Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-06 / 226. (379.) szám

Szombat, október 6. ^Tnw'&sxmmrvaameaammaataKtsvcmmmy iu miiw—i—imfnw MEIEÍEIS — (A prágai raeíeorctógiai intézel jelentése) október 6 ára: Változó, hűvös idő várható. * — (A köztársasági elnök párisi látogatá­sának programja.) Parisból jelentik: Masaryk köztársasági elnök október 16-án délelőtt ti­zenegy órakor érkezik meg a boulogne-i pá­lyaudvaron. A pályaudvarról Millerand köz- társasági elnök kíséretében a Champs Ely- sées-n, a Piacé de la Concorde-n, vagy a Sándor cár utján a Quai d‘Orsay-ra hajtat. Az államfők kocsiját lovas diszőrség követi. A Quai d‘Orsay-n Masaryk köztársasági el­nök az úgynevezett fejedelmi lakosztályban fog lakni. Az elnök a Quai d‘Orsay-ról azon­nal Millerand köztársasági elnökhöz megy. Délután négy órakor ünneplés fogadtatás lesz a városházán, este pedig az Elysées-ben mű­vészi programmal egybekötött diné lesz. — Október 17-én délelőtt Masaryk elnök a dip­lomáciai testületet fogadja. Délben a Crillon- ban értekezlet és dezsöné lesz. A két elnök délután megtekinti a sainte-assisei uj szikra- távirót. Este Poincaré ad dinét a Quai d‘Or- say-n. — Október 18-tól kezdve Masaryk köztársasági elnök három napra a Crillon- szálló'ba költözik. Ez alatt a nemhivatalos jellegű tartózkodási idő alatt több katonai ünnepségen fog részt venni és megtekinti a háború alatt elpusztult vidéket. — A béke- szerződés aláírása óta Masaryk köztársasági elnök az első idegen államfő, aki Párisban ünneplés fogadtatásban részesül. Pilsudsky látogatásának nem volt meg a hivatalos jellege. — (Hodzsa miniszter ismét szabadságon van.) Hodzsa Milán dr. földmi velésügyi mi­niszter megkezdte a szabadságát. Ugyan mikor van Hodzsa a hivatalában? Teljes jog­gal vetjük föl e kérdést, mert alig telik el egy hét, amikor hivatalosan pem jelentenék, hogy Hodzsa szabadságra utazóit és ezért feleket nem fogad. — (Zavoraí apát lesz az olmützi érsek?) Egyházi körökben úgy vélik, hogy Zavorál apát lesz az olmützi érsek. — (fiudec képviselő kilépett a faseista párt vezetőségéből,) Hudec József cseh ha­ladó szociális tápár, ti képviselő lemondott a nemzeti mozgalom pártjában viselt elnökségi tagságáról. — (A ruszinszkói görög katolikus lelké­szek államsegélye.) Ungvárról jelentik: A megszüntetett kokovina és koblma helyetti államsegélyt, melyet eddig az ungvári Prv kairpatormslka Canika folyósított a görög ka­tolikus lelkészeknek, a belügyminisztérium rendelete értelmében ezután az adóhivata­lok fogják folyósítani. — (Megint a B. Z. am Abend.) A B. Z. am Abend csütörtöki számában „Flachíbarth“ cmtmiel megjelent vezércikkére csak az a megjegyzésünk, hogy bolond lyukból bolond szél fuj. — (Keresztény iöldmivesszövetség ala­kult Brünnben,) Brünnben a cseh agrárpárt ellen irányuló éllel keresztény földmives- szövetség alakúit, amelynek élén Saoraílík képviselő áil. — (Miért utazóit Korláth Endre Magyar- országba?) A Lidové Noviny Korláth Endré­nek egy magyarországi útját úgy kommen­tálja, hogy Korláth Magyarországon és pé­pedig „valószínűén Budapesten a ruszinszkói magyarság Ihelzetéről. politikájáról és továb­bi magatartásáról fog tárgyalni" A lap az­után úgy elmélkedik, hogy ez a Be.nes-Beth- íen tárgyalások idején, komoly tünet, annál is inkább, mert Ungvári nem tiltok Korláth Endre dr. budapesti utjának a célja. Majd igy folytatja: „Ha komolyan akarják venni a két államférfi tárgyalásait, akkor