Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)
1923-10-31 / 247. (400.) szám
Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Raszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHRARTH ERNŐ dr. Prága és Balassagyarmat (fi.) Prága, október 30. A sleeping cár, amely Masaryk elnököt elvitte a nyugati hatalmak fővárosába-, egy nappal az ötéves jubileum előtt programszerűen hazagördült, hogy az államfő másnap idejében fölül vashassa üzenetét, amelyet a politikai világ meglehetős érdeklődéssel várt. 'Az előzmények után senkit sem lepett meg, hogy az üzenet a külföldi utazás alatt szerzett tapasztalatokból indult ki és csak azután foglalkozott a szorosan vett cseh-szlovák politika föladataival. A külföldi ut mintegy prelúdiuma volt a jubileumi ünnepségeknek. Benes és a Hrad- zsin ceremóniamestere főként azért rendezték meg, hogy a külföld és a köztársaság szkeptikus leikeinek demonstratív módon bemutassák, hogy a cseh-szlovák állam nem álom, hanem tartós életre hivatott reális valóság. Erre a demonstrációra — nézetünk szerint — nem volt szükség, mert a hívőket úgy sem kell, a szkeptikusokat pedig úgy sem lehet meggyőzni. Az utazás egyes fázisainak külsőségeiből különben igen hasznos tanulságot lehet levonni. Már egymagában az a negatívum, hogy Masaryk nem ment el Rómába, köteteket beszél. A londoni „rezervált" fogadtatás is sok töprengésre ad alkalmat. Nem mi, hanem a cseh nép egy lelkes barátja: Scotus Viator használta ezt a kifejezést és ismét nem mi, hanem a Kiauiur- párti cseh sajtó élezte ki az ellentétet a párisi és a londoni fogadtatás külsőségei között. Mindenki tisztában van vele, hogy ez a megkülönböztetés nem Masaryknak, az európa- szerte ismert tudósnak, hanem az általa képviselt állam politikai irányának szólt. Meg vagyunk ugyanis győződve róla, hogy Masaryk, a szociológus, Angliában, Jierbert Spen- cer és Sidney Webb hazájában, bizonyosan nagyobb rokonszenvre számíthat, mint Franciaországban, ahol Barrés szelleme uralkodik. Ha tehát Angliában mégis hűvösebb fogadtatásra talált, úgy ez az államfőnek szólt, aki Párisban azt a kijelentést tette, hogy állama Franciaországgal, jó és rossz időben egyaránt, együtt akar haladni. Lehetséges, hogy éppen a londoni benyomások késztették Masarykot üzenetében olyan kijelentésekre, amelyekből az látszik következni, hogy óhajtja Németország megsegítését. Az üzenet többi részének olvasása közben leginkább három tétel ragadta meg a figyelmünket, még pedig: 1. az a kijelentés, hogy Cseh-Szlovákia óhajtja a barátságos viszonyt Magyarországgal; 2. az a megállaz, pitás, hogy a cseh-szlovák kereskedelmi politika nem megállapodott és 3. az a nyilatkozat, amely a cseh-szlovák álam nemzeti jellegét húzta alá. Látszólag egészen különálló dolgokról van szó és mégis — legalább mi úgy véljük — mindezek egy gyökérben futnak össze, A cseh-szlovák kereskedelmi politika határozatlansága és a cseh-szlovák— magyar viszony rendezetlensége ugyanis egyaránt annak a következménye, hogy a nemzeti állam fikciója valósággal állami dogmává lett min álunk. Reálpolitikát hirdetnek, de valójában érzelmi politikát űznek; érzelmi politikát, ameb/nek tengelye a forrón lüktető cseh nemzeti érzés. Ez az érzelem az oka annak, hogy a külpolitikát nem igazítják a gazdasági érdekek zsinórmértékéhez, aminek klasszikus példája éppen a Magyarország irányában, követett magatartás. A nemzeti állam fikciójának elejtése ellenben mindezeket a rendellenességeket könnyen megszüntetné: a gazdasági