Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-26 / 243. (396.) szám

Péntek, október 26. 3 Sf3mc^j^(XAR?fm7A-]p Az őszi ülésszak programja Félmilliárdos deficit a beruházások nélkül — Mi lesz a kíubelnöki értekezletekké!? — Pénzügyminiszteri expozé a nyilvánosság kizárásával Prága, október 25. A kép.viseiöliáz elnöksége tegnap dél­után, amint azt jelentettük, értekezletet tar­tott, amely az október 30-áu délelőtt 11 órá­ra összehívott első ülés napirendjét állapítot­ta meg. Napirenden szerepel az áruk erede­tének megjelöléséről szóló javaslat, azon­kívül Benes expozét mond, amelynek vitája október 31-én, november 5-én és 6-án lesz. A kormány az első ülésen benyújtja a költségvetést, amelyet másnap kiadnak a költségvetési bizottságnak. A javaslatot a képviselőház december 5-ig valószínűen le­tárgyalja és átküldi a szenátusnak. A költ­ségvetési javaslat, amely már sajtó alatt van, az állami kiadások végleges összegét 17 milliárd, az állami bevételek összegét pe­dig 16.400 millió koronára preliminálja. A deficit tehát valamivel több, mint egy fél milliárd korona. Meg kell azonban jegyezni, hogy a költségvetésbe nem vették föl a jövő évi beruházások költségeit, amelyek mint­egy 2200 millió koronára rúgnak. Az állami alkalmazottak drágasági segélyeit viszont ez idén fölvették a költségvetésbe. Ugyanab­ban az időben, amikor a költségvetési bi­zottság a költségvetéssel fog foglalkozni, a szociálpolitikai bizottság a szociális biztosí­tásról szóló javaslatot fogja földolgozni. A képviselőház a költségvetés letárgyalása után több rövidebb ülést tart, melyeken fő­képpen a határidőhöz kötött javaslatokat fogják tárgyalni. A december végén tartandó üléseket a szociális biztosításról szóló javas­latnak fogják szentelni, föltéve, ha a szociál­politikai bizottság addig elkészül munkájá­val . A német szociáldemokrata Czech dr. in­dítványára szóbakerült a kíubelnöki érte­kezlet összehívása is. Az -elnökség Barival és Czech képviselőket bízta meg azzal, hogy formiulázzák meg azokat az alapelveket, me­lyek szem előtt tartásával a kjubelnöki érte­kezleteket rendszeresíteni lehetne, úgy hogy „az ellenzék vissza ne éljen velük a kor­mány és az elnökség ellen1'. Az elnökség vé­gül elutasította a német ip-aros,párti Stengi képviselőnek (Baeran utódjának) azt a ké­relmét, hogy külön klubhelyiséget kapjon. Az elnökségi értekezlet után a cseh koa­líciós pártok tizes bizottsága foglalkozott a költségvetéssel. Az értekezleten Svehla mi­niszterelnök is részt vett. Elhatározták, hogy a pénzügyminiszter, a szokástól eltérően, nem a képviselőház plenáris ülésén, hanem a pénzügyi bizottságban fog felszólalni. A szenátus első ülése A szenátus őszi ülésszakának első ülését október 30-án délután 4 órára hívták egybe. A tárgysorozaton a cseh-szlovák—holland kereskedelmi szerződés ratifikálásáról szóló javaslat szerepel. Uj törvényjavaslatok A kormány, miaut jelentettük, a képvise­lő háznak benyújtotta a ruszfinszkói esküdt- biróságok hatáskörének korlátozásáról szó­ló törvény nre ghosszafob rfcásá na vonatkozó javaslatot. Benyújtották a postagaiambok vé­delméről szóló törvényjavaslatot is. Budapest, október 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lemtése.) A kölcsön ügyben kiküldött népszö­vetségi bizottság Avenol népszövetségi fő­titkárhelyettes és Sir Aríhur Sál tér, a nép­szövetségi közgazdasági és pénzügyi ügy­osztálya főnökének vezetésével november elején érkezik Budapestre. Sir Eric Dru- motid, a népszövetség főtitkára — mint je­lentettük — október 30-án étkezik meg a magyar fővárosba. Látogatása nincs a köl­es önöggy el ős $ z ef ü ggésb e n. A magyar—cseh-szlovák tárgyalások Tegnap folytatták a külügyminisztieri- umiban a magyar—cseh-szlovák tárgyaláso­kat. Az állalmipolgárok (kölcsönös jogsegélyé­re és az irattárakra vonatkozó kérdéseiket az albizottságok megvitatták. A keddi teljes ülésen megválasztott négy albizottság tegnap reggel kezdte meg az ér­demleges tárgyalásokat. Az albizottságok az állampolgársági, a pénzügyi, a jogi és alapít­ványi kérdésekről tárgyaltak. A cseh-szío- vák delegáció a Magyarország értesülése szerint a cseh-szlovák köztársaságra vonat­kozó okmányok kiszolgáltatását kérte. Ma­gyar részről a kérést teljesítették és a cseh­szlovák delegáció már megkezdte az okmá­nyoknak a levéltárakból való kikeresését. Ez a munka hosszabb időt fog igénybe venni és a tárgyalások ennek következtében novem­ber elejéig fognak elhúzódni. Appouyi válaszol Jászinak Jászt Oszkár a New-York Timesben cik­ket irt, amelyben azt fejtegette, hogy Ameri­kának Appomyi Albert gróf utján nem sza­bad Magyar őrs zúgnak kölcsönt adnia, miért Egy további javaslat a brünni posta- csckkhivateU íióhintézet létesítésére meg­szabott törvényes határidőt 1926 július lúg akarja meghosszabbítani. A képviselöház elé kerülnek azonkívül a valuta védelméről, a szlov'einszkói és ruszinszkói kisajátítási ügyek illetékességének megváltoztatásáról, a ma­gyar bűnvádi perrendtartásnak távolevő személyeik ellen kitűzött főtárgyailására vo­natkozó rendelkezésének megváltoztatásá­ról, a sdovenszkói és ruszinszkói közjegyzők hatáskörének kiterjesztéséről és a büntető bi róságok i He tőkéssé gének megvála sz t áls á r ól szóló javaslatok, amelyeket a szenátus már megengedett. Appotniyi a Habsburgok ügynöke és a kapott pénzt a monarchia föltámasztására fordítja. Appomyi uigyianicsiak a New-York Timesben válaszolt Júszimiaík. Tiltakozott a reakció vádija élűén. Kifejtette, hogy őt hazájában mindenki a demokratikus haladás képviselő­jének tekinti és ezért a szocialisták, a radi­kálisok és a demokraták is bizmaik benne. Az igazi demokrácia érvényesülésiéit alkotmá­nyos mjomarchiában alkarja, miiint Lloyd Ge­orge Angliában, mert ez a forma gyökered­zik a magyarság tnaidicióifban. Bizonyos, hogy nem azonosítja magát a csőcselék unalmával. Végül kijelenti, baldd örüljön Já­szt annak,, hogy amikor honfitársa egy misz- szióra vállalkozik, amuriak a nemzetnek érde­kében, amelyhez nülndlkettein tartoznak:, le­gázolja törekvéseit. A kölcsönről kijelenti, hogy arra Mugyazországnak szüksége van, hogy megmenebülljan a pénzügyi katasztró­fától. Az ő útja azonban sémimSféílie össze­függésben nincs a kölcsönnel. Goode a kölcsönről Sir Wilíiam Goode a Pester Lloyd egy munka társának arra a kérdésére, hogy mely pénzpiacok fogják Magyarországnak a köl­csönt nyújtani, úgy nyilatkozott, hogy első­sorban Angliára gondol. Hangoztatta, hogy a kölcsönnel egyidejűén föl kell állítani a jegybankot is. Valószínűnek tartja, hogy az amerikai pénzvilág és más országok pénz­ügyi érdekeltségei is hajlandók lesznek részt vállalni a kölcsönből. Magyarország1 résztvesz a kísanfant konferenciáján? A bécsi Reichspost jelenti: A kisantamt legközelebbi konferenciáját Bukta restbein tart­ják meg. Fölmerült az a terv is, hegy a kon­ferenciára meghívják Ausztriát, Magyaror­szágot, Bulgáriát és Lengyel országot is. A konfereodiia tisztázni kilvénija Magyarország és a klisiamtamt viszonyát. A hir azzal fejező­dik be, hogy a kisantamt kormányai hajlandók Magyarországot kölcsönhöz juttatni, ha a magyar kormány újabb fogadalommal for­mailag is kötelezi magát arra, hogy a trianoni békeszerződést pontosan be fogja tartani. A lakfeérreisdelet a drágaság! bizottság előtt A nemzetgyűlés drágasági bizottsága tegnap délután ülést tartott, amelyen Vass József dr. népjóléti miniszter ismertette a lakbérrendelet tervezetét. November 1-én a mostani lakbér hétszerese fizetendő. Minden negyedévben további húszszázalékos