a Korláth-fé'le embereket Budapesten arra kell utasítani, hogy tartsák be .. helye., határokat". A Lido­vé Novinynek ez a kitétele: „valószínűen", eléggé megmutatja, hogy megint micsoda pletyikáról van szó és igy a brünni lap táma­dását, amelyen csak mosolyogni lehet, csak azért idézzük, hogy a közönség lássa, meny­nyire kísért még mindig az irredenta-babona egyes koponyáikban. H: magyar ember Bu­dapestre utazik, akkor abban státus ellenes merényletet látnak és ei sem tudják képzelni, hogy a szJovenszkói és ruszinszkói magya­roknak, akiket annyi rokoni és gazdasági szál fűz Magyarországhoz, oda nemcsak po­litikai célból utazhatnak. ~ (A cseh-szlovák szociáldemokrata párt németnyelvű folyóiratot ad ki.) A cseh­szlovák szociáldemokrata párt rövidesen megindít egy németnyelvű folyóiratot. A la­pot, amelynek főképpen „informatív" jellege lesz a külföld számára, Matzner Károly, a cseh-szlovák szociáldemokrata párt képvise­lőházi klubtitkára fogja szerkeszteni. — (A rimaszombat protestáns főgimná­zium államosítása.) Rimaszombatból jelenti tudósitónk, hogy a rimaszombati egyesült protestáns főgimnáziumnak állami kezelés­be vétele ügyében szerdán, e hó 3-án kez­dődtek meg a hivatalos tárgyalások a kor­mány képviselői, a főgimnáziumot fen far tó j egyházaik s város és a főgimnázium 'gazga- tótanácsa között. A tárgyalásokat Jáno-ska evangélikus püspök vezette s a református egyházat Pálóczi Czinike István Püspök és Lukács Géza főgondnok képviseltél* A fő­gimnázium államosítását a ientartó testületek és az állam között kötendő szerződés for­májában hozzák 'étre s a kormány szerző­déstervezete szerint az állam hat évre veszi kezelésébe a főgimnáziumot s az iskolaépü­let és a felszerelés használatáért évi 65,000 korona bért fizet a fentartó testületeknek. Az állam átveszi az összes aktív tanárokat, akik cseh-szlovák állampolgárok s akik ellen nincs fegyelmi eljárás folyamatban. Fedezi az összes 1923 szeptember elsejétől fölmerülő személyi- és dologi kiadásokat. A sízerződés szerint az intézet tanítási nyelve a magyar marad s a magyar osztályokkal párhuzamo­san fokozatosan beállítják a szlovák paral­lel osztályokat, melyeikből már öt osztály fennáll. — (Az egyházak békeszövetségének tit­kára Erdélyben.) Kolozsvári tudósitónk je­lenti: E napokban érdekes külföldi vendég érkezett Kolozsvárra: Rév. Ramsay Alexan­der, az Egyházak Békeszövetségeinek lon­doni titkára személyében. Ramsay hosszabb bukaresti tartózkodása után a napokban Er­délybe utazott, amely alkalommal érintke­zésbe lépett a szász luteránus egyházzal és Teutsch püspök kíséretében Segesvárt, Med- gyesen, majd Szebenben tárgyalt a szász vezetőkkel. Kolozsvári útját Gyulafehérvárt megszakította, ahol Mailátlh Gusztáv gróf er­délyi római katolikus püspöknél tett látoga­tást. Dickinsonnak, a népszövetségi ligák uniója alelnökének romániai küldetése és most Ramsay missziója között számos rokon­vonás fedezhető föl. Ramsay, aki kolozsvári tartózkodása alatt Nagy Károly református püspök vendége volt, az Ellenzék munkatár­sának nyilatkozott és kifejtette, hogy az Egy­házak Világszövetségének munkáját akarja elősegíteni Romániában. Ez a világszövetség 1914-ben alakult meg és az első konferencián Európa, Amerika és Nagybritannia egyházai­nak számos reprezentatív embere gyűlt ösz- sze, akiknek az volt a kívánsága, hogy az összes egyházak utján befolyást gyakorolja­nak minden országban arra, hogy az egymás mellett élő