szükségszerűségek határozott irányba terelné a külföldön is határozatlannak mondott cseh-szlovák külpolitikát, a nemzeti kisebbségi kérdés likvidálásával pedig könnyebben győzhetné le a magyar közvélemény ellenszenvét- és nyithatná meg a gazdasági együttműködésnek kapuját, amire éppen nekünk, a piacokra szoruló államnak, volna szükségünk. Ugyanabban az órában, amikor Masaryk elnök a prágai várban fölolvasta üzenetét, Balassagyarmaton, tehát igen közel a csehszlovák határhoz, nem ugyan a magyar államfő, de Magyarországnak első felelős politikusa: Bethlen István gróf mondott nagy beszédet. Bennünket természetesen a magyar miniszterelnöknek leginkább azok a kijelentései érdekelnek, amelyek az utódállamokban élő magyarság helyzetét érintették. Bethlen a többi között kifejezte abbeli reményét, hogy minden állam (értve a cseh-szlo- vák államot is) többre becsüli a jószomszédi viszonyt, mint azokat a csekély előnyöket, amelyeket a kisebbségek elnyomásával szerezhet, Bethlen ezzel a mondatával egy általános érvénnyel biró igazságot, szinte politikai laixiómát rögzített meg. Kérdjük azonban: valóban áthatotta-e már ez az igazság a cseh-szlovák állam sorsának intézőit? Úgy hisszük, hogy nem, mert különben Masaryk sem hirdette volna oly éles hangsúllyal a nemzeti állam számtalanszor megcáfolt dogmáját. Pedig ezt a dogmát el kell ejteni, ha komolyan akarják az állam belső nyugalmát és a miagyar szomszédhoz való viszony tartós rendezését. Milyen könnyű volna meg- valósitani ezt az ideális állapotot, ha egy kis jóakarattal nyúlnának hozzá a probléma megoldásához! Milyen egyszerű volna a jószomszédi viszony helyreállítása, ha erre csakugyan nagyobb súlyt helyeznének, mint azokra a minimális előnyökre, amelyeket a mai kisebbségi politikával vélnek elérni! Csak az érzelmi politikát kell fölváltani egy józan gazdasági reálpolitikával, amely a parányi előnyöknél többre becsüli azokat a valóban nagy gazdasági előnyöket, amelyeket a cseh-szlovák köztársaság a magyar piac megnyitásával szerezhet meg. szerződésről tárgyaltam és azt aláírtam. Elsimítottam azt a kereskedelempolitikai viszályt, amely a két állam között fölmerült. A belga kormánnyal a cseh-szlovák-belga kereskedelmi konfliktus kiküszöbölése végett tárgyaltam. Ugyanerről az elnök brüsszeli látogatása alkalmával is tárgyaltunk. A belga külügyminiszterrel való politikai beszélgetések folyamán hangsúlyoztuk, hogy mindkét állam érdekel közel állanak egymáshoz a gazdasági verseny ellenére is. A szinajai konferencia — A szinajai konferencián a kisantant miniszterei a kisantantnak Magyarországhoz való uj politikájáról, a rekonstrukció és az együttműködés politikájáról tárgyaltak, ha Magyarország belpolitikai föltételei ezt a politikát keresztülvinni engedik. Megállapodtunk a közgazdasági és politikai föltételekben, amelyek alapján hozzá lehetne járulnunk a zálogjog bizonyos időre való felfüggesztéséhez. Pénzügyi ellenőrzést követeltünk, hogy a kölcsönnel ne éljenek vissza, követeltük, hogy a szövetségesek legyenek tekintettel a három állam fizetési kötelezettségeire és hogy Magyarország nyújtson biztosítékot arra nézve, hogy szomszédaival szemben továbbra is lojális és békeszerető politikát folytat, végül követeltük a leszerelési kérdés végleges rendezését s egy politikai jegyzőkönyv aláírását, amely hasonló lenne ahhoz a politikai jegyzőkönyvhöz, melyei Ausztria Genfben irt alá és amely Magyarországot és a többi államot lojális és békés politikára kötelezi. — Genfben alkalmam