kör erkélyéről Petőii-iol- mezben, hosszú dolmányban és hosszú karddal az oldalán, ünneplés módon szavalta a „Talpra magyar'ét. most pedig „Talpra szó- kol‘-t kiált. A közönség jót nevetett Husek- nek azon az állításán, hogy már 1913-ben meg akarta alapítani a sz okolt, de ezt a törekvését a magyar kormány megakdályozta. Ilyen elemekből kerülnek ki Srobár, F>érer, Hodzsa és a centralisták hívei, akik már teljesen elvesztették a szlovák nép bizalmát.

m&r fu&xx&nR tewrt&s&f, tmtsdl

Gkötieíea&ééetíhKefe m.í íb£tvc&r.t is

Tárcarovatunk:

Péntek: Radnay Oszkár: Levél Luciliushoz. Szombat: Nimród*. Orosz Sándor: A Magas

T átrában.

Vasárnap: Féja Géza: Köszöntő. (Mécs László könyvére.) (Vers.)

Molnár Jenő: A púpos Berta.

Szabadulás

— A Prágai Magya:r Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Vécsemé Jankovich Luiza.

ÍI.

Az öreg asszony végre kimerültén dőlt hátra karosszékében, mialatt Jolán a kávét hozta be neki- Látszólag nyugodt volt, csak a keze remegése árulta el, hogy a lelke há- borog, mint a vinahkorbácso‘Tfa tenger.

—- igya meg ezt anyám, mindjárt jobban lesz, — nyújtotta feléje a csupor kávét, amit az öreg asszony végre engedelmesen felhajtott. Csak azután ment át a szobájába, hogy a pénzt magálíoz vegye. Miikor felvágta a borítékot, mintha parázshoz ért volna a keze: 10 darab ezer koronás helyett ugyanannyi vadonatúj 50.000 koronás bankjegy vigyorgott feléje. A kísérő levél pedig igy szólott:

Kedves kisasszony!

A mellékelt csekély összeget ne vegye kérem ajándéknak. Többszörösen rászolgált, mikor a kis lányommal hónapokon ált olyan önfcláldozóan foglalkozott. Ajándékot inkább én kérek, nem, koldulok öntől: egy kis napsugarat! . . .

Fázom, didergek. Az egész életem csupa didergés volt. Dolgoztam, szereztem, dolgoztam, ^ereztem. Közben meg is házasodtam,

mert a viszonyaim úgy hozták magukkal, gyermekem is született a természet törvényei szerint. A boldogsággal azonban sohasem találkoztam. Csak azóta sejtem, hogy nem puszta fantom, hogy mégis csak lenni kell valahol, amióta ön a házhoz jár, amióta csodálatos szemeit láttam. Hosszú, hosszú elpazarolt esztendők koldusaként esdeklek: engedje meg, hogy néha-néha a közelében lehessek! Ezt úgy vélem megoldhatónak, ha elfogadja az ajánlatomat. Nem csűröm-csavarom a dolgot, ön okos leány. És szegény. Van beteg édes anyja, akit nagyon szeret. Kérem, költözzék ki vele abba a kis hűvösvölgyi villába, amit az ön számára vásároltam. A címet ide mellékelem. Legyen annak a villának korlátlan hatalmú úrnője. Nekem, öreg szolgájának, csak annyit engedjen meg, hogy ha visszajöttem, ott néha-néha fölkereshessem . . Eddig a levél. Utóirat semmi . . .

Boronkay Jolán pedig állott az ablaknál, mintha lábai gyökeret vertek volna. Gondolkozni nem tudott. Elfelejtkezett az anyjáról, a házmcstcntléröl, mindenről cs mindenkiről a világon. Csak nézte, nézte a cifra rajzu bankókat, arnig figurái táncra kerekedtek káprázó szemei előtt . . .

Kábüiltságából ajtónyitás riasztotta fel.

— Geierné jön. Megint a pénzért . . . Ha most kimarnék és megmutatnám neki, hogy mennyi van . . . viharzottt át szavaros agyán.