nemzetek közötti jóindulat és megértés megteremtését elősegitsék. Azon­ban éppen abban az időpontban, amikor a konferencia folyt, kitört a háború s a szen­vedélyektől és ágyudörgéstől fölkorbácsolt Európában az egész háború alatt tétlenségre voltunk kárhoztatva. A háború befejezése után azonban fokozott energiával láttak hozzá, hogy az összes európai államokban tanácsokat szervezzenek ezeknek az álla­moknak reprezentatív keresztény■ egyházi embereiből. A békeszövetség csak az egy­házakon keresztül dolgozik s képviselve van benne az összes protestáns egyházakon kívül a görögkeleti egyház is. Elnöke a canter- bury-i érsek, alelnö'ke pedig Miron Christea, a bukaresti érsek-metropolita. Ez az egyesü­lés nem politikai jelleeü. A szövetség romá­niai tanácsában részt fognak venni az orto­dox egyházon kívül a kisebbségi egyházak is. amelyeknek kiküldöttei még e hónapban egy Bukarestben megtartandó konferencián fognak találkozni. Ezen a konferencián tár­gyalni fogják azokat a sérelmeket is. ame­lyek a kisebbségi egyházakat érték s ameny- nyiben konstatálni fogják, hogy a panaszok jogosak, gondoskodni fognak könnyítésekről. Legutóbb Szerbiában volt a világszövetség­nek konferenciája, amelyen Jugoszlávia, Szerbia, Románia és Magyarország kiküldöt­teinek jelenlétében tanácskoztak és arra a meg. idásra ártottak. hogy a békeszerződés Dontiainak végrehajtása a kisebbségek és az uralkodó elem között minden államban békét és jóviszonyt fog eredményezni. ! Optikai intézeti • Mindennemű szemüvegek, csíptetek; • ,,-----"‘"‘"v Mindennemű £ : /psvik■TiHC©UP/ / Titánok bár- | £ /J / mely reoept | £ alapján esőn 2 • JimymalcBser lelnek. | S Magyar kiszolgálás Magyar levelezési Relnhacker Samu Praha II., Pofit 29 j az Imperlal-szállö mellett { é. AAAAÁAAA AAAAAAA AAAA A A A A áááááAáááAAáA A A A AAAAAAAA A AA A AAAAAAAAA » ** _ % \ Menyasszonyi kelengyék áruház? £ <. ^ tv \ Saját készitményü finom férfi £ « \ és női fehérnemű, asztal- £ 3j \ térítők és mindennemű lenáru £ < Árusítás nagyban és kicsinyben > ____________________________.____________________Z — (Hibaigazítás.) Tegnapi vezércikkünk ötödik bekezdésébe sajtóhiba csúszott be. Az együk mondat ugyanis igy szólt: „1920-ban csak az ellenzéki pártok foglaltak határozot­tan állást az autonómia ellen.." Mondanunk sem kell, hogy a szedő tévedésből szedett „imiellett" helyett „ellen"-1, mert hiszen köz­tudomású dolog, hogy a szövetkezett ellen­zéki pártok mindig autonómisták voltak, ak­kor is,, amikor még a szlovák néppárt sem mert erélyesein küzdeni az autonómiáért. — (Halálos baleset a ligetfalusi csőgyár­ban.) Pozsonyi tudósítónk táviratozza: Csa­ba Tivadar ötvenegy éves budapesti szüle­tésű pozsonyi lakos a ligeti a'iusi csőgyárban egy forrasztási munka közben egy benzin­készülék felrobbanása következtében oly sú­lyos égési sebeket szenvedett, hogy sebeibe ma belehalt. — (öngyilkos örült.) Pozsonyi tudósí­tónk táviratozza: Wuinm András negyven­négy éves szőlőbirtokos, kit nemrég szán­tottak be a pozsonyi elmegyógyintézetbe, tegnap hajnalban az intézet félreeső helj^án felakasztotta magát és meghalt. — (A magyar páfrt fölhívása a bucsl tüz­károsultak érdekében.) Az Országos Magyar Kisgazda-, Földmáves és Kisiparos Párt ko­máromi kerületi vezetősége az alábbi fölhí­vással fordul a közönséghez: Szeptember 30-án rémes tűzvész pusztított Bucs község­ben (párkányi járás). Az uralkodó szél min­denüvé hordta a szikrákat, a házak