volt személyesen tárgyalni Bethlen gróf magyar miniszterelnökkel. A kérdések legtöbbjében megegyeztünk az előbbi értelemben. A többi kérdések egész soráról még folynak a tárgyalások. Magyarország rekonstrukcióját a népszövetség a jóvátételi bizottsággal együtt fogja végrehajtani. A szinajai tárgyalásoknak nagy politikai jelentősége volt annyiban is, hogy megszilárdította a kisantant kötelékeit, rámutatott az uj politikai problémák egész sorára, különösen a balkáni és az oroszországi viszonyokra és érintette a gazdasági kérdéseket is, melyekkel a legközelebbi belgrádi tanácskozás fog részletesen foglalkozni. Cseh-Szlovákia és Olaszország — A szeptemberi olaszországi útnak két oka volt. Rómáiban éppian uigy, minit Londoniban és Parisban szükséges volt a Magyar- ország rekonstrukciója tárgyában követendő közös politikára nézve megegyezni, másrészt el kellett intézni a cseh-szlovák—olasz kérdések egész sorozatát. Tárgyaltunk a csehszlovák—olasz kereskedelimi viszonyról, a Franciaországgal kötött szerződésnek megfelelő szabályozásáról, valamint olaszországi hadii adósságainkról. A hadianyagokra vonatkozó eddigi szerződést nem ratifikáljuk és megállapodtunk, hogy Olaszország velünk szemben olyan magatartást fog tanúsítani, miint Anglia Olaszországgal szemben, más szóval azt valószínűen a szövetségközi hadíi- adósságok közé fogják sorozni. A római útnak politikai jelentősége i:s volt. Ez volt az első közvetlen érintkezési alkalom Mussolini olasz miniszterelnökkel A magunk részéről hangsúlyoztuk, hogy Középeurópábam Olaszországra való tekintettel is olyan politikát akarunk követni, amely a háború alatt közös irányunk volt Olaszországgal: a politikai 100 cseti-szl. koronáért fizettek ma, október 30-án: Zürichben 16.475 svájci frankot Budapesten —.— magyai koronát Bécsben 208500.— osztrák koronát Berlinijén 189500 000 000.— némei márkát Hcgnggif a parlament isii ülésszaka A külügyi és pénzügyi miniszterek expozéi — Benes beszámolt külföldi utazásairól — Cseh-Szlovákia viszonya Magyarországhoz — Cseh-Szlovákia elvi okokból határozta el, hogy Magyarországot megsegiti Prága, október 30. A kélpvis előhúz és a szenátus ma gyűlt össze a parlament őszi ülésszakának megnyitására. Az ülésnek különös jelentőséget adott az, hogy Benes ismertette az elmúlt hónapok külpolitikai történetét és Becs'ka pémz- ügyminiszer előterjesztette a költségvetési javaslatot. A szlovák néppárt távolmaradása természetesen élénk feltűnést keltett. A parlament két házának üléseiről következő kimerítő jelentéseink számolnak be: Kínos incidens az ülés megnyitásakor A képviselőiház mai ülését délelőtt 11 órakor igen nagyérde'klődés mellett nyitotta meg Tomasek képviselőházi elnök. A képviselők podsoraiban majdnem minden hely megtelt, csak a szlovák néppárt maradt tá- ( vol Hlmkának amaz ismert fölszólitása folytán, hogy a párt képviselői és szenátorai az október 30.~i szlovák nemzeti ünnepre való A külügyminiszter expozéja Benes 11 óra 40 perckor kejdett hozzá expozéjának fölolvasásához. A külügyminisztert, amikor a szónoki emelvényre lépett a cseh nemzeti szocialisták és az agráriusok zajosan megtapsolták, míg az ellenzék részéről, különösen a német nemzetiek padsoraiból élés közbekiáltások hangzottak el. Az expozé bő kivonatban igy hangzott: — Amióta utoljára jelentést tettem, az események egész sora zajlott le, amelyeket röviden, összefoglalva fogok elmondani, hogy a vita befejeztével azután szükség esetén részletes adatokkal és magyarázatokkal