emelés van megengedve mindaddig, amig a bérek az 1917. évi novemberi bér aranyértékét el nem érik. 1924 májusában föimondhatók a liaíszo- bás, 1924 novemberében az ötszobás, 1925. májusában a négyszobás, 1925 novemberé­ben a háromszobás, 1926 februárjában a két­szobás cs 1926 májusában az egyszobás la­kások. Az irodák, üzletek és raktárak 1924 augusztusában mondhatók föl. A bérletet a fölszabadítás után is megújíthatja az, aki há­romszorosát ajánlja föl annak az összegnek, amelyre a föhnondási jog hiányában a tulaj­donos a bért emelheti. Az összeg 'azonban a bér aranyértékét nem haladhatja meg. Bersseviczy Mussolininál Mussolini olasz miniszterelnök tegnap ki­hallgatáson fogadta Berzeviczy Albertét, akit ; Nemes Albert gróf római magyar követ inu- i látott be az olasz miniszterelnöknek. A tár- ! salgás, amely igen szívélyes mederben folyt, hosszabb ideig tartott. Német polgári pártok értekezlete. A né­met polgári pártok delegátusa i ma Ki-epek képviselő elnökletével folytatták a képviselő házban a pártok egységes magatartására vorratkozó tanácskozásaükat, József teste lefelé görbült, kezét lenyuj- totta. A lány forró karcsú nyakát érte. A karját tapintotta. Megragadta. Iszonyú erő­vel tépte fel magához. — József . . . fáj . , . jaj . . . menjünk — sikoltott Lídia. Morgó, mély dühödt hangok törtek elő József torkából. — Nem, nem megyünk. Irt maradunk. Te szembenézel nyitott szemeddel a világgal, én meg vak szemeimmel. Nem megyek ki töb­bet korcs, esetlen féregként az emberek közé, haláksikolyokba, ropogva égő kunyhók közé. Itt zuhanjon rám az Isten örök, végső átka és én megbirkózom vele. velük, minden­kivel. Hadd dögöljek ki én, tehetetlen féreg, de velem pnszíui . . . •— József, puskájuk vau, szuronyuk, kardjuk és engem akarnak . . . Eleresztette a lányt. Fülelt. Lópaták dü­börgő robaját halottá a fűben fojtva köze­ledni, — Lídia, hiába, már jönnek . . . A lány sikolíott, sirt és remegett, reszke­tett. József átkarolta. — Feküdi le Lídia. Terítsd magad alá a pokrócot és feküdj eh — József! — sikoltott fel tébolyult sí­rással a lány. — Feküdj ic! A földön sarló rezzenés, a fii zizegett. A, pokróc végigfödte a füveket. 'Tompa, mély sóhaj-szent hang. Lídia rá dőlt a pokrócra. József odament, letérdelt melléje. Véigig- simitotta a reszkető tettet. A leány hanyatt feküdt. — Fordulj meg! A hány torkából ijedt gyöngyöző sirás csapott fel. Mintha apró kis kristály poharakat durva kéz sújtana, — József — csuklóit ijedten, kérőn a hangja. * • i — Fordulj meg. — Megfogta a lány kar­ját és szelíden átfektette ellenkező irányba. Ijedt, reszkető félelem volt a lány fek­vése. József mellette térdelt, aztán föltá­maszkodott. Ráült a lányra, a hátára, gyön­géden, súlytalan, térdére támasztott kezébe nyugtatva fejét. Várt. Hallgatott. Alatta Lídia teste lassan megszűnt remegni. Dermedt, félő csodálkozásban pihent el a test. József hallgatott. Hideg, jéghideg áram­latot érzett. Mintha áradat folyna körül, ör­vény és az rántaná, tépné, húzná le, le isme­retlen, vak, sötét mélybe. Iszonyú nagy ha­lak ütnék orrukat testébe és fölülről egy­szerre hirtelen, súlyosan egy ormótlan sző­rös szörnyeteg, kidülledt szemekkel, ugrana rá. A vállára ül. Szorítja a nyakát, a ször­nyeteg lábának körmei élesen, hidegen a melléhez érnek... Fojt, fullaszt valami... egyszerre a mélyből érces, kiáltó hang zudúl föl, A szörnyeteg eltűnt, a nyomás fölszaba­dul ... a melléhez kap ... Alatta Lídia teste reszketősbe bomlik. Vclőtrázó sikoly zavarja a csöndet. — József!... József fölijedt. A melléhez kapott. Jég­hideg kések, élesek, egy, kettő. négy. hat kés, szurony meredt a mellének. Kezei elgon­dolkodva, tétovázva jártak az éleken. Kiscr- kedt a vére. Összefogta a két kezével a va­sakat. El. félretolta