és kazlak egymásután fogtak tüzet s az oltási munká­latokat nagyon megnehezítette a szárazság, amelynek folytán a község mellett ki volt száradva a tó s a kutak sem adtak elegendő vizet. A községbeli, valamint a bátorkeszi, dunamócsi, karvai, köbölkút! és inadari tűz­oltóság önfeláldozó munkája ellenére negyven ház és a mellettük fölhalmozott széna- és ta­karmánykészlet, valamint sok szemes gabona lett a lángok martaléka. A borzalmas csapás különösen most, a tél előtt, kétszeresen sújtja a lakosságot, mert bármennyire támo­gatják is egymást — a kárt nem szenvedet­tek eddig is több károsult barmainak eltar­tását vállalták el a télre —, még sem képe­sek a rendelkezésre álló takarmány- és szal­makészletből az egész szükségletet fedezni. A károsultak, ha még állatállományukat is kénytelenek lennének eladni, teljesen tönkre lennének téve. Fölkérjük tehát magyar test­véreinket, hogy segítsenek a károsultakon, a közeli községek lakói adjanak lehetőleg szé­nát és szalmát, azonkívül vetőmagot, a távo- liabbak nyújtsanak pénzbeli segélyt, hogy ezen szükség szerint bevásárlások legyenek eszközölhetek. A természetbeni adományok pártunk központjának (Országos Magyar Kisgazda-, Földmives és Kisgazda Párt, Ko­márom.) bejelentendők, a pénzbeli adományo- , kát ugyancsak a fönti címre kérjük küldeni. Az adományokat hirlapilag nyugtatjuk, elosz­tásukról pedig egy bizottság fog gondos­kodni. Természetbeni adományokat olyan községekből, ahonnan egy nap legalább egy fordulót lehet csinálni, a bucsiak közerővel fogják elszállítani, távolabbi helyekről ké­rünk lehetően csak pénzbeli adományokat küldeni. Ne gondolkodjék senki azon, hogy mit és mennyit ad. adjon mindenki tehetsége szerint, a legcsekélyebb adományokat is kö­szönettel vesszük, mert hisz a sok kis ado­mányból , is tekintélyes segítség fog össze­jönni, amely azután segíteni is tud a nyo­moron. — (Tizenötéves anya.) Pozsonyból je­lenti tudóst tonik: A pozsonyi anyakönyvi hi­vatalban tegnap ritka bejelentés történt Egy tizenöt esztendős anyának jel ént ették be a házasságon kívül született gyermekét. Eb­ben az évben ez már a második hasonló eset: január közepén egy tizennégy és fél­éves anyiáról nettek jelentést az anyakönyvi híva talpaik. — (Bíróság előtt a Bohémia-baiiL ügye.) A Oeske Slovo szerint a Bohémüa-bank ká­rosultjait a ,,bűnösök megállapítása céljából" a minap kihallgatásra idézte az országos bün- te tő törvényszék vizsgálóbli'ráija. A kihallga­tások október nyolcadikam folytatódnak. — (Evangélikus kiállítás Prágában.) A prágai evangélikus kongresszust evangéli­kus kiállítás követte a cseh műegyetem épü­letében. A szlovák evangélikus irodalom ter­mékei között feltűnést keltett a Cythava sanctorum és a biblia sdovák kiadása. — (Felmentették az izgatással vádolt kéméiidi plébánost.) Pozsonyi tudósítónk táviratozza: Poruvszky Géza őr. kémémdi plébános kálváriája véget ért. A plébánost a pőrében tegnap megtartott hatodik tör­vényszéki tárgyaláson felmentették az állam­éi lenes izgatás vádja alól. A plébánost Schmi- diek József agent provokátor, katonai nyo­mozó feljelentése a: apján az államügyészség azzal vádolta, hogy 1922 április 26-án a ké- méndi harangszenteféskor ezeket mondotta: „Elvesztek harangjaink, elvesztek magyar fiaink. Szent István harangja azonban meg fogja védeni Szent István országát, a magyar nemzetet." A tegnapi hatodik tárgyaláson a törvényszék megállapította, hogy Poruvszky a kérdéses