szolgáljak. Júliusban politikai utón voltam Párisban, Londonban és Brüsszelben. Ezután következett a szinajai konferencia, majd Olaszországgal folytattam politikai tárgyalásokat. Nemsokára egy hónapot töltöttem G miben. Ezekhez még egy ren-'kivül r jelentőségű esemény csatlakozott: a köztársasági elnök párisi, londoni és brüsszeli utazása. Az angliai és franciaországi tárgyalások — Ennek az utazásnak célja az volt, hogy a kérdések egész sorozatát elintézzük. A magyar kormány röviddel ezelőtt arra kérte a jóvátételi bizottságot, hogy tegye lehetővé a külföldi kölcsön folyósítását és oldja föl az országot terhelő zálogjogot. A kisantantnak sok érdeke fűződik ehhez az ügyhöz, amellyel a szinajai konferencia alkalmával is foglalkoztunk. Én tudni akartam a tekintettel táviratilag mentsék ki magukat a ház elnökségénél. A karzatok is zsúfolásig megteltek. Benes előre beharangozott nagy expozéjára való tekintettel a diplomáciai kar tagjai igen nagy számmal jelentek mega részükre fentartott páholyban. Ott láttuk Huyst- manst, valamint a hamburgi interaacionálé- nak több kiküldöttét, továbbá néhány ruszin politikust. Az ülés megnyitásának pillanatában az elnök} emelvénnyel szemközt lévő karzaton fölemelkedett Pálka Mihály pozsonyszent- györgyi és Koleszár Milos pozsonyi lakos, külsejük után ítélve rokkant katonák és éltetni kezdték Szlovenszkó autonómiáját és Hlin- kát. Az intermezzo meglehetős nagy feltűnést keltett, a képviselők fölkapták fejüket és a karzat felé fordultak. Pár másodperc múlva ellenőrök jelentek meg a karzaton és a fő* nem iratkozott szónokokat kituszkolták. A két tüntető eközben a szlovák himnuszt énekelte. nyugati hatalmak álláspontját és iölhsználfam a júliusi utazást, hogy a magyar kérdésben részletes tájékozódást szerezzek arról, miként vélekednek erről a kérdésről azok, akiknek a legtöbb joguk van arra, hogy ebben a kérdésben együtt döntsenek. A kisantant azt követeli Magyarországtól, hogy fogadja el az ellenőrzésre vonatkozó föltétete- ket, amelyek hasonlóak az ausztriai ellenőrzéshez. (A parlamenti hivatalos kőnyomatosból ez a mondat hiányzik. A szerk.) — Párisi és londoni utazásom alkalmával a jávorinál kérdéssel is foglalkoztam és hozzájárulásomat adtam ahhoz, hogy ezt az ügyet nemzetközi bíróság elé terjesszük. A kérdésnek ezzel elvettük az élét és reméljük, hogy véglegesen el fogjuk Intézhetni. —. Utazásom alkalmával meg akarjam ismerni London, Páris és Brüsszel pontos állásfoglalását a jóvátételi kérdésben, amely bennünket nagyon is érdekel. Úgy mint azelőtt, most sem feledkeztem meg annak hangoztatásáról, hogy nem akarunk beavatkozni ebbe az ügybe, amely bennünket közvetlenül nem érdekel és amelyhez hozzászólnunk jogunkban nem áll. Nézetem szerint az európai béke föltételei az angol-francia megegyezés és az antant föntartása. —i Tárgyaltam kereskedelempolitikai kérdésekről is. Megtárgyaltam a francia- cseh-szlovák kereskedelmi szerződés alapelveit és a szerződést rövid időn belül a képviselőhöz elé fogják terjeszteni. Curzon lorddal a cseli-szlová^-angol kereskedelmi jjjjy ...... Prága, szerda, 1923 október 31. . J /Vi7}(£ÜA&'H'F¥2TA>T> Masai I Jgf Jy mi w MT Jm H Jw M Jm Jsr Ifi JSSr Pánská-«,üCe 40. l Telefon •. 30349. Wá m jW bM J&F Ja¥ HL _ - Kiadóhivatal: Prása. I., LHiova f&i «ÉÖS8S» *<88®. alice ia ^ Telefon 6797 szám Sürgönyeim! Hírlap, Praha — ^ inni nminimiMi> nn i i iV i .................... ......... n mi imi i —i—miiiuunmimjui. Jm # dfjjíf -W évfolyam 247. (400.) szám.