őket. Röhögés, szitok, borgőz, bűz kavargóit a levegőben és alatta a forró női fest meredve, halóban kinyúlt. Véres tenyerét Lídia arcá­hoz érintette. Kemény léptek dobaja morajlik a földön. A cserjék megzörrermek. — Félre! — vezényli az érces hang. Csomó, nehéz lábak döngve ugornak oldalt. A borgőzbe paríőmillat kevereg. — Aha, itt vau, itt vaunak, kacag a hang feléje. -- Vuszili, dobd ezt a majmot a vízbe! November elején érkezik Budapestre a népszövetségi delegáció Folynak a magyar—cseh-szlovák tárgyalások — A népjóléti miniszter ismertette a lakásrendeletet a drágasági bizottsággal Masaryk elutazott Londonból London, október 25. Masaryk elnök teg­nap délelőtt több küldöttséget fogadott, majd fogadta H. G. Wells, Bernhard Shaw és Ber- tram Russel Írókat. Ezután részt vett a Man- sion Hausban a tiszteletére rendezett ebé­den, Az ebéden London polgármestere beteg­sége miatt nem jelent meg, ezért Wakefield helyettes polgármester mondott pohárkö- szöntőt Masaryk elnökre. Délután három órakor a Kings College rendezett ünneplés fogadtatást Masaryk elnök tiszteletére, míg délután öt órakor az elnök a Country-Hallba ment. ahol részt vett a Goochnak. a londoni grófság elnökének ötórai teáján. Masaryk ezután meglátogatta a Canterbury érseket, mig este a londoni cseh-szlovák követség és konzulátus személyzetét fogadta és ebédet adott a követségen, amelyen a Canterbury érsek és lord Curzon is részt vett. Masaryk elnök n egyedi ízkor elutazott Londonból. Miasurjik elnök elutazásánál Dowerbau jelen voltaik Thomas tengernagy, a haditen­gerészei, Miue 'tábornok a hadsereg ős Cami- dien ■márki az angol király képviseletében. Üimepies fogadtatásra készülnek Prágában Masaryk köztársasági elnököt hazaérke­zésekor a kormáy, a koalíciós pártok és — amint a 28. Rijen írja — „az egész hazafias cseh közönség" ünnepies fogadtatásban fogja részesíteni. A szombati fogadtatás az idézelt lap szerint jelképezni fogja, hogy a cseh nép mennyire meg van elégedve a köztársasági elnök külföldi szereplésével. Elfogták a fej nélkül asszony gyilkosát Egy párisi milliomos a tettes Paris, október 25. (Saját tudósítónktól.) Mint jelentettük pár nap előtt, nem messze Paristól egy fiatal nő fej- és lábnélküli hulláját fogták ki a Szaj­nából. A1 megcsonkított hulla csikós zsákvá­szonba volt csomagolva, amelyen gipsznyo­mok voltak. A rendőrség most elfogta a gyil­kost, aki nem más, mint Dervaux párisi mil­liomos. Dervaux rossz viszonyban élt fele­ségével a Rue Mathis 42. számú házában. Három hét előtt fölkereste Parisban lakó só­gornőjét s azt mondta neki, hogy előző este összeveszett a feleségével, aki erre elment hazulról s nem jött többé vissza, Dervaux a rendőrségen is bejelentette, hogy a felesége elhagyta s tízezer frank jutalmat ígért annak, aki feleségének nyomára vezeti. Amikor pár nap előtt kifogták a Szajná­ból a zsákba varrt csonka hullát. Dervaux sógornője addig ösztönözte a vonakodó Der- vauxt, hogy utazzanak ki a hullaházba .a hulla megtekintésére, amíg Dervaux engedett a kérésnek. Amikor a hullát fölfedték előtte Dervaux halálsápadt lett s alig tudott magá­ihoz térni, majd kijelentette, hogy a hulla nem a felesége hullája. A sógornője azonban föl­ismerni vélte nővére tetemét, amire Dervaux a fülébe súgta, hogy „ne csináljon botrányt". Az asszony erre azt mondta, hogy nem is­meri föl a hullát. A jelenlévő vizsgálóbírónak azonban olyan gyanúsnak tiint föl Dervaux viselkedése, hogy megbízott két detektívet, hogy figyelje meg. A detektívek titokban megszemlélték Dervaux házát, ahol a ház melletti autógarázs bán szenzációs fölfede­zésre jutottak. A garázsban nagy tömeg gipsz volt zsákokba raktározva s a zsákok anyaga ugyanaz volt, mint amelybe a csonka át egész életre

Next

/
Thumbnails
Contents