kifejezéseket nem is mondhatta, mert a szentbeszéden a csendőrség tagjai is jelem voltak s azok e mondatot nem hal­lották. — (Magyar vonatkozású francia irodalmi előadás Budapesten.) Budapesti szerkesztő­ségünk jelenti: A francia—magyar irodalmi társaság rendezésével Bidou Henrik, a Figaro munkatársa a parlament delegációs termében „Magyar alakok a francia irodalomban" cím­mel elődást tartott. Az előkelő közönség so­raiban Doulcet budapesti francia követ veze­tésével a helyi francia kolónia számos tagja jelent meg. Az előadóestét Pékár Gyula el­nök szavai nyitották meg, majd Bidou fölol­vasta irodalmi dologzatát, melyben mindazo­kat a francia irodalmi müveket ismertette, kezdve a XVII. és XVIÍÍ. századbéli roman­tikus lovagregényeken, amelyekben a re­gény, vagy színdarab szereplői között ma­gyar személyek is jelentkeznek. — (Tíz napig elevenen eltemetve.) Lon­donból táviratozzak: A skótországi Falkirk szénbányát, mint jelentettük, tíz nap előtt elöntötte áz árvíz. A katasztrófának sok ál­dozata volt s a víz mintegy negyvenegy bá­nyászt az egyik tárnába szorított, ahol tel­jesen elzárva a külvilágtól, várták borzalmas helyzetükből a szabadulást. A mentölegény- ség minden erejét megfeszítve dolgozott az élve eltemetett emberek megmentésén, azon­ban tiz napig semmi eredményt nem tudtak elérni, amíg végre tegnap a bányaváros la­kossága közt elterjedt a szenzációs hir. hogy a bányászokat sikerült napvilágra hozni. A bányászok menekülésüket a mentőlegénység kitartó, hősies munkájának köszönhették, amely .s tíznapi, látszólagos teljes eredmény­telenség dacára fáradhatatlanul kutatott az eltűnt bajtársak után. Tegnap végre a mentő- legénység a bánya egy oly pontjára ért, ahonnan meghallották az eltemetett emberek segélyhívó hangjait. A in entőlegény séget azonnal megkétszerezték és egynapi lázas munka után sikerült eliutniok abba a tárna- részibe, ahol a negyvenegy ember tiz nap óta várt megmentésére. A negyvenegy bányász helyzete az első két napon reménytelen volt. A szűk lyukban oly borzalmasan rossz le­vegő volt, hogy majdnem megfultak. végre azonban sikerült egy oly helyet találniok, ahol a légvonat friss levegővel látta el őket. Itt leültek és a nagy hideg miatt szorosan egymásba fonódva várták a mentő csákány- ütések fölhangzását. Az utolsó morzsa ke­nyerüket a harmadik nap végén osztották el egymás között. A sötétségben nem tudtak különbséget tenni nappal és éjszaka között és sejtelmük sem volt, hogy már tiz napja van­nak a föld alatt. A bányászok kiszállításánál leírhatatlan jelenetek játszódtak le a félig holt emberek és a bányánál várakozó családtag­jaik között. A megmentett bányászokat azon­nal orvosi kezelés alá vették. — (Csak magyarul nem...) Jugoszláviai szerkesztőségünk jeleníti: Mátícs János, a szabadkai vaisutigazgató rendeletét . bocs aj­tót t ki. amelyben drákói szigorral elrendelte, hogy az igazgatósáig! tisztviselők és az á:.lo- ,mások személyzetei a hivatalos nyelven kivitt mely idegen nyelvet használhatnak a felekkel való érintkezés közben. A rendelet szerint bánmety nyel-mi társaloghatnak a hivatalos közegek a feliekkel vagy egymás között, csak — magyarul nem ... A tisztvi­selőket a rendelet arra iis kötelezi, hogy azo­kat a társaikat, akik a rendeletnek nem tesz­nek eleget, jelenítsék be feljebbvalóiknak A vasút igazgató rendeleté a jugoszláviai ma­gyarság körében leírhat a Lan fölilráborodiást keltett. &

Next

/
Thumbnails
Contents