De nem ö volt- Egy alacsony, köpcös asszonyság. Divatból rég kiment ruhában, ötéves kalapban, hosszú0/áru cérnák eziyii- beu, melyből kiviritottak barna* kövér kés njiaj.

De a kerek arca csupa jóság és ünnepélyesség, a szemei szeretettől sugárzók. Belépett. Egy-két lépéssel előbbre jött, aztán nézett egyikről a másikra.

— Hát nem ismertek rám? — Kérdezte végre a falusi asszonyok harsány, rendelkezésihez szokott hangján. — No. ez szép! Ezen a lányon még nem csodálkozom, mert csak öMömnvi volt még, aurkor utoljára láttam, de te, Róza! Hát még sem tudod, hogy ki vagyok?! ...

Boronkay né lassan felemelkedett a helyéről. Még mindig idegenül nézett a jövevényre. Á hát alsó udvari szobákra hamar r áh örült az alkony i's, hamarabb, miint a nagy, tükörabí'akos utcaiakra, a szemei is rosszak voltak már nagyon. Néhány lépéssel előbbre ment. de aiklkor már hangos zokogással a nyakában is csüngött:

— Jóságos Isten, hiszen ez az én kedves Eszi terem! — Percekig tartott, míg a két asszony magához tétr.

Akkor már a vendég ott ült a kopottas paarfegon és egyik kezével a sógorasszonya verteién, gyenge kezét szorongatta, a másikkal az elökte térdelő Jolán barna fejét simogatta. És közben beszélt, folyton beszélt. Különben is nagyon bőbeszédű asszony volt és most, az a sok minden, amit ezekre a pillanatokra gyűjtögetett magába, mint a gátját. tört folyó zuhogott belőle:

— Bizony lelkem, én vagyak testestül, lelkesitüh Ha tudnátok, hogy milyen nehezen jutottam ide!

— A sok ménkű autótülköléstől, villa- nyoscsílingeléstöl és mindenféle más /akutétól, ami üt. van. még most is kótyago.s a fejűin, Hogy, miért nem irtani meg előre, mert

'akkor Jolánka a pályaudvaron várt volna? Hogy i,s ne! Mi lett volna akkor a meglepetésből, ami olyan nagyszerűen sikerült! Ma reggel még bezzeg nem álmodtátok, hogy délután igy együtt fogunk csücsülni hármacs- kán. Ámbár mi az öregemmel nár '-égen . • . No. de nem akasztom egyik szavamat a másikba. Sor kerül mindenre. Az Isten áldjon meg, te leány, adj egy pohár vizet, mert eltikkadok a szomjúságtól. Csókollak lelkem. Hanem mondhatom, ez nem víz. A mi forrásvizünket ha megkóstoljátok, otthon! Az ember mind inná. Hát régen nem láttuk egymást, amióta szegény Antal sógor, az Isten nyugtassa, itt hagyott benneteket- No, de a sorssal porolni nem lehet. Aztán jó az Isteni jóra fordíthat mindent. Azért is jöttem, hogy segítsek neki. Viszlek benneteket magammal Pszt! Egy mukkanás se legyen! Viszlek. Punktum. Te leány, mit bámulsz úgy rám azokkal a nagy szemeiddel, mintha idegen nyelven beszélnék? Miklós bátyádra emlékszcl-e? Nem? Akkor persze nem tudhatod. hogy milyen katonás természetű ember. Egészen más, mint az öccse, a te, szegény apád volt. Ha az kimond valamit, az ellen nincs apelláta- Most kimondta, hogy nem tűri. hogy ti itt gubbaszkodjatok árva madarak módjára. Eddig is magához vett. volna, de olyan volt a házunk, mint egy kaszárnya. Az a hat fin, akit nekünk adott az Isten, jött- rnent. No, ők. Istennek hála. mind a szárnyukra vannak eresztve. Áz egyetlen lányunkat is. az Húst, férjhez adtuk é< most magunkra maradtunk. Van hat akkora szobánk. mint cgy-egy csűr. Mi kelten elveszünk benne Némaság vesz körűi, elvan, hogy üsz- szerázkódiunk, ha valamelyikünk